Vannak, akik a perzsel� ausztr�l ny�rba menek�lnek, m�g m�sok az enyhe spanyol t�lben mer�szkednek �jra az orsz�g�tra, hogy begy�jts�k az �v els� versenykilom�tereit, egyben azonban mindenki egyet�rt: az igazi szenved�ly m�rcius elej�n, a nagym�lt� egynapos viadalok startvonal�n �llva k�lt�zik vissza a peloton k�ll�i k�z�. A bizony�t�si v�gyt�l �g� specialist�k izgatotts�ga az id�k sor�n �tragadt a h�sies k�zdelmekre �hez� szurkol�kra is, akik emelkedett hangulatban v�gj�k a centit a belga Nyit� H�tv�ge el�tt - nem csoda, hiszen a tavaszi klasszikusok sosem okoznak csal�d�st, nem ejtenek sebeket az �szinte lelkesed�s�nk�n, amit el�zetesen t�pl�lunk vel�k kapcsolatban. Mit szeretn�nk l�tni? Improvizat�v versenyz�st. Epikus csat�kat. T�zij�t�kot. K�oszt. Kockak�veket. Kockak�ves emelked�ket. Murv�t. Murv�s emelked�ket. Sarat. Oldalszelet. Egysz�val: dr�m�t. A tavaszi klasszikusokt�l mindezt egy csomagban, �mlesztve kapjuk meg. Ebben a kit�ntetett id�szakban az �szt�n�ss�g, a ravaszs�g �s a b�tors�g vezet diadalra - ez�rt is impon�l�ak sz�munkra ezek a tradicion�lis versenyek.

A belga szezonnyit�, a 74. alkalommal ki�rt Omloop Het Nieuwsblad legf�bb tanuls�ga, hogy a t�rt�nelem ism�tli �nmag�t, csak �szre kell venni a vissza-visszat�r� mint�kat: ha �sszevetj�k a tavalyi esem�nysort az ideivel, megfigyelhetj�k, hogy k�s�rtetiesen hasonl� forgat�k�nyv mellett zajlott a k�t verseny, k�l�n�s tekintettel a v�gj�t�kra. A tavasz �jfent szomork�s orc�j�t ford�totta a Gentben gy�lekez� mez�ny fel�, az id�nk�nt pityerg� sz�rke felh�t�meg elnyelte a gyeng�d m�rciusi napsugarakat. Ak�rcsak egy �vvel ezel�tt, a kiss� tal�n �lmosk�s peloton lagymatag iramban k�zel�tett a nap els� neh�zs�g�t tartogat� Leberghez, �m m�g miel�tt felkapaszkodott volna a Haaghoek nevezet� emelked�re, amelyet �breszt� jelleggel egy kockak�ves szektor vezetett fel, kish�j�n h�tba csapta �ket a h�lgyek verseny�ben �len teker� Nicole Hanselmann - a zs�ri k�nytelen volt �tmenetileg neutraliz�lni a n�i futamot, eg�rutat biztos�tva ezzel a v�rtn�l komot�sabban halad� f�rfiaknak. Amint kitisztult az id�, visszat�rt a harci kedv �s az egyre fokoz�d� temp� el�csalogatta a k�s�rletezni v�gy�kat: a Leberg m�sodszori megm�sz�sakor Vanbilsen prokov�lta a v�gs� sikerre p�ly�z� specialist�kat. A Greg Van Avermaet-vezette CCC elszalasztotta ezt a korai akci�t, �gy a narancsmezes alakulat eszeveszett �ld�z�sre k�nyszer�lt, hogy lehet�leg a valkenbergi r�mp�ig felz�rk�ztassa kapit�ny�t a Zdenek Stybar nev�vel f�mjelzett sz�kev�nycsoporthoz. A k�vetkez� �t�st Philippe Gilbert vitte be, aki a Kerkgate pav�j�n taposott a ped�lba: a t�mad�sba lend�l� ex-vil�gbajnokot van Aert, Van Avermaet �s Daniel Oss vad�szta le.

A sorsd�nt� akceler�ci� �tlete Danny Van Poppel fej�b�l pattant ki, aki a c�lt�l nagyj�b�l 40 kilom�terre, a Molenbergen felfel� szaggatta sz�t a f�mez�nyt, kialak�tva egy, az es�lyeseket t�m�r�t� szelekt�v bolyt. A patin�s t�rsas�g l�tsz�ma Tiesj Benoot kics�sz�s�val alaposan megcsappant, az emblematikus Kapelmuur-Bosberg kombin�ci�nak mind�ssze hatan v�ghattak neki az �lr�l, �m egy pillanatra sem pihenhettek meg a nyeregben, hiszen a nyakukon �rezhett�k az �ld�z�k lehellet�t. �szlelv�n a k�zeled� vesz�lyt, az elsz�ntan harcol� Stybar-Van Avermaet kett�s val�s�ggal nekirontott a geraardsbergeni falnak, egy�ttes er�vel felduzzasztva a k�l�nbs�get, egy�ttal kisz�rva a sorb�l a leggyeng�bb l�ncszemet, Daniel Osst. �ten maradtak teh�t versenyben, kieg�sz�lve Tim Wellensszel, Alexey Lutsenk�val �s Dylan Teunsszel. A hat�konyan kooper�l� kvintett l�hal�l�ban gy�rte le az utols� el�tte magasod� akad�lyt, a Bosberget, ez�ltal tetemes el�nyre tett szert a darabjaira hull� mez�ny elej�vel szemben. Mindek�zben a Deceuninck-Quick Step szinte �szrev�tlen�l, m�r-m�r szemtelen m�don akad�lyozta az �ld�z�munk�t, b�zva abban, hogy a hajr�ban Stybar t�lj�rhat t�rsai esz�n. Ami a v�gsebess�get illeti, Greg Van Avermaet f�l�ny�t senki sem vonhatta k�ts�gbe: az er�viszonyok ismerete korai offenz�v�ra k�sztette a gy�zelemre apell�l� ellenfeleket - a n�gy kiv�v� saj�t �rdek�ben nem cipelhette mag�val az olimpiai bajnokot a c�lig. Amint az �t�sfogat elsuhant a h�rom kilom�teres kapu alatt, a sor v�g�n leskel�d� Tim Wellens a tettek mezej�re l�pett, a nyer� megmozdul�st azonban nem �, hanem a farviz�n el�ret�r� Zdenek Stybar mutatta be. Egy tizedm�sodpercnyi t�tov�z�s Van Avermaet r�sz�r�l �s bottal �thett�k a ravaszdi cseh nyom�t, aki gyakorlatilag lem�solta a tavaly Michael Valgren �ltal sikerre j�ratott taktik�t, kiszagolva a t�k�letes momentumot.

A szezonnyit� h�tv�ge a Europe Tour r�sz�t k�pez� Kuurne-Br�sszel-Kuurn�vel v�lik teljess�, melyre a tepsi laposs�g� fin�l�val �rvel� szakma el�szeretettel s�ti r� a sprinter klasszikus b�lyeget. Az ut�bbi �vekben kirajzol�d� tendencia viszont a sz�kev�nyek szerencs�j�t er�s�ti a gyorsl�b�ak had�val szemben - Dylan Groenewegen tavalyi diadal�t egy Peter Sagan gy�zelm�vel v�gz�d� kiscsoportos hajr� �s Jasper Stuyven sz�l�sikere el�zte meg. Ezal�l az �d�t� tendencia al�l az idei ki�r�s sem volt kiv�tel: az egy mindenki ellen t�pus� k�zdelmet �jfent az az egy nyerte, dacolva a sokszoros t�ler�vel... A sz�ntelen fellegekbe burkol�z� belga tavaszba a sziv�rv�ny minden �rnyalat�ban pomp�z� mez�ny csemp�szett vid�ms�got, ahogyan tov�bb tekerg�ztek a hellingek  (arrafel� �gy nevezik a r�vidke, �mde ann�l intenz�vebb kaptat�kat) f�ldj�n. Az �tvonal �ke a f�nyesre kopatott kockak�vekkel d�sz�tett Oude Kwaremont, amely a klasszikusok szt�rjait is megbabon�zza. Az ikonikus emelked�n a csillog�sra v�gy� Deceuninck-Quick Step ragadta mag�hoz a kezdem�nyez�st. Mihelyt a Lampaert-Stybar du� az �lre t�rt, a leveg� ut�n kapkod� mez�ny libasorba rendez�d�tt, melyet a domin�ns kir�lyk�kek m�g�l el�b�j� Ian Stannard robbantott sz�t. Az egykori brit bajnok h�ts� kerek�be - a k�t felb�jt� mellett - Naesen, Doull, Ballerini, Asgreen �s K�ng kapaszkodott bele.

A Kluisberg lejtmenet�ben egy tucatnyi vil�gklasszis - t�bbek k�z�tt Trentin, Greipel �s Jungels - csatlakozott az agresszorokhoz, ahogyan bekebelezt�k a nap eleji sz�k�s martal�kait. A m�sodik hull�mmal �rkez� Bob Jungels, sokallva az �lboly l�tsz�m�t, az es�t�l �ztatott varenti kockak�veken tesztelte a konkurenci�t: a luxemburgi kifejezetten otthonosan mozgott a sz�m�ra ismeretlen terepen, ritmus�hoz csup�n Naesen, Cort, Ballerini �s Langeveld tudott igazodni. A h�trahagyott sz�kev�nyt�rsak lassacsk�n visszatagoz�dtak a f�mez�nybe, melyet a c�mv�d�sben b�z� Jumbo-Visma korm�nyzott. Az �ld�z�sben a Bora-Hansgrohe �s a Mitchelton-Scott ny�jtott seg�t� kezet, apr�nk�nt csipegetve az egy perc k�rny�k�n tet�z� k�l�nbs�gb�l. Amint a lopakod� veszedelem el�l menek�l� kvintett r�kanyarodott a kuurne-i k�rp�ly�ra, Bob Jungels egy hirtelen �tlett�l vez�relve id�futam-poz�ci�ba v�gta mag�t �s eltemp�zott a d�bbenett�l s�jtott riv�lisokt�l, akiket csakugyan elnyeltek a vadul t�rtet� sprintervonatok. Az elcsig�zott peloton lend�lete azonban idejekor�n elapadt, a tan�cstalan t�megben fel�t�tte a fej�t az anarchia, �gy a mammut �ttetelt tapos� Jungels r�vbe �rhetett.

Gyeng�den hull�mz�, tarka t�j, filigr�n alkat�, smaragdz�ld ciprusf�k, dombtet�k�n cs�cs�l�, �don-barna vill�k �s feh�r porfelh�t k�h�g� �sv�nyek. �dv�zlet a p�ratlan sz�ps�g� toszk�n sivatag, a Crete Senesi d�n�ir�l. Eme fest�v�szonra k�v�nkoz� vid�ken kacskaring�zik a vint�zs filterrel h�d�t� Strade Bianche, a verseny, amelyet sz�let�s�t�l fogva klasszikusk�nt emlegetnek, s�t mi t�bb, a legelvetem�ltebb szak�r�k �gy utalnak r�, mint a nem hivatalos 6. Monumentumra. Egy a b�kken�: noha a ker�kp�rversenyz�s aranykor�t felid�z� Strade Bianche egyedi karakterisztik�ja alapj�n remek�l beleillik a k�pbe, szer�ny, 13 ki�r�sra korl�toz�d� t�rt�net�vel �s kevesebb mint sz�z�tven kilom�teres versenyt�vj�val elt�rp�l az olyan, �vsz�zados m�ltra visszatekint�, maratoni hossz�s�g� �sk�v�letek mellett, mint a P�rizs-Roubaix vagy a Liège-Bastogne-Liège. Megkontr�zva a t�rt�nelem mocsar�ba s�llyed� �rveket, jogosan mer�lhet fel benn�nk a k�rd�s, miszerint csup�n ett�l lenne Monumentum egy Monumentum? Sz�m�t ez egy�ltal�n, amikor az utols� porszem�ig romantikus toszk�n viadal�rt - kamaszkora ellen�re - megbolondul a n�p? �gy v�lem, a mez�ny szenved�lyes attit�dje elhom�lyos�tja a konzervat�v �rveket: a Strade Bianche szerelem volt els� l�t�sra.

Tavaly m�rciusban a k�z�ns�ges dagony�v� v�ltoz� murvar�teg k�nyeztet� agyagpakol�s gyan�nt h�nyta a sarat a gladi�torok arc�ra, ezzel szemben az idei futam csontsz�raz k�r�lm�nyek mellett zajlott, �gy a kerekesek az �ltaluk felkorb�csolt, torokirrit�l� port k�st�lgatt�k az apr�kavicsos szektorokban. Ahogy a szikr�z� naps�t�sben kigurultak a g�tika fellegv�r�b�l, n�h�ny �r�ra maguk m�g�tt hagyva Siena terrakotta tornyait, egy amb�ci�zus n�gyes v�gott a mez�ny el�, hogy felverje a b�k�sen szunnyad�, lank�s vid�ket. A sz�kev�nyeket �sszekov�csol� harm�nia tovasz�llt a toszk�n sivatag homokj�val: Leo Vincent csakhamar kapitul�lt, Alexandre Geniez a t�rmel�kes terep �ldozat�ul esett, m�g csapatt�rsa, Nico Denz szem el�l t�vesztette Diego Rosa sziluettj�t az ascian�i kaptat� pork�d�ben. Egy leg�ny maradt a g�ton, �m ped�lfordulatai meg voltak sz�ml�lva az �len. A Fabian Cancellara nev�t visel� 8. szektor murvadombj�n, a Monte Sante Marie-n ugyanis Jakob Fuglsang felgyors�totta a szelekci�t, �letre h�vva egy bivalyer�s �ld�z� g�rd�t, melyben - a teljess�g ig�nye n�lk�l - felfedezhett�k Julian Alaphilippe-et, Zdenek Stybart, Greg Van Avermaet-ot, Wout Van Aert-et, Tim Wellenst �s a c�mv�d� Tiejs Benoot-ot. A h�romhetesek cs�sz�rai, a sz�mmisztika b�v�let�be kergetett Vincenzo Nibali �s az els��ldoz� Geraint Thomas a h�ts� csoportban ragadtak, ahonnan nem volt sz�mukra vissza�t.

A mag�nyos �llovast, a szufla sz�k�ben l�v� Diego Ros�t Castelnouvo Berardenga hat�r�ban �rte utol a v�gzete, elveszett az Yves Lampaert vezette puncheur-kavalk�dban. A verseny els�sz�m� anim�tor�v� avanzs�l� Fuglsang a Monteaperti tetej�t ostromolva tov�bb borzolta a ked�lyeket - ez�ttal mind�ssze ketten, Alaphilippe �s Van Aert tudott r�akaszkodni a fic�nkol� d�n kerek�re, ut�bbi azonban v�r�s z�n�ba sodr�dott a sorozatterhel�s alatt. Ugyan az Astana elt�k�lt kapit�nya tett egy �jabb k�s�rletett arra, hogy megv�ljon egyed�li vet�lyt�rs�t�l, Julian Alaphilippe derekasan �llta a sarat (jelen esetben a port) �s lef�lelte az akci�t. Mivel a z�zal�kon nem sz�letett d�nt�s, Siena aszfaltozott k�lv�ros�ban egy elhamarkodott macska-eg�r j�t�k bontakozott ki kettej�k k�z�tt: addig-addig ny�jt�zkodtak a nyeregben, f�rk�szve egym�s rezd�l�seit, m�gnem az egyenletes �temet dikt�l� Van Aert elsz�guldott mellett�k, megkongatva a v�szharangokat. A m�rcius elsej�n World Tour-szintre l�p�, z�ldf�l� belga gyakorlatilag elvontatta letagl�zott ellenfeleit a r�mpaszer� Via Santa Catarina l�b�ig, hogy azt�n Fuglsang jobbr�l, Alaphilippe pedig balr�l ker�lje ki a kegyetlen meredeks�g� finisben, ahol tavaly - a sz� legszorosabb �rtelm�ben - lefordult a ker�kp�rr�l. A vil�g�r�ks�g r�sz�v� nyilv�n�tott Piazza del Campo perem�re a robban�kony francia kapaszkodott fel els�k�nt, aki v�lla f�l�tt h�trapillantva el�gedetten konstat�lhatta, gy�zelm�t imm�ron nem vesz�lyezteti senki, �gy diadalittasan vonulhatott be a hangork�nt�l visszhangz� f�t�rre. 

� Az el�z� bejegyz�sben m�g azt hangs�lyoztam, hogy a szezon eleji versenyekb�l nem szabad messzemen� k�vetkeztet�seket levonni �s ez a Tour de France-ra k�sz�l�kkel kapcsolatban tov�bbra is igaz, viszont aki a tavaszi klasszikusokra vagy az �v els� h�romhetes�re, a Giro d'Itali�ra hegyezi a form�j�t, azokat m�r kicsit kritukusabban kell szeml�ln�nk. A h�ten rendezik ugyanis az els� monumentumot, a Milano-Sanrem�t, az olasz k�r pedig kb. 50 nap m�lva kezd�dik. Az egynapos specialist�knak teh�t m�r illik k�zel ker�lni a cs�csform�hoz, a h�romhetes men�knek pedig valahol 80% k�r�l kellene tartaniuk ilyenkor (azoknak mindenk�pp, akik a 100. Gir�t vett�k c�lba). Ilyenkor, m�rciusban m�r mindenkir�l kider�l, mennyire siker�lt j�l a t�li felk�sz�l�se �s mi az, amiben m�g felj�dni kell a riv�lisokhoz m�rten. Az izgalmak garant�ltak.

Mindig is szerettem az egynaposokat - a kockak�vesekkel az �len, de az ut�bbi 1-2 �vben annyira elragadott az ilyen t�pus� versenyeket �vez� egyedi atmoszf�ra, hogy mostm�r egyikr�l se vagyok hajland� lemaradni, legyen az ak�r egy monumentum, ak�r egy �gynevezett 'f�l-klasszikus'. Nem titok, �s ezt m�r kor�bban is le�rtam, ennek a viszonylag �jkelet� �r�letemnek legf�k�pp egy bizonyos Peter Sagan az okoz�ja. Ugyan m�sik csapatba ker�lt, �s legnagyobb b�natomra ezzel v�get �rt a Contador-Sagan alkotta - sz�momra - �lomdu� k�z�s t�rt�nete, de az egynaposok ir�nti rajong�som v�ltozatlan maradt. Sz�val, azon fel�l, hogy kiemelt figyelemmel k�s�rem v�gig az egyhetes felk�sz�l�si versenyeket, a tavaszi klasszikusokat sem t�vesztem szem el�l. Az ut�bbi hetek t�rt�n�seit �sszegezve elmondhat�, hogy a Sagan-Van Avermaet p�rharc tov�bb m�ly�lt Belgiumban, Kwiatkowski �jabb sz�l�sikert aratott Sien�ban, Nizz�ban a t�rt�nelem megism�telte �nmag�t, m�g Quintana id�n is er�demonst�ci�t tartott a Terminill�n. A rutinos ker�kp�r-fanatikusok ebb�l a mondatb�l m�r kital�lhatt�k, mely esem�nyekr�l lesz sz� ebben a cikkben, de a k�doszlat�s kedv��rt le�rom, hogy az Omloop Het Nieuwsbladot, a Kuurne-Bruxelles-Kuurn�t, a Strade Bianch�t, a P�rizs-Nizz�t �s az azzal gyakorlatilag p�rhuzamosan zajl� Tirreno-Adriatic�t veszem g�rcs� al�.

A klasszikusok sor�t az Omloop nyitotta, m�g febru�r 25-�n, a rajtn�l term�szetesen mindenki felsorakozott, aki csak sz�m�t. A versenyt alapjaiban hat�rozta meg az a buk�s, ami a mez�ny elej�n, 65 km-re a c�lt�l t�rt�nt: t�bb, gy�zelemre is es�lyes kerekes keveredett bajba, mint p�ld�ul Alexander Kristoff, Bryan Coquard vagy az id�n �prilisban b�cs�z� Tom Boonen. Ezt a k�oszt kihaszn�lva a Trek megh�zta a sort a Taaienbergen, kialak�ltva ezzel egy szelekt�v csoportot, amibe gyakorlatilag mindazon favoritok beleker�ltek, akik meg�szt�k a buk�s: Sagan, Van Avermaet �s Vanmarcke mind-mind j�l helyezkedtek. Hamarosan utol�rt�k a sz�k�st, de az sok�ig nem volt egy�rtelm�, hogy megfogja-e �ket a mez�ny, vagy siker�l haza�rni�k. A hat f�s �lcsoport k�r�lbel�l 30-40 m�sodperces el�nyt harcolt ki, de a Quickstep, illetve a Sky munk�j�nak k�sz�nhet�en ez a k�l�nbs�g nem n�tt tov�bb, s�t, volt, hogy f�l perc al� cs�kkent. Sagan �s Vanmarcke mindek�zben ler�zt�k magukr�l a nehez�keket, �gy csak h�rman maradtak el�l, Van Avermaet-tal kieg�sz�lve. A mez�ny k�r�lbel�l 10 kilom�terre a befut�t�l feladta az �ld�z�st, �gy az �llovas tri� megnyugodhatott, elkezdhettek a v�gj�t�kon gondolkodni. Vanmarcke-nak musz�j lett volna kital�lnia valamit, mert az egy�rtelm�nek t�nt, hogy a sprintben nem r�ghat majd labd�ba, de nem tette, vagy egyszer�en m�r nem volt ereje t�madni. A hajr�t Sagan ind�totta meg, ketten k�tfel�l pr�b�lt�k ker�lni, ez az ide�lis �ven �rkez� Van Avermaetnak siker�lt is, innen pedig m�r nem volt vissza�t a szlov�k sz�m�ra, aki v�g�l a 2. helyet szerezte meg, ak�rcsak tavaly egy hasonl� szitu�ci�ban. K�ts�gk�v�l a k�tszeres vil�gbajnok v�gezte munka oroszl�nr�sz�t a h�rom sz�kev�ny k�z�l, �gy nem csoda, hogy a v�g�n m�r nem tudta felvenni a verseny belga riv�lis�val

R�gt�n m�snap, a Kuurne-Br�sszel-Kuurn�n elj�tt a bossz� ideje. A c�lt�l 85 kilom�terre, a legend�s Kwaremonton a Quickstepesek, eg�szen pontosan Stybar kezdett mozgol�dni: olyan rettenetes nagy k�rt nem okozott a mez�nyben, de v�g�lis l�trej�tt egy k�zepes m�ret� csoport, benne a favoritokkal. Amikor a k�rp�ly�ra �rtek, f�l perc k�r�li el�nnyel rendelkeztek, ami nem akart cs�kkeni, pl�ne miut�n Jasper Stuyven megindult kb. 28 km-re a befut�t�l, felkavarva ezzel az �ll�vizet a 20 f�s �lbolyban. A c�mv�d�t Sagan, Trentin, Rowe �s Benoot vette �ld�z�be, viszont Van Avermaet nem tudott hozz�juk csatlakozni, � tisztes t�vols�gb�l k�vette �ket egy seg�t�je m�g� b�jva. Sagan�k n�h�ny perc m�lva fel�rtek Stuyvenre �s �gy, �ten remek�l dolgoztak �ssze, igazs�gosan megosztva a munk�t egym�s k�z�tt. Ennek megfelel�en folyamatosan t�volodtak Van Avermaett�l, a mez�ny pedig ekkor m�r kiss� elk�sett az utol�r�ssel. A sprintre egy Sagan-Trentin csata k�rvonalaz�dott, de meglep� m�don az olasz nem v�rta meg a v�g�t, az utols� kilom�teren megpr�b�lt elszakadni, al��rva ezzel hal�los �t�let�t. Miut�n �t bekebelezt�k, az �lcsoport majdnemhogy meg�llt, mindenki egym�st n�zte, aminek az lett a k�vetkezm�nye, hogy a mez�ny v�szesen megk�zel�tette �ket. Peter Sagan nem v�rta meg, hogy elhalv�ny�ts�k gy�zelmi rem�nyeit, taposott h�rmat a ped�lba �s fak�pn�l hagyta ellenfeleit. V�g�l Stuyven lett m�g�tte a m�sodik, aki elk�peszt�en ment az utols� 100 m�teren, de m�r nem �rhette utol a sziv�rv�nyos kedv� szlov�kot.

A mind�ssze 10 �ves m�ltra visszatekint� Strade Bianche hamar belopta mag�t a versenyz�k sz�v�be feh�r murv�s �tszakaszaival �s hangulatos, sz�kutc�s sienai fin�l�j�val. Nem meglep� teh�t, hogy erre a szezonra World Tour-szintre emelt�k. Az idei ki�r�sban 62 kilom�ternyi murva szerepelt, ami az el�z� napok es�s id�j�r�sa miatt nem porzott annyira, de �gy is �pp el�gg� megnehez�tette a r�sztvev�k dolg�t. 75 kilom�ter megt�tele ut�n a belga lott� �llt az �lre �s alaposan megr�ngatt�k a sort, aminek egy �ri�si buk�s lett a k�vetkezm�nye. Darabjaira hullott sz�t a mez�ny, ekkor keveredett el�re p�ld�ul Wellens, Benoot, Dumoulin, Boasson Hagen, Kwiatkowski, Stybar �s Van Avermaet. Sagan ugyancsak rajthoz �llt, de nem �rezte t�l j�l mag�t, r�ad�sul beleker�lt a buk�sba, �gyhogy f�lt�vn�l ki�llt a versenyb�l - sokan tettek hasonl�k�pp, �gy csak 89-en �rtek c�lba. Az er�s �sszet�tel� �ld�z�csoport egy r�sze 30 km-re a befut�t�l �rte utol a napi sz�k�st, amiben ott volt Thibaut Pinot is, majd megkezd�d�tt az adok-kapok. Az utols� murv�s szakasz el�tt, 15 km-re a c�lt�l Kwiatkowski megindult �s a riv�lisok pillanatnyi hezit�l�sa nyom�n sz�p kis el�nyt harcolt ki mag�nak. Wellens, Stybar �s Van Avermaet kev�ssel k�s�bb ut�na eredt, de a k�l�nbs�g egyre csak n�tt, Si�n�ba �rve a f�l percet s�rolta. A lengyel m�g az utols� kockak�ves, belv�rosi emelked� el�tt biztos�totta a gy�zelmet, a cs�szos kanyarokat �vatosabban is vehette, nem vesz�lyeztette m�r senki. Az �ld�z�k k�z�l Van Avermaet bizonyult a leger�sebbnek a sprintben, m�g�tte Wellens �rkezett be 3.-k�nt.

V�g�l n�h�ny sz� az egyhetesekr�l is. Az�rt csak n�h�ny sz�, mert a P�rizs-Nizz�r�l - ami egyben csod�latos �s brut�lis szakaszokat hozott - b�vebben a Sportblogban fogok �rni, a k�t tenger viadala, a Tirreno-Adriatico pedig pont a francia verseny miatt kicsit h�tt�rbe szorult n�lam, legt�bbnyire csak a hajr�kat cs�ptem el - lesz�m�tva az utols� 2 napj�t. L�nyeg, hogy a P�rizs-Nizza �sszetettj�t nagyban befoly�solta az oldalsz�l: az es�lyesek t�lnyom� r�sze jelent�s h�tr�nyt szedett �ssze az els� egy-k�t s�k etap sor�n, �gyhogy olyan nevek, mint Porte, Kruijswijk vagy Rolland hamar el kellett, hogy b�cs�zzanak a s�rga trik�t�l. Contador csaknem m�sf�l percet kapott, de r�la tudjuk, hogy nem ismer lehetetlent �s a h�ten minden t�le telhet�t megtett az�rt, hogy a maga jav�ra ford�tsa a versenyt. Az egy�ni id�futam sor�n Alaphilippe tov�bb n�velte el�ny�t �s ezzel els�sz�m� es�lyess� l�pett el�. A francia az els� hegyi szakaszt t�l�lte, a m�sodikat m�r nem, �gy Sergio Henao �tvette a vezet�st. Az utols� napon elszabadult a pokol a Treknek k�sz�nhet�en, gyakorlatilag megism�tl�d�tt a tavalyi forgat�k�nyv, v�g�l h�sies k�zdelemben Contador 2 mp-cel alulmaradt a kolumbiaival szemben... A Tirreno-Adriatico legink�bb Quintan�r�l �s Saganr�l sz�lt. El�bbi r�gt�n a nyit� csapatid�futamon kiv�l� poz�ci�ba ker�lt az �sszetett szempontj�b�l, azt�n a Terminill�n v�gz�d� kir�lyetapon leiskol�zta a mez�nyt, ak�rcsak 2 �vvel ezel�tt. Az egy�ni kron� sor�n meg�rizte el�nye fel�t, �gy m�sodszorra h�d�totta el a k�k mezt �s a h�rom�g� szigonyt. Mindek�zben Sagan, fel�p�lve a betegs�gb�l k�t szakaszt is nyert: hol a legjobb sprintereket, hol a legjobb hegyimen�ket utas�totta maga m�g�. Az olaszok csal�d�st kelt�en szerepeltek, hiszen Aru bronchitis miatt feladta, Nibali pedig mind�ssze a 26. helyet szerezte meg, 6 perc h�tr�nyt gy�jtve.

� Az a helyzet, hogy amikor nekiv�gtam ennek a bejegyz�snek, nem �llt m�g �ssze a fejemben, hogy az orsz�g�ti ker�kp�ron k�v�l mir�l fogok �rni. A f�oldalra nehezebb tervezni, mint a sportblogba, itt nincsenek hat�rid�k vagy el�re elhat�rozott tartalom. K�t dolog befoly�sol: az egyik az, hogy semmi esetre sem akarom elhanyagolni az oldalt, a m�sik a hat�s, ami egy-egy-egy versennyel j�r. Az egynaposok pedig hatnak r�m �s most legink�bb ezek inspir�lnak az �r�sra. �ppen ez�rt az lesz a legjobb, ha minden m�st, amivel kapcsolatban nem tudok p�rtatlan lenni - ezek azok a sportesem�nyek, amelyek tal�n t�ls�gosan is hatottak r�m -, a k�vetkez� sportblogbejegyz�sre tartogatom.

Engem mindig is l�zba hoztak az egynaposok - legf�k�bb persze a monumentumok, azok k�z�l is a Roubaix az �r�k kedvenc -, m�g akkor is, ha eg�szen tavalyig nem volt olyan versenyz�, akinek tiszta sz�vemb�l szurkoltam. De �gy, f�lig p�rtatlank�nt is sz�vesen �ltem le megn�zni a tavaszi klasszikusokat, mert im�dtam az �ket �vez� hangulatot �s fesz�lts�get. Vajon ki indul meg el�sz�r a favoritok k�z�l? Kit kell igaz�n komolyan venni? Mikor j�n el a t�k�letes pillanat a t�mad�sra? �s mi az a k�l�nbs�g, amit m�r nem lehet behozni? Azt�n ami�ta Sagan a Tinkoffban teker, sz�val tavaly �ta nem lehet k�rd�s, ki�rt szor�tok, �gy egy teljesen �j perspekt�v�b�l szeml�lem az esem�nyeket, ez nem titok. Miatta tal�n m�g jobban �rdekelnek az egynaposok, mint azel�tt �s minden egyes versenyt az elej�t�l a v�g�ig figyelemmel k�vetek, mert v�letlen�l sem szeretn�k lemaradni egyetlen akci�r�l sem. 

A klasszikusok sor�t a j�nev� Omloop Het Nieuwsblad nyitotta febru�r 27-�n, ahol impoz�ns mez�ny gy�lt �ssze. Rajthoz �llt - a teljess�g ig�nye n�lk�l - Tom Boonen, Niki Terpstra, Alexander Kristoff, Philippe Gilbert, Greg Van Avermaet �s term�szetesen a vil�gbajnok is. Amikor a sz�kev�nyek 1 percen bel�l �rtek a f�mez�nyh�z k�pest, megindult a taktik�z�s, ekkor k�r�lbel�l 60 km-re lehettek a c�lt�l. Az els� nagyobb horderej� Van Avermaet �s Rowe ind�totta, �ket �rthet� m�don nem akart�k elengedni a riv�lisok. N�h�ny pillanaton bel�l csatlakozott hozz�juk Sagan �s Benoot, illetve a sz�k�sb�l Gougeard pr�b�lta vel�k tartani a temp�t, b�r a francia nem tudott �rdemben beseg�teni a munk�ba. �k �ten 50 m�sodperces el�nyt �p�tettek fel, amit gyakorlatilag az utols� 10 km-ig stabilan tartottak a f�mez�nnyel szemben, �gy az m�r kor�bban eld�lt, hogy k�z�l�k ker�l majd ki a v�gs� gy�ztes. Viszont ezut�n rohamosan cs�kkeni kezdett a k�l�nbs�g: kevesebb, mint 5 km lezajl�sa alatt a f�rjuk fel�t elvesztett�k, de v�g�l siker�lt 6 mp-t meg�rizni�k. Van Avermaet a 300 m�teres t�bl�n�l ind�totta a sprintet �s Sagan hi�ba n�zett ki j�l a befut�t megel�z�en, a belga k�zel�be se tudott �rni, nemhogy megel�zze �t. Be kellett �rnie egy �jabb 2. hellyel, amivel m�r ugyan tele a padl�s, de kezd�snek nem rossz eredm�ny. A dobog�ra m�g a Lotto fiatal tehets�ge, Tiesj Benoot �llhatott fel, a t�bbieknem nem igaz�n volt es�ly�k arra, hogy belesz�ljanak a k�zdelembe, l�v�n nem sprinterek. A mez�nyhajr�t alig m�g�tt�k Jens Debusschere nyerte �s a hazaiak legnagyobb �r�m�re az els� tizen�tben �sszesen 9 belg�t lehetett felfedezni.

R�gt�n m�snap, tulajdonk�ppen ugyanazzal a mez�nnyel rendezt�k a Kuurne-Br�sszel-Kuurne nev� versenyt. Az igazi izgalmak a c�l el�tt 40 kilom�terrel kezd�dtek - b�r addig sem panaszkodhattunk -, amikor is egy 16 f�s csoport l�pett mep, soraiban az el�z� napi h�s�kkel, Van Avermaettal �s Luke Rowe-val, illetve a legend�nak sz�m�t� Tom Boonennel. Az el�ny�k lassacsk�n 40 m�sodpercre duzzadt, �s j�ideig az �sszehangolt munk�nak k�sz�nhet�en nem is ker�lt hozz�juk k�zelebb a f�mez�ny, amiben ott ragadt Sagan �s Kristoff is. Az el�l l�v�k ett�l f�ggetlen�l nem �rezhettek t�l nagy biztons�gban magukat, mert a vonatok kezdtek �ssze�llni h�tul �s a k�l�nbs�g cs�kken�snek indult. A Trekesek semmik�ppen sem akartak megv�rni azt, am�g a t�bbiek l�t�t�vols�gon bel�l ker�lnek, ez�rt Boy Van Poppel kisebb t�mad�sokkal pr�b�lta felr�zni a sz�k�st, ami k�s�bb k�t r�szre szakadt. A csapatt�rs, Jasper Stuyven kb. 17 km-re a befut�t�l elgurult az �lcsoportt�l �s mikor l�tta, hogy nem k�veti senki, id�futam �zemm�dba kapcsolt. F�l perc k�r�li el�nyt tudott kiharcolni, amib�l az utols� kilom�terekre alig 20 mp maradt, de egy pillanatig sem lehetett k�rd�s, hogy haza�r. Mindek�zben a t�bbi sz�kev�nyt bekebelezte a mez�ny, �gy a m�sodik hely�rt k�zdhettek meg a legjobb sprinterek. Stuyven ebb�l mitsem �rz�kelt, ellentmond�s nem t�r�en ment el�re �s er�fesz�t�sei v�g�l kifizet�dtek, 17 m�sodpercet vert a hajr� gy�ztes�re, Kristoffra, aki Bouhannit el�zte meg. A versenyen t�rt�nt egy sajn�latos baleset is, ami mellett nem lehet elmenni sz� n�lk�l: a Lotto-Soudal kerekes�t, Stig Broeckx-ot el�t�tte egy figyelmetlen�l man�verez� motoros, aki ahelyett, hogy meg�llt volna seg�teni, ha m�r egyszer felbor�totta szerencs�tlent, h�tra sem n�zett �s sz�guldott tov�bb. A p�rul j�rt belga t�r�tt kulcscsonttal �s bord�kkal t�vozott.

M�lt szombaton, azaz m�rcius 5-�n ker�lt sor az egyik legk�l�nlegesebb egynaposra, a Strade Bianch�ra, ami mind�ssze 10. alkalommal szerepelt a napt�rban, m�gis m�r sokan igazi klasszikusk�nt kezelj�k. Nem v�letlen�l, hiszen a csod�latos toszk�n t�jon zajl� verseny 9 murv�s szakasza rendk�v�li izgalmakat k�n�l. A startlista pedig mag��rt besz�lt, a legjobb csapatok legnagyobb szt�rjai �lltak rajthoz: Nibalival kezdve Valverd�n, Saganon �s Van Avermaeton �t eg�szen Cancellar�ig mindenki elindult, aki csak sz�m�t. Azt hiszem, nem kell csod�lkoznunk azon, ha a Strade Bianche ak�r m�r j�v�re a World Tour-szezon r�sz�t fogja k�pezni, mert minden adott ehhez: az �tvonal, a k�rny�k sz�ps�ge, a mez�ny �sszet�tele �s a viadalt �vez� felhajt�s. Az idei jubileumi ki�r�sban a nemzetk�zi helyzet akkor kezdett fokoz�dni, amikor az el�retolt �kk�nt m�k�d� seg�t�k el�nye f�l perc al� cs�kkent. Ekkor sziv�rogtak el�re a favoritok �s jelent�sen megn�vekedett a temp�. A 20 kilom�teres kapu ut�n nem sokkal a sziv�rv�nyszin� trik� b�szke tulajdonosa, Peter Sagan gy�jtotta be a rak�t�kat, �m r� azt�n t�nyleg mindenki odafigyel, �s az ellenfelek egyb�l tapadtak r�. A szlov�k azt azonban el�rte ezzel a t�mad�ssal, hogy csak n�gyen maradjanak el�l: rajta k�v�l a Trek klasszisa, Fabian Cancellara �s k�t Etixxes kerekes, Gianluca Brambilla, nomeg a tavalyi gy�ztes Zdenek Stybar maradt harban a gy�zelem�rt. K�z�l�k Brambilla volt a legharciasabb, aki n�gyszer-�tsz�r is prob�lkozott, mire v�gre siker�lt ell�pnie a t�rsakt�l. Az olasz k�zel 10 m�sodperces f�rt csikart ki, amit eg�szen az utols� kilom�terig meg�rz�tt, akkor viszont sz� szerint falba �tk�z�tt. Annyi er� m�r nem maradt a l�baiban, hogy a sienai f�t�rre vezet� emelked�n tartani tudja a h�tulr�l v�szesen k�zeled� Cancellar�t �s Stybart, akik 200 m�terrel a c�l el�tt �gy mentek el mellette, mintha szembe j�ttek volna. A k�z�ns�gkedvenc sv�jci brut�lis hajr�t produk�lt, amivel el�bb a vil�gbajnokot, majd a c�mv�d�t is leszak�totta �s p�lyafut�sa harmadik siker�t aratta a toszk�n egynaposon.