Az im�dott-ut�lt kockak�vek �nnep�lyes koptat�sa ut�n az orsz�g�ti mez�ny elhagyja az elcsendesed� Flandri�t �s az erd�s-hegyvid�kes d�l fel� veszi az ir�nyt: a tavaszi klasszikus szezon utols� felvon�s�ra trad�cion�lisan - egy hollandiai kit�r�vel - az Ardennekben ker�l sor. Az enyhe, m�gis jelent�s terepviszony-v�ltoz�s fel�l�rja, �trendezi az es�lyesek list�j�t: a kem�nyk�t�s� rouleur�k �s a robosztus sprinterek n�mileg h�tt�rbe szorulnak, mik�nt a robban�kony puncheur�k, illetve a h�romhetes k�rversenyek kipr�b�lt hegym�sz�i �jb�l rivaldaf�nybe ker�lnek. Azok az arcok, akik m�rcius elej�n a Strade Bianche murvadombjain villogtak, ism�t felt�ntek a szigor�an vett �lbolyban �s k�szs�gesen anim�lt�k a t�rt�n�seket, �gy keretbe foglalva a rangos egynaposok �ltal f�mjelzett id�szakot. Az ardenneki k�zdelemsorozat idei m�rlege egy sok�ig eml�kezetes h�sv�ti felt�mad�s, egy, a pap�rform�t maxim�lisan beteljes�t� hegyi befut� �s egy gy�zedelmes sz�l�sz�k�s, amit a nemezis�t�l megszabadul� majdnem-ember mutatott be.

Az �szak Pokl�b�l csak felfel� vezet az �t, a kockak�vek keltette hiszt�rikus hype azonban �rezhet�en lecsillapodik, amint a testileg-lelkileg elny�tt kerekesek kigurulnak az ikonikus roubaix-i velodrome-b�l. Ezzel val�ban lez�rul egy fejezet az orsz�g�ti versenynapt�rban. R�ad�sul egy olyan kit�ntetett fejezet, amelyet minden ker�kp�rfanatikus �hitattal, t�k�n �lve �s k�zd�rzs�lgetve v�rt, ak�rcsak a Tr�nok Harca-fandom az adott �vad utols� epiz�dj�t. Megkaptuk azt a dr�m�t, amire v�gytunk, a por le�lepedett, �gy �rthet�, hogy a Szent H�t ut�n valamelyest al�bbhagy a szurkol�k lelkesed�se. De a kockak�veken t�l is van �let a tavaszi klasszikus szezonban: k�ts�gtelen, hogy az egy teljes hetet �s h�rom elt�r� karakterisztik�j� viadalt mag�ba foglal�, kev�sb� misztifik�lt ardenneki epil�gus nem kelt akkora visszhangot, mint egy Flandriai K�rverseny vagy egy P�rizs-Roubaix, ellenben egyfajta b�k�s �tmenetet biztos�t, amire - �gy v�lem - sz�ks�g van, miel�tt fejest ugran�nk a r�zsasz�n keretes Giro-�r�letbe.

Val� igaz, hogy amikor a t�l bek�sz�nt�vel visszaid�zz�k az aktu�lis �v legl�tv�nyosabb futamait, a best-of felsorol�sokb�l �ltal�ban kimarad a Cauberggel vari�l� Amstel Gold Race, nem is besz�lve a Mur de Huy-vel riogat� Flèche Wallonne-r�l - nem csoda, hisz' ut�bbi az egyik legkisz�m�that�bb verseny a World Tour-palett�n -, �m biztos vagyok benne, hogy id�n ez m�sk�pp lesz. Na, nem felt�tlen�l a Flèche Wallonne kiv�r�sra int� befut�ja, hanem els�sorban az Amstel Gold Race �szveszejt� fin�l�ja miatt, ami, b�tran �ll�thatom, a legvadabb �lmainkat is fel�lm�lta �s homlokegyenest szembement a sport�gi trendekkel. Tov�bb� garant�ltan eml�kezni fogunk az el�gt�telt szolg�ltat� Liège-Bastogne-Liège-re is, ami szint�n tartalmazott egy sz�vinfarktus-k�zeli momentumot, de nem annyira a verseny menete, mint ink�bb a gy�ztes szem�lye t�lthetett el minket, n�z�ket el�gedetts�ggel. Ugyan tiszt�ban vagyunk a t�nnyel, miszerint az egyetemes sport nem �gy m�k�dik, gyakran j�tszunk el azzal a gondolattal, hogy XY igaz�n meg�rdemeln� a sikert, mert � a leger�sebb, vagy mert � a legkitart�bb mind k�z�l, �m ez csak a legritk�bb esetben val�sul meg. A Liège-Bastogne-Liège idei ki�r�sa viszont kiv�telt k�pez e tekintetben.

Bizony�ra sokakat meglep a t�ny, miszerint a dimbes-dombos Limburg tartom�nyban kacskaring�z� Amstel Gold Race - ami val�j�ban teh�t nem is �rinti az Ardennek vall�niai vonulatait - a gazdag ker�kp�ros kult�r�val b�szk�lked� Hollandia egyetlen World Tour-szint� egynapos viadala. A vil�gh�r� s�rf�zde �ltal szponzor�lt (�s tulajdonolt) ker�kp�rversenyt a '60-as �vek m�sodik fel�ben h�vt�k �letre, azzal a nem titkolt szervez�i sz�nd�kkal, hogy kre�ljanak egy hamis�tatlanul holland klasszikust, amely m�lt� kih�v�ja lehet ak�r a legnagyobb preszt�zzsel rendelkez� Monumentumoknak is, mint amilyen a Ronde van Vlaanderen vagy a Mil�n�-Sanremo. A kalandos t�rt�nelm� Amstel Gold Race az ut�bbi �vtizedek folyam�n csakugyan betagoz�dott a piros bet�kkel szedett tavaszi klasszikusok k�z�, v�g�rv�nyesen stabiliz�lva a hely�t a mindenkori versenynapt�rban az ardenneki h�t nyit�nyak�nt, �m tov�bbra is keresi identit�s�t.

Az izgalomfaktor n�vel�s�t c�lz� identit�skeres�s keret�ben az �tvonalat �lland� k�s�rletez�snek vetik al�: hol a c�lv�ros, hol a rettegett Cauberg poz�ci�ja v�ltozik. A befut� �jrarajzol�sa �ltal a szervez�k gyakorlatilag k�ny�kre-kedv�kre b�v�tik vagy �ppen sz�k�tik az es�lyesek t�bor�t: a Cauberget ez�ttal k�t tov�bbi emelked� k�vette a programban, a c�lvonalat pedig - az el�z� hat ki�r�shoz hasonl�an - Berg en Terblijtben festett�k fel, b� 6 kilom�terre az utols� kih�v�st jelent� Bemelerberg cs�cs�t�l. Az idei �tvonal nem kevesebb, mint 35 (!) r�vid, �mde ann�l intenz�vebb er�kifejt�st rejtett mag�ban, amivel az Amstel Gold Race b�ven t�ltesz Monumentum-st�tusz� rokonain, szigor�an a mennyis�gi adatokat tekintve.

A sz�k�s, kanyarg�s limburgi utakon elny�l� mez�nyb�l a Brabant Ny�l-gy�zelemmel hangol� Mathieu van der Poel - akit Julian Alaphilippe egyenesen 'jelens�g'-nek titul�lt - dobbantott el�sz�r: az interdiszciplin�ris tehets�g a c�lt�l tekint�lyes t�vols�gra fekv� Gulpenbergen vetett v�get a l�tsz�lagos amerik�z�snak, a Gorka Izagirr�vel k�ttetett egy�ttm�k�d�s azonban tiszavir�g-�let�nek bizonyult. Az orsz�g�tra csup�n kir�ndulni j�r� van der Poel �tmenetileg mell�kszerepl�v� alacsonyodott, amikor az Eyserbosweg t�v�ben a Dries Devenyns sz�l�rny�k�b�l el�b�j� Julian Alaphilippe megind�totta a sorsd�nt�(nek hitt) offenz�v�t. Az �lete szezonj�t fut� franci�val csup�n Jakob Fuglsang tudta tartani a l�p�st, �jabb fejezetet nyitva ezzel kettej�k kiegyenl�thetetlennek t�n� p�rharc�ban. Az eleinte hat�konyan �sszedolgoz� szt�rp�ros els�sz�m� �ld�z�je, Micha� Kwiatkowski hol Matteo Trentin t�rsas�g�ban, hol mag�nyosan igyekezett cs�kken�sre b�rni a k�l�nbs�get, rem�nykedve abban, hogy a k�t �llovas k�z�tt h�z�d� k�pess�gbeli szakad�k el�bb-ut�bb �rdekellent�teket sz�l �s a kooper�ci� �sszeomlik. A k�zelg� taktikai patthelyzet els� jelei a Bemelerberg l�b�n�l mutatkoztak meg: a biztos veres�g elker�l�se �rdek�ben Jakob Fuglsang t�bb k�s�rletet is tett arra, hogy lev�lassza a h�ts� kerek�r�l a v�gsebess�g�ben b�z� Julian Alaphilippe-et, mindhi�ba, a francia riv�lis ugyanis �rny�kk�nt k�vette.

Az �g�retes akci� hal�los �t�let�t az Astana sportigazgat�ja suttogta Fuglsang f�l�be, vil�gos utas�t�st adva a d�n versenyz�nek arra, hogy e perct�l kezdve egy centit se tekerjen az �len. A g�rcs�kre hivatkoz� Alaphilippe ugyancsak vonakodott a vezet�st�l, �gy az a tetemes el�ny, amit egy�ttes er�vel harcoltak ki, �s amit a t�v�k�perny�k el�tt �lve behozhatatlannak ki�ltottunk ki, egyik pillanatr�l a m�sikra olvadt el. Egy filmv�szonra k�v�nkoz� sportdr�ma elevenedett meg a szemeink el�tt, ahogy a f�lperces h�tr�nyb�l visszakapaszkod� Micha� Kwiatkowski a flamme rouge alatt elcs�pte a d�bbenett�l s�jtott sz�kev�nyeket, akik csup�n a c�legyenesben eszm�ltek r�, hogy a versenyr�di�ban fals sz�madatokat k�z�ltek vel�k: bizony�ra megh�lt a v�r az ereikben, amikor a t�volban kirajzol�dott Mathieu van der Poel sziluettje, nyom�ban az �ld�z�boly foszl�nyaival.

Az Alaphilippe-Fuglsang kett�s egy csap�sra elvesztette az ir�ny�t�st az esem�nyek felett �s a Strade Bianch�vel ellent�tben az Amstel Gold Race-en megfizettek kock�zatos j�tszm�ik�rt. A c�lvonal l�tv�ny�t�l megvadul� van der Poel irt�zatos sebess�ggel sz�guldott el mellett�k �s csodasz�mba men� felt�mad�s�val - amit t�rt�netesen H�sv�t vas�rnapj�n mutatott be - val�s�gos hangrobban�st id�zett el� a helysz�ni szurkol�k k�r�ben. Szinte felfoghatatlan, amit a holland fenom�n m�velt azon az �prilisi d�lut�non. Ne felejts�k el, hogy az �desapja nyomdokaiba l�p� Mathieu van der Poel jelent�s, k�zel 50 m�sodperces hendikepet t�ntetett el a hajr�ban, miel�tt megrajzolta volna a klasszikus mez�ny kr�mj�t. Mindezt egyes-egyed�l, puszt�n nyers erej�re t�maszkodva, strat�giai bakl�v�sek tucatj�t elk�vetve. Aki l�tta, sosem felejti el, aki nem, annak aj�nlom megtekint�sre az al�bbi felv�telt a verseny utols� kilom�ter�r�l.

A Flèche Wallonne neve r�pke h�rom �vtized alatt egybeforrt az 1982-ben felfedezett Mur de Huy-vel, azaz a K�poln�k �sv�ny�vel (franci�ul: Chemin des chapelles, utalva ezzel az �t ment�n elhelyezked� hat kegyhelyre). „Csup�n 1300 m�ter hossz�, de mintha sohasem �rne v�get” - �nt�tte szavakba tapasztalatait a 2002-ben diadalmaskod� Mario Aerts. A k�ny�rtelen meredeks�g� fal - a legend�s S-kanyar bels� �ve a 30%-ot s�rolja, ahol m�r az ima sem seg�thet - megtorolja a t�relmetlens�get, kiv�r�sra intve a mindenkori bajnok-aspir�nsokat: nem v�letlen, hogy a hegytet�n bev�gz�d� ardenneki klasszikuson utolj�ra 2003-ban sz�letett sz�kev�nygy�zelem, akkor a baszk Igor Astarloa t�rte fel a k�dot. A Mur de Huy egyedi identit�st k�lcs�nz�tt a Flèche Wallonne-nak, igaz, egyben az egyik legkisz�m�that�bb forgat�k�nyv alapj�n zajl� World Tour-viadall� alacsony�totta. Kisz�m�that� abban a tekintetben, hogy a f�jdalomoszt� finis gyakorlatilag hal�lra �t�li a t�voli pr�b�lkoz�sokat, amelyek enn�l fogva legfeljebb energiaelvon� funkci�t t�lthetnek be. A siker kulcsa teh�t a hidegv�r �s az id�z�t�s. Mindett�l f�ggetlen�l az eleve k�dolt kudarc az idei, 83. ki�r�s alkalm�val sem riasztotta vissza a k�s�rletezni v�gy�kat, �s ez valahol j�l is van �gy - jobb, mintha a favoritokat t�m�r�t� f�mez�ny �lbetett k�zzel v�rn� az utols� kilom�tert.

A h�romszor teljes�tend� Meuse-parti k�rp�lya hegyi tril�gi�ja t�bbek fant�zi�j�t is megmozgatta: Cesare Benedetti, Damiano Caruso �s Pierre-Luc P�richon a C�te de Cherave-on pr�b�lt szerencs�t, akikhez a k�vetkez� k�rben Nathan Haas, Tom-Jelte Slagter, Tomas Marczynski �s Michael Gogl csatlakozott, seg�dkezve a nap eleji sz�kev�nycsoport tagjainak levad�sz�s�ban. A vad�szat ugyan sikerrel z�rult, �m a heteket r�videsen els�p�rte egy �jabb akci�, amit Bjorg Lambrecht �s Giulio Ciccone kezdem�nyezett a Mur de Huy tetej�n. A rekordbajnok Alejandro Valverd�vel fel�ll� Movistar �nk�nt v�llalta a piszkos munk�t �s alig kevesebb mint 10 kilom�ter leforg�sa alatt �jraegyes�tett�k a kett�szak�tott mez�nyt. Az utol�r�st k�vet� �tmeneti nyugalmat kihaszn�lva Marczynski ism�t elsziv�rgott, Matej Mohoric kisv�rtatva k�vette, amint viszont a hajr� k�zeledt�vel a Deceuninck-Quick Step k�zbe vette a gyepl�t, kettej�k sorsa megpecs�tel�d�tt.

A Julian Alaphilippe siker��rt dolgoz� Dries Devenyns �s Enric Mas a hagyom�nyos forgat�k�nyvnek megfelel�en hat�stalan�totta a k�sei t�mad�st, ezzel el�k�sz�tve a terepet a v�gs� �sszecsap�shoz. Az�ltal, hogy a Mur de Huy-�n szembesz�l uralkodott, tov�bb n�tt az id�z�t�s jelent�s�ge, a bombaform�ban �rkez� Jakob Fuglsang viszont mit sem t�r�d�tt a nehez�t� k�r�lm�nyekkel, b�tran vetette bele mag�t a sokak �lm�t der�kba t�r� S-kanyarba, n�mi eg�rutat nyerve mumusa, Alaphilippe el�tt, aki a nagyon is val�s fenyeget�s ellen�re nem esett p�nikba, j�zanul osztotta be erej�t �s az utols� pillanatig kiv�rt a sprint megind�t�s�val. Az �jgener�ci�s francia szuperszt�r keserves k�zdelem �r�n v�g�l megv�dte a c�m�t - a tavalyival ellent�tben ez�ttal tudat�ban volt a gy�zelm�nek. Ugye-ugye, a t�relem r�zs�t terem.

„Nem ut�lom �t. Csup�n k�l�nb�z� versenyz�i kvalit�sokkal rendelkez�nk - m�g � az egynapos viadalokon tarol, �n a szakaszversenyeken. Nem vagyunk egyenl�ek, de legal�bb megharcolhatunk egym�ssal. Verseny n�lk�l kev�sb� lenne sz�rakoztat�.”

Jakob Fuglsang a Julian Alaphilippe-pel folytatott tavaszi rivaliz�l�s�r�l

Az �reg H�lgy 27 �vnyi t�voll�t ut�n hazat�rt: a Liège-Bastogne-Liège szervez�s�ge szak�tott Ans v�ros�val �s a verseny nev�hez h�en Liège sz�v�be, a Meuse-menti Boulevard d'Anvoy-ra helyezte vissza a befut�t. Ha nincs Ans, nincs dombtetei finis �s nincs a C�te de Saint-Nicolas sem, amit a c�lhelysz�n m�dos�t�s�val egy id�ben kirad�roztak a szintrajzb�l. A patin�s szakport�lok szerz�i szinte kiv�tel n�lk�l egyet�rtettek abban, hogy a t�rt�nelmi jelent�s�g� k�lt�ztet�s megbolygathatja a vallon Monumentum dinamik�j�t, agresszivit�sba lovallva a hegymenetre specializ�l�dott kerekeseket, akik att�l tartanak, hogy egy t�meges sprint eset�n kudarcot vallan�nak gyorsl�b� ellenfeleikkel szemben. Az �jragondolt, ereszked�s fin�l� azonban �nmag�ban nem garant�lja a v�lt-rem�lt extra izgalmakat, s�t, a j�sz�nd�kkal eszk�z�lt �tvonal-v�ltoztat�s ak�r balul is els�lhetett volna.

Ahhoz, hogy boruljon a pap�rforma, mindenekel�tt kellett, hogy legyen valaki, aki v�llalja a kock�zatot �s megakad�lyozza a szak�r�k �ltal predesztin�lt kiscsoportos hajr�t. Erre a szerepre keresve sem lehetett volna alkalmasabb figur�t tal�lni a jelenlegi mez�nyben, mint Jakob Fuglsang. Az egynapos versenyz�s �z�re r��rz� d�n all-rounder ugyanis t�l sokszor kapott ki az idei tavasz sor�n ahhoz, hogy legal�bb egyszer ne nyerjen. M�r csak ez�rt sem tehette meg, hogy ne fusson neki m�g egyszer, utolj�ra, v�llalva a kock�zatot. Az er� vele volt, no meg a szerencse is. A sors tartozott neki egy klasszikus gy�zelemmel �s v�g�l a Liège-Bastogne-Liège-en t�rlesztett. A majdnem-embert azon a zimank�s vas�rnapon nem lehetett meg�ll�tani, legyen a befut� ak�r s�k, ak�r dombtetei.

�prilis utols� napjaiban Vall�ni�ba visszalop�dzott a lucskos t�l: a fagypont k�zeli h�m�rs�kleten diderg� versenyz�k lehelletfelh�ket f�jtattak az Ardennek erdeiben. Az anyaterm�szet voltak�pp megk�ny�r�lt a Liège-Bastogne-Liège mez�ny�n, hiszen a csapad�kot ez�ttal s�r� es� form�j�ban m�rte r�juk, nem �gy, mint a h�rom �vvel ezel�tti, behavazott futamon. A nyomor�s�gos id�j�r�s ett�l f�ggetlen�l sz�mos neves �ldozatot szedett, egyetemben az er�tpr�b�l� hegy-v�lgyes �tvonallal: a sziv�rv�nysz�n� trik� �tk�val s�jtott Alejandro Valverde, aki a legend�s Eddy Merckx gy�zelmi rekordj�t �ld�zte, a t�v k�tharmad�n�l hat�rozott �gy, hogy besz�ll a csapatkocsiba, v�get vetve ardenneki vessz�fut�s�nak. Hasonl� d�nt�sre sz�nta el mag�t a Flandriai K�rverseny idei meglepet�sbajnoka, Alberto Bettiol �s a hull�mv�lgyb�l kikecmeregni k�ptelen Dan Martin is. Mindek�zben a f�mez�ny �l�n t�ncol� Greg Van Avermaet m�s jelleg� terveket sz�v�getett: a CCC mag�nyos farkasa a C�te de la Haute-Lev�e cs�csa k�zel�ben kapta sz�t az elemekkel k�zd� sort, mag�val r�ntva egy illusztris t�rsas�got, melyben ott t�m�r�lt Vincenzo Nibali, Philippe Gilbert, Enric Mas, Max Schachmann, Ilnur Zakarin, Gorka Izagirre �s j�n�h�ny felszabadult Movistar-seg�t� is, �m a Col du Rosier l�b�hoz �rve a csoportos offenz�v�nak befellegzett. A megad�sra nem hajland� Tanel Kangert Omar Fraile szem�ly�ben cinkost�rsra tal�lt, akivel eredm�nyes kontrat�mad�st szerveztek, melyet a sokcsillagos es�lyesek test�rei fel�gyeltek, m�gnem Kangert sz�l�ban folytatta.

Noha a Philippe Gilbert keresztnev�vel teleping�lt C�te de la Redoute felett kider�lt az �g, a keskeny aszfaltcs�kon felkapaszkod� bolyban vihar el�tti csend honolt. Az els� v�szj�sl� mennyd�rg�seket a C�te des Forges lejtmenet�ben el�ret�reked� Astana csapat hatf�s deleg�ci�ja keltette - igaz, Gorka Izagirre besokallt egy �les balosban. Az ugr�deszkak�nt funkcion�l� Roche-aux-Faucons k�z�ps� szakasz�n Michael Woods sz�ktette meg Davide Formol�t, illetve Jakob Fuglsangot, aki megk�nnyebb�lten l�legezhetett fel, miut�n az idei tavasz folyam�n el�sz�r siker�lt ler�znia mag�r�l az �sellens�get, Julian Alaphilippe-et. Eme felett�bb pozit�v fejlem�ny olyannyira felb�tor�totta a sikerre szomjaz� d�nt, hogy a liège-i befut�t�l tizen�t kilom�terre egy�ni akci�ra adta a fej�t. A babaarc� gyilkos eszeveszett sz�guld�sa kish�j�n katasztr�f�ba torkollott: komment�tor �s szurkol� vil�gszerte egy emberk�nt sikoltott fel, ahogy a c�l fel� igyekv� Fuglsang h�ts� kereke megbicsaklott abban az omin�zus balkanyarban. De nem, egy cs�sz�s felfest�s sem �llhatott a siker �tj�ba. Jakob Fuglsang elk�peszt� l�lekjelenl�tr�l tan�bizonys�got t�ve, k�t ker�ken hordta ki a sz�vrohamot, hogy azt�n kezeit a magasba emelve �nnepelhesse, hogy majdnem-emberb�l Monumentum-gy�ztess� avanzs�lt. Minden j�, ha v�ge j�, nem igaz?

„Pillanatokkal azel�tt, hogy megkezdt�k volna a Redoute l�b�hoz vezet� gyors lejtmenetet, figyeltem az arc�t, h�tha siker�l leolvasnom r�la valami jelet azzal kapcsolatban, hogyan �rzi mag�t, mire � visszan�zett r�m, �s azt mondta: 'rem�lem, ma te nyersz'”

- id�zi vissza Julian Alaphilippe fairplay-d�jas gesztus�t a k�s�bbi gy�ztes, Jakob Fuglsang.

A (kocka)k�vek j�t�ka kegyetlen j�t�k. Egy olyan j�t�k, ahol er� �s szerencse k�z a k�zben j�r - e k�t faktor sz�tv�laszthatatlanul fon�dik �ssze. Ha valamelyiknek h�j�n vagy, �res k�zzel t�vozol. Nincs olyan ker�kp�rverseny, melynek megnyer�s�hez ne lenne sz�ks�g n�minem� szerencs�re, legyen az ak�r a Tour de France, ak�r a P�rizs-Nizza, ak�r a P�rizs-Roubaix maga. Ut�bbi azonban, kieg�sz�lve az �sszes, kockak�vekkel �kesked� �szaki rokon�val, egy k�l�n kasztot k�pez a ker�kp�rsport berkein bel�l. Nemcsak az�rt, mert ezekr�l a kit�ntetett viadalokr�l �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy legal�bb annyi m�zlit ig�nyelnek, mint amennyi kraftot. Hanem els�sorban az�rt, mert az �szaki klasszikusok minden szent kilom�ter�t �thatja egyfajta vall�sos fanatizmus, k�l�n�sk�pp Belgium flamand r�gi�j�ban, a sport�g b�lcs�j�ben. A ker�kp�ros t�rsadalom a kereszt�ny hagyom�ny �hitat�b�l t�pl�lkozva megalkotta a saj�t Szent Het�t, melyet egy b�jt-hossz�s�g� el�k�sz�leti id�szak el�z meg, tele jeles esem�nyekkel. A k�l�nbs�g csup�n az, hogy a kerekesek Szent Hete a Pokolban v�gz�dik. Igaz, aki a Pokolban nyer, az a Mennybe jut.

Mindemellett a k�vek j�t�ka egy igencsak addikt�v j�t�k is, ami el�bb-ut�bb minden r�sztvev�t kizsigerel, egyeseket �ssze is roppant - mind fizik�lisan, mind lelkileg. Nincs olyan �v, amikor valaki bele ne s�r�lne ebbe a j�t�kba - a csontt�r�s �s az agyr�zk�d�s a kockak�veken val� vet�lked�s velej�r�ja (l�sd Niki Terpstra). De a legelhivatottabb versenyz�k fel fognak �llni a f�ldr�l �s j�v�re �jrakezdik - hi�ba, a misztikum beszippant. Vagy gondoljunk azokra az el�tkozott kerekesekre, akik szezonr�l-szezonra �llhatatosan pr�b�lkoznak a tavaszi id�szakban, versenyr�l-versenyre t�zk�zelbe torn�zz�k magukat a pav�n, a cs�csra viszont szerencse h�j�n sosem �rnek fel - mintha a gy�zelem sorsszer�en elker�ln� �ket (l�sd Sep Vanmarcke). Ennek ellen�re az ut�bbi �vsz�zadban mindig akadt egy mez�nyreval� - pozit�v �rtelemben vett - �r�lt, akinek meg�rte kock�ztatni �s a megv�lt�s rem�ny�ben letekerte a keresztutat Gentt�l (tradicion�lisan innen rajtolt a Nyit� H�tv�ge szombati viadala, az Omloop) a roubaix-i velodrome-ig.

�s mindig akadt n�h�ny milli�, �mulatba ejtett szurkol� is, aki mindezt figyelemmel k�s�rte, ak�r �l�ben az utak mell�l, ak�r l�lekben a telev�zi�k el�l, buzd�tva az elemekkel k�zd� h�s�ket, akik a sport�g legszentebb helysz�nein csat�znak. Az elismer�s nemcsak a bajnokoknak, minden c�lba�rkez�nek kij�r, �gy a vesztesek is h�s�knek �rezhetik magukat - hozz�teszem, teljes joggal. A limitid� a Szent H�ten a kuty�t sem �rdekli: aki teljes�teni akarja a zar�ndoklatot, az teljes�teni is fogja. A c�lba�r�s mor�lis paranccs� min�s�l a t�rgyalt versenyeken, err�l �rulkodnak a meggy�t�rt arcok, a kisemmizett testek, az elfeslett mezek �s a t�volba r�ved�, �veges tekintetek. N�h�ny �r�val �s p�rsz�z kilom�terrel ezel�tt ezek az arcok �szinte lelkesed�st t�kr�ztek, ezek a testek az er�t�l �s energi�t�l duzzadtak, ezek a mezek �l�nk val�jukban pomp�ztak �s ezek a tekintetek c�ltudatoss�got sug�roztak. Nos, igen, ezt m�veli a pelotonnal a kockak�vek j�t�ka.

A k�t bejegyz�ssel ezel�tt t�rgyalt belga Nyit� H�tv�ge, amely az Omloop Het Nieuwsbladot �s a Kuurne-Br�sszel-Kuurn�t foglalja mag�ban, meghozta versenyz� �s n�z� �tv�gy�t egyar�nt, �m az igazi csemeg�kre tov�bbi heteket kellett v�rni: m�rcius v�gnapjain forr�sodtak fel �jra a rettegett flamand hellingek kockak�vei. A szabados, provokat�v plak�tkamp�nyair�l elh�res�lt E3 Harelbeke BinckBank Classic n�ven deb�t�lt a versenynapt�rban - a botr�ny k�z�ppontj�ban ez�ttal k�t meztelen, �mde testfestett n�i modell �llt, akik egym�st �tfonva form�ltak meg egy b�kaalakot. 'Ki koron�zhatja mag�t hercegg� Harelbek�ben?' - hangzott a vil�gszerte ismert gyerekmes�t megid�z� rekl�msz�veg. A t�l�rad� kreativit�s nem ny�g�zte le a nemzetk�zi sz�vets�get, �gy az UCI egy helytelen�t� ejnye-benyje kis�ret�ben betiltotta a m�v�szi ihlet�s�, vitatott l�tjogosults�g� hirdet�seket, elmarasztalva a hat�rokat feszeget� szervez�ket, akik ezut�n az internetes k�z�ns�ghez fordultak �jabb �tletek�rt az �resen meredez� feh�r h�tt�r kit�lt�s�re. A var�zserej� cs�k teh�t elmaradt, a Flandriai K�rverseny �sv�nyeit bebarangol� f�l-klasszikus azonban a szenz�ci�hajh�sz poszterek n�lk�l is eladja mag�t. Kwaremont �s Paterberg - egy ker�kp�rrajong� sz�m�ra ez a k�t sz�cska is b�ven megteszi...

Bob Jungels, felbuzdulva a KBK hajr�j�ban bemutatott diadalmas sz�l�j�n, az E3 Harelbek�n (a szponzorszag� BinckBank Classic elnevez�st aligha lehet lenyomni a hagyom�nyokhoz konokul ragaszkod� szakma tork�n) is mag�nyos sz�k�sre adta a fej�t, csak �ppen k�tszer olyan messzir�l indult - nem csoda, hogy idejekor�n kifogyott a mun�ci�b�l. A luxemburgi bajnok a pav�s burkolat�, indokolatlanul sok 'e' bet�t tartalmaz� Steenbeeekdries nev� emelked�n z�rk�zott fel a kor�bbi sz�kev�nycsoport h�ts� traktus�hoz, �s noha n�h�ny kalandos kilom�teren kereszt�l elviselte a t�rsas�gukat, a fin�l�hoz k�zeledve igyekezett t�l�k megszabadulni. A Kemmelbeekstraat, vagy, ha �gy jobban tetszik, a Varj�hegy (Helling van Kraai) kiv�l� t�ptalajt ny�jtott az eff�le tervek megval�s�t�s�hoz: a burj�nz� erd� �ltal szeg�lyezett �tszakaszon Jungels beletaposott a ped�lba �s fak�pn�l hagyta a f�sult sz�kev�nyt�rsakat - ekkor kerek 30 kilom�ter volt h�tra a versenyb�l.

A mez�nyben lapul� favoritok ilyform�n l�p�sk�nyszerbe ker�ltek. Greg Van Avermaet reag�lt els�k�nt a fenyeget�sre, aki felv�llalta a v�gleges szelekci� beind�t�s�t �s az �pk�zl�b �ld�z�munka megszervez�s�t: a CCC kapit�nya az utols� kaptat�n, a Tiegembergen gy�jtotta be a rak�t�kat, lefelezve Bob Jungels f�rj�t. A Van Avermaet keltette vihart csup�n Wout Van Aert, Alberto Bettiol �s Zdenek Stybar �lte t�l - ut�bbi a nehez�k szerep�t t�lt�tte be. Dac�ra annak, hogy Stybar strat�giai megfontol�sb�l vonakodott a kooper�ci�t�l, negyed�r�nyi l�nctalpaz�st k�vet�en nyakon cs�pt�k a saj�t kardj�ba d�l� Jungelst, aki f�lret�ve szem�lyes c�ljait, fel�ldozta mag�t a csapatsiker olt�r�n. A Deceuninck-Quick Step sz�neit k�pvisel� szt�rp�ros egy taktikai macska-eg�r j�t�kkal k�sz�lt a hajr�ra, �lland� �bers�get k�vetelve az ellenfelekt�l, akik ugyan sikeresen neutraliz�lt�k a l�szokat, elsavasodott l�bakkal labd�ba sem r�ghattak a sprintben: Zdenek Stybar feltette a pontot az i-re, tov�bb szapor�tva a Patrick Lefevere �ltal ir�ny�tott szupercsapat gy�zelmeinek sz�m�t.

Flandria, a ker�kp�rsport b�lcs�je [kattints a nagyobb m�ret�rt]

A nyugat-flandriai Westhoek r�gi�ban kering� Gent-Wevelgem az els� vil�gh�bor� legv�resebb �tk�zeteinek helysz�neit j�rja be: a mez�ny katonai eml�khelyek tucatjai mellett halad el, �gy tisztelegve a l�v�sz�rkok h�sei el�tt - nem v�letlen, hogy az 1934-ben �letre h�vott viadal log�j�n �jabban egy v�rv�r�s pipacs d�szeleg. A legenda szerint a harcok el�lt�vel a flandriai mez�ket pipacstenger bor�totta be - az elesett katon�k s�rjai f�l�tt ny�l� vir�g szimb�lum-st�tusz�t egy 'In Flanders Fields' (Flandria mezej�n) c�m� k�ltem�ny alapozta meg, melyet egy kanadai katonaorvos, John McCrae vetett pap�rra 1915-ben, miut�n j�bar�tja �s tan�tv�nya �let�t vesztette a m�sodik ypres-i csat�ban. A Gent-Wevelgem szervez�s�ge az els� vil�gh�bor� kit�r�s�nek centen�rium�nak alkalm�b�l, 2014-ben hat�rozott az arculatv�lt�sr�l. A verseny ebben az �vben vette fel az 'In Flanders Fields' nevet �s t�zte ki a z�szlaj�ra a feljebb eml�tett v�rv�r�s pipacsot... Az (oldal)szeles klasszikus �tvonala mag�ban hordozza a tot�lis k�osz lehet�s�g�t: a kem�nyk�t�s� sprintereket favoriz�l� futam els� fele gyakorlatilag a tengerszinten zajlik. Az id�j�r�s viszontags�gainak kitett szakaszon nem lehet m�s a c�l, mint a t�l�l�s.

Az idei 81. ki�r�s t�k�letesen illeszkedett a felv�zolt s�m�ba: a k�osz enyhe kifejez�s arra, ami a verseny els� �r�j�ban t�rt�nt. Az oldalsz�l ugyanis atomjaira szaggatta a f�mez�nyt, a kerekesek k�ts�gbeesetten kapaszkodtak az aszfaltcs�k perem�be, mik�zben igyekeztek felvenni az ilyenkor szokv�nyos echelon-form�ci�t - mindez mad�rt�vlatb�l elk�peszt� l�tv�nyt ny�jtott. A fejetlens�get a rombol�sra k�sz Jumbo-Visma lovagolta meg: csapatszint� offenz�v�juk nyom�n kialakult egy hallatlanul er�s sz�kev�nycsoport, melyben olyan nevek b�jtak meg, mint Peter Sagan, Wout Van Aert, Mathieu van der Poel, Matteo Trentin, John Degenkolb, Jasper Stuyven �s Fernando Gaviria. A Deceuninck-Quick Step mind�ssze 1 embert deleg�lt a nagyj�b�l 20 f�s �lbolyba, �gy �nk�nt �s dalolva v�llaltak oroszl�nr�szt az �ld�z�sb�l. Amint az oldalsz�l lecsillapodott, a sz�kev�nyek el�nye is cs�kken�snek indult - nyilv�nval�va v�lt, hogy egy s�llyed� haj�n utaznak.

Mike Teunissen m�g azel�tt dobbantott, hogy a farkasfalka becserk�szhette volna a fuldokl�kat: Sagan, Theuns �s Trentin vele egy�tt menek�lt a kir�lyk�k veszedelem el�l. A kvartett csakhamar kvintett� b�v�lt, mik�nt Luke Rowe �thidalta a mez�ny �s az �llovasok k�zti t�vols�got. Alexander Kristoff is hasonl� terveket sz�v�getett, mikor a Baneberg l�b�n�l t�mad�sba lend�lt, �m a Wout Van Aerttal �s Zdenek Stybarral val� �sszefog�s nem vezetett sikerre. Ahogy a sz�lt�p�zta sereg kereszt�lrobogott Ypres t�rt�nelmi f�utc�j�n, k�ts�g sem f�rhetett ahhoz, hogy a t�meges hajr�t vizion�l� peloton bekebelezi a Sagan-f�le csoportot. �gy is t�rt�nt, csakhogy az utol�r�st k�vet�en a szabad vegy�rt�kek fic�nkolni kezdtek: Mads Pedersen �s Jasper Stuyven nem f�rt a b�r�be az utols� 10 kilom�teren, �jabb feladat el� �ll�tva ezzel a felvezet� vonatokat, akik azonban �rr� lettek a l�szpar�d�n. A wevelgemi sprintben Alexander Kristoff ragadta mag�hoz a kezdem�nyez�st, aki a 300 m�teres t�bla �rny�k�ban ind�totta meg a v�gs� rohamot. A d�rzs�lt csapatt�rs, Fernando Gaviria k�ny�kkel szor�tott helyet mag�nak a termetes norv�g h�ts� kereke m�g�tt �s egy j�l id�z�tett f�kez�ssel lev�lasztotta Kristoffr�l a sz�l�rny�kra �hez� konkurenci�t, ak�r egy mozdonyr�l a szerelv�nyt. 

Dwars door Vlaanderen, azaz kereszt�l-kasul Flandri�n: a Waregem-k�zpont�, kiss� alul�rt�kelt egynapos viadal, amely eredetileg k�t napot �lelt fel �s Dwars door Belgi� n�ven futott, a k�tezres �vek elej�n indult h�d�t� �tj�ra - a nemzetk�zi ker�kp�ros sz�vets�g 2017-ben illesztette be a World Tour-napt�rba, megkoron�zva a 15 �ve tart� dinamikus fejl�d�st. A h�tk�zi t�ltel�kfutam teh�t teljes �rt�k� flamand (f�l-)klasszikuss� avanzs�lt. Az id�pontv�ltoztat�son �ttesett Dwars door Vlaanderen a Flandriai K�rversenyre val� k�zvetlen r�hangol�d�st szolg�lja, hiszen imm�ron a Ronde het�ben ker�l megrendez�sre. Az ez�vi ki�r�s egy z�rzavaros neutraliz�ci�, no meg persze a cyclocross szak�gb�l �tnyergel� fiatal gener�ci� �jabb diadala nyom�n maradhat eml�kezetes. Egy, a n�i mez�nyt megtizedel� buk�s miatt a zs�ri k�nytelen volt feltart�ztatni a k�s�bb startol� f�rfiversenyt, �m az el�gtelen inform�ci��raml�s kisebb k�oszt eredm�nyezett, mert a piros z�szl� ellen�re tov�bb folytat�dott a l�kd�s�d�s a poz�ci�k�rt. A felfordul�s k�zepette az egyik sz�kev�ny, Lukas P�stlberger elmulasztotta az �jraind�t�s mozzanat�t - a figyelmetlen osztr�k a Sporza k�s�r�motorj�ba kapaszkodva nyerhette vissza a neutraliz�ci�t megel�z�en kiharcolt k�tperces eg�rutat.

Amint lecsillapodtak a ked�lyek �s kigyulladtak a k�pzetletbeli z�ld f�nyek, �lremen� harc kezd�d�tt a v�gs� gy�zelem�rt. A k�tszeres cyclocross-vil�gbajnok Mathieu van der Poel kapva-kapott az alkalmon �s k�t cinkost�rs�val kar�ltve �ld�z�be vette a verseny elej�t. A friss tagokkal kieg�sz�l� sz�kev�nycsoport hellingr�l-hellingre vesz�tett a f�rj�b�l �s a Knokteberg utols� megm�sz�sakor olyan k�zel sodr�dott a f�mez�nyh�z, hogy aki �rzett mag�ban n�mi er�t �s amb�ci�t, felugorhatott hozz�juk - ezt a k�zels�get haszn�lta ki Bob Jungels �s Tiejs Benoot. Az �lre t�r� sokl�er�s �t�sfogat  - Van der Poel, Turgis, P�stlberger, illetve Jungels �s Benoot - egy�ttm�k�d�se gy�m�lcs�z�nek bizonyult, tetemes el�nyt talpaltak �ssze, ezzel egy�rtelm�s�tve, hogy a nyer�ember az � t�rsas�gukb�l ker�lhet ki: a sz�k k�r� sprintet a kilom�terek �ta a sor v�g�n sunnyog� Anthony Turgis robbantotta be, �m a munk�ban akt�van r�sztvev� Mathieu van der Poel ellentmond�st nem t�r� m�don sz�guldott el mellette.

„Csak azok mondhatj�k, hogy a Ronde nem olyan neh�z, akik cs�csform�ban �rkeznek ide. Mindenki m�snak a Kereszt�ttal �r fel” - fogalmazott a Flandriai K�rverseny 2002. �vi bajnoka, Andrea Tafi, a Gladi�tor maga. Egy bizonyos Alberto Bettiol k�t tavasszal ezel�tt egy, a CyclingTips-nek adott interj�j�ban a k�vetkez�k�ppen visszhangozta ezeket a szavakat: „A Flandriai K�rversenyt rendk�v�l neh�z megnyerni, de ha j�l �rzed magad, a futam nem t�nik olyan neh�znek. [...] Miut�n v�gbemegy a szelekci�, minden a l�baidon m�lik. Nincs semmi dolgod, csup�n el�lmaradni �s tekerni.” Az akkor 23 �ves Bettiol nem l�d�tott. Tudta, mit besz�l �s mi�rt besz�li azt. A szakma m�g csak �zlelgette a nev�t, amikor � m�r tudta, hogy ez az a klasszikus, ami a versenyz�i kvalit�sait tekintve a legink�bb kedvez neki �s ahol igaz�n nagyot alkothat. A fellengz�s nyilatkozat azonban elkall�dott az �terben, mivel a hitel�t al�t�masztani k�pes, vil�grasz�l� sikerek hi�nyoztak a fiatal olasz karrier-lajtsrom�b�l: Alberto Bettiol eg�szen addig a szent vas�rnapig nem jegyzett egyetlen profi gy�zelmet sem.

Mi�rt is kellett volna sz�molnunk vele id�n Flandri�ban? A felvet�s jogos, hiszen egy nyeretlen versenyl�t�l sem felt�tlen�l v�rjuk el, hogy bes�p�rje a legrangosabb derbit. M�gis �szre kellett volna venn�nk, hogy Bettiol ott kopogtat az ajt�n. Ki is volt az a sr�c, aki kiugrasztotta a nyulat - konkr�tan a k�s�bbi gy�ztes Julian Alaphilippe-et - a bokorb�l a Mil�n�-Sanremo v�gj�t�k�ban? Na, ugye. Ha ez �nmag�ban nem indokoln� a favorit c�mk�t, vess�nk egy pillant�st a n�h�ny bekezd�ssel feljebb t�rgyalt E3 Harelbeke eredm�nylist�j�ra. Igen, ez a sr�c kivette a r�sz�t egy m�sik nyer� megmozdul�sb�l is, ez�ttal a kockak�vek �s a hellingek birodalm�ban - Bettiol centim�terekkel szorult le a dobog�r�l a Ronde jelmezes f�pr�b�j�n. A premieren pedig ber�gta az ajt�t. 

'It's the most wonderful time of the year' - a nyugati kereszt�ny kult�rk�rben minden k�ts�get kiz�r�an a kar�csony k�zeledt�vel k�sz�nt be az �v legcsod�latosabb id�szaka. Az orsz�g�ti ker�kp�roz�s saj�t vil�g�ban a Szent H�t feleltethet� meg a kar�csonyi �nnepcsokornak. Igaz, k�zel sem olyan b�k�s �s szeretetcentrikus, de szentebb mindenn�l, amit a sport�g valaha l�tott. Az az �tszellem�lt embert�meg, amely �prilis els� het�ben kit�dul a Flamand Ardennekbe �s csodav�r� hangulatban lesi a k�t ker�ken suhan� messi�sokat, t�bbet mond minden sz�n�l. A ker�kp�rszeret� n�z� sz�ve vil�gszerte egy�tt dobban a szenved�lyes h�zigazd�k�val. A Flandriai K�rversenyt �vez� szel�d �r�letb�l a mindenkori rajtv�rosban is �zel�t�t kaphatunk: az �nnep�lyes startlista-al��r�s apror�j�b�l ez�ttal is t�bb ezer lelkes rajong� gy�lekezett az antwerpeni v�s�rt�ren.

A harcrak�sz kerekeseket sz�vmelenget� fogadtat�s mellett bocs�tott�k �tjukra. A legtekint�lyesebb, egyben leghangosabb szurkol�b�zis az Oude Kwaremont ment�n helyezkedett, �m hi�ba keltettek hangork�nt a kordonok t�v�ben, az els� �thalad�skor vihar el�tti csend honolt a r�sztvev�k soraiban. A Sky klasszikusokra specializ�l�dott kontingense a Kortekeer l�b�n�l a sz� legszorosabb �rtelm�ben beh�zta a k�zif�ket - a h�ts� traktus k�nytelen volt kivenni a l�b�t a ped�lb�l. Amennyiben az orsz�g�ti ker�kp�roz�s egy vall�s - m�rpedig Belgium-szerte nem csup�n vil�gsz�nvonalon m�velik, fanatikusan vallj�k is a ker�kp�rsportot -, �gy a Kapelmuur a szent�lye. Ugyan az �ldott k�vekkel kirakott emelked� kell�en messze tal�lhat� a befut�t�l ahhoz, hogy ne sz�lhasson bele a gy�zelem sors�ba, arra nagyon is alkalmas, hogy sz�tzil�lja a bolyt. A Deceuninck-Quick Step opportunista m�don ugrott fel a megny�l� mez�ny bakj�ra, hogy el�id�zze a szakad�st, ez a momentum viszont nem bizonyult v�zv�laszt�nak a verseny kimenetel�re vonatkoz�an.

Az idei Rond�n ny�jtott fergeteges alak�t�s��rt a ker�kp�ros t�rsadalom egyhang�lag �t�lte oda Mathieu van der Poel r�sz�re a legjobb mell�kszerepl�nek j�r� d�j�t. A gener�ci�v�lt�s szel�t felkorb�csol� holland k�lv�ri�ja azzal kezd�d�tt, hogy hely sz�k�ben felugratott egy �tsz�li vir�g�gy�sra, minek k�vetkezt�ben elt�rt az el�ls� kereke. A gyors cser�re el�k�sz�lve f�lreh�z�dott a t�rk�ves j�rd�ra, �m addig-addig egyens�lyozott f�ll�bon, m�gnem belehajtott egy kisebb k�ty�ba �s sz�nd�k�n k�v�l bemutatott egy t�zpontos el�reszalt�t. A t�rt�netben az az igaz�n fergeteges, hogy az omin�zus talajfog�s ut�n kevesebb, mint f�l �r�val van der Poel m�r az �lbolyban tekert. Mindek�zben az el�retolt �kek �j sz�kev�nyband�t alap�tottak: Sep Vanmarcke �s Stijn Vandenbergh a Kwaremont kockak�ves r�mp�it haszn�lta ugr�deszk�nak a t�mad�sra, Casper Asgreen a Paterbergen ind�tott offenz�v�t, m�g Dylan van Baarle k�zvetlen�l a Taaienberg el�tt csatlakozott fel a vonatra. A gyenge l�ncszemek �ldozatul estek a verseny brutalit�s�nak, a Ronde saj�t kez�leg v�gezte el a szelekci�t az elcsig�zott f�mez�nyben: a v�geredm�ny egy megk�zel�t�leg 20 lelket sz�ml�l� bivalyer�s �ld�z�csoport, melyben cs�cskateg�ri�s sprinterek (Kristoff, Matthews), rouleur�k (Politt, Jungels) �s puncheur�k (Sagan, Van Avermaet, Valverde, Benoot) egyar�nt t�m�r�ltek. Ez a sokr�t� potenci�l okozta a veszt�ket - nem mutattak hajland�s�got arra, hogy kikaparj�k egym�snak a geszteny�t.

A legszembe�tl�bb fejlem�ny m�gis az EF-Education First fel�lreprezent�lts�ga volt - �s nem csup�n a neonr�zsasz�n mez miatt -, hiszen h�romf�s k�l�n�tm�ny�k a Deceuninck-Quick Step k�pviselet�vel vetekedett. Ebb�l a pinkben fesz�t� h�romf�s k�l�n�tm�nyb�l a bevezet�sben id�zett Alberto Bettiol pr�b�lt szerencs�t az Oude Kwaremont harmadszori teljes�t�se sor�n: kiv�l�an �temezett akci�j�t h�tul Langeveld fedezte, aki szer�ny termete ellen�re ott �s akkor kellemetlenkedett, ahol �s amikor csak tudott. Mialatt a hitehagyott favoritok d�h�dten l�b�lt�k a k�ny�k�ket, Bettiol felvette a l�gellen�ll�s szempontj�b�l legel�ny�sebb aero-poz�ci�t �s kitemp�zott a les�jtott ellenfelek l�t�k�r�b�l. Az oudenaardei c�lvonalon �tgurulva egy igazi gy�ztes v�lhatott bel�le: a Flandriai K�rverseny gy�ztese. Tett arr�l, hogy figyelj�nk r�.

Philippe Gilbert nem az a versenyz�, aki egyszer volt. Kiteljesedett. A 'Gilbert-t�pus� versenyz�' mint olyan, kin�tte azt a besz�k�lt jelent�st, amit annak idej�n a magyar nyelv� szakzsargon k�lcs�nz�tt neki. Sokkal t�bb, sokkal �sszetettebb ann�l. Mostm�r nem egy hegymenetre specializ�l�dott, robban�kony sprintert �rt�nk alatta, hanem egy minden h�jjal megkent, fineszes all-roundert, aki a legk�l�nb�z�bb terepviszonyok k�z�tt is k�pes ellopni a show-t. A var�zslatos �talakul�s h�tter�ben egy monument�lisra duzzasztott �lom �s egy prec�zen el�k�sz�tett terv h�z�dik meg: Project Roubaix. „Ez nem p�nz, csup�n amb�ci� k�rd�se volt a r�sz�r�l. Meg akarta nyerni a Flandriai K�rversenyt �s a Paris-Roubaix-t, �s azt mondta, hogy mi vagyunk az egyetlen csapat, amely seg�thet abban, hogy ezt v�ghez vigye” - �rulta el a k�t �vvel ezel�tti szerz�d�sk�t�s r�szleteivel kapcsolatban Patrick Lefevere, a Deceuninck-Quick Step tulajdonosa. Gilbert tudta, mit akar �s tudta, hogy kik azok az emberek, akik �ltal ezt el�rheti, �gy teh�t az �nmegval�s�t�s rem�ny�ben al�rendelte mag�t a szak�rtelm�knek. �s �me, itt az eredm�nye, a Project Roubaix bev�geztetett �s a k�r majdhogynem bez�rult. A lombard hegyvid�k, a d�l-ardenneki dombs�g �s a kelet-flandriai falak bev�tele ut�n Philippe Gilbert az �szak Pokl�ra is kiterjesztette vad�szter�let�t. Egy, a Via Rom�n aratott gy�zelem v�lasztja el a halhatatlans�gt�l: egyetlen egy tr�fea hi�nyzik a gy�jtem�ny�b�l, a Mil�n�-Sanremo. „Nem lehet olyan neh�z megnyerni, hiszen Eddy Merckxnek h�tszer is siker�lt” - vette le a terhet saj�t v�llair�l a Roubaix-ban diadalmaskod� 36 �ves belga, aki j�v�re a legszesz�lyesebb Monumentum megszel�d�t�s�re k�sz�l à la Philippe.

„Mindenki egy t�rt�nettel fejezi be” - v�li a rutinos �regr�ka, Heinrich Haussler, aki 173 (sors)t�rs�val egy�tt id�n is felsorakozott a compiègne-i rajtvonaln�l. � m�r csak tudja, hiszen p�lyafut�sa alatt nem kevesebb, mint 13 alkalommal szelte �t a Poklot �s tizenegyszer c�lba is �rt. Noha megannyiszor meg�gette mag�t, a viszontags�gok ellen�re sem nem hagyn� ki a legk�ny�rtelenebb klasszikust. A Paris-Roubaix egy k�l�n �llatfaj: a f�jdalom nyelv�n folytat p�rbesz�det a kockak�veken bukd�csol� kerekesekkel. Aprop� kockak�vek, egyes inform�ci�k szerint 6 milli� 76 ezer darab lapul az �tvonalban, ami �sszesen 55 kilom�ternyi z�tyk�l�d�st jelent 29 kategoriz�lt szektoron kereszt�l. Fel van adva a lecke. De, ahogy azt a felvezet�ben megpedzettem, egy �vsz�zad �ta mindig akad egy mez�nyreval� �r�lt, aki megpr�b�lja megfejteni. Ez a brav�r azonban �vente csak egy b�tor jelentkez�nek siker�lhet.

A Paris-Roubaix elveszi a ker�kp�rversenyz�k j�zan esz�t, de mi, n�z�k ezt egy percig sem b�njuk. K�oszt, dr�m�t �s csod�kat szeretn�nk l�tni, ez�rt tapadunk a telev�zi�k�perny�kre minden �ldott esztend�ben, amikor a j�nev� peloton al�sz�ll a Pokol legm�lyebb bugyraiba... A Klasszikusok Kir�lyn�je �l�nk �szaki sz�llel k�sz�nt�tte a szerencsej�t�kosokat �s a term�szeti er�kkel sz�vetkezve �sszeterelt egy izgalmas kompoz�ci�j� sz�kev�ny-ny�jat, amely k�t k�s�bbi f�szerepl�t is tartalmazott - Nils Polittot �s Yves Lampaertot. Az �ld�z�verseny eg�szen az arenbergi erd�ig folytat�dott: a rettegett kockak�ves �tkel� bej�rata el�tt egyes�lt a mez�ny. Az emblematikus szektor kish�j�n k�t nagynev� �ldozatot is k�vetelt, hiszen a cyclocross-zseni Wout van Aert lesodr�dott a g�r�ngy�s �tr�l �s mag�val r�ntotta a c�mv�d� Peter Sagant is. A szlov�k sz�mottev� vesztes�g n�lk�l �szta meg a kalandot, �s szinte azonnal visszasorolt, �m a reflektorf�nyben f�rd� belg�t feltart�ztatta egy makacs mechanikai probl�ma. Pascal Eenkhoorn szem�ly�ben �rkezett hozz� a seg�ts�g, aki a saj�t ker�kp�rj�t aj�nlotta fel p�rul j�rt csapatt�rsa sz�m�ra.

Van Aert a cserebring�val visszatorn�zta mag�t k�zvetlen riv�lisai t�rsas�g�ba, majd �tnyergelt egy m�retre szabott biciklire. A feje f�l�tt gomolyg� aggodalmakat tet�zte az a f�jdalmas pillanat, amikor a kocsik k�z�tt lav�rozva v�ratlanul elter�lt egy jobbkanyarban. A benne munk�lkod� adrenalinnak k�sz�nhet�en n�h�ny kilom�ter m�lt�n �jb�l megjelent a d�bbent arcokat v�g� �lmez�nyben - Wout van Aert z�rk�z�sa minimum annyira volt impressz�v, mint Mathieu van der Poel� a Flandriai K�rversenyen. Ha m�r felz�rk�zott, nem maradhatott ki a sorsd�nt� akci�b�l: Nils Politt k�t kockak�ves blokk k�z�tt, a c�lt�l 67 kilom�terre l�v� friss�t�z�n�ban sunnyogott el a bajnoki c�m v�rom�nyosai mell�l. A potenci�lis vesz�lyt jelent� n�metet Peter Sagan vette �ld�z�be Orchies hat�r�ban, a c�mv�d� sz�l�rny�k�ban pedig ott lapult Philippe Gilbert, Yves Lampaert, Sep Vanmarcke �s term�szetesen Wout van Aert is. Aki b�jt, aki nem, a v�gs� gy�zelem lehet�s�ge eme 6 sz�kev�ny l�baiban �sszpontosult. A k�ldet�studattal felv�rtezett Deceuninck-Quick Step kiv�l�an j�tszotta ki a l�tsz�mf�l�ny-k�rty�t a hajr�ban: Gilbert �s Lampaert felv�ltva h�zg�lta a versenyban maradt kih�v�k bajsz�t, felbosszantva ezzel Polittot, aki a Gruson nevezet� szektorban megkontr�zta a farkasokat.

Egyed�l Gilbert tudott megkapaszkodni a n�met agresszor h�ts� kerek�ben �s a siker�hes du� csakhamar nyer� k�l�nbs�gre tett szert. Az utols� energiatartal�kait is fel�l� Wout van Aert m�r percekkel kor�bban meglobogtatta a feh�r z�szl�t, m�g az �rmester szerep�ben tetszelg� Yves Lampaert sz�nd�kosan akad�lyozta Vanmarcke �s Sagan el�rejut�s�t - el�bbi egy last-minute ker�kp�rcsere ok�n intett b�cs�t a dobog�nak, ut�bbit pedig �jfent cserben hagyta el�gtelen er�nl�te. A k�z�ns�g izgatotts�gteli morajl�sa vad szurkol�sba csapott �t, amikor az Andr�-P�trieux velodrome kapuj�ban felbukkant a t�tova Nils Politt, aki k�nytelen-kelletlen felvezette az egy-az-egy elleni sprintet a mindenre elsz�nt ex-vil�gbajnok el�tt. Ahogy arra sz�m�tani lehetett, Philippe Gilbert megragadta a soha vissza nem t�r� alkalmat, k�rbet�ncolta Polittot �s beteljes�tette r�g�ta d�delgetett �lm�t: egy �v leforg�sa alatt realiz�lta a Flandria-Roubaix dupl�t. Sz�val, milyen is az a 'Gilbert-t�pus� versenyz�'? 

Mil�n�-Sanremo, avagy a klasszikus, amit a legk�nnyebb befejezni, �mde a legnehezebb megnyerni - v�li Greg Van Avermaet, az idei verseny f�bb es�lyeseinek egyike. Amilyen sablonosnak hallatszik ez a meg�llap�t�s, olyannyira magas az igazs�gtartalma. Noha a Classicissima egyetlen h�tszeres gy�ztese, Eddy Merckx egykoron meglelte a titok nyitj�t, a jelenlegi mez�nyben olyan nagyform�tum� kerekesek, mint p�ld�ul a vil�gbajnoki tripl�val b�szk�lked� Peter Sagan, vagy �ppen a fenti id�zet olimpiai arany�rmes szerz�je, �vek �ta a s�t�tben tapogat�znak, keresve a kulcsot a sikerhez. A t�mad�si fel�let a 300 kilom�tert alulr�l nyaldos� �sszt�v ellen�re csek�ly: m�g a klasszikus sprinterek sz�m�ra a t�l�l�s a t�t a Poggio szerpentinj�n, a mez�nyhajr�t elker�lni k�v�n�, puncheur alkat� aspir�nsok ezen az emelked�n kelnek igaz�n �letre. Ak�rcsak tavaly, ez�ttal is az �sz diadalmaskodott az er� felett: az egynapos viadalokra specializ�l�d� Deceuninck-Quick Step - ahogyan mondani szok�s - bef�zte az oktat�filmet, Julian Alaphilippe pedig Siena ut�n bevette Sanrem�t is.

Ha l�tezik ker�kp�rverseny, amelynek megbocs�jtjuk, hogy fennh�j�zva fittyet h�ny rohan�, ingertel�tett vil�gunk elv�r�s�ira, az a Mil�n�-Sanremo. A p�khendi Classicissima ugyanis nem k�t kompromisszumot a spekt�kulum-k�zpont� m�di�val �s meg sem pr�b�l a t�v� el�tt �s�toz�, t�relmetlen szurkol�k kedv�re tenni. De mi, akik ismerj�k, nem is v�rjuk el t�le, hogy megv�ltozzon. Fejet hajtunk a trad�ci� el�tt, mert ez tartja �letben a var�zslatot, ami �vr�l-�vre odaszegez minket a k�perny�k el�, ak�r szeretj�k ezt a versenyt, ak�r nem. Kifel� persze nem ezt kommunik�ljuk, alkalomadt�n hars�nyan kritiz�ljuk a k�s�rletez�st�l elz�rk�z� szervez�k maradis�g�t. Valamifajta k�ls� k�nyszernek engedelmeskedve �jra �s �jra megk�rd�jelezz�k a Mil�n�-Sanremo l�tjogosults�g�t, mik�zben a sz�v�nk m�ly�n tudjuk, ez az �tvonal �gy j�, ahogy van, badars�g lenne beleny�lni. A monumentalit�s a hossz�s�g�ban rejlik: a feleslegesnek �t�lt extra ped�lfordulatok teszik kif�rk�szhetetlenn� a v�gj�t�kot, sokismeretleness� b�v�tve az egyenletet. Ha megny�rb�ln�nk a versenyt�vot, a Mil�n�-Sanremo, mint olyan, megsz�nne l�tezni, l�v�n nincs r�videbb �t e k�t v�ros k�z�tt. Ha a szintrajzba szeretn�nk tov�bbi izgalmakat csemp�szni, azzal egyr�szt az identit�s�t�l fosztan�nk meg a Classicissim�t, m�sr�szt v�g�rv�nyesen kirad�rozn�nk a sprintereket az egyenletb�l - nem v�letlen, hogy az ilyen �s ehhez hasonl� reformt�rekv�sek kiv�tel n�lk�l elvet�ltek. Osztom azt a v�lem�nyt, miszerint a sz�ban forg� futam els� 280 kilom�tere v�gtelen�l unalmas tud lenni (�s ezt maguk, a r�sztvev�k is elismerik), de ha val�di szelekci�t szeretn�nk l�tni egy �tlagban 4%-os meredeks�g�, nagyj�b�l �t perc alatt teljes�thet� emelked�n - hozz�tenn�m, a rettegett Poggio a Giro d'Italia keretei k�z�tt aligha �rdemelne eml�t�st -, akkor bizony szemet kell hunynunk a 6 �r�nyi kv�zi esem�nytelens�g felett, melynek csup�n a harmada ker�l ad�sba. Valamit valami�rt.

A szer�ny h�zigazd�k �ltal a tavasz klasszikusak�nt emlegetett Mil�n�-Sanremo t�rt�nete a XX. sz�zad elej�re ny�lik vissza: 1907 �ta megannyi d�bbenetes forgat�k�nyv elevenedett meg a Riviera di Ponente napcs�kolta domboldalain, miel�tt a peloton - egyben vagy darabokban - bevonult volna a Via Rom�ra, elsz�guldva az ikonikus sanrem�i sz�k�k�t mellett. Hol egy h�sies sz�l�, hol egy gatyaszaggat� t�mad�s, hol egy vakmer� lejtmenet, hol egy c�lfot�ba torkoll� mez�nyhajr�. Nincs egyetlen j�l bev�lt recept a gy�zelemre. A verseny kimenetele a f�radts�g-faktor ok�n k�zel megtippelhetetlen, ennek megfelel�en a kor�bbi bajnokok adotts�gai rendk�v�l szerte�gaz�ak: nincs m�g egy olyan egynapos, ahol egyenl� es�lyek mellett r�ghat labd�ba egy Mark Cavendish-szint� sprinter, egy Micha� Kwiatkowski-szint� puncheur �s egy Vincenzo Nibali-szint� all-rounder. A Mil�n�-Sanremo hagyom�nyosan a Szent J�zsef-�nnephez (m�rcius 19.) igazodik, n�h�ny kiv�telt�l eltekintve az ahhoz legk�zelebb es� szombaton ker�l megrendez�sre: a soksz�n� mez�ny ezennel m�rcius 23-a reggel�n sorakozott fel a mil�n�i Sforzesco-kast�ly impoz�ns �ratorny�nak �rny�k�ban. A messzi �tic�l a Lig�r-tengerpart egyik turisztikai k�zpontja, a p�lmaf�kkal �vezett korz�ival h�d�t� Sanremo, avagy a vir�gok v�rosa (Città dei Fiori). H�t �ra a nyeregben, amit egy intenz�v fin�l� koron�z meg - c�lszer� teh�t feltankolni a sz�nhidr�t-tart�lyokat, hiszen az energiatakar�koss�g kulcsfontoss�g� a maratoni teker�s sor�n.

A Classicissima idei, 110. ki�r�sa ragyog� tavaszi naps�t�s mellett, a megszokott mederben zajlott: els�k�nt a h�tperces eg�rutat nyer� sz�kev�nycsoport csod�lhatta meg az az�rk�k ruh�j�t fel�lt� F�ldk�zi-tengert, miut�n k�nyelmes iramban �tbuktak a f�lt�vn�l magasod� Turchino z�ldell� orm�n. Amint a rejt�zk�d� favoritok csapatai r�kanyarodnak az olasz rivi�ra ment�n v�gigfut� Via Aureli�ra, csak �gy kattognak a f�nyk�pez�g�pek: a szikl�s hegyoldalakba v�jt panor�ma�t, h�tt�rben a v�gel�thatatlan k�ks�ggel h�l�s t�m�t szolg�ltat a lesben �ll� fot�sok sz�m�ra. Mihelyt versenyz� �s n�z� egyar�nt kigy�ny�rk�dhette mag�t a k�peslapra k�v�nkoz� t�jban, ideje volt r�l�pni a g�zped�lra, ugyanis a kilom�tersz�ml�l� k�rlelhetetlen�l p�rg�tt visszafel� �s a horizonton felbukkant a hajr� k�zels�g�t jelz� h�rom dombtet� (tre capi). A helyi szurkol�i klub �ltal gy�jtott g�r�gt�zek narancssz�n f�stk�d�be burkol�z� Capo Bert�n ez alkalommal a boz�t is l�ngra kapott: noha az �gy keletkez� l�tv�ny k�v�lr�l szeml�lve k�ts�gtelen�l pazar, a leveg� ut�n kapkod� kerekesek aligha �rvendeztek ennek, mik�zben az aszfaltcs�k k�rvonalait keresve kereszt�lhaladtak rajta. Az utols� sz�kev�ny, Fausto Masnada kitisztult t�d�vel v�ghatott neki a Mil�n�-Sanremo fin�l�j�nak els� pr�bat�tel�t szimboliz�l� Cipress�nak, a mag�nyos harcos azonban nem ker�lhette el v�gzet�t, a v�r�s poszt�t megpillant� peloton a hegy l�b�n�l bekebelezte. A kacskaring�s lejtmenetben Niccolo Bonifazio v�gott az �lre, aki l�v�n �gy ismeri a Sanremo k�rny�ki utakat, mint a saj�t tenyer�t, versenyre kelt a k�s�r�motorosokkal: a t�v� el�tt l�legzetvisszafojtva figyelhett�k hal�lmegvet� ereszked�s�t, minek sor�n egy pap�rlap, annyi se f�rt volna el a ped�lja �s a k�fal k�z�tt. Az �mokfut�sszer� akci� szusszan�snyi el�nyh�z jutatta a Direct Energie sz�neit visel� olaszt, �m a m�g�tte felsorakoz� Deceuninck-armada hamar a sark�ra l�pett.

A fesz�lts�g a tet�fok�ra h�gott, ahogyan a mez�ny talpa alatt �jb�l emelkedni kezdett az �t: el�rkezett az igazs�g pillanata, a Poggi�n fel kellett fedni a k�rty�kat. A klasszikus sprintereknek id�n sem osztottak lapot, �gy �k csal�dottan csorogtak h�tra, k�nytelen-kelletlen�l �tengedve a terepet robban�konyabb riv�lisaiknak. Julian Alaphilippe-et, a verseny �tcsillagos favoritj�t tank�nyvbe ill� felvezet�sben r�szes�tett�k falkat�rsai, nem csoda, hogy Sagan �s Van Avermaet k�z�tt �d�z k�zdelem zajlott a francia h�ts� kerek��rt: Zdenek Stybar �s Philippe Gilbert irdatlan temp�t dikt�ltak az emelked� als� szakasz�n, meg�gyazva egy sorsd�nt� attaknak. Ez�ttal az EF neonr�zsasz�n mez�ben fesz�t� Alberto Bettiol t�lt�tte be azt a h�latlan, �mb�r vitathatatlanul hasznos szerepet, amelyet tavaly a Nibalit mozg�s�t� Krists Neilands, azaz kiugratta a nyulat a bokorb�l: �rz�kelv�n, hogy Gilbert utols� er�tartal�kait is fel�lte, Alaphilippe maga eredt a val�s fenyeget�st jelent� Bettiol nyom�ba, folytatva az �g�retes offenz�v�t, melyhez t�tov�z�s n�lk�l csatlakozott Kwiatkowski, Sagan, Valverde, Naesen, Trentin �s Van Aert is. A Sanremo sz�v�be vezet� hajt�kanyarokat szelve tov�bb duzzadt az �lcsoport l�tsz�ma, t�bbek k�z�tt a c�mv�d�sre baz�roz� Nibali �s a Matthews seg�ts�g�re siet� Dumoulin is felbukkant a szt�rpar�d�ban. Ahogyan v�gigmas�roztak a f�utc�n, Matteo Trentin int�zett �jabb t�mad�st a l�lekben m�r a hajr�ra hangol�d� kih�v�i ellen. Alighogy levad�szt�k a regn�l� Eur�pa-bajnokot, az ugyancsak a m�sodik hull�mmal �rkez� Matej Mohoric gy�jtotta be a rak�t�kat. Miut�n �t is visszalassz�zt�k a bolyba, a taktikai hib�k t�mkeleg�t elk�vet� Peter Sagan hirtelen az �len tal�lta mag�t: tizenegy szemp�r szegez�d�tt r�, amint k�nj�ban keresztbe-kasul cik�zott a c�legyenesben. M�g a tan�cstalan szlov�k a sziv�rv�nyszin� trik�t meg�r�kl�, t�le jobbra helyezked� Valverde sz�nd�kait firtatta, Mohoric kapva-kapott az alkalmon �s elsuhant a bal v�lla mellett. Alaphilippe megel�gelte Sagan t�tlens�g�t �s kihaszn�lva a Bahrein-Merida robosztus rouleurj�nek sz�l�rny�k�t, els�pr� gy�zelmet aratott a Via Rom�n. A Deceuninck-Quick Step �jfent tan�tani val� munk�t v�gzett.

Vannak, akik a perzsel� ausztr�l ny�rba menek�lnek, m�g m�sok az enyhe spanyol t�lben mer�szkednek �jra az orsz�g�tra, hogy begy�jts�k az �v els� versenykilom�tereit, egyben azonban mindenki egyet�rt: az igazi szenved�ly m�rcius elej�n, a nagym�lt� egynapos viadalok startvonal�n �llva k�lt�zik vissza a peloton k�ll�i k�z�. A bizony�t�si v�gyt�l �g� specialist�k izgatotts�ga az id�k sor�n �tragadt a h�sies k�zdelmekre �hez� szurkol�kra is, akik emelkedett hangulatban v�gj�k a centit a belga Nyit� H�tv�ge el�tt - nem csoda, hiszen a tavaszi klasszikusok sosem okoznak csal�d�st, nem ejtenek sebeket az �szinte lelkesed�s�nk�n, amit el�zetesen t�pl�lunk vel�k kapcsolatban. Mit szeretn�nk l�tni? Improvizat�v versenyz�st. Epikus csat�kat. T�zij�t�kot. K�oszt. Kockak�veket. Kockak�ves emelked�ket. Murv�t. Murv�s emelked�ket. Sarat. Oldalszelet. Egysz�val: dr�m�t. A tavaszi klasszikusokt�l mindezt egy csomagban, �mlesztve kapjuk meg. Ebben a kit�ntetett id�szakban az �szt�n�ss�g, a ravaszs�g �s a b�tors�g vezet diadalra - ez�rt is impon�l�ak sz�munkra ezek a tradicion�lis versenyek.

A belga szezonnyit�, a 74. alkalommal ki�rt Omloop Het Nieuwsblad legf�bb tanuls�ga, hogy a t�rt�nelem ism�tli �nmag�t, csak �szre kell venni a vissza-visszat�r� mint�kat: ha �sszevetj�k a tavalyi esem�nysort az ideivel, megfigyelhetj�k, hogy k�s�rtetiesen hasonl� forgat�k�nyv mellett zajlott a k�t verseny, k�l�n�s tekintettel a v�gj�t�kra. A tavasz �jfent szomork�s orc�j�t ford�totta a Gentben gy�lekez� mez�ny fel�, az id�nk�nt pityerg� sz�rke felh�t�meg elnyelte a gyeng�d m�rciusi napsugarakat. Ak�rcsak egy �vvel ezel�tt, a kiss� tal�n �lmosk�s peloton lagymatag iramban k�zel�tett a nap els� neh�zs�g�t tartogat� Leberghez, �m m�g miel�tt felkapaszkodott volna a Haaghoek nevezet� emelked�re, amelyet �breszt� jelleggel egy kockak�ves szektor vezetett fel, kish�j�n h�tba csapta �ket a h�lgyek verseny�ben �len teker� Nicole Hanselmann - a zs�ri k�nytelen volt �tmenetileg neutraliz�lni a n�i futamot, eg�rutat biztos�tva ezzel a v�rtn�l komot�sabban halad� f�rfiaknak. Amint kitisztult az id�, visszat�rt a harci kedv �s az egyre fokoz�d� temp� el�csalogatta a k�s�rletezni v�gy�kat: a Leberg m�sodszori megm�sz�sakor Vanbilsen prokov�lta a v�gs� sikerre p�ly�z� specialist�kat. A Greg Van Avermaet-vezette CCC elszalasztotta ezt a korai akci�t, �gy a narancsmezes alakulat eszeveszett �ld�z�sre k�nyszer�lt, hogy lehet�leg a valkenbergi r�mp�ig felz�rk�ztassa kapit�ny�t a Zdenek Stybar nev�vel f�mjelzett sz�kev�nycsoporthoz. A k�vetkez� �t�st Philippe Gilbert vitte be, aki a Kerkgate pav�j�n taposott a ped�lba: a t�mad�sba lend�l� ex-vil�gbajnokot van Aert, Van Avermaet �s Daniel Oss vad�szta le.

A sorsd�nt� akceler�ci� �tlete Danny Van Poppel fej�b�l pattant ki, aki a c�lt�l nagyj�b�l 40 kilom�terre, a Molenbergen felfel� szaggatta sz�t a f�mez�nyt, kialak�tva egy, az es�lyeseket t�m�r�t� szelekt�v bolyt. A patin�s t�rsas�g l�tsz�ma Tiesj Benoot kics�sz�s�val alaposan megcsappant, az emblematikus Kapelmuur-Bosberg kombin�ci�nak mind�ssze hatan v�ghattak neki az �lr�l, �m egy pillanatra sem pihenhettek meg a nyeregben, hiszen a nyakukon �rezhett�k az �ld�z�k lehellet�t. �szlelv�n a k�zeled� vesz�lyt, az elsz�ntan harcol� Stybar-Van Avermaet kett�s val�s�ggal nekirontott a geraardsbergeni falnak, egy�ttes er�vel felduzzasztva a k�l�nbs�get, egy�ttal kisz�rva a sorb�l a leggyeng�bb l�ncszemet, Daniel Osst. �ten maradtak teh�t versenyben, kieg�sz�lve Tim Wellensszel, Alexey Lutsenk�val �s Dylan Teunsszel. A hat�konyan kooper�l� kvintett l�hal�l�ban gy�rte le az utols� el�tte magasod� akad�lyt, a Bosberget, ez�ltal tetemes el�nyre tett szert a darabjaira hull� mez�ny elej�vel szemben. Mindek�zben a Deceuninck-Quick Step szinte �szrev�tlen�l, m�r-m�r szemtelen m�don akad�lyozta az �ld�z�munk�t, b�zva abban, hogy a hajr�ban Stybar t�lj�rhat t�rsai esz�n. Ami a v�gsebess�get illeti, Greg Van Avermaet f�l�ny�t senki sem vonhatta k�ts�gbe: az er�viszonyok ismerete korai offenz�v�ra k�sztette a gy�zelemre apell�l� ellenfeleket - a n�gy kiv�v� saj�t �rdek�ben nem cipelhette mag�val az olimpiai bajnokot a c�lig. Amint az �t�sfogat elsuhant a h�rom kilom�teres kapu alatt, a sor v�g�n leskel�d� Tim Wellens a tettek mezej�re l�pett, a nyer� megmozdul�st azonban nem �, hanem a farviz�n el�ret�r� Zdenek Stybar mutatta be. Egy tizedm�sodpercnyi t�tov�z�s Van Avermaet r�sz�r�l �s bottal �thett�k a ravaszdi cseh nyom�t, aki gyakorlatilag lem�solta a tavaly Michael Valgren �ltal sikerre j�ratott taktik�t, kiszagolva a t�k�letes momentumot.

A szezonnyit� h�tv�ge a Europe Tour r�sz�t k�pez� Kuurne-Br�sszel-Kuurn�vel v�lik teljess�, melyre a tepsi laposs�g� fin�l�val �rvel� szakma el�szeretettel s�ti r� a sprinter klasszikus b�lyeget. Az ut�bbi �vekben kirajzol�d� tendencia viszont a sz�kev�nyek szerencs�j�t er�s�ti a gyorsl�b�ak had�val szemben - Dylan Groenewegen tavalyi diadal�t egy Peter Sagan gy�zelm�vel v�gz�d� kiscsoportos hajr� �s Jasper Stuyven sz�l�sikere el�zte meg. Ezal�l az �d�t� tendencia al�l az idei ki�r�s sem volt kiv�tel: az egy mindenki ellen t�pus� k�zdelmet �jfent az az egy nyerte, dacolva a sokszoros t�ler�vel... A sz�ntelen fellegekbe burkol�z� belga tavaszba a sziv�rv�ny minden �rnyalat�ban pomp�z� mez�ny csemp�szett vid�ms�got, ahogyan tov�bb tekerg�ztek a hellingek  (arrafel� �gy nevezik a r�vidke, �mde ann�l intenz�vebb kaptat�kat) f�ldj�n. Az �tvonal �ke a f�nyesre kopatott kockak�vekkel d�sz�tett Oude Kwaremont, amely a klasszikusok szt�rjait is megbabon�zza. Az ikonikus emelked�n a csillog�sra v�gy� Deceuninck-Quick Step ragadta mag�hoz a kezdem�nyez�st. Mihelyt a Lampaert-Stybar du� az �lre t�rt, a leveg� ut�n kapkod� mez�ny libasorba rendez�d�tt, melyet a domin�ns kir�lyk�kek m�g�l el�b�j� Ian Stannard robbantott sz�t. Az egykori brit bajnok h�ts� kerek�be - a k�t felb�jt� mellett - Naesen, Doull, Ballerini, Asgreen �s K�ng kapaszkodott bele.

A Kluisberg lejtmenet�ben egy tucatnyi vil�gklasszis - t�bbek k�z�tt Trentin, Greipel �s Jungels - csatlakozott az agresszorokhoz, ahogyan bekebelezt�k a nap eleji sz�k�s martal�kait. A m�sodik hull�mmal �rkez� Bob Jungels, sokallva az �lboly l�tsz�m�t, az es�t�l �ztatott varenti kockak�veken tesztelte a konkurenci�t: a luxemburgi kifejezetten otthonosan mozgott a sz�m�ra ismeretlen terepen, ritmus�hoz csup�n Naesen, Cort, Ballerini �s Langeveld tudott igazodni. A h�trahagyott sz�kev�nyt�rsak lassacsk�n visszatagoz�dtak a f�mez�nybe, melyet a c�mv�d�sben b�z� Jumbo-Visma korm�nyzott. Az �ld�z�sben a Bora-Hansgrohe �s a Mitchelton-Scott ny�jtott seg�t� kezet, apr�nk�nt csipegetve az egy perc k�rny�k�n tet�z� k�l�nbs�gb�l. Amint a lopakod� veszedelem el�l menek�l� kvintett r�kanyarodott a kuurne-i k�rp�ly�ra, Bob Jungels egy hirtelen �tlett�l vez�relve id�futam-poz�ci�ba v�gta mag�t �s eltemp�zott a d�bbenett�l s�jtott riv�lisokt�l, akiket csakugyan elnyeltek a vadul t�rtet� sprintervonatok. Az elcsig�zott peloton lend�lete azonban idejekor�n elapadt, a tan�cstalan t�megben fel�t�tte a fej�t az anarchia, �gy a mammut �ttetelt tapos� Jungels r�vbe �rhetett.

Gyeng�den hull�mz�, tarka t�j, filigr�n alkat�, smaragdz�ld ciprusf�k, dombtet�k�n cs�cs�l�, �don-barna vill�k �s feh�r porfelh�t k�h�g� �sv�nyek. �dv�zlet a p�ratlan sz�ps�g� toszk�n sivatag, a Crete Senesi d�n�ir�l. Eme fest�v�szonra k�v�nkoz� vid�ken kacskaring�zik a vint�zs filterrel h�d�t� Strade Bianche, a verseny, amelyet sz�let�s�t�l fogva klasszikusk�nt emlegetnek, s�t mi t�bb, a legelvetem�ltebb szak�r�k �gy utalnak r�, mint a nem hivatalos 6. Monumentumra. Egy a b�kken�: noha a ker�kp�rversenyz�s aranykor�t felid�z� Strade Bianche egyedi karakterisztik�ja alapj�n remek�l beleillik a k�pbe, szer�ny, 13 ki�r�sra korl�toz�d� t�rt�net�vel �s kevesebb mint sz�z�tven kilom�teres versenyt�vj�val elt�rp�l az olyan, �vsz�zados m�ltra visszatekint�, maratoni hossz�s�g� �sk�v�letek mellett, mint a P�rizs-Roubaix vagy a Liège-Bastogne-Liège. Megkontr�zva a t�rt�nelem mocsar�ba s�llyed� �rveket, jogosan mer�lhet fel benn�nk a k�rd�s, miszerint csup�n ett�l lenne Monumentum egy Monumentum? Sz�m�t ez egy�ltal�n, amikor az utols� porszem�ig romantikus toszk�n viadal�rt - kamaszkora ellen�re - megbolondul a n�p? �gy v�lem, a mez�ny szenved�lyes attit�dje elhom�lyos�tja a konzervat�v �rveket: a Strade Bianche szerelem volt els� l�t�sra.

Tavaly m�rciusban a k�z�ns�ges dagony�v� v�ltoz� murvar�teg k�nyeztet� agyagpakol�s gyan�nt h�nyta a sarat a gladi�torok arc�ra, ezzel szemben az idei futam csontsz�raz k�r�lm�nyek mellett zajlott, �gy a kerekesek az �ltaluk felkorb�csolt, torokirrit�l� port k�st�lgatt�k az apr�kavicsos szektorokban. Ahogy a szikr�z� naps�t�sben kigurultak a g�tika fellegv�r�b�l, n�h�ny �r�ra maguk m�g�tt hagyva Siena terrakotta tornyait, egy amb�ci�zus n�gyes v�gott a mez�ny el�, hogy felverje a b�k�sen szunnyad�, lank�s vid�ket. A sz�kev�nyeket �sszekov�csol� harm�nia tovasz�llt a toszk�n sivatag homokj�val: Leo Vincent csakhamar kapitul�lt, Alexandre Geniez a t�rmel�kes terep �ldozat�ul esett, m�g csapatt�rsa, Nico Denz szem el�l t�vesztette Diego Rosa sziluettj�t az ascian�i kaptat� pork�d�ben. Egy leg�ny maradt a g�ton, �m ped�lfordulatai meg voltak sz�ml�lva az �len. A Fabian Cancellara nev�t visel� 8. szektor murvadombj�n, a Monte Sante Marie-n ugyanis Jakob Fuglsang felgyors�totta a szelekci�t, �letre h�vva egy bivalyer�s �ld�z� g�rd�t, melyben - a teljess�g ig�nye n�lk�l - felfedezhett�k Julian Alaphilippe-et, Zdenek Stybart, Greg Van Avermaet-ot, Wout Van Aert-et, Tim Wellenst �s a c�mv�d� Tiejs Benoot-ot. A h�romhetesek cs�sz�rai, a sz�mmisztika b�v�let�be kergetett Vincenzo Nibali �s az els��ldoz� Geraint Thomas a h�ts� csoportban ragadtak, ahonnan nem volt sz�mukra vissza�t.

A mag�nyos �llovast, a szufla sz�k�ben l�v� Diego Ros�t Castelnouvo Berardenga hat�r�ban �rte utol a v�gzete, elveszett az Yves Lampaert vezette puncheur-kavalk�dban. A verseny els�sz�m� anim�tor�v� avanzs�l� Fuglsang a Monteaperti tetej�t ostromolva tov�bb borzolta a ked�lyeket - ez�ttal mind�ssze ketten, Alaphilippe �s Van Aert tudott r�akaszkodni a fic�nkol� d�n kerek�re, ut�bbi azonban v�r�s z�n�ba sodr�dott a sorozatterhel�s alatt. Ugyan az Astana elt�k�lt kapit�nya tett egy �jabb k�s�rletett arra, hogy megv�ljon egyed�li vet�lyt�rs�t�l, Julian Alaphilippe derekasan �llta a sarat (jelen esetben a port) �s lef�lelte az akci�t. Mivel a z�zal�kon nem sz�letett d�nt�s, Siena aszfaltozott k�lv�ros�ban egy elhamarkodott macska-eg�r j�t�k bontakozott ki kettej�k k�z�tt: addig-addig ny�jt�zkodtak a nyeregben, f�rk�szve egym�s rezd�l�seit, m�gnem az egyenletes �temet dikt�l� Van Aert elsz�guldott mellett�k, megkongatva a v�szharangokat. A m�rcius elsej�n World Tour-szintre l�p�, z�ldf�l� belga gyakorlatilag elvontatta letagl�zott ellenfeleit a r�mpaszer� Via Santa Catarina l�b�ig, hogy azt�n Fuglsang jobbr�l, Alaphilippe pedig balr�l ker�lje ki a kegyetlen meredeks�g� finisben, ahol tavaly - a sz� legszorosabb �rtelm�ben - lefordult a ker�kp�rr�l. A vil�g�r�ks�g r�sz�v� nyilv�n�tott Piazza del Campo perem�re a robban�kony francia kapaszkodott fel els�k�nt, aki v�lla f�l�tt h�trapillantva el�gedetten konstat�lhatta, gy�zelm�t imm�ron nem vesz�lyezteti senki, �gy diadalittasan vonulhatott be a hangork�nt�l visszhangz� f�t�rre. 

Ak�rmennyire is unja Roger Federer a gener�ci�v�lt�sra vonatkoz� k�rd�seket, nem szabadulhatunk a minket, teniszrajong�kat  lassan egy �vtizede l�zban tart� gondolatt�l, miszerint kik t�ltik be a nagy n�gyes ut�ni �rt, r�ad�sul jobbn�l-jobb indokaink mutatkoznak arra, hogy �jra �s �jra napirendre t�zz�k az effajta k�rd�seket. A sport�gnak ugyanis s�rg�sen sz�ks�ge van egy b�ztat� j�v�k�pre. Az idei Australian Openen belek�stolhattunk egy post-Federer �r�ba, �s valljuk be, nem is volt olyan savany�, am�g �zlelgethett�k. Azt hiszem, mindannyian sz�vesen k�pzelt�k el a tenisz j�v�j�t Stefanos Tsitsipas �s Frances Tiafoe j�t�k�n kereszt�l. Azonban, k�r tagadni, a jelent nem a NextGen-vit�zek alak�tj�k. Rafael Nadal �s Novak Djokovic kij�zan�t� tenisszel vetettek v�get az �br�ndoz�snak �s visszar�ngattak minket az �ltaluk uralt mostba, �m kettej�k hype-m�zt�l �ztatott �sszecsap�sa egyir�ny� utc�ba terel�d�tt.

A tombol� ny�rba �gyaz�d� Ausztr�l Open �jfent fenekest�l felforgatta a h�val bor�tott �reg kontinens mindennapjait, k�l�n�s tekintettel a teniszfanatikusokra, �m a napperzselte, �ce�nk�k p�ly�kon v�g�l nem k�vetkezett be fordulat a gener�ci�k k�z�tti er�viszonyokat illet�en. Ugyan a sz�les k�r�kben anticip�lt c�mv�d�s elmaradt, azaz Federer ez alkalommal nem szapor�totta tov�bb Grand Slam-gy�zelmei sz�m�t, ezzel m�g magasabbra helyezve a l�cet rekordjai t�lsz�rnyal�s�ra aspir�l� riv�lisai el�tt, a melbourne-i fin�l� p�ros�t�sa alapj�n nyugodt sz�vvel kijelenthet�, hogy �rv�nyes�lt a pap�rforma. �m a pap�rforma �rv�nyes�l�se mellett felsejlett n�h�ny megker�lhetetlen mell�ksz�l. R�gt�n egy ilyen mell�ksz�l adta meg a melankolikus alaphangot az egy�bk�nt Happy Slam-c�mk�vel illetett Australian Open sz�m�ra. A hagyom�nyos verseny el�tti sajt�t�j�koztat�-d�mping sor�n ugyanis a k�nnyeit elfojtani k�ptelen Andy Murray ledobta a visszavonul�s-bomb�t a sport�gi k�ztudat �ll�v�z�be, ezzel eml�keztetve az elk�nyeztetett rajong�kat egy karrier t�r�kenys�g�re, egyszersmind r�vil�g�tva az �lmez�nybe val� be�kel�d�ssel j�r� extr�m terhel�s lehets�ges k�vetkezm�nyeire. A fizikai limit �lland� feszeget�se, a megannyi el�rhetetlennek hitt �lom beteljes�t�se, a vil�gels�s�g fejvesztett hajszol�sa �s a j�rul�kos f�jdalmakkal val� dacol�s Murray eset�ben egy makacs cs�p�s�r�l�s form�j�ban bosszulta meg mag�t, amely nemcsak a p�lyan okozott kellemetlens�geket, hanem azon k�v�l is, a civil �letben. A sk�t, aki egyed�li haland�k�nt mer�szkedett az istenek f�ldj�re, testileg-lelkileg meggy�t�rten z�rta le m�sf�l �ve h�z�d�, kil�t�stalan sz�lmalomharc�t. M�sk�pp nem szabadulhatott teste b�rt�n�b�l, minthogy sz�v�t elhallgattatva kimondja azt, amit minden �ron szeretett volna kimondatlanul hagyni: ez �gy nem mehet tov�bb.

Egy sportol� sz�m�ra - versenyezzen ak�rmilyen szinten - nincs ijeszt�bb ann�l, hogy a k�nyszer mondatja ki vele a v�gsz�t. A bejelent�s, mely - az int� jeleket szem el�tt tartva - tartalmilag kev�sb�, id�z�t�s�ben viszont ann�l ink�bb volt v�ratlan, a szurkol�kat �s a versenyt�rsakat egyar�nt k�v� dermesztette, a teniszt�rsadalom a megfelel� szavakat keresve, sorra fejezte ki egy�tt�rz�s�t. A hajdani nagy n�gyes hivatalosan is megsz�nt l�tezni, amit lehet ak�r a v�g kezdetek�nt is �rtelmezni... Azt hiszem, ennek f�ny�ben nem t�lz�s �ll�tani, hogy a sport�gi k�z�ss�g k�ptelen volt 72 �ra alatt kiheverni a sokkot, �gy a nyit�napot �titatta ez a kiss� gy�szos, m�gis magasztos hangulat. Jobbh�j�n mindenki a csod�ban rem�nykedett, �s b�r senki sem v�rhatta el t�le, Murray m�gis csod�t tett azon a meccsen, ami elk�pzelhet�, hogy sz�m�ra az utols� volt, legal�bbis a profi p�lyafut�s�t tekintve: 0-2-es szetth�tr�nyb�l, nem is a szakad�k sz�l�r�l, hanem a m�lybe zuhan�s ut�n kapaszkodott vissza Bautista Agut ellen, miel�tt a v�gzete t�rdre k�nyszer�tette volna. „Ha ez volt az utols� m�rk�z�sem, el�gedett vagyok vele” - fogalmazott felt�teles m�dban az egykori vil�gels�, aki ezzel nyitva hagyta a kiskaput, mintha azt �zente volna, hogy ne temesse senki, � m�g nem akar meghalni... Ak�rmilyen neh�z is volt elvonatkoztatni ett�l az �lm�nyt�l, az ausztr�l teniszexpressz k�rlelhetetlen�l robogott tov�bb.

Melbourne-t (�jra) el�rte a v�ltoz�s szele, amit a sport�gi j�v� form�l�s�val megb�zott NextGen-k�l�n�tm�ny k�t �jabb �dv�sk�je korb�csolt. Ez�ttal Stefanos Tsitsipas �s Frances Tiafoe mutatott fel egy-egy olyan �d�t� alternat�v�t a sport�g ki�resed�st�l retteg� szerelmesei sz�m�ra, amely rajong�s t�rgy�v� v�lthat, miut�n a Federer-Nadal-Djokovic szenth�roms�g csillaga le�ldozott. A megnyer� jelz� nem csup�n j�t�kukra, szem�lyis�g�kre is ugyan�gy �rv�nyes: az egyik oldalon ott �ll az "�reg lelk�" Tsitsipas, aki Bj�rn Borgra hajaz� k�lsej�vel, a Roger Federert�l k�lcs�nz�tt egykezes fon�k technik�j�val �s antik g�r�g b�lcseket megid�z� filoz�fi�j�val h�vta fel mag�ra a nagy�rdem� figyelm�t, m�g a m�sik oldalon ott a polg�rh�bor� s�jtotta Sierra Leon�b�l menek�l� csal�dja �let�t megv�ltoztat�, elb�v�l�en �szinte Tiafoe, aki egy felett�bb nemes c�lt�l vez�relve beteljes�tette az amerikai �lmot �s most kezdi �zlelgetni az �nmegval�s�t�s gondolat�t. A kettej�k �ltal t�pl�lt �rs�gv�lt�-hiszt�ria a nyolcadd�nt�ben l�trej�v� Tsitsipas-Federer m�rk�z�sen h�gott a tet�fok�ra. A c�mv�d� k�ptelen volt elrabolni az ihletett tenisszel el�rukkol� g�r�g szt�rjel�lt adogat�s�t (Federer mind a 12 breaklehet�s�g�t elt�kozolta, igaz a breaklabda-konvert�l�s m�v�szete sosem volt az er�ss�ge), ami nem is lett volna akkora trag�dia a sv�jci szempontj�b�l, ha a legal�bb a saj�tj�t tartja �s a szettv�gi, r�vid�tett j�t�kokban odateszi mag�t - ak�rcsak a Hopman Kup�n n�h�ny h�ttel ezel�tt -, �m r�sz�r�l se az el�bbi, se az ut�bbi felt�tel sem val�sult meg marad�ktalanul. Roger Federer ugyan megnyerte az els� j�tszma r�vid�t�s�t, a tov�bbiakban azonban teljes cs�d�t mondott fogad�k�nt a kritikus helyzetekben: k�t elbukott tiebreak k�z� becs�szott egy elbukott szervagame is, ami megpecs�telte a Maestro sors�t, m�g a rajong�i sz�veket t�megesen elnyer� Tsitsipast a mennyekbe rep�tette.

De nemcsak Stefanos Tsitsipas bizonyult hat�konynak a rajong�-toborz�s ter�n: az idei Australian Open ideje alatt minden bizonnyal Frances Tiafoe k�vet�i b�zisa is megsokszoroz�dott az USA-ban �s vil�gszerte. Az eg�szen a negyedd�nt�ig mer�szked� Tiafoe melbourne-i menetel�se sor�n b�cs�ztatta a tavaly �lete szezonj�t fut� Kevin Andersont, illetve a 2017-es vil�gbajnoki c�me �ta az �terben k�v�lyg� Grigor Dimitrovot is, ezzel pedig kiharcolta az �ltala idoliz�lt kos�rzseni, LeBron James elismer�s�t. A k�zelg� gener�ci�v�lt�shoz f�z�tt rem�nyeket azonban Rafael Nadal apr� darabokra z�zta sz�t: el�bb Tiafoe-t, majd egy kanyarral k�s�bb Tsitsipast mosta le a p�ly�r�l - vagy les�p�rte �ket r�la, mindenki d�ntse el maga, hogy ez esetben mi a tal�l�bb metafora, mindenesetre a spanyol buld�zerhez hasonlatos puszt�t�st v�gzett a fiatals�g k�r�ben. Sz�val nem, m�g mindig nem �rkezett el az �j gener�ci� ideje - am�g a NextGen-vit�zek csak egy-egy csata alkalm�val k�pesek legy�zni a regn�l� teniszcs�sz�rokat, addig nem jelenthetnek re�lis vesz�lyt a tr�njukra. Ahhoz a h�bor�t kell megnyerni, amire az ideig m�g v�rni kell.

Els�sorban nem is Tsitsipast�l vagy Tiafoe-t�l lehetett v�rni az igazi �tt�r�st e t�ren, hanem Alexander Zverevt�l, aki saj�t gener�ci�ja el�fut�rak�nt szorgosan gy�jt�geti a Masters-tr�fe�kat �s tavaly novemberben a vil�gbajnoki serleget is a feje f�l� emelhette, �m azt az �tkot, amely a Grand Slam-torn�kon s�jtja, Ivan Lendl seg�ts�g�vel sem k�pes eloszlatni. A probl�ma minden bizonnyal Zverev fejben keresend� �s min�l hamarabbi megold�st k�v�n, hiszen minden k�tba haj�tott lehet�s�g exponenci�lisan n�veli a r� nehezez� k�ls� nyom�st, �s az �t bel�lr�l em�szt� fesz�lts�get. Err�l �rulkodott a Marcos Baghdatis �t�apr�t�si hagyom�nyait feleleven�t� d�hkit�r�se is, amelyet a Milos Raonic ellen v�vott 4. fordul�s m�rk�z�s egy sz�net�ben produk�lt - halkan teszem hozz�, hogy tal�n Tsitsipas el�z� napi visszhangos sikere is k�zrej�tszhatott a n�met nyolcadd�nt�beli fiask�j�ban. Azt a sanszot, amit Sascha Zverev k�nnyelm�en elhullajtott, n�mi meglepet�sre az �jonnan Am�lie Mauresmo vez�nylet�vel k�sz�l� Lucas Pouille ragadta meg, aki a surran�p�ly�n lopakodott el eg�szen az el�d�nt�ig - m�s k�rd�s, hogy a Djokovic-f�le �thenger alaposan kilap�totta �s f�ldbed�ng�lte, b�r Nadal sem volt �ppen k�m�letes Tsitsipasszal. 

Ak�r a klasszikus buny�z�s filmekben, a k�t pofoz�g�p, Djokovic �s Nadal, miut�n a bab�rjaikra t�r� �sszes kih�v�t a padl�ra ter�tette, egym�ssal n�zett farkasszemet a fin�l�ban. A sport�g szerelmesei bizony�ra tiszt�n m�g eml�keznek arra, micsoda meccs kerekedett a szerb �s a spanyol legut�bbi, egym�s ellen v�vott melbourne-i d�nt�j�b�l, �s ugyan a szab�lyv�ltoztat�sok miatt (championship tiebreak bevezet�se az 5. szettben) m�r aligha alakulhatott volna ki egy �jabb hat�r�s gladi�torharc kettej�k k�z�tt, mindannyian egy popcorn bontogat�s, fotelb�l felugr�l�s g�lasz�mra helyezkedt�nk be - nem mintha vas�rnap reggel kilenckor popcornt k�v�nna az ember, de ett�l most a p�tosz kedv��rt tekints�nk el. Ki gondolta volna, hogy miut�n mind Nadal, mind Djokovic m�sz�rsz�ket rendezett a Rod Laver Ar�n�ban a maga el�d�nt�j�ben, a k�t h�h�r v�gs� �sszecsap�sa is hasonl�an asszimetrikus k�pet fog mutatni? Aktu�lis forma alapj�n mindenki egy v�gletekig ki�lezett k�zdelemre sz�m�tott, pedig az ellenkez�je is b�ven benne volt a pakliban: a t�bbs�get elvak�totta a l�tszat �s nem volt hajland� tudom�st venni a statisztik�k �ltal el�rejelzett egyenl�tlens�gekr�l. Afelett a t�ny felett nem szabadott volna elsiklani, hogy Rafael Nadal az el�z� h�t kem�nyp�ly�s m�rk�z�s�t elvesztette Novak Djokovic ellen...

A szakma ehelyett azt szajk�zta, hogy milyen zseni�lis Nadal feltunningolt adogat�sa, �s hogy ezt hat�konyan alkalmazva kibabr�lhat ak�r a szerbbel is. T�ved�s, vele nem babr�lhatott ki: az elm�lt szezonban f�nixi felt�mad�st bemutat� Djokovic egyenesen rosszabb f�nyben t�ntette fel a megreform�lt mozdulatsort, mint a lecser�lt formul�t - ezt t�masztja al� megannyi szak�rt�i elemz�s is. A vil�gels� r�tapintott az �j, agyonajn�rozott szervatechnika gyengepontj�ra. Arra az apr�, m�gis jelent�keny ugr�sra, amit Rafa az els� adogat�sa meg�t�se k�zben tesz a p�lya belseje fel�. Djokovic m�ly, vonalk�zeli returnjeivel szempillant�s alatt �tvette a kezdem�nyez�st fogad�k�nt �s kiszolg�ltatott helyzetbe sodorta a spanyolt, aki �lland� f�zisk�s�sben tal�lta mag�t. Ez�ltal a szerb kikezdhette ellenfele legend�san stabil alapvonal�t�seit is, hat�stalan�tva a torna kor�bbi szakaszaiban nyer�ket termel� tenyereseket. Nem csoda, hogy Rafael Nadal hamar eltan�cstalanodott: ez ellen a Novak Djokovic ellen nem volt fegyvere. Ha � sem tudta megszorongatni, nem val�sz�n�, hogy b�rki m�s k�pes lett volna erre. Djokovic ugyanis �hesebb �s elt�k�ltebb mint valaha, �tban van a halhatatlans�g fel�: a k�vetkez� l�pcs�fok a federeri huszas GS-rekord megd�nt�se, kiz�r�lag ez lebeg most a szemei el�tt. K�rd�s, ha egyszer val�ban megd�nti ezt a rekordot, lehet-e � az egyed�li GOAT a teniszben? Vagy nem csup�n ezen m�lna? Mi nyom t�bbet a latba: az objekt�v �rvel�s alapj�ul szolg�l� statisztika vagy a szubjekt�ven meg�t�lhet� persz�na?

Mint azt az �ltalam elk�vetett �bra is mutatja, a GOAT-verseny egyre �lesebb: Vajon 5 �v m�lva is ez lesz a sorrend?