Az im�dott-ut�lt kockak�vek �nnep�lyes koptat�sa ut�n az orsz�g�ti mez�ny elhagyja az elcsendesed� Flandri�t �s az erd�s-hegyvid�kes d�l fel� veszi az ir�nyt: a tavaszi klasszikus szezon utols� felvon�s�ra trad�cion�lisan - egy hollandiai kit�r�vel - az Ardennekben ker�l sor. Az enyhe, m�gis jelent�s terepviszony-v�ltoz�s fel�l�rja, �trendezi az es�lyesek list�j�t: a kem�nyk�t�s� rouleur�k �s a robosztus sprinterek n�mileg h�tt�rbe szorulnak, mik�nt a robban�kony puncheur�k, illetve a h�romhetes k�rversenyek kipr�b�lt hegym�sz�i �jb�l rivaldaf�nybe ker�lnek. Azok az arcok, akik m�rcius elej�n a Strade Bianche murvadombjain villogtak, ism�t felt�ntek a szigor�an vett �lbolyban �s k�szs�gesen anim�lt�k a t�rt�n�seket, �gy keretbe foglalva a rangos egynaposok �ltal f�mjelzett id�szakot. Az ardenneki k�zdelemsorozat idei m�rlege egy sok�ig eml�kezetes h�sv�ti felt�mad�s, egy, a pap�rform�t maxim�lisan beteljes�t� hegyi befut� �s egy gy�zedelmes sz�l�sz�k�s, amit a nemezis�t�l megszabadul� majdnem-ember mutatott be.

Az �szak Pokl�b�l csak felfel� vezet az �t, a kockak�vek keltette hiszt�rikus hype azonban �rezhet�en lecsillapodik, amint a testileg-lelkileg elny�tt kerekesek kigurulnak az ikonikus roubaix-i velodrome-b�l. Ezzel val�ban lez�rul egy fejezet az orsz�g�ti versenynapt�rban. R�ad�sul egy olyan kit�ntetett fejezet, amelyet minden ker�kp�rfanatikus �hitattal, t�k�n �lve �s k�zd�rzs�lgetve v�rt, ak�rcsak a Tr�nok Harca-fandom az adott �vad utols� epiz�dj�t. Megkaptuk azt a dr�m�t, amire v�gytunk, a por le�lepedett, �gy �rthet�, hogy a Szent H�t ut�n valamelyest al�bbhagy a szurkol�k lelkesed�se. De a kockak�veken t�l is van �let a tavaszi klasszikus szezonban: k�ts�gtelen, hogy az egy teljes hetet �s h�rom elt�r� karakterisztik�j� viadalt mag�ba foglal�, kev�sb� misztifik�lt ardenneki epil�gus nem kelt akkora visszhangot, mint egy Flandriai K�rverseny vagy egy P�rizs-Roubaix, ellenben egyfajta b�k�s �tmenetet biztos�t, amire - �gy v�lem - sz�ks�g van, miel�tt fejest ugran�nk a r�zsasz�n keretes Giro-�r�letbe.

Val� igaz, hogy amikor a t�l bek�sz�nt�vel visszaid�zz�k az aktu�lis �v legl�tv�nyosabb futamait, a best-of felsorol�sokb�l �ltal�ban kimarad a Cauberggel vari�l� Amstel Gold Race, nem is besz�lve a Mur de Huy-vel riogat� Flèche Wallonne-r�l - nem csoda, hisz' ut�bbi az egyik legkisz�m�that�bb verseny a World Tour-palett�n -, �m biztos vagyok benne, hogy id�n ez m�sk�pp lesz. Na, nem felt�tlen�l a Flèche Wallonne kiv�r�sra int� befut�ja, hanem els�sorban az Amstel Gold Race �szveszejt� fin�l�ja miatt, ami, b�tran �ll�thatom, a legvadabb �lmainkat is fel�lm�lta �s homlokegyenest szembement a sport�gi trendekkel. Tov�bb� garant�ltan eml�kezni fogunk az el�gt�telt szolg�ltat� Liège-Bastogne-Liège-re is, ami szint�n tartalmazott egy sz�vinfarktus-k�zeli momentumot, de nem annyira a verseny menete, mint ink�bb a gy�ztes szem�lye t�lthetett el minket, n�z�ket el�gedetts�ggel. Ugyan tiszt�ban vagyunk a t�nnyel, miszerint az egyetemes sport nem �gy m�k�dik, gyakran j�tszunk el azzal a gondolattal, hogy XY igaz�n meg�rdemeln� a sikert, mert � a leger�sebb, vagy mert � a legkitart�bb mind k�z�l, �m ez csak a legritk�bb esetben val�sul meg. A Liège-Bastogne-Liège idei ki�r�sa viszont kiv�telt k�pez e tekintetben.

Bizony�ra sokakat meglep a t�ny, miszerint a dimbes-dombos Limburg tartom�nyban kacskaring�z� Amstel Gold Race - ami val�j�ban teh�t nem is �rinti az Ardennek vall�niai vonulatait - a gazdag ker�kp�ros kult�r�val b�szk�lked� Hollandia egyetlen World Tour-szint� egynapos viadala. A vil�gh�r� s�rf�zde �ltal szponzor�lt (�s tulajdonolt) ker�kp�rversenyt a '60-as �vek m�sodik fel�ben h�vt�k �letre, azzal a nem titkolt szervez�i sz�nd�kkal, hogy kre�ljanak egy hamis�tatlanul holland klasszikust, amely m�lt� kih�v�ja lehet ak�r a legnagyobb preszt�zzsel rendelkez� Monumentumoknak is, mint amilyen a Ronde van Vlaanderen vagy a Mil�n�-Sanremo. A kalandos t�rt�nelm� Amstel Gold Race az ut�bbi �vtizedek folyam�n csakugyan betagoz�dott a piros bet�kkel szedett tavaszi klasszikusok k�z�, v�g�rv�nyesen stabiliz�lva a hely�t a mindenkori versenynapt�rban az ardenneki h�t nyit�nyak�nt, �m tov�bbra is keresi identit�s�t.

Az izgalomfaktor n�vel�s�t c�lz� identit�skeres�s keret�ben az �tvonalat �lland� k�s�rletez�snek vetik al�: hol a c�lv�ros, hol a rettegett Cauberg poz�ci�ja v�ltozik. A befut� �jrarajzol�sa �ltal a szervez�k gyakorlatilag k�ny�kre-kedv�kre b�v�tik vagy �ppen sz�k�tik az es�lyesek t�bor�t: a Cauberget ez�ttal k�t tov�bbi emelked� k�vette a programban, a c�lvonalat pedig - az el�z� hat ki�r�shoz hasonl�an - Berg en Terblijtben festett�k fel, b� 6 kilom�terre az utols� kih�v�st jelent� Bemelerberg cs�cs�t�l. Az idei �tvonal nem kevesebb, mint 35 (!) r�vid, �mde ann�l intenz�vebb er�kifejt�st rejtett mag�ban, amivel az Amstel Gold Race b�ven t�ltesz Monumentum-st�tusz� rokonain, szigor�an a mennyis�gi adatokat tekintve.

A sz�k�s, kanyarg�s limburgi utakon elny�l� mez�nyb�l a Brabant Ny�l-gy�zelemmel hangol� Mathieu van der Poel - akit Julian Alaphilippe egyenesen 'jelens�g'-nek titul�lt - dobbantott el�sz�r: az interdiszciplin�ris tehets�g a c�lt�l tekint�lyes t�vols�gra fekv� Gulpenbergen vetett v�get a l�tsz�lagos amerik�z�snak, a Gorka Izagirr�vel k�ttetett egy�ttm�k�d�s azonban tiszavir�g-�let�nek bizonyult. Az orsz�g�tra csup�n kir�ndulni j�r� van der Poel �tmenetileg mell�kszerepl�v� alacsonyodott, amikor az Eyserbosweg t�v�ben a Dries Devenyns sz�l�rny�k�b�l el�b�j� Julian Alaphilippe megind�totta a sorsd�nt�(nek hitt) offenz�v�t. Az �lete szezonj�t fut� franci�val csup�n Jakob Fuglsang tudta tartani a l�p�st, �jabb fejezetet nyitva ezzel kettej�k kiegyenl�thetetlennek t�n� p�rharc�ban. Az eleinte hat�konyan �sszedolgoz� szt�rp�ros els�sz�m� �ld�z�je, Micha� Kwiatkowski hol Matteo Trentin t�rsas�g�ban, hol mag�nyosan igyekezett cs�kken�sre b�rni a k�l�nbs�get, rem�nykedve abban, hogy a k�t �llovas k�z�tt h�z�d� k�pess�gbeli szakad�k el�bb-ut�bb �rdekellent�teket sz�l �s a kooper�ci� �sszeomlik. A k�zelg� taktikai patthelyzet els� jelei a Bemelerberg l�b�n�l mutatkoztak meg: a biztos veres�g elker�l�se �rdek�ben Jakob Fuglsang t�bb k�s�rletet is tett arra, hogy lev�lassza a h�ts� kerek�r�l a v�gsebess�g�ben b�z� Julian Alaphilippe-et, mindhi�ba, a francia riv�lis ugyanis �rny�kk�nt k�vette.

Az �g�retes akci� hal�los �t�let�t az Astana sportigazgat�ja suttogta Fuglsang f�l�be, vil�gos utas�t�st adva a d�n versenyz�nek arra, hogy e perct�l kezdve egy centit se tekerjen az �len. A g�rcs�kre hivatkoz� Alaphilippe ugyancsak vonakodott a vezet�st�l, �gy az a tetemes el�ny, amit egy�ttes er�vel harcoltak ki, �s amit a t�v�k�perny�k el�tt �lve behozhatatlannak ki�ltottunk ki, egyik pillanatr�l a m�sikra olvadt el. Egy filmv�szonra k�v�nkoz� sportdr�ma elevenedett meg a szemeink el�tt, ahogy a f�lperces h�tr�nyb�l visszakapaszkod� Micha� Kwiatkowski a flamme rouge alatt elcs�pte a d�bbenett�l s�jtott sz�kev�nyeket, akik csup�n a c�legyenesben eszm�ltek r�, hogy a versenyr�di�ban fals sz�madatokat k�z�ltek vel�k: bizony�ra megh�lt a v�r az ereikben, amikor a t�volban kirajzol�dott Mathieu van der Poel sziluettje, nyom�ban az �ld�z�boly foszl�nyaival.

Az Alaphilippe-Fuglsang kett�s egy csap�sra elvesztette az ir�ny�t�st az esem�nyek felett �s a Strade Bianch�vel ellent�tben az Amstel Gold Race-en megfizettek kock�zatos j�tszm�ik�rt. A c�lvonal l�tv�ny�t�l megvadul� van der Poel irt�zatos sebess�ggel sz�guldott el mellett�k �s csodasz�mba men� felt�mad�s�val - amit t�rt�netesen H�sv�t vas�rnapj�n mutatott be - val�s�gos hangrobban�st id�zett el� a helysz�ni szurkol�k k�r�ben. Szinte felfoghatatlan, amit a holland fenom�n m�velt azon az �prilisi d�lut�non. Ne felejts�k el, hogy az �desapja nyomdokaiba l�p� Mathieu van der Poel jelent�s, k�zel 50 m�sodperces hendikepet t�ntetett el a hajr�ban, miel�tt megrajzolta volna a klasszikus mez�ny kr�mj�t. Mindezt egyes-egyed�l, puszt�n nyers erej�re t�maszkodva, strat�giai bakl�v�sek tucatj�t elk�vetve. Aki l�tta, sosem felejti el, aki nem, annak aj�nlom megtekint�sre az al�bbi felv�telt a verseny utols� kilom�ter�r�l.

A Flèche Wallonne neve r�pke h�rom �vtized alatt egybeforrt az 1982-ben felfedezett Mur de Huy-vel, azaz a K�poln�k �sv�ny�vel (franci�ul: Chemin des chapelles, utalva ezzel az �t ment�n elhelyezked� hat kegyhelyre). „Csup�n 1300 m�ter hossz�, de mintha sohasem �rne v�get” - �nt�tte szavakba tapasztalatait a 2002-ben diadalmaskod� Mario Aerts. A k�ny�rtelen meredeks�g� fal - a legend�s S-kanyar bels� �ve a 30%-ot s�rolja, ahol m�r az ima sem seg�thet - megtorolja a t�relmetlens�get, kiv�r�sra intve a mindenkori bajnok-aspir�nsokat: nem v�letlen, hogy a hegytet�n bev�gz�d� ardenneki klasszikuson utolj�ra 2003-ban sz�letett sz�kev�nygy�zelem, akkor a baszk Igor Astarloa t�rte fel a k�dot. A Mur de Huy egyedi identit�st k�lcs�nz�tt a Flèche Wallonne-nak, igaz, egyben az egyik legkisz�m�that�bb forgat�k�nyv alapj�n zajl� World Tour-viadall� alacsony�totta. Kisz�m�that� abban a tekintetben, hogy a f�jdalomoszt� finis gyakorlatilag hal�lra �t�li a t�voli pr�b�lkoz�sokat, amelyek enn�l fogva legfeljebb energiaelvon� funkci�t t�lthetnek be. A siker kulcsa teh�t a hidegv�r �s az id�z�t�s. Mindett�l f�ggetlen�l az eleve k�dolt kudarc az idei, 83. ki�r�s alkalm�val sem riasztotta vissza a k�s�rletezni v�gy�kat, �s ez valahol j�l is van �gy - jobb, mintha a favoritokat t�m�r�t� f�mez�ny �lbetett k�zzel v�rn� az utols� kilom�tert.

A h�romszor teljes�tend� Meuse-parti k�rp�lya hegyi tril�gi�ja t�bbek fant�zi�j�t is megmozgatta: Cesare Benedetti, Damiano Caruso �s Pierre-Luc P�richon a C�te de Cherave-on pr�b�lt szerencs�t, akikhez a k�vetkez� k�rben Nathan Haas, Tom-Jelte Slagter, Tomas Marczynski �s Michael Gogl csatlakozott, seg�dkezve a nap eleji sz�kev�nycsoport tagjainak levad�sz�s�ban. A vad�szat ugyan sikerrel z�rult, �m a heteket r�videsen els�p�rte egy �jabb akci�, amit Bjorg Lambrecht �s Giulio Ciccone kezdem�nyezett a Mur de Huy tetej�n. A rekordbajnok Alejandro Valverd�vel fel�ll� Movistar �nk�nt v�llalta a piszkos munk�t �s alig kevesebb mint 10 kilom�ter leforg�sa alatt �jraegyes�tett�k a kett�szak�tott mez�nyt. Az utol�r�st k�vet� �tmeneti nyugalmat kihaszn�lva Marczynski ism�t elsziv�rgott, Matej Mohoric kisv�rtatva k�vette, amint viszont a hajr� k�zeledt�vel a Deceuninck-Quick Step k�zbe vette a gyepl�t, kettej�k sorsa megpecs�tel�d�tt.

A Julian Alaphilippe siker��rt dolgoz� Dries Devenyns �s Enric Mas a hagyom�nyos forgat�k�nyvnek megfelel�en hat�stalan�totta a k�sei t�mad�st, ezzel el�k�sz�tve a terepet a v�gs� �sszecsap�shoz. Az�ltal, hogy a Mur de Huy-�n szembesz�l uralkodott, tov�bb n�tt az id�z�t�s jelent�s�ge, a bombaform�ban �rkez� Jakob Fuglsang viszont mit sem t�r�d�tt a nehez�t� k�r�lm�nyekkel, b�tran vetette bele mag�t a sokak �lm�t der�kba t�r� S-kanyarba, n�mi eg�rutat nyerve mumusa, Alaphilippe el�tt, aki a nagyon is val�s fenyeget�s ellen�re nem esett p�nikba, j�zanul osztotta be erej�t �s az utols� pillanatig kiv�rt a sprint megind�t�s�val. Az �jgener�ci�s francia szuperszt�r keserves k�zdelem �r�n v�g�l megv�dte a c�m�t - a tavalyival ellent�tben ez�ttal tudat�ban volt a gy�zelm�nek. Ugye-ugye, a t�relem r�zs�t terem.

„Nem ut�lom �t. Csup�n k�l�nb�z� versenyz�i kvalit�sokkal rendelkez�nk - m�g � az egynapos viadalokon tarol, �n a szakaszversenyeken. Nem vagyunk egyenl�ek, de legal�bb megharcolhatunk egym�ssal. Verseny n�lk�l kev�sb� lenne sz�rakoztat�.”

Jakob Fuglsang a Julian Alaphilippe-pel folytatott tavaszi rivaliz�l�s�r�l

Az �reg H�lgy 27 �vnyi t�voll�t ut�n hazat�rt: a Liège-Bastogne-Liège szervez�s�ge szak�tott Ans v�ros�val �s a verseny nev�hez h�en Liège sz�v�be, a Meuse-menti Boulevard d'Anvoy-ra helyezte vissza a befut�t. Ha nincs Ans, nincs dombtetei finis �s nincs a C�te de Saint-Nicolas sem, amit a c�lhelysz�n m�dos�t�s�val egy id�ben kirad�roztak a szintrajzb�l. A patin�s szakport�lok szerz�i szinte kiv�tel n�lk�l egyet�rtettek abban, hogy a t�rt�nelmi jelent�s�g� k�lt�ztet�s megbolygathatja a vallon Monumentum dinamik�j�t, agresszivit�sba lovallva a hegymenetre specializ�l�dott kerekeseket, akik att�l tartanak, hogy egy t�meges sprint eset�n kudarcot vallan�nak gyorsl�b� ellenfeleikkel szemben. Az �jragondolt, ereszked�s fin�l� azonban �nmag�ban nem garant�lja a v�lt-rem�lt extra izgalmakat, s�t, a j�sz�nd�kkal eszk�z�lt �tvonal-v�ltoztat�s ak�r balul is els�lhetett volna.

Ahhoz, hogy boruljon a pap�rforma, mindenekel�tt kellett, hogy legyen valaki, aki v�llalja a kock�zatot �s megakad�lyozza a szak�r�k �ltal predesztin�lt kiscsoportos hajr�t. Erre a szerepre keresve sem lehetett volna alkalmasabb figur�t tal�lni a jelenlegi mez�nyben, mint Jakob Fuglsang. Az egynapos versenyz�s �z�re r��rz� d�n all-rounder ugyanis t�l sokszor kapott ki az idei tavasz sor�n ahhoz, hogy legal�bb egyszer ne nyerjen. M�r csak ez�rt sem tehette meg, hogy ne fusson neki m�g egyszer, utolj�ra, v�llalva a kock�zatot. Az er� vele volt, no meg a szerencse is. A sors tartozott neki egy klasszikus gy�zelemmel �s v�g�l a Liège-Bastogne-Liège-en t�rlesztett. A majdnem-embert azon a zimank�s vas�rnapon nem lehetett meg�ll�tani, legyen a befut� ak�r s�k, ak�r dombtetei.

�prilis utols� napjaiban Vall�ni�ba visszalop�dzott a lucskos t�l: a fagypont k�zeli h�m�rs�kleten diderg� versenyz�k lehelletfelh�ket f�jtattak az Ardennek erdeiben. Az anyaterm�szet voltak�pp megk�ny�r�lt a Liège-Bastogne-Liège mez�ny�n, hiszen a csapad�kot ez�ttal s�r� es� form�j�ban m�rte r�juk, nem �gy, mint a h�rom �vvel ezel�tti, behavazott futamon. A nyomor�s�gos id�j�r�s ett�l f�ggetlen�l sz�mos neves �ldozatot szedett, egyetemben az er�tpr�b�l� hegy-v�lgyes �tvonallal: a sziv�rv�nysz�n� trik� �tk�val s�jtott Alejandro Valverde, aki a legend�s Eddy Merckx gy�zelmi rekordj�t �ld�zte, a t�v k�tharmad�n�l hat�rozott �gy, hogy besz�ll a csapatkocsiba, v�get vetve ardenneki vessz�fut�s�nak. Hasonl� d�nt�sre sz�nta el mag�t a Flandriai K�rverseny idei meglepet�sbajnoka, Alberto Bettiol �s a hull�mv�lgyb�l kikecmeregni k�ptelen Dan Martin is. Mindek�zben a f�mez�ny �l�n t�ncol� Greg Van Avermaet m�s jelleg� terveket sz�v�getett: a CCC mag�nyos farkasa a C�te de la Haute-Lev�e cs�csa k�zel�ben kapta sz�t az elemekkel k�zd� sort, mag�val r�ntva egy illusztris t�rsas�got, melyben ott t�m�r�lt Vincenzo Nibali, Philippe Gilbert, Enric Mas, Max Schachmann, Ilnur Zakarin, Gorka Izagirre �s j�n�h�ny felszabadult Movistar-seg�t� is, �m a Col du Rosier l�b�hoz �rve a csoportos offenz�v�nak befellegzett. A megad�sra nem hajland� Tanel Kangert Omar Fraile szem�ly�ben cinkost�rsra tal�lt, akivel eredm�nyes kontrat�mad�st szerveztek, melyet a sokcsillagos es�lyesek test�rei fel�gyeltek, m�gnem Kangert sz�l�ban folytatta.

Noha a Philippe Gilbert keresztnev�vel teleping�lt C�te de la Redoute felett kider�lt az �g, a keskeny aszfaltcs�kon felkapaszkod� bolyban vihar el�tti csend honolt. Az els� v�szj�sl� mennyd�rg�seket a C�te des Forges lejtmenet�ben el�ret�reked� Astana csapat hatf�s deleg�ci�ja keltette - igaz, Gorka Izagirre besokallt egy �les balosban. Az ugr�deszkak�nt funkcion�l� Roche-aux-Faucons k�z�ps� szakasz�n Michael Woods sz�ktette meg Davide Formol�t, illetve Jakob Fuglsangot, aki megk�nnyebb�lten l�legezhetett fel, miut�n az idei tavasz folyam�n el�sz�r siker�lt ler�znia mag�r�l az �sellens�get, Julian Alaphilippe-et. Eme felett�bb pozit�v fejlem�ny olyannyira felb�tor�totta a sikerre szomjaz� d�nt, hogy a liège-i befut�t�l tizen�t kilom�terre egy�ni akci�ra adta a fej�t. A babaarc� gyilkos eszeveszett sz�guld�sa kish�j�n katasztr�f�ba torkollott: komment�tor �s szurkol� vil�gszerte egy emberk�nt sikoltott fel, ahogy a c�l fel� igyekv� Fuglsang h�ts� kereke megbicsaklott abban az omin�zus balkanyarban. De nem, egy cs�sz�s felfest�s sem �llhatott a siker �tj�ba. Jakob Fuglsang elk�peszt� l�lekjelenl�tr�l tan�bizonys�got t�ve, k�t ker�ken hordta ki a sz�vrohamot, hogy azt�n kezeit a magasba emelve �nnepelhesse, hogy majdnem-emberb�l Monumentum-gy�ztess� avanzs�lt. Minden j�, ha v�ge j�, nem igaz?

„Pillanatokkal azel�tt, hogy megkezdt�k volna a Redoute l�b�hoz vezet� gyors lejtmenetet, figyeltem az arc�t, h�tha siker�l leolvasnom r�la valami jelet azzal kapcsolatban, hogyan �rzi mag�t, mire � visszan�zett r�m, �s azt mondta: 'rem�lem, ma te nyersz'”

- id�zi vissza Julian Alaphilippe fairplay-d�jas gesztus�t a k�s�bbi gy�ztes, Jakob Fuglsang.

A tavaszi klasszikus szezon a szok�soknak megfelel�en - a tiszteletbeli �s val�di - ardenneki viadalokkal z�rult. A v�ltoz� terepviszonyok m�dos�tott�k a mez�ny �sszet�tel�t �s �rtelemszer�en �jra�rt�k az es�lyesek list�j�t. Ha a kockak�veken - kimondva-kimondatlanul - mindenki Peter Sagan ellen tekert, akkor az Ardennekben Alejandro Valverde h�ts� kereke ker�lt a c�lkeresztbe, a kiemelt m�diafigyelem pedig csak tet�zte a veter�n spanyolra helyezed� nyom�st. Valverde uralm�nak megd�nt�se �rdek�ben hogy, hogy nem egyed�l a Quick-Step tudott el�rukkolni m�k�d�k�pes megold�sokkal - legal�bbis csapatszinten, hiszen az egy�ni amb�ci�kb�l term�szetesen nem volt hi�ny. A gy�zelem�hes farkasfalka �sszehangolt taktik�ja ezennel sem maradt koron�zatlanul...

A kockak�vek pora tovasz�llt, az Ardennekbe �rve ugyan egyenletesebb� v�lt az �tfel�let, azonban egyre s�r�bben k�vett�k egym�st az ig�nybevev� erdei emelked�k, melyek m�r kev�sb� kedveztek a Flandria k�rversenyen �s a Paris-Roubaix-n vit�zked�knek. Ennek megfelel�en �j ellenfelet kapott az els�pr� sz�ri�ban l�v� Quick-Step csapata: az imm�ron 38 �ves Alejandro Valverde uralta az elm�lt �vekben ezt a r�gi�t, legy�zhetetlens�g�nek m�tosza felhatalmazta a mez�nyt az �sszefog�sra. A spanyol tavalyi s�lyos s�r�l�se (a Tour de France d�sseldorfi id�futam�n bukott �s t�rte el a t�rdkal�cs�t) m�g a tov�bbi karrierj�t is vesz�lybe sodorhatta volna, �m Bala - ahogyan versenyz�t�rsai nevezik - nem volt hajland� feladni a nyer�st. Alig n�h�ny h�nap eltelt�vel �jra ker�kp�rra �lt �s id�n elk�peszt� form�ban t�rt vissza, sorozatban sz�ll�totta a szakaszgy�zelmeket haz�ja egyhetes k�rversenyein, �gy semmi jel nem mutatott arra, hogy megszakadhat az ardenneki dominanci�ja. Viszont az id� nem neki dolgozik, r�ad�sul annyira felpaprik�zta a mez�nyt a l�tsz�lagos �rinthetetlens�ge, hogy gyakorlatilag csapatt�rsain k�v�l mindenki ellene tekert. �rthet�, hiszen mindny�jan tiszt�ban voltak azzal, ha elviszik Valverd�t a c�lig, aligha verhetik meg, �gy a csapatok mindent megtettek annak �rdek�ben, hogy izol�lj�k vagy legal�bbis gyeng�ts�k a spanyolt. Erre a feladatra pedig egy�rtelm�en a Quick-Step t�nt a legalkalmasabbnak: a belga bejegyz�s� egy�ttes soha nem l�tott egys�get �s versenyintelligenci�t mutat ebben a szezonban. A farkasfalka tagjai k�z�tt nincs bebetonozott hierarchia, b�rmikor k�pesek fel�ldozni magukat egym�s�rt �s f�lretenni szem�lyes amb�ci�ikat - pontosan az�rt, mert tudj�k, hogy ford�tott esetben a t�bbiek is megtenn�k �rt�k. �s ett�l a versenyz�i rugalmass�gt�l �s �nzetlens�gt�l v�lhat gazdagon gy�m�lcs�z�v� az el�re kidolgozott taktika.

Valverde zsin�rban n�gyszer nyerte meg a Flèche-Wallonne-t 2014 �s 2017 k�z�tt

Nem v�letlen�l �rtam a bevezet�ben, hogy tiszteletbeli �s val�di ardenneki viadalok, ugyanis az 53. alkalommal megrendez�sre ker�l� Amstel Gold Race-nek semmi k�ze a belga hegyvonulathoz, l�v�n Hollandi�ban zajlik, profilja m�gis illeszkedik az ardenneki klasszikusok kateg�ri�j�ba. Egyfajta �tmenetet k�pez teh�t a kockak�vek �s a vallon emelked�k k�z�tt. Az Amstelen m�g rajthoz �lltak a Saganhoz �s Van Avermaethoz hasonl� kockak�ves specialist�k is, hiszen ami�ta - konkr�tan tavaly �ta - nem k�zvetlen�l Cauberg ut�n van a befut�, mutatkozik n�mi sansz egy reduk�lt l�tsz�m� mez�nyhajr�ra. Att�l f�ggetlen�l, hogy ez a verseny 'csup�n' felvezet�k�nt, vagy ha �gy tetszik el��telk�nt funkcion�l a t�rzsgy�keres ardenneki klasszikusok el�tt, �tvonala 35 kategoriz�lt emelked�t tartalmaz, azaz t�bbet, mint a Flèche Wallonne �s a Liège-Bastogne-Liège programja egy�ttv�ve (!). Persze, ezek a limburgi hegyecsk�k messze nem olyan f�lelmetesek, mint az el�bb eml�tett k�t egynapost f�mjelz� t�rsaik (pl. Mur de Huy, C�te de la Redoute, Roche-aux-Faucons...stb.). Az Amstel Gold Race igazi esszenci�j�t - a Caubergen k�v�l - a szesz�lyesen kanyarg�, sz�k szerv�zutak adj�k, melyek megbosszulj�k a t�lzott passzivit�st �s a taktikai figyelmetlens�geket (nem megfelel� helyezked�s, pillanatnyi kihagy�sok).

Az idei kiad�s a tavalyi mint�j�ra k�sz�lt, azaz ahogyan arra az im�nt utaltam, a Cauberg �s a befut� k�z� tov�bbi k�t emelked� zs�fol�dott; a j�nev� Guelhemmerberg �s a Bemelerberg. A maastrichti rajtot egyperces n�ma cs�nd el�zte meg a Paris-Roubaix teljes�t�se k�zben �let�t veszt� Goolaertsra eml�kezve. Mintha maga a verseny is �tvette volna ezt a kiss� gy�szos alaphangulatot, hiszen eg�szen az utols� 35 kilom�terig kellett v�rni az els� �leter�s t�mad�sokra. Az Eyserboswegen Gorka Izagirre szaggatta sz�t a sort, majd testv�re, Jon sz�l�ja tov�bb tet�zte a k�rokat. A Cauberg harmadik, egyben utols� megm�sz�sa el�tt Roman Kreuziger dobbantott az egyre fogyatkoz� �lbolyb�l, akit az Amstel-specialist�nak tekinthet�, kor�bbi k�tszeres bajnok Enrico Gasparotto k�vetett. Az �tmenetileg eredm�nyes egy�ttm�k�d�s keretein bel�l utol�rt�k a nap eleji sz�kev�nycsoport marad�k�t �s maxim�lisan f�l perc k�r�li el�nyt alak�tottak ki. A Caubergen felfel� megindult a mozgol�d�s az �ld�z�k k�r�ben, �m ezek a kontr�k meglehet�sen r�vid �let�eknek bizonyultak - igaz, a k�l�nbs�g az akci�l�ncnak k�sz�nhet�en rohamosan cs�kkent.

Alejandro Valverde a Geulhemmerbergre tartogatta a maga offenz�v�j�t, minek k�vetkezt�ben egyr�szt jelent�sen lereduk�l�dott az es�lyesek csoportja, m�sr�szt az ut�lag felz�rk�z� Jakob Fuglsang munk�j�nak eredm�nyek�pp h�tbacsapt�k a sz�kev�nyeket. Az Astana kiv�l�an haszn�lta ki l�tsz�mf�l�ny�t: Fuglsang folyamatosan puh�totta az ellenfeleket, ezzel el�k�sz�tve a terepet Michael Valgrennek. Az Omloop gy�ztese az utols� emelked�n, a Bemelerbergen pr�b�lkozott el�sz�r, majd miut�n nem j�rt sikerrel - Sagan �s Wellens levad�szta -, 2.5 km-re a befut�t�l �jabb t�mad�st ind�tott �s ezennel megragadt az �len. A 2016-ban m�sodikk�nt v�gz� d�nt Kreuziger �s kisv�rtatva Gasparotto vette �ld�z�be, mik�zben h�tul Sagan�k egy l�tv�nyos megtorpan�sba fojtott�k egym�s gy�zrlmi es�lyeit. Kreuziger v�g�l elkapta Valgren h�ts� kerek�t, �m alulmaradt a k�tszem�lyes sprintben: a cseh k�szs�gesen felvezette a hajr�t egykori csapatt�rs�nak, aki �jabb siker�vel bizony�totta r�termetts�g�t �s feliratkozott az egynapos men�k legsz�kebb elitj�be.

Ha Flèche Wallonne, akkor Mur de Huy. �s ha Mur de Huy, akkor Alejandro Valverde. Mintha az ut�bbi �vekben beakadt volna a lemez, ugyanazt a kott�t f�jja a mez�ny: hi�ba munk�lkodik minden csapat elkeseredetten azon, hogy leszak�tsa a f�ellens�gnek kiki�ltott spanyolt, v�g�l kudarcot vallannak �s b�nultan n�zik, ahogyan Bala elsz�guld mellett�k �s sz�rja nyilait a c�lban. Mindez zsin�rban n�gyszer j�tsz�dott le �s Valverde szezonb�li eredm�nysor�t tekintve senki sem merte val�ban elhinni, hogy id�n m�sk�pp lehet. Kiv�ve a Quick-Stepet, ahol nem csak 'az egyszer minden sorozatnak v�geszakad' �s a 'senki sem verhetetlen' klis�kbe kapaszkodhattak, hanem az �ltaluk k�pviselt �rb�li er�dimenzi�ba, no meg persze taktikai zsenialit�sukba, melynek sikerre vitel�r�l a kor�bbiakban m�r esett sz�. Ardenneki kapit�nyuk, Julian Alaphilippe kapta a legnagyobb bizalmat a ker�kp�ros szaksajt� r�sz�r�l, egyhang�an �t ki�ltott�k ki Valverde els�sz�m� kih�v�j�nak, miut�n az elm�lt 3 �vben k�tszer is m�sodikk�nt z�rt m�g�tte. A 2018-ban 82. alkalommal ki�rt Flèche Wallonne - a v�rakoz�soknak megfelel�en - val�ban kettej�k p�rharc�t hozta.

Az esem�nyek a Mur de Huy els� teljes�t�sekor kezdtek felforr�sodni, mikor a megszokott forgat�k�nyvet k�vetve, a leger�sebb csapatok az offenzivit�s mezej�re l�ptek: Michal Kwiatkowski, Rui Costa �s Jelle Vanendert akci�j�t Mikel Landa kontroll�lta, aki eg�sz nap a vill�mh�r�t� szerep�ben tetszelgett �s oroszl�nr�szt v�llalt a mez�ny es�lyeinek �letben tart�s�hoz sz�ks�ges munk�b�l. A befut�t�l nagyj�b�l 45 kilom�terre l�v� C�te d'Ereffe nevezet� emelked� t�bbeknek is meghozta a kedv�t a t�mad�shoz: Michael Gogl �s Enric Mas temp�n�vel�se �gyazott meg Vincenzo Nibali fell�p�s�nek. A h�rom monumentum-gy�zelmet jegyz� olasz forr�sba hozta a ked�lyeket, fant�ziad�s k�s�rlet�hez volt csapatt�rsa Tanel Kangert, Jack Haig �s Maximilian Schachmann csatlakozott, csak hogy a Quick-Step is k�pviseltetve legyen. Nibali�k bekebelezt�k a sz�kev�nycsoport romjait �s b�ztat� �temben n�velt�k el�ny�ket, amely 1 perc k�rny�k�n kulmin�lt a c�l el�tt 15 kilom�terrel. Egyre szorult a hurok a mez�nyben �l� favoritok nyaka k�r�l, �gy a Lotto-Soudal �s a Bora-hansgrohe is mozgos�totta utols� er�tartal�kait.

Tiesj Benoot egy kategoriz�latlan emelked�n h�zta meg a sort, megcsapolva ezzel az �lcsoport f�rj�t, ami 15-20 m�sodperc k�rny�k�re esett vissza - kezdett kirajzol�dni teh�t a v�rva v�rt Valverde-Alaphilippe �sszecsap�s. Vincenzo Nibali a C�te de Cherave-on m�g egy utols�t r�gott a ped�lba, �m v�g�l feladta az akci�t �s visszas�llyedt a mez�nybe. Jack Haig �s Maximilian Schachmann azonban eg�szen a Mur-ig kitartott: sarkukban a pelotonnal v�ghattak neki a rettegett falnak. Miut�n Haig elfogyott, Schachmann m�g elj�tszotta az �z�tt vadat, hogy ezzel r�k�nyszer�tse a Lotto-Soudalt az �ld�z�sre. Az � el�zetes terv�k alapj�n Jelle Vanendert vezette volna fel a hajr�t Tim Wellensnek, viszont az �r�lt hajsza k�zben az els�sz�m� ember elvesztette seg�t�je kerek�t. Vanendert mit sem sejtve levad�szta Schachmannt, majd legnagyobb meglepet�s�re Wellens helyett Julian Alaphilippe l�tt ki m�g�le. Alejandro Valverde k�s�n kapcsolt �s k�ptelen volt ledolgozni a rossz helyezked�sb�l ad�d� h�tr�ny�t, �gy n�gy �vnyi egyeduralom ut�n meg kellett el�gednie a 2. hellyel. Mint ut�lag kider�lt, Alaphilippe az�rt nem �nnepelt a c�lban, mert menet k�zben elromlott a r�di�ja �s meg volt r�la gy�z�dve, hogy Nibali m�r be�rt el�tt�k...

a 2018-as Flèche Wallonne utols� kilom�tere - Mur de Huy

La Doyanne, azaz az �reg H�lgy - �gy nevezik a klasszikusok klasszikusak�nt emlegetett Liège-Bastogne-Liège-t, melyet 1892-ben h�vtak �letre �s id�n 104. alkalommal t�zt�k az orsz�g�ti versenynapt�r programj�ra. Romantikus �tvonal�t az ardenneki erd�k �rny�k�ban megb�j� kegyetlen emelked�k f�szerezik: mi�ta 1992-ben Ans-ba helyezt�k �t a befut�t, tradicion�lis fin�l�ja �rintetlen maradt �s a Redoute - Roche-aux-Faucons - Saint-Nicolas szenth�rmass�g lejt�in zajlik. Ugyan a C�te de la Redoute m�lt�n f�mjelzi a klasszikus szezon z�r�viadal�t, az ut�bbi �vtizedekben elvesztette sorsd�nt� szerep�t a c�lt�l val� t�vols�ga ok�n (k�zel 40 kilom�ter), �gy csak mint potenci�lis buktat� �s energiav�mp�r szerepel az �tvonalban. A mez�ny csak a legritk�bb esetben enged�lyezi az egy�ni akci�k �rv�nyre jut�s�t, id�n azonban hiba cs�szott a m�trixba �s a Valverd�ben b�z� Movistar kez�b�l kir�ngatt�k a gyepl�t -  eg�szen konkr�tan a Quick-Step szor�totta satuba a Flèche-Wallonne-on elszenvedett fiask� ut�n visszav�gni k�v�n� spanyolt, akinek p�lyafut�sa sor�n 4 alkalommal siker�lt "megrajzolnia" ellenfeleit az ans-i emelked�n.

A helyenk�nt 20%-os meredeks�ggel b�r� Redoute id�n sem bizonyult kulcsfontoss�g�nak a v�gs� gy�zelem szempontj�b�l, noha t�ptalajt ny�jtott a Quick-Step-vonat sz�m�ra a harm�nia megbont�s�ra - Enric Mas n�velte a temp�t a hegymenetben, ezzel megny�jtva a sort �s nyom�st helyezve a riv�lisok v�ll�ra. A pokol csak a Roche-aux-Faucons-on szabadult el igaz�n, cirka 20 kilom�terre a c�lt�l: el�bb Philippe Gilbert, majd Sergio Henao pr�b�lkozott t�mad�ssal, ut�bbi mag�val h�zta Michael Woods �s Jakob Fuglsang mellett Bob Jungelst is, aki irgalmatlan iramot dikt�lt a hegytet�ig. A luxemburgi bajnok azonban nem el�gedett meg ennyivel, �s amint lejteni kezdett az �t, hat�rozott ped�lfordulatokkal hagyta fak�pn�l sz�kev�nyt�rsait - fejsejlik Peter Sagan Paris-Roubaix-n bemutatott man�vere. Az �ld�z�k k�z�l j�ideig csup�n Tim Wellens �s Dan Martin er�ltette Jungels hajszol�s�t, �m miut�n az �r versenyz� defektet kapott, megcsappant a v�llalkoz�i kedv a Valverde �s Alaphilippe nev�vel felc�mk�zett csoportban. A h�tr�nyuk alulr�l nyaldosta az egy percet, mikor a C�te de Saint-Nicolas l�b�hoz �rtek, �gy nem volt mese, tenni kellett valamit. Jelle Vanendert t�rte meg a csendet �s egymaga lefelezte a k�l�nbs�get, azonban m�g miel�tt l�t�t�vols�gon bel�lre ker�lhetett volna, kifogyott a l�er�kb�l. Jungels egyenletes er�beoszt�sa v�g�l kifizet�d�tt, Romain Bardet �s Michael Woods k�sei akci�ja sem adhatott okot aggodalomra. Gy�zelemittas kimer�lts�g k�zepette gurult �t a c�lvonalon, m�g a verseny �tcsillagos es�lyesei a dobog�s helyez�sek�rt csat�ztak a messzi t�volban. Bob Jungels az Andy Schleck-i taktik�t jutatta �jra diadalra: 2009-ben honfit�rsa ugyancsak a Roche-aux-Faucons r�mp�in ind�totta nyer� t�mad�s�t.

� Egy k�t hetes betegs�get k�vet�en visszat�rni a norm�l ker�kv�g�sba nem t�l k�nny�, egyszerre megint elfogy minden szabadid�m �s hi�ba szeretn�k a bloggal foglalkozni, mindig k�zbej�n valami, ami miatt halogatnom kell az �r�st. Semmi sem �gy alakul, ahogyan eltervezem, ezt a cikket sem pont ilyennek terveztem, de most ez �gy siker�lt. T�nhet �gy, hogy mostan�ban csak ker�kp�rral foglalkozom itt, a f�oldalon, pedig sz� sincs arr�l, hogy nem k�vetn�k m�g kismill�i sportesem�nyt, csak az id� sz�ke miatt r�vid�tenem kell a bejegyz�seket. Meg�g�rem, az elk�vetkezend� n�h�ny h�tben lesz m�s t�ma is (legink�bb snooker �s tenisz), hiszen v�get �rt a tavaszi klasszikusok id�szaka az orsz�g�ton - mindez azt is jelenti, hogy j�nnek a h�romhetesek. Z�r�sk�nt az ardenneki egynaposokr�l n�h�ny keresetlen sz�.

A kockak�veken val� r�zk�d�s ut�n egyenletesebb utakon tekerhetett az orsz�g�ti mez�ny, �mde a neh�zs�gek itt sem maradtak el, csak �ppen r�vid, esetenk�nt gyilkos emelked�k form�j�ban jelentek meg el�tt�k. A gy�zelemre es�lyesek n�vsora is nagyban �trendez�d�tt, ezennel a robban�kony, j� v�gsebess�ggel rendelked� hegyimen�k ker�ltek az el�t�rbe, s�t, a h�romhetesek szt�rjait is felfedezhett�k a startlist�kon. Az ardenneki klasszikusokon ugyan sokszor az utols� hegy(ek)ig kell v�rni az igazi izgalmakra, de azok mindig k�rp�tolj�k a sport�g szerelmeseit - m�r, ha valaki erre r�szorul. Sz� se r�la, ezek a versenyek is rettenetesen sokat k�vetelnek a kerekesekt�l. Nem azt kell elk�pzelni, hogy a mez�nyben mindenki csak az utols� n�h�ny kilom�terre tartogatja az erej�t �s csigatemp�ban tekernek el a sorsd�nt� szakaszokig. 200 kilom�ternyi folyamatos f�raszt�s ut�n kell minden, m�g �llva maradt favoritnak robbantania a falaknak titul�lt k�kem�ny emelked�k�n a dics�s�g�rt. Id�n pedig, ha mindez nem lenne el�g, az id�j�r�s sem �ppen k�nny�tette meg a versenyz�k dolg�t. A tavaszi klasszikus szezont lez�r� Li�ge-Bastogne-Li�ge-en - hi�ba m�r lassan m�just �runk - a fagyponthoz k�zeli h�m�rs�kletek mell� helyenk�nt bizony havaz�s is p�rosult. Az �n szememben, aki ilyen zord k�r�lm�nyek k�zepette egy�ltal�n c�lba tud �rni, h�snek min�s�l, m�g akkor is, ha a gy�ztest�l negyed�r�t kap, vagy ann�l is t�bbet.

Az Amstel Gold Race a kakukktoj�s a h�rom kiemelked� ardenneki egynapos k�z�l, hiszen Hollandi�ban rendezik, a hollandok pedig enyh�n sz�lva sem a magas hegyeikr�l h�resek. Aki pedig egy kicsit is tiszt�ban van maga, az Ardennek hegys�g elhelyezked�s�vel, pontosan tudja, hogy annak semmi k�ze nincs Hollandi�hoz, l�v�n nagyr�szt Belgium d�li r�sz�n ter�l el. Ett�l f�ggetlen�l valami miatt m�gis az ardenneki klasszikusok k�z� soroljuk az Amstelt. A verseny karaktere �s �tvonala viszont k�ts�gk�v�l beillik a k�pbe, �gyhogy ha f�ldrajzilag nem is jogos tagja a sorozatnak, t�pus�ban �s neh�zs�g�ben mindenk�ppen hasonl�t belgiumi t�rsaira. A legend�s hegye a Cauberg, amit id�n h�rom alkalommal m�szott meg a mez�ny. A tetej�t�l kb. 2 kilom�terre volt a befut�, ami lehet�s�get biztos�tott a kiscsoportos hajr�t elker�lni k�v�n� kerekesek egy�ni akci�inak. Ezt haszn�lta ki Enrico Gasparotto, akihez Michael Valgren csatlakozott a hegytet�n. Ugyan nem jutottak messzire, de n�h�ny m�sodperces el�ny�ket meg tudt�k �rizni, k�sz�nhet�en f�k�pp a Tinkoffos d�n munk�j�nak, aki amint fel�rt, egyb�l az �lre �llt �s pr�b�lta a k�zt�k �s a mez�ny k�z�tt kialakult t�vols�got megtartani. A b�tor v�llal�sukat siker koron�zta, de innent�l fogva m�r nem volt meglep�, hogy Gasparotto lesprintelte a v�g�n. A 34 �ves olasz 2012 ut�n nyert �jra az Amstelen, kisebb-nagyobb megd�bben�sre. A c�lvonalon �thaladva az �g fel� mutatott, ezzel megeml�kezve szerencs�tlen�l j�rt csapatt�rs�r�l, Demoiti�r�l. Azt hiszem, a gy�zelem nem is ker�lhetett volna jobb helyre, mint a Wanty-hoz...

H�rom nappal k�s�bb, �prilis 20-�n rendezt�k a Fl�che Wallonne-t, azaz a vallon nyilat, ami tartalmazza a legnehezebb kilom�terk�nt elh�res�lt Mur de Huy-t. Tavaly a Tour de France 3. szakasz�nak programj�ba is beker�lt ez az ikonikus emelked�, akkor Joaquin Rodriguez �nnepelhetett a tetej�n, �m Purit�n�l id�n valami nem stimmel egyel�re, �gy nem sz�m�tott topfavoritnak. A kor�bbi h�romszoros bajnok, Alejandro Valverde viszont ann�l ink�bb: 36 �vesen is a cs�cson teker �s nem l�tszik f�radni. Ezt a versenyt mintha neki tervezt�k volna: a Mur-�n mutatkozik meg igaz�n, mekkora klasszis � val�j�ban... Az Etixx ugyan megpr�b�lta megt�rni �t, de nem j�rtak sikerrel ez�ttal sem. El�bb Dan Martin, majd a tavalyi m�sodik helyezett, Julien Alaphilippe indult meg a Mur de Huy-�n, de mindez nem volt el�g Valverd�vel szemben, aki �jb�l lehajr�zta a fiatal francia rem�nys�get, ezzel �rv�nyes�tve a pap�rform�t. Bala (ez a beceneve) a rekordnak sz�m�t� 4. alkalommal diadalmaskodott a Fl�che Wallonne-on, �sszess�g�ben pedig a 7. ardenneki klasszikus�t nyerte p�lyafut�sa sor�n. A c�lba�rkez�s ut�n azt nyilatkozta, m�g sosem �rezte mag�t ennyire j� form�ban. Hangs�lyozom, nemr�g t�lt�tte be a 36. �let�v�t. Kicsit t�bb, mint egy h�t m�lva pedig kezd�dik a Giro d'Italia, ahol � lesz a kapit�ny a Movistarban.

Ahogy azt m�r kor�bban eml�tettem, a sort a Li�ge-Bastogne-Li�ge z�rta, ami a szezon 4. monumentuma az �tb�l. A rajt el�tt a csapatok sorra t�lt�tt�k fel a k�z�ss�gi oldalakra a megd�bbent� �s egyben k�ts�geket �breszt� k�peket a friss�t� �llom�s k�rny�k�r�l, ahol s�r� h�es�s fogadta �ket. Az extr�m id�j�r�si protokoll ak�r lehet�v� tette volna azt is, hogy t�r�lj�k vagy elhalassz�k a versenyt, �m erre v�g�l nem ker�lt sor, �gy a mez�ny nekiv�gott a 250 kilom�teres t�vnak. Nagyj�b�l 10 percenk�nt v�ltoztak a k�r�lm�nyek: hol a h�, hol az es� esett, hol a kett� egyszerre, majd n�h�ny percre el�b�jt a nap is, b�r meleget nem igaz�n hozott. Ennek megfelel�en folyamatos volt az �lt�z�s-vetk�z�s, a versenyz�k h�siesen k�zd�ttek az elemekkel, hiszen ilyen cudar id�ben a t�pl�lkoz�s sem egyszer�. Sosem tekertem m�g h�es�sben �s fagyban - nem is tervezem -, de �gy is �t�reztem a szenved�s�ket. Sok�ig nem is igaz�n hajtottak h�tul, a t�l�l�sre j�tszottak, azt�n amikor az utols� 50 km-re �rtek, a Movistar r�kapcsolt, a sz�kev�nycsoport el�nye pedig rohamosan cs�kkenni kezdett. Miut�n utol�rt�k �ket, m�g akadt egy-k�t b�tor kerekes, aki megk�s�relte a szinte lehetetlent (pl. Jungels, Izaguirre �s Wellens), de egyik�k sem j�rt sikerrel. A sorsd�nt� pillanat a mind�ssze 600 m hossz� Cote de la Rue Naniot-n �rkezett el, ahol t�bb favorit is leszakadt, majd l�trej�tt egy 4 f�s �lcsoport, benne Poels-szal, Albasini-vel, Samu S�nchezzel �s Rui Cost�val. Alig n�h�ny sz�z m�terre tekertek a megt�p�zott mez�nyt�l, ennek ellen�re nem tudt�k �ket megfogni, s�t, m�g egy kicsivel meg is toldott�k az el�ny�ket, �gy els�sz�m� es�lyesekk� l�ptek el� a gy�zelemre. Albasini t�nt a leger�sebbnek k�z�l�k, aki t�bsz�r is bepr�b�lta a t�bbieket az utols� km-en bel�l, �m a sv�jci v�g�l erre fizetett r�: az emelked�s sprintben alulmaradt a 250 m�teres t�bl�n�l ind�t� Wouter Poels-szal szemben, aki a Sky csapat els� monumentum�t nyerte Ans-ban.

� Tavaly h�romr�szes cikksorozatban tud�s�tottam a snooker VB-r�l, de id�n �gy d�nt�ttem, hogy a Crucible-ben zajl� esem�nyeket az ardenneki ker�kp�ros klasszikusokkal egy�tt osztom meg veletek. A vil�gbajnoks�g a v�g�hez k�zeledik, lassan befejezik a negyedd�nt�ket, holnapt�l pedig m�r csak egy asztalon fognak j�tszani, azaz kezd�dnek az el�d�nt�k. A kerekesek sz�m�ra v�get �rt a tavaszi klasszikusok sora, az Ardennekben m�r a h�romhetesekre k�sz�l�k is villoghattak.

� THE ARDENNES CLASSICS - EXPERIENCE WAS THE KEY TO SUCCESS
Egy nem t�l hossz�, de sokak sz�m�ra meghat�roz� id�szak v�g�re �rt�nk, minek elej�n a 80 kg-os sprinterek kaptak lehet�s�get, azt�n k�vetkeztek a kockak�vek specialist�i, majd az Ardennekbe �rve a robban�kony hegyimen�k vett�k �t a hely�ket a dobog�n. Az el�z� cikkben a kockak�ves klasszikusokat lez�r� Paris-Roubaix-r�l �rtam, most pedig k�vetkezzen az ardenneki tril�gia, vagyis az Amstel, a Fleche Wallonne �s a Liege-Bastogne-Liege. A hollandiai egynapos, az Amstel Gold Race �tvonala 34 emelked�t tartogatott: csak az utols� �r�ban 8 hegymenet v�rt a mez�nyre, ebb�l k�tszer a legend�s Cauberg megm�sz�sa volt a feladat, aminek tetej�t�l mind�ssze 1,8 km-re helyezt�k el a szervez�k a befut�t. A rengeteg akci�val tark�tott versenyen kiss� meglep� m�don egy 18 f�s csoport hajr�zott a gy�zelem�rt. Philippe Gilbert sz�m�tott tal�n el�zetesen a leges�lyesebbnek, de a BMC alaposan elrontotta a felvezet�st, szinte egym�st zavart�k a csapattagok. Greg van Avermaet elmond�sa szerint - aki v�g�l 5. lett -, Hermans kor�n ind�tott �s Gilbert nem volt el�g er�s ahhoz, hogy v�gigvigye az akci�t. A legjobban az Etixx-Quickstepnek siker�lt megval�s�tani az el�re eltervezett taktik�t: el�re k�ldt�k Tony Martint, aki a Nibali-f�le sz�kev�nycsoportban nehez�k-szerepet t�lt�tt be �s k�s�bb seg�teni tudta Micha� Kwiatkowskit. A lengyel nagyszer�en helyezkedett �s j�l osztotta be az erej�t, �gy � �nnepelhetett a c�lban, levetk�zve a sziv�rv�nysz�n� trik� �tk�t. Utolj�ra 34 �ve fordult el�, hogy valaki vil�gbajnoki mezben nyerjen Amstelt. M�g�tte Valverde lett a m�sodik, Matthews a harmadik, aki hi�ba �lte t�l a Cauberget, a sprintben m�r nem tudott nagyot alkotni.

H�rom nappal k�s�bb ker�lt sor a Fleche Wallonne-ra, aminek �tvonal�ban kisebb v�ltoztat�sok t�rt�ntek. A f�lelmetes Mur de Huy term�szetesen bennmaradt a programban, viszont az izgalmak fokoz�sa �rdek�ben betettek el� egy k�zel azonos hossz�s�g� emelked�t, a Cote de Chevare-t, ami �tlagban 8%-os meredeks�g�. M�r csak az�rt is fontos volt odafigyelni a verseny utols� r�sz�re, mert a Tour de France 3. szakasz�n is ez lesz a befut�. Ennek megfelel�en a nagy n�gyesb�l h�rman is rajthoz �lltak tapasztalatgy�jt�s gyan�nt, k�z�l�k csak Contador hi�nyzott. �ri�si fesz�lts�g uralkodott a mez�nyben, sajnos t�bb s�lyos buk�st is l�thattunk. Gilbert �s Froome sem �szta meg es�s n�lk�l, a belg�nak r�ad�sul fel is kellett adnia a k�zdelmet a f�jdalmai miatt - rajta k�v�l m�g 64-en tettek �gy. A Chevare-on Vincenzo Nibali megint mutatta mag�t, �s meglehet, nem jutott messzire, viszont azt legal�bb el�rte, hogy Kwiatkowski leszakadjon. A Mur de Huy-t sokan az �v leghosszabb �s legnehezebb 1 kilom�ter�nek tartj�k, itt csak akkor nyerhet az ember, ha 100%-os �llapotban, el�l helyezkedve �rkezik a hegy l�b�hoz. A hajr�ban �rv�nyes�lt mindez, bej�tt a pap�rforma, hiszen Alejandro Valverde megv�dte c�m�t �s feliratkozott a h�romszoros bajnokok list�j�ra. Eg�sz egyszer�en nem lehetett �t megverni, kiv�l� form�ban van 35 �ves l�t�re. Az Etixx-es Alaphilippe szerezte meg a m�sodik helyet, m�g Albasini lett a harmadik az Oric�b�l.

�prilis 26-�n, vas�rnap rendezt�k a Liege-Bastogne-Liege-t, vagy m�sik nev�n a Doyenne-t, a legr�gebbi klasszikust. A szok�sosn�l r�videbb, 253 km hossz� verseny programj�ban t�bb, mint 4000 m�ter szintk�l�nbs�g szerepelt, ami nagyr�szt az utols� 110 km-re �sszpontosult. Az Astana �rdekes taktik�t v�lasztott, egy pillanatra sem hagyt�k megpihenni a mez�nyt, mivel folyamatosan sz�k�seket gener�ltak. Ebb�l arra lehetett k�vetkezni, hogy Nibali j� form�ban van, de az olasz csak egy r�vidke megindul�sra volt k�pes a c�l el�tti Saint-Nicolas-n �s kb. 100 m�ter ut�n vissza is �lt a nyeregbe. Ezen a viadalon is sok cs�nya buk�s t�rt�nt, a versenyz�k fele (100 kerekes) nem �rkezett vissza Liege-be. A c�mv�d� Simon Gerrans p�ld�ul n�h�ny percen bel�l k�tszer is esett, �s ugyan nem s�r�lt meg komolyabban, de ezek ut�n m�r nem lett volna es�lye a gy�zelemre, �gy feladta. A befut�t�l kb. 5-km-re megfogtak minden sz�kev�nyt �s innent�l kezdve a favoritok csak egym�s arc�t figyelt�k. A Katyus�b�l Daniel Moreno pr�b�lkozott t�mad�ssal az utols� kilom�teren �s egy ideig �gy t�nt, ak�r profit�lhat is abb�l, hogy a h�tul l�v�k kiv�rnak. Azt�n az 500 m�teres t�bl�n�l megindult Valverde, nyak�n Purito-val �s pillanatok alatt utol�rt�k v�llalkoz� kedv� honfit�rsukat. Nem sokkal k�s�bb fel�rtek a t�bbiek is, teh�t megint igencsak sokan maradtak el�l a hajr�ra. A gy�ztes szem�ly�t illet�en viszont nem lehetett semmif�le k�rd�s, Valverde csod�latos versenyz�ssel tudott dupl�zni. Julian Alaphilippe ez�ttal is nagyot k�zd�tt, hogy megfogja a spanyolt, de meg kellett el�gednie egy �jabb m�sodik hellyel, ami 22 �vesen az�rt nem olyan rossz. A dobog�ra m�g Rodriguez f�rt fel, aki nem igaz�n lehet el�gedett az Ardennekben ny�jtott teljes�tm�ny�vel.

� WORLD SNOOKER CHAMPIONSHIP 2015 - SELBY AND THE CRUCIBLE CURSE
Szerencs�sebb lett volna, ha m�g a negyedd�nt�k el�tt �rok egy helyzetjelent�st, hiszen akkor j�rtunk k�r�lbel�l a snooker VB f�lt�vj�n�l, de ink�bb v�rtam egy kicsit, hogy �sszekapcsolhassam a k�t t�m�t. Ahogyan azt m�r a bevezet�ben eml�tettem, hamarosan megkezd�dnek az el�d�nt�s �sszecsap�sok, de m�g miel�tt t�ls�gosan el�reszaladn�k, egy kis visszatekint�s az elm�lt majd' 2 h�t esem�nyeib�l. �prilis 18-�n rajtolt a snookerszezon f�nypontj�nak sz�m�t� vil�gbajnsoks�g a sheffieldi Crucible Sz�nh�zban. A hagyom�nyoknak megfelel�en a c�mv�d� �llt el�sz�r asztalhoz: Mark Selby az �joncnak sz�m�t� Kurt Maflinnal m�rk�z�tt meg. J�ideig �gy t�nt, k�l�n�sebb gond n�lk�l veszi az els� akad�lyt, mivel 8-4-es vezet�sre tett szert. �m a norv�g nem adta meg mag�t olyan k�nnyen, Selby pedig egyre m�lyebb g�d�rbe ker�lt. Maflin �ri�si meglepet�sre kiegyenl�tett, s�t, 9-8-n�l m�r n�la volt az el�ny. Bevallom, nem hittem benne, hogy megnyerheti, mivel az angol kiv�l�an tudja kezelni az ilyesfajta fesz�lt helyzeteket. Nem is t�rt�nt csoda, Selby megford�totta az �ll�st, �s 10-9-cel tov�bbjutott, de bizony meg�rintette a Crucible �tok szele, miszerint �jdons�lt vil�gbajnok m�g sosem tudott c�met v�deni. Azt hiszem, az eg�sz 1. fordul�t tekintve ez volt a legizgalmasabb meccs �s az, amir�l a legt�bbet besz�ltek. Tov�bbi �rdekes eredm�nyek: a z�ldf�l� sk�t, Anthony McGill bor�totta a pap�rform�t, 10-9-cel ki�t�tte a 16. helyen kiemelt, gyenge form�ban l�v� Stephen Maguire-t. Mindek�zben Barry Hawkins hasonl� szitu�ci�ba keveredett, mint Selby, de � is megoldotta az els� k�rt, 10-9-cel b�cs�ztatva Matt Seltet, aki 4-9-es h�tr�nyb�l z�rk�zott fel. Matthew Stevens pedig a v�rtn�l j�val sim�bban, 10-2-re nyerte a walesi rangad�t Mark J Williams ellen.

A 16 k�z�tt t�bb szoros k�zdelmet �g�r� p�ros�t�s alakult ki, de a legt�bb esetben elmaradt a v�rva v�rt gig�szi csata. Ilyen volt p�ld�ul az O'Sullivan-Stevens (13-5), Robertson-Carter (13-5) �s a Murphy-Perry (13-5) is. Ahogy l�that�, a 13-5-�s eredm�ny el�g gyakran el�fordult. T�rt�nt viszont egy bombameglepet�s, ami egy�bk�nt az el�zm�nyeket tekintve nem is akkora brav�r, de szerintem senki sem sz�m�tott r�. A mindig mosolyg�s McGill 13-9-es gy�zelmet aratott Mark Selby felett, ezzel bev�ltva azt a bizonyos �tkot. A sk�t sr�c lehengerl�en j�tszott, Selby a m�rk�z�s ut�n egyenesen azt nyilatkozta, hogyha �gy folytatja, m�g vil�gbajnok is lehet id�n. Egy�rtelm�en Barry Hawkins �s Mark Allen produk�lta a fordul� legki�lezettebb �sszecsap�s�t: az �szak-�r 11-8-ra vezetett �s nyeregban �rezhette mag�t, amikor a k�tszeres VB-d�nt�s angol megt�ltosodott �s zsin�rban nyert 5 frame-et a negyedd�nt�be jut�s�rt. Tal�n az edz�je �s tan�csad�ja, a kor�bbi klasszis Terry Griffiths mondhatott neki valamit a sz�netben, amit�l ennyire feljavult a j�t�ka. Az egyik legjobban v�rt tal�lkoz�, a Ding-Higgins eleinte meglehet�sen egyoldal�nak t�nt, hiszen a n�gyszeres bajnok sk�t 5-1-gyel kezdett, de a k�nai ak�rcsak az els� k�rben Davis ellen, gyorsan helyrebillentette a dolgokat �s visszak�zd�tte mag�t a meccsbe, majd 13-9-el tov�bbl�pett a legjobb 8 k�z�, ahol �gy l�trej�tt a 2011-es el�d�nt� visszav�g�ja (b�vebben majd a Sportblogban).

A negyedd�nt�k k�rny�k�n m�r nagyj�b�l l�tni lehet, ki lehet ott a v�gelsz�mol�sban �s mindenkiben kialakul egyfajta er�sorrend. Persze, am�g Ronnie ott van a mez�nyben, kevesen mernek ellene fogadni - �n nem tartozom k�z�j�k -, de az vitathatatlan, hogy a torna korai szakaszaiban nem � szolg�ltatta a legjobb snookert. Szerintem p�ld�ul kifejezetten ingadoz� volt, csakh�t n�la sosem lehet tudni. Sokan mondt�k m�g Robertsont �s Trumpot. El�bbi azzal emelkedett ki a mez�nyb�l, hogy ontotta a nagyobbn�l-nagyobb sz�zas breakeket �s rendk�v�l elhivatottnak l�tszott az asztaln�l. Saj�t elmond�sa szerint id�n nagyon alaposan felk�sz�lt a VB-re �s nem csak altatott, val�ban kit�n� form�t mutatott. Trump pedig amellett, hogy 4 �vvel ezel�tti magabiztos �nmag�t id�zi, mostm�r a safety j�t�k�val is tud ir�ny�tani - b�r, ha valakinek ennyire j� a goly�bel�k�se, nincs is nagyon sz�ks�ge a taktikai k�pess�geire... Ronnie O'Sullivan Stuart Binghammel tal�lkozott, �s a v�rakoz�sokt�l elt�r�en egy v�gig nagyon szoros m�rk�z�st v�vtak. Az els� k�t szakasz ut�n 8-8-ra �lltak, de m�g ekkor sem adtak t�l sok es�lyt Binghamnek. Ehhez k�pest Ronnie pocs�kul j�tszott a harmadik etapban �s vill�mgyorsan elvesztette a kontrollt. M�g az se lehet mondani, hogy bal l�bbal kelt fel, mert m�r d�lut�n is asztalhoz kellett �llnia. �gy l�tszik, az a 2 �r�s sz�net kev�snek bizonyult neki, hogy rendezze gondolatait, mert borzaszt� lelki�llapotban volt �s k�nny� l�k�seket rontott el. Bingham profit�lt mindebb�l �s 13-9-cel b�cs�ztatta az �tsz�r�s bajnokot. A m�sik nagy favoritnak tartott Neil Robertson Hawkins-szal k�zd�tt meg: a sz�nvonal hihetetlen�l magas volt, sz�rt�k a sz�zasokat (8-at l�ktek �sszesen, ami �j rekord 13 nyertes meccsen), �s ugyan Hawkins t�bbsz�r is elh�zott, az ausztr�l mindig vissza tudott kapaszkodni. V�g�l d�nt� frame-re ker�lt sor (kev�s volt eddig a vil�gbajnoks�gon), amit egy 61-essel a 'Hawk' becen�vre hallgat� angol nyert meg. Ez�rt lett �prilis 29-e a meglepet�sek napja a Crucible-ben. Meg tal�n m�g az�rt is, mert Trump val�s�ggal hat�stalan�totta Ding Junhuit �s a harmadik szakaszban m�r csak 1 frame-et kellett megnyernie az el�d�nt�s hely�rt, amit kb. 10 perc alatt abszolv�lt is (13-4). Shaun Murphy pedig v�get vetett Anthony McGill csodasz�mba men� menetel�s�nek �s sokak b�nat�ra 13-8-ra legy�zte az ifj� sk�tot, de ne legyen k�ts�g�nk, minden bizonnyal hallunk m�g fel�le.

EL�D�NT�S P�ROS�T�SOK
[8] Shaun Murphy vs [5] Barry Hawkins
[6] Judd Trump v [10] Stuart Bingham