A (kocka)k�vek j�t�ka kegyetlen j�t�k. Egy olyan j�t�k, ahol er� �s szerencse k�z a k�zben j�r - e k�t faktor sz�tv�laszthatatlanul fon�dik �ssze. Ha valamelyiknek h�j�n vagy, �res k�zzel t�vozol. Nincs olyan ker�kp�rverseny, melynek megnyer�s�hez ne lenne sz�ks�g n�minem� szerencs�re, legyen az ak�r a Tour de France, ak�r a P�rizs-Nizza, ak�r a P�rizs-Roubaix maga. Ut�bbi azonban, kieg�sz�lve az �sszes, kockak�vekkel �kesked� �szaki rokon�val, egy k�l�n kasztot k�pez a ker�kp�rsport berkein bel�l. Nemcsak az�rt, mert ezekr�l a kit�ntetett viadalokr�l �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy legal�bb annyi m�zlit ig�nyelnek, mint amennyi kraftot. Hanem els�sorban az�rt, mert az �szaki klasszikusok minden szent kilom�ter�t �thatja egyfajta vall�sos fanatizmus, k�l�n�sk�pp Belgium flamand r�gi�j�ban, a sport�g b�lcs�j�ben. A ker�kp�ros t�rsadalom a kereszt�ny hagyom�ny �hitat�b�l t�pl�lkozva megalkotta a saj�t Szent Het�t, melyet egy b�jt-hossz�s�g� el�k�sz�leti id�szak el�z meg, tele jeles esem�nyekkel. A k�l�nbs�g csup�n az, hogy a kerekesek Szent Hete a Pokolban v�gz�dik. Igaz, aki a Pokolban nyer, az a Mennybe jut.

Mindemellett a k�vek j�t�ka egy igencsak addikt�v j�t�k is, ami el�bb-ut�bb minden r�sztvev�t kizsigerel, egyeseket �ssze is roppant - mind fizik�lisan, mind lelkileg. Nincs olyan �v, amikor valaki bele ne s�r�lne ebbe a j�t�kba - a csontt�r�s �s az agyr�zk�d�s a kockak�veken val� vet�lked�s velej�r�ja (l�sd Niki Terpstra). De a legelhivatottabb versenyz�k fel fognak �llni a f�ldr�l �s j�v�re �jrakezdik - hi�ba, a misztikum beszippant. Vagy gondoljunk azokra az el�tkozott kerekesekre, akik szezonr�l-szezonra �llhatatosan pr�b�lkoznak a tavaszi id�szakban, versenyr�l-versenyre t�zk�zelbe torn�zz�k magukat a pav�n, a cs�csra viszont szerencse h�j�n sosem �rnek fel - mintha a gy�zelem sorsszer�en elker�ln� �ket (l�sd Sep Vanmarcke). Ennek ellen�re az ut�bbi �vsz�zadban mindig akadt egy mez�nyreval� - pozit�v �rtelemben vett - �r�lt, akinek meg�rte kock�ztatni �s a megv�lt�s rem�ny�ben letekerte a keresztutat Gentt�l (tradicion�lisan innen rajtolt a Nyit� H�tv�ge szombati viadala, az Omloop) a roubaix-i velodrome-ig.

�s mindig akadt n�h�ny milli�, �mulatba ejtett szurkol� is, aki mindezt figyelemmel k�s�rte, ak�r �l�ben az utak mell�l, ak�r l�lekben a telev�zi�k el�l, buzd�tva az elemekkel k�zd� h�s�ket, akik a sport�g legszentebb helysz�nein csat�znak. Az elismer�s nemcsak a bajnokoknak, minden c�lba�rkez�nek kij�r, �gy a vesztesek is h�s�knek �rezhetik magukat - hozz�teszem, teljes joggal. A limitid� a Szent H�ten a kuty�t sem �rdekli: aki teljes�teni akarja a zar�ndoklatot, az teljes�teni is fogja. A c�lba�r�s mor�lis paranccs� min�s�l a t�rgyalt versenyeken, err�l �rulkodnak a meggy�t�rt arcok, a kisemmizett testek, az elfeslett mezek �s a t�volba r�ved�, �veges tekintetek. N�h�ny �r�val �s p�rsz�z kilom�terrel ezel�tt ezek az arcok �szinte lelkesed�st t�kr�ztek, ezek a testek az er�t�l �s energi�t�l duzzadtak, ezek a mezek �l�nk val�jukban pomp�ztak �s ezek a tekintetek c�ltudatoss�got sug�roztak. Nos, igen, ezt m�veli a pelotonnal a kockak�vek j�t�ka.

A k�t bejegyz�ssel ezel�tt t�rgyalt belga Nyit� H�tv�ge, amely az Omloop Het Nieuwsbladot �s a Kuurne-Br�sszel-Kuurn�t foglalja mag�ban, meghozta versenyz� �s n�z� �tv�gy�t egyar�nt, �m az igazi csemeg�kre tov�bbi heteket kellett v�rni: m�rcius v�gnapjain forr�sodtak fel �jra a rettegett flamand hellingek kockak�vei. A szabados, provokat�v plak�tkamp�nyair�l elh�res�lt E3 Harelbeke BinckBank Classic n�ven deb�t�lt a versenynapt�rban - a botr�ny k�z�ppontj�ban ez�ttal k�t meztelen, �mde testfestett n�i modell �llt, akik egym�st �tfonva form�ltak meg egy b�kaalakot. 'Ki koron�zhatja mag�t hercegg� Harelbek�ben?' - hangzott a vil�gszerte ismert gyerekmes�t megid�z� rekl�msz�veg. A t�l�rad� kreativit�s nem ny�g�zte le a nemzetk�zi sz�vets�get, �gy az UCI egy helytelen�t� ejnye-benyje kis�ret�ben betiltotta a m�v�szi ihlet�s�, vitatott l�tjogosults�g� hirdet�seket, elmarasztalva a hat�rokat feszeget� szervez�ket, akik ezut�n az internetes k�z�ns�ghez fordultak �jabb �tletek�rt az �resen meredez� feh�r h�tt�r kit�lt�s�re. A var�zserej� cs�k teh�t elmaradt, a Flandriai K�rverseny �sv�nyeit bebarangol� f�l-klasszikus azonban a szenz�ci�hajh�sz poszterek n�lk�l is eladja mag�t. Kwaremont �s Paterberg - egy ker�kp�rrajong� sz�m�ra ez a k�t sz�cska is b�ven megteszi...

Bob Jungels, felbuzdulva a KBK hajr�j�ban bemutatott diadalmas sz�l�j�n, az E3 Harelbek�n (a szponzorszag� BinckBank Classic elnevez�st aligha lehet lenyomni a hagyom�nyokhoz konokul ragaszkod� szakma tork�n) is mag�nyos sz�k�sre adta a fej�t, csak �ppen k�tszer olyan messzir�l indult - nem csoda, hogy idejekor�n kifogyott a mun�ci�b�l. A luxemburgi bajnok a pav�s burkolat�, indokolatlanul sok 'e' bet�t tartalmaz� Steenbeeekdries nev� emelked�n z�rk�zott fel a kor�bbi sz�kev�nycsoport h�ts� traktus�hoz, �s noha n�h�ny kalandos kilom�teren kereszt�l elviselte a t�rsas�gukat, a fin�l�hoz k�zeledve igyekezett t�l�k megszabadulni. A Kemmelbeekstraat, vagy, ha �gy jobban tetszik, a Varj�hegy (Helling van Kraai) kiv�l� t�ptalajt ny�jtott az eff�le tervek megval�s�t�s�hoz: a burj�nz� erd� �ltal szeg�lyezett �tszakaszon Jungels beletaposott a ped�lba �s fak�pn�l hagyta a f�sult sz�kev�nyt�rsakat - ekkor kerek 30 kilom�ter volt h�tra a versenyb�l.

A mez�nyben lapul� favoritok ilyform�n l�p�sk�nyszerbe ker�ltek. Greg Van Avermaet reag�lt els�k�nt a fenyeget�sre, aki felv�llalta a v�gleges szelekci� beind�t�s�t �s az �pk�zl�b �ld�z�munka megszervez�s�t: a CCC kapit�nya az utols� kaptat�n, a Tiegembergen gy�jtotta be a rak�t�kat, lefelezve Bob Jungels f�rj�t. A Van Avermaet keltette vihart csup�n Wout Van Aert, Alberto Bettiol �s Zdenek Stybar �lte t�l - ut�bbi a nehez�k szerep�t t�lt�tte be. Dac�ra annak, hogy Stybar strat�giai megfontol�sb�l vonakodott a kooper�ci�t�l, negyed�r�nyi l�nctalpaz�st k�vet�en nyakon cs�pt�k a saj�t kardj�ba d�l� Jungelst, aki f�lret�ve szem�lyes c�ljait, fel�ldozta mag�t a csapatsiker olt�r�n. A Deceuninck-Quick Step sz�neit k�pvisel� szt�rp�ros egy taktikai macska-eg�r j�t�kkal k�sz�lt a hajr�ra, �lland� �bers�get k�vetelve az ellenfelekt�l, akik ugyan sikeresen neutraliz�lt�k a l�szokat, elsavasodott l�bakkal labd�ba sem r�ghattak a sprintben: Zdenek Stybar feltette a pontot az i-re, tov�bb szapor�tva a Patrick Lefevere �ltal ir�ny�tott szupercsapat gy�zelmeinek sz�m�t.

Flandria, a ker�kp�rsport b�lcs�je [kattints a nagyobb m�ret�rt]

A nyugat-flandriai Westhoek r�gi�ban kering� Gent-Wevelgem az els� vil�gh�bor� legv�resebb �tk�zeteinek helysz�neit j�rja be: a mez�ny katonai eml�khelyek tucatjai mellett halad el, �gy tisztelegve a l�v�sz�rkok h�sei el�tt - nem v�letlen, hogy az 1934-ben �letre h�vott viadal log�j�n �jabban egy v�rv�r�s pipacs d�szeleg. A legenda szerint a harcok el�lt�vel a flandriai mez�ket pipacstenger bor�totta be - az elesett katon�k s�rjai f�l�tt ny�l� vir�g szimb�lum-st�tusz�t egy 'In Flanders Fields' (Flandria mezej�n) c�m� k�ltem�ny alapozta meg, melyet egy kanadai katonaorvos, John McCrae vetett pap�rra 1915-ben, miut�n j�bar�tja �s tan�tv�nya �let�t vesztette a m�sodik ypres-i csat�ban. A Gent-Wevelgem szervez�s�ge az els� vil�gh�bor� kit�r�s�nek centen�rium�nak alkalm�b�l, 2014-ben hat�rozott az arculatv�lt�sr�l. A verseny ebben az �vben vette fel az 'In Flanders Fields' nevet �s t�zte ki a z�szlaj�ra a feljebb eml�tett v�rv�r�s pipacsot... Az (oldal)szeles klasszikus �tvonala mag�ban hordozza a tot�lis k�osz lehet�s�g�t: a kem�nyk�t�s� sprintereket favoriz�l� futam els� fele gyakorlatilag a tengerszinten zajlik. Az id�j�r�s viszontags�gainak kitett szakaszon nem lehet m�s a c�l, mint a t�l�l�s.

Az idei 81. ki�r�s t�k�letesen illeszkedett a felv�zolt s�m�ba: a k�osz enyhe kifejez�s arra, ami a verseny els� �r�j�ban t�rt�nt. Az oldalsz�l ugyanis atomjaira szaggatta a f�mez�nyt, a kerekesek k�ts�gbeesetten kapaszkodtak az aszfaltcs�k perem�be, mik�zben igyekeztek felvenni az ilyenkor szokv�nyos echelon-form�ci�t - mindez mad�rt�vlatb�l elk�peszt� l�tv�nyt ny�jtott. A fejetlens�get a rombol�sra k�sz Jumbo-Visma lovagolta meg: csapatszint� offenz�v�juk nyom�n kialakult egy hallatlanul er�s sz�kev�nycsoport, melyben olyan nevek b�jtak meg, mint Peter Sagan, Wout Van Aert, Mathieu van der Poel, Matteo Trentin, John Degenkolb, Jasper Stuyven �s Fernando Gaviria. A Deceuninck-Quick Step mind�ssze 1 embert deleg�lt a nagyj�b�l 20 f�s �lbolyba, �gy �nk�nt �s dalolva v�llaltak oroszl�nr�szt az �ld�z�sb�l. Amint az oldalsz�l lecsillapodott, a sz�kev�nyek el�nye is cs�kken�snek indult - nyilv�nval�va v�lt, hogy egy s�llyed� haj�n utaznak.

Mike Teunissen m�g azel�tt dobbantott, hogy a farkasfalka becserk�szhette volna a fuldokl�kat: Sagan, Theuns �s Trentin vele egy�tt menek�lt a kir�lyk�k veszedelem el�l. A kvartett csakhamar kvintett� b�v�lt, mik�nt Luke Rowe �thidalta a mez�ny �s az �llovasok k�zti t�vols�got. Alexander Kristoff is hasonl� terveket sz�v�getett, mikor a Baneberg l�b�n�l t�mad�sba lend�lt, �m a Wout Van Aerttal �s Zdenek Stybarral val� �sszefog�s nem vezetett sikerre. Ahogy a sz�lt�p�zta sereg kereszt�lrobogott Ypres t�rt�nelmi f�utc�j�n, k�ts�g sem f�rhetett ahhoz, hogy a t�meges hajr�t vizion�l� peloton bekebelezi a Sagan-f�le csoportot. �gy is t�rt�nt, csakhogy az utol�r�st k�vet�en a szabad vegy�rt�kek fic�nkolni kezdtek: Mads Pedersen �s Jasper Stuyven nem f�rt a b�r�be az utols� 10 kilom�teren, �jabb feladat el� �ll�tva ezzel a felvezet� vonatokat, akik azonban �rr� lettek a l�szpar�d�n. A wevelgemi sprintben Alexander Kristoff ragadta mag�hoz a kezdem�nyez�st, aki a 300 m�teres t�bla �rny�k�ban ind�totta meg a v�gs� rohamot. A d�rzs�lt csapatt�rs, Fernando Gaviria k�ny�kkel szor�tott helyet mag�nak a termetes norv�g h�ts� kereke m�g�tt �s egy j�l id�z�tett f�kez�ssel lev�lasztotta Kristoffr�l a sz�l�rny�kra �hez� konkurenci�t, ak�r egy mozdonyr�l a szerelv�nyt. 

Dwars door Vlaanderen, azaz kereszt�l-kasul Flandri�n: a Waregem-k�zpont�, kiss� alul�rt�kelt egynapos viadal, amely eredetileg k�t napot �lelt fel �s Dwars door Belgi� n�ven futott, a k�tezres �vek elej�n indult h�d�t� �tj�ra - a nemzetk�zi ker�kp�ros sz�vets�g 2017-ben illesztette be a World Tour-napt�rba, megkoron�zva a 15 �ve tart� dinamikus fejl�d�st. A h�tk�zi t�ltel�kfutam teh�t teljes �rt�k� flamand (f�l-)klasszikuss� avanzs�lt. Az id�pontv�ltoztat�son �ttesett Dwars door Vlaanderen a Flandriai K�rversenyre val� k�zvetlen r�hangol�d�st szolg�lja, hiszen imm�ron a Ronde het�ben ker�l megrendez�sre. Az ez�vi ki�r�s egy z�rzavaros neutraliz�ci�, no meg persze a cyclocross szak�gb�l �tnyergel� fiatal gener�ci� �jabb diadala nyom�n maradhat eml�kezetes. Egy, a n�i mez�nyt megtizedel� buk�s miatt a zs�ri k�nytelen volt feltart�ztatni a k�s�bb startol� f�rfiversenyt, �m az el�gtelen inform�ci��raml�s kisebb k�oszt eredm�nyezett, mert a piros z�szl� ellen�re tov�bb folytat�dott a l�kd�s�d�s a poz�ci�k�rt. A felfordul�s k�zepette az egyik sz�kev�ny, Lukas P�stlberger elmulasztotta az �jraind�t�s mozzanat�t - a figyelmetlen osztr�k a Sporza k�s�r�motorj�ba kapaszkodva nyerhette vissza a neutraliz�ci�t megel�z�en kiharcolt k�tperces eg�rutat.

Amint lecsillapodtak a ked�lyek �s kigyulladtak a k�pzetletbeli z�ld f�nyek, �lremen� harc kezd�d�tt a v�gs� gy�zelem�rt. A k�tszeres cyclocross-vil�gbajnok Mathieu van der Poel kapva-kapott az alkalmon �s k�t cinkost�rs�val kar�ltve �ld�z�be vette a verseny elej�t. A friss tagokkal kieg�sz�l� sz�kev�nycsoport hellingr�l-hellingre vesz�tett a f�rj�b�l �s a Knokteberg utols� megm�sz�sakor olyan k�zel sodr�dott a f�mez�nyh�z, hogy aki �rzett mag�ban n�mi er�t �s amb�ci�t, felugorhatott hozz�juk - ezt a k�zels�get haszn�lta ki Bob Jungels �s Tiejs Benoot. Az �lre t�r� sokl�er�s �t�sfogat  - Van der Poel, Turgis, P�stlberger, illetve Jungels �s Benoot - egy�ttm�k�d�se gy�m�lcs�z�nek bizonyult, tetemes el�nyt talpaltak �ssze, ezzel egy�rtelm�s�tve, hogy a nyer�ember az � t�rsas�gukb�l ker�lhet ki: a sz�k k�r� sprintet a kilom�terek �ta a sor v�g�n sunnyog� Anthony Turgis robbantotta be, �m a munk�ban akt�van r�sztvev� Mathieu van der Poel ellentmond�st nem t�r� m�don sz�guldott el mellette.

„Csak azok mondhatj�k, hogy a Ronde nem olyan neh�z, akik cs�csform�ban �rkeznek ide. Mindenki m�snak a Kereszt�ttal �r fel” - fogalmazott a Flandriai K�rverseny 2002. �vi bajnoka, Andrea Tafi, a Gladi�tor maga. Egy bizonyos Alberto Bettiol k�t tavasszal ezel�tt egy, a CyclingTips-nek adott interj�j�ban a k�vetkez�k�ppen visszhangozta ezeket a szavakat: „A Flandriai K�rversenyt rendk�v�l neh�z megnyerni, de ha j�l �rzed magad, a futam nem t�nik olyan neh�znek. [...] Miut�n v�gbemegy a szelekci�, minden a l�baidon m�lik. Nincs semmi dolgod, csup�n el�lmaradni �s tekerni.” Az akkor 23 �ves Bettiol nem l�d�tott. Tudta, mit besz�l �s mi�rt besz�li azt. A szakma m�g csak �zlelgette a nev�t, amikor � m�r tudta, hogy ez az a klasszikus, ami a versenyz�i kvalit�sait tekintve a legink�bb kedvez neki �s ahol igaz�n nagyot alkothat. A fellengz�s nyilatkozat azonban elkall�dott az �terben, mivel a hitel�t al�t�masztani k�pes, vil�grasz�l� sikerek hi�nyoztak a fiatal olasz karrier-lajtsrom�b�l: Alberto Bettiol eg�szen addig a szent vas�rnapig nem jegyzett egyetlen profi gy�zelmet sem.

Mi�rt is kellett volna sz�molnunk vele id�n Flandri�ban? A felvet�s jogos, hiszen egy nyeretlen versenyl�t�l sem felt�tlen�l v�rjuk el, hogy bes�p�rje a legrangosabb derbit. M�gis �szre kellett volna venn�nk, hogy Bettiol ott kopogtat az ajt�n. Ki is volt az a sr�c, aki kiugrasztotta a nyulat - konkr�tan a k�s�bbi gy�ztes Julian Alaphilippe-et - a bokorb�l a Mil�n�-Sanremo v�gj�t�k�ban? Na, ugye. Ha ez �nmag�ban nem indokoln� a favorit c�mk�t, vess�nk egy pillant�st a n�h�ny bekezd�ssel feljebb t�rgyalt E3 Harelbeke eredm�nylist�j�ra. Igen, ez a sr�c kivette a r�sz�t egy m�sik nyer� megmozdul�sb�l is, ez�ttal a kockak�vek �s a hellingek birodalm�ban - Bettiol centim�terekkel szorult le a dobog�r�l a Ronde jelmezes f�pr�b�j�n. A premieren pedig ber�gta az ajt�t. 

'It's the most wonderful time of the year' - a nyugati kereszt�ny kult�rk�rben minden k�ts�get kiz�r�an a kar�csony k�zeledt�vel k�sz�nt be az �v legcsod�latosabb id�szaka. Az orsz�g�ti ker�kp�roz�s saj�t vil�g�ban a Szent H�t feleltethet� meg a kar�csonyi �nnepcsokornak. Igaz, k�zel sem olyan b�k�s �s szeretetcentrikus, de szentebb mindenn�l, amit a sport�g valaha l�tott. Az az �tszellem�lt embert�meg, amely �prilis els� het�ben kit�dul a Flamand Ardennekbe �s csodav�r� hangulatban lesi a k�t ker�ken suhan� messi�sokat, t�bbet mond minden sz�n�l. A ker�kp�rszeret� n�z� sz�ve vil�gszerte egy�tt dobban a szenved�lyes h�zigazd�k�val. A Flandriai K�rversenyt �vez� szel�d �r�letb�l a mindenkori rajtv�rosban is �zel�t�t kaphatunk: az �nnep�lyes startlista-al��r�s apror�j�b�l ez�ttal is t�bb ezer lelkes rajong� gy�lekezett az antwerpeni v�s�rt�ren.

A harcrak�sz kerekeseket sz�vmelenget� fogadtat�s mellett bocs�tott�k �tjukra. A legtekint�lyesebb, egyben leghangosabb szurkol�b�zis az Oude Kwaremont ment�n helyezkedett, �m hi�ba keltettek hangork�nt a kordonok t�v�ben, az els� �thalad�skor vihar el�tti csend honolt a r�sztvev�k soraiban. A Sky klasszikusokra specializ�l�dott kontingense a Kortekeer l�b�n�l a sz� legszorosabb �rtelm�ben beh�zta a k�zif�ket - a h�ts� traktus k�nytelen volt kivenni a l�b�t a ped�lb�l. Amennyiben az orsz�g�ti ker�kp�roz�s egy vall�s - m�rpedig Belgium-szerte nem csup�n vil�gsz�nvonalon m�velik, fanatikusan vallj�k is a ker�kp�rsportot -, �gy a Kapelmuur a szent�lye. Ugyan az �ldott k�vekkel kirakott emelked� kell�en messze tal�lhat� a befut�t�l ahhoz, hogy ne sz�lhasson bele a gy�zelem sors�ba, arra nagyon is alkalmas, hogy sz�tzil�lja a bolyt. A Deceuninck-Quick Step opportunista m�don ugrott fel a megny�l� mez�ny bakj�ra, hogy el�id�zze a szakad�st, ez a momentum viszont nem bizonyult v�zv�laszt�nak a verseny kimenetel�re vonatkoz�an.

Az idei Rond�n ny�jtott fergeteges alak�t�s��rt a ker�kp�ros t�rsadalom egyhang�lag �t�lte oda Mathieu van der Poel r�sz�re a legjobb mell�kszerepl�nek j�r� d�j�t. A gener�ci�v�lt�s szel�t felkorb�csol� holland k�lv�ri�ja azzal kezd�d�tt, hogy hely sz�k�ben felugratott egy �tsz�li vir�g�gy�sra, minek k�vetkezt�ben elt�rt az el�ls� kereke. A gyors cser�re el�k�sz�lve f�lreh�z�dott a t�rk�ves j�rd�ra, �m addig-addig egyens�lyozott f�ll�bon, m�gnem belehajtott egy kisebb k�ty�ba �s sz�nd�k�n k�v�l bemutatott egy t�zpontos el�reszalt�t. A t�rt�netben az az igaz�n fergeteges, hogy az omin�zus talajfog�s ut�n kevesebb, mint f�l �r�val van der Poel m�r az �lbolyban tekert. Mindek�zben az el�retolt �kek �j sz�kev�nyband�t alap�tottak: Sep Vanmarcke �s Stijn Vandenbergh a Kwaremont kockak�ves r�mp�it haszn�lta ugr�deszk�nak a t�mad�sra, Casper Asgreen a Paterbergen ind�tott offenz�v�t, m�g Dylan van Baarle k�zvetlen�l a Taaienberg el�tt csatlakozott fel a vonatra. A gyenge l�ncszemek �ldozatul estek a verseny brutalit�s�nak, a Ronde saj�t kez�leg v�gezte el a szelekci�t az elcsig�zott f�mez�nyben: a v�geredm�ny egy megk�zel�t�leg 20 lelket sz�ml�l� bivalyer�s �ld�z�csoport, melyben cs�cskateg�ri�s sprinterek (Kristoff, Matthews), rouleur�k (Politt, Jungels) �s puncheur�k (Sagan, Van Avermaet, Valverde, Benoot) egyar�nt t�m�r�ltek. Ez a sokr�t� potenci�l okozta a veszt�ket - nem mutattak hajland�s�got arra, hogy kikaparj�k egym�snak a geszteny�t.

A legszembe�tl�bb fejlem�ny m�gis az EF-Education First fel�lreprezent�lts�ga volt - �s nem csup�n a neonr�zsasz�n mez miatt -, hiszen h�romf�s k�l�n�tm�ny�k a Deceuninck-Quick Step k�pviselet�vel vetekedett. Ebb�l a pinkben fesz�t� h�romf�s k�l�n�tm�nyb�l a bevezet�sben id�zett Alberto Bettiol pr�b�lt szerencs�t az Oude Kwaremont harmadszori teljes�t�se sor�n: kiv�l�an �temezett akci�j�t h�tul Langeveld fedezte, aki szer�ny termete ellen�re ott �s akkor kellemetlenkedett, ahol �s amikor csak tudott. Mialatt a hitehagyott favoritok d�h�dten l�b�lt�k a k�ny�k�ket, Bettiol felvette a l�gellen�ll�s szempontj�b�l legel�ny�sebb aero-poz�ci�t �s kitemp�zott a les�jtott ellenfelek l�t�k�r�b�l. Az oudenaardei c�lvonalon �tgurulva egy igazi gy�ztes v�lhatott bel�le: a Flandriai K�rverseny gy�ztese. Tett arr�l, hogy figyelj�nk r�.

Philippe Gilbert nem az a versenyz�, aki egyszer volt. Kiteljesedett. A 'Gilbert-t�pus� versenyz�' mint olyan, kin�tte azt a besz�k�lt jelent�st, amit annak idej�n a magyar nyelv� szakzsargon k�lcs�nz�tt neki. Sokkal t�bb, sokkal �sszetettebb ann�l. Mostm�r nem egy hegymenetre specializ�l�dott, robban�kony sprintert �rt�nk alatta, hanem egy minden h�jjal megkent, fineszes all-roundert, aki a legk�l�nb�z�bb terepviszonyok k�z�tt is k�pes ellopni a show-t. A var�zslatos �talakul�s h�tter�ben egy monument�lisra duzzasztott �lom �s egy prec�zen el�k�sz�tett terv h�z�dik meg: Project Roubaix. „Ez nem p�nz, csup�n amb�ci� k�rd�se volt a r�sz�r�l. Meg akarta nyerni a Flandriai K�rversenyt �s a Paris-Roubaix-t, �s azt mondta, hogy mi vagyunk az egyetlen csapat, amely seg�thet abban, hogy ezt v�ghez vigye” - �rulta el a k�t �vvel ezel�tti szerz�d�sk�t�s r�szleteivel kapcsolatban Patrick Lefevere, a Deceuninck-Quick Step tulajdonosa. Gilbert tudta, mit akar �s tudta, hogy kik azok az emberek, akik �ltal ezt el�rheti, �gy teh�t az �nmegval�s�t�s rem�ny�ben al�rendelte mag�t a szak�rtelm�knek. �s �me, itt az eredm�nye, a Project Roubaix bev�geztetett �s a k�r majdhogynem bez�rult. A lombard hegyvid�k, a d�l-ardenneki dombs�g �s a kelet-flandriai falak bev�tele ut�n Philippe Gilbert az �szak Pokl�ra is kiterjesztette vad�szter�let�t. Egy, a Via Rom�n aratott gy�zelem v�lasztja el a halhatatlans�gt�l: egyetlen egy tr�fea hi�nyzik a gy�jtem�ny�b�l, a Mil�n�-Sanremo. „Nem lehet olyan neh�z megnyerni, hiszen Eddy Merckxnek h�tszer is siker�lt” - vette le a terhet saj�t v�llair�l a Roubaix-ban diadalmaskod� 36 �ves belga, aki j�v�re a legszesz�lyesebb Monumentum megszel�d�t�s�re k�sz�l à la Philippe.

„Mindenki egy t�rt�nettel fejezi be” - v�li a rutinos �regr�ka, Heinrich Haussler, aki 173 (sors)t�rs�val egy�tt id�n is felsorakozott a compiègne-i rajtvonaln�l. � m�r csak tudja, hiszen p�lyafut�sa alatt nem kevesebb, mint 13 alkalommal szelte �t a Poklot �s tizenegyszer c�lba is �rt. Noha megannyiszor meg�gette mag�t, a viszontags�gok ellen�re sem nem hagyn� ki a legk�ny�rtelenebb klasszikust. A Paris-Roubaix egy k�l�n �llatfaj: a f�jdalom nyelv�n folytat p�rbesz�det a kockak�veken bukd�csol� kerekesekkel. Aprop� kockak�vek, egyes inform�ci�k szerint 6 milli� 76 ezer darab lapul az �tvonalban, ami �sszesen 55 kilom�ternyi z�tyk�l�d�st jelent 29 kategoriz�lt szektoron kereszt�l. Fel van adva a lecke. De, ahogy azt a felvezet�ben megpedzettem, egy �vsz�zad �ta mindig akad egy mez�nyreval� �r�lt, aki megpr�b�lja megfejteni. Ez a brav�r azonban �vente csak egy b�tor jelentkez�nek siker�lhet.

A Paris-Roubaix elveszi a ker�kp�rversenyz�k j�zan esz�t, de mi, n�z�k ezt egy percig sem b�njuk. K�oszt, dr�m�t �s csod�kat szeretn�nk l�tni, ez�rt tapadunk a telev�zi�k�perny�kre minden �ldott esztend�ben, amikor a j�nev� peloton al�sz�ll a Pokol legm�lyebb bugyraiba... A Klasszikusok Kir�lyn�je �l�nk �szaki sz�llel k�sz�nt�tte a szerencsej�t�kosokat �s a term�szeti er�kkel sz�vetkezve �sszeterelt egy izgalmas kompoz�ci�j� sz�kev�ny-ny�jat, amely k�t k�s�bbi f�szerepl�t is tartalmazott - Nils Polittot �s Yves Lampaertot. Az �ld�z�verseny eg�szen az arenbergi erd�ig folytat�dott: a rettegett kockak�ves �tkel� bej�rata el�tt egyes�lt a mez�ny. Az emblematikus szektor kish�j�n k�t nagynev� �ldozatot is k�vetelt, hiszen a cyclocross-zseni Wout van Aert lesodr�dott a g�r�ngy�s �tr�l �s mag�val r�ntotta a c�mv�d� Peter Sagant is. A szlov�k sz�mottev� vesztes�g n�lk�l �szta meg a kalandot, �s szinte azonnal visszasorolt, �m a reflektorf�nyben f�rd� belg�t feltart�ztatta egy makacs mechanikai probl�ma. Pascal Eenkhoorn szem�ly�ben �rkezett hozz� a seg�ts�g, aki a saj�t ker�kp�rj�t aj�nlotta fel p�rul j�rt csapatt�rsa sz�m�ra.

Van Aert a cserebring�val visszatorn�zta mag�t k�zvetlen riv�lisai t�rsas�g�ba, majd �tnyergelt egy m�retre szabott biciklire. A feje f�l�tt gomolyg� aggodalmakat tet�zte az a f�jdalmas pillanat, amikor a kocsik k�z�tt lav�rozva v�ratlanul elter�lt egy jobbkanyarban. A benne munk�lkod� adrenalinnak k�sz�nhet�en n�h�ny kilom�ter m�lt�n �jb�l megjelent a d�bbent arcokat v�g� �lmez�nyben - Wout van Aert z�rk�z�sa minimum annyira volt impressz�v, mint Mathieu van der Poel� a Flandriai K�rversenyen. Ha m�r felz�rk�zott, nem maradhatott ki a sorsd�nt� akci�b�l: Nils Politt k�t kockak�ves blokk k�z�tt, a c�lt�l 67 kilom�terre l�v� friss�t�z�n�ban sunnyogott el a bajnoki c�m v�rom�nyosai mell�l. A potenci�lis vesz�lyt jelent� n�metet Peter Sagan vette �ld�z�be Orchies hat�r�ban, a c�mv�d� sz�l�rny�k�ban pedig ott lapult Philippe Gilbert, Yves Lampaert, Sep Vanmarcke �s term�szetesen Wout van Aert is. Aki b�jt, aki nem, a v�gs� gy�zelem lehet�s�ge eme 6 sz�kev�ny l�baiban �sszpontosult. A k�ldet�studattal felv�rtezett Deceuninck-Quick Step kiv�l�an j�tszotta ki a l�tsz�mf�l�ny-k�rty�t a hajr�ban: Gilbert �s Lampaert felv�ltva h�zg�lta a versenyban maradt kih�v�k bajsz�t, felbosszantva ezzel Polittot, aki a Gruson nevezet� szektorban megkontr�zta a farkasokat.

Egyed�l Gilbert tudott megkapaszkodni a n�met agresszor h�ts� kerek�ben �s a siker�hes du� csakhamar nyer� k�l�nbs�gre tett szert. Az utols� energiatartal�kait is fel�l� Wout van Aert m�r percekkel kor�bban meglobogtatta a feh�r z�szl�t, m�g az �rmester szerep�ben tetszelg� Yves Lampaert sz�nd�kosan akad�lyozta Vanmarcke �s Sagan el�rejut�s�t - el�bbi egy last-minute ker�kp�rcsere ok�n intett b�cs�t a dobog�nak, ut�bbit pedig �jfent cserben hagyta el�gtelen er�nl�te. A k�z�ns�g izgatotts�gteli morajl�sa vad szurkol�sba csapott �t, amikor az Andr�-P�trieux velodrome kapuj�ban felbukkant a t�tova Nils Politt, aki k�nytelen-kelletlen felvezette az egy-az-egy elleni sprintet a mindenre elsz�nt ex-vil�gbajnok el�tt. Ahogy arra sz�m�tani lehetett, Philippe Gilbert megragadta a soha vissza nem t�r� alkalmat, k�rbet�ncolta Polittot �s beteljes�tette r�g�ta d�delgetett �lm�t: egy �v leforg�sa alatt realiz�lta a Flandria-Roubaix dupl�t. Sz�val, milyen is az a 'Gilbert-t�pus� versenyz�'? 

� Annak ellen�re, hogy �r�k favoritom, Alberto Contador karrierje sor�n sosem indult kockak�ves klasszikusokon, �vr�l-�vre fesz�lt figyelemmel k�s�rem v�gig a tavaszi versenyszezont f�mjelz� egynapos viadalokat. A kihal� f�lben l�v� offenz�v felfog�st vad�sz� szurkol�t szinte fojtogatja a l�tv�ny, ahogy a technika v�vm�nyaira �s a legalit�s feszeget�s�re alapozott dominancia monoton menetel�ss� szeg�ny�ti a Tour de France-�lm�nyt. Tal�n pontosan emiatt z�rtam a sz�vembe a Flandriai k�r �s a Paris-Roubaix vonz�sk�r�be tartoz� versenyeket, amelyek az izgalmak kifogyhatatlan forr�saik�nt csillap�tj�k a magamfajta akci�f�gg�k szomj�t. A k�ny�rtelen pav�s szektorok �s a f�lelmetes meredeks�g� r�mp�k ugyanis ellehetetlen�tik a tot�lis dominanci�t: ilyen terepviszonyok k�z�tt mindenki a haj�ra kenheti az el�re kitervelt taktik�t �s elfelejtheti a wattm�r�t. �s pont ez teszi k�l�nlegess� ezt az id�szakot: megtal�lni a pillanatot, ami gy�zelemre juttatja a nyers er�t.

Az el�z� bejegyz�sben t�rgyalt Mil�n�-Sanremo �s Nibali t�bb�-kev�sb� v�ratlan sz�l�gy�zelme megadta az alaphangot a tavaszi klasszikus szezonnak, amely alig egy h�t sz�net ut�n belga f�ld�n folytat�dott a kockak�vek b�v�let�ben. V�szesen k�zeledett ugyanis az a k�t monumentum, ami minden specialista napt�rj�ban pirossal van szedve, a Flandriai k�rverseny �s a Paris-Roubaix. A jelmezes pr�ba helysz�n�t az E3 Harelbeke biztos�totta olyan nevezetes emelked�kkel, mint a Wolvenberg, Taaienberg, Paterberg vagy �ppen az Oude Kwaremont. A farkasfalk�khoz hasonl� megbonthatatlan egys�gbe rendez�d� Quick-Step - egy Kossuth-sz�ll�ig�vel �lve - tov�bbra is az esem�nyek �t�er�n tartotta ujjait, meg�rtve annak l�ktet�s�t. Egy percre sem engedt�k ki a kez�kb�l az ir�ny�t�st, magukra v�llalt�k a f�mez�ny korm�nyz�s�t. Egy a c�lt�l t�bb, mint 100 km-re t�rt�n� buk�s nyom�n megszakadt a sor, miut�n a Taaienbergen Terpstra �s Lampaert ind�tott t�mad�st, akci�jukat pedig h�tul Philippe Gilbert�k fedezt�k. A kis l�tsz�m� �ld�z�csoportban ott tal�ltuk a legnagyobb es�lyeseket: Van Avermaet, Sagan, Benoot, Stuyven, Vanmarcke mind �ldozatul esett a Quick-Step-taktik�j�nak. Mikor a mez�ny fenyeget� k�zels�gbe �rt, Gilbert megpr�b�lt felugrani el�l teker� t�rsaira, �m hamar bel�tta, hogy azzal tudja a legjobban szolg�lni a csapat�rdeket, ha kontroll�lja az ellenfeleket. Mindek�zben Niki Terpstra �s Yves Lampaert sikeres egy�ttm�k�d�se a v�g�hez k�zeledett, hiszen ut�bbi a Paterbergen elhalv�nyulni l�tszott, majd a c�lt�l nagyj�b�l 25 km-re, az utols� kockak�ves szektor teljes�t�sekor t�nylegesen leszakadt. A kor�bbi Paris-Roubaix-gy�ztes holland azonban egymaga is gond n�lk�l v�gigvitte az offenz�v�t: Terpstra v�g�l 20 m�sodperccel utas�totta maga m�g� a kv�zi megk�t�z�tt l�b� �ld�z�ket. Valahogy �gy m�k�dik a farkasfalka-effektus.

Az els� vil�gh�bor� flandriai l�v�sz�rkai, csatamezei �s katonai eml�khelyei mellett v�gighalad� Gent-Wevelgem �tvonala legink�bb a strapab�r� sprintereknek kedvez, hiszen nincs v�szesen sok emelked� �s az utols� k�z�l�k, a pav�s Kemmelberg t�bb, mint 30 kilom�terre fekszik a befut�t�l - ez a t�vols�g pedig elegend� lehet a sorok rendez�s�re �s az esetleges h�tr�nyok ledolgoz�s�ra. A Quick-Step term�szetesen ezennel sem engedte ki a kez�b�l a gyepl�t, b�r a BMC megh�zg�lta a bajszukat �s ezen k�t csapat temp�v�lt�sai �ltal kezdett megny�lni a mez�ny. A Kemmelberg els� megm�sz�sakor Philippe Gilbert pr�b�lta meg kisz�rni a gyenge embereket: az �ltala kialak�tott csek�ly k�l�nbs�get azonban Vanmarcke hamar elt�ntette, �gy az �lboly l�tsz�ma tov�bbra is tekintetes maradhatott. A nagynev� sprinterek - Kristoff kiv�tel�vel - t�l�lt�k a vihart, �s mikor az �sszes emelked�t maguk m�g�tt hagyt�k, egy nagyj�b�l 30 f�s csoportban t�m�r�ltek. Az egy�ni sz�k�si k�s�rletek hat�stalan�t�s�t a Quick-Step - f�k�pp Gilbert �s Stybar - v�llalta mag�ra a s�kon. A mez�ny kereszt�lrobogott a t�rt�nelmi jelent�s�g� Ypres f�utc�j�n, mik�zben lassacsk�n �sszerendez�dtek a sprintervonatok a fin�l�ra. Vanmarcke utols� k�s�rlete a hajr� kibontakoz�s�val kudarcba f�lt: a favoritok k�z�l Peter Sagan ind�tott el�sz�r, kock�zatos t�vols�gb�l. Elia Viviani hi�ba bizonyult gyorsabbnak n�la, eltorlaszolt�k el�tte az utat �s ker�lni k�nyszer�lt, amivel gyakorlatilag elvesztette az es�ly�t a gy�zelemre. A vil�gbajnok �gy harmadj�ra �nnepelhetett a wevelgemi c�lban, m�g az olasz �lete nagy lehet�s�g�t siratta. A Quick-Step nem kesergett sok�ig a veres�g ok�n, hiszen a tavaly World Tour-versenny� avanzs�l�, egykoron k�tnapos Dwars door Vlaanderenen c�mv�d�s t�rt�nt: Yves Lampaert egy er�s �ssze�ll�t�s� �t�sfogatb�l l�gott meg az utols� m�tereken - az ellenfelek eg�sz egyszer�en belefeledkeztek egym�s f�rk�sz�s�be.

Ha a Harelbek�re jelmezes pr�bak�nt tekintett�nk, akkor a Flandriai k�r a telth�z el�tt bemutatott sikerdarab. A 102. alkalommal megrendezett klasszikus programj�ban 5 kockak�ves szektor �s 15 k�l�nb�z� emelked� szerepelt, k�zt�k az el�z� h�ten felforr�s�tott Wolvenberggel, Taaienberggel, Oude Kwaremonttal �s Paterberggel, kieg�sz�lve az ikonikus gerardsbergeni fallal - igaz, a Kapelmuur a c�lt�l val� jelent�s t�vols�ga (nagys�grendileg 100 km) miatt nem t�lt�tt be sorsd�nt� szerepet, csup�n esz�tikai izgalmakkal szolg�lt. Az idei verseny �gy istenigaz�b�l a Koppenbergen kelt �letre, amikor is kialakult egy k�r�lbel�l 30 f�t sz�ml�l� szelekt�v boly, mely mag�ban foglalta az �sszes el�zetes favoritot. Ezzel egy id�ben a nap eleji sz�kev�nycsoport k�t �llva marad� tagj�ra felz�rk�zott az a mind�ssze 21 esztend�s Mads Pedersen, akinek a nev�vel m�g tal�lkozunk a k�s�bbiekben. A befut�t�l 40 km-re fekv� Taaienbergen - amit ker�kp�ros berkekben �jabban Boonenbergnek is neveznek - az id�tlen-id�k �ta a Flandria megnyer�s�r�l �lmod� Greg Van Avermaet tov�bb faragott az es�lyesek csoportj�nak l�tsz�m�b�l, �m v�gzetes k�rokat nem tudott okozni.

A sorsd�nt� t�mad�shull�m ugyanis a Kruisbergen indult meg: a dr�ma a hegytet� ut�n tal�lhat� friss�t�z�n�ban �rte el tet�pontj�t. Ekkor az abszol�t outsidernek sz�m�t� Vincenzo Nibali pr�b�lt szerencs�t, akit mind�ssze Niki Terpstra tudott lek�vetni. Az egyre ink�bb all-rounderk�nt sz�mon tartott olasz azonban hamar visszah�k�lt, m�g a holland belekapaszkodott az akci� ny�jtotta lehet�s�gbe. Terpstra a Kwaremont harmadszori teljes�t�se sor�n utol�rte az �llovasokat, vagyis ink�bb kiker�lte �ket, hiszen azzal a lend�lettel tov�bb is robogott. Az utols� emelked�t, a meredeks�ge miatt rettegett (helyenk�nt 20%), �mb�r r�vidke Paterberget m�r egyed�l k�zd�tte le, folyamatosan n�velve el�ny�t. Mads Pedersen l�t�sz�g�b�l azonban k�ptelen volt kiker�lni: a d�n bajnok ugyan elvesztette vele a k�zvetlen kontaktot, de makacsul kitartott �s a rohamosan cs�kken� k�l�nbs�g ellen�re sikeresen maga m�g�tt tartotta a Sagan �ltal instru�lt �ld�z�sort. Niki Terpstra v�gs� gy�zelm�hez, a mag�nyos sz�k�s haza�r�s�hez vastagon hozz�j�rult Philippe Gilbert visszafogott, egy�ni c�ljait a csapat�rdeknek al�rendel� versenystrat�gi�ja is: a farkasfalka t�rv�nyeit figyelem el�tt tartva term�szetesen egy centit sem vezetett a riv�lisoknak, viszont az utols� kilom�teren meglepte �ket egy k�sei t�mad�ssal, �gy pedig fel�llhatott a dobog� legals� fok�ra.

Paris-Roubaix, azaz �t a pokolba �s tov�bb: menetel� hadseregek legend�i, egykori frontvonalak �rnya, kihal� f�lben l�v� b�nyav�rosok, tapinthat� t�rt�nelem �s a ker�kp�rosok 50 �ve visszat�r� r�m�lma. Egy �rintetlens�g�ben egyedi, term�szet �ltal v�delmezett, m�toszokkal �vezett kockak�ves �sv�ny, amit mindenki csak �gy ismer, Arenberg. A Klasszikusok Kir�lyn�je senkivel sem kiv�telez, mindenkivel �szinte, b�r sokszor �rezhetj�k igazs�gtalannak �s k�l�n�sen kegyetlennek: tal�n ez az a verseny, ahol a legnagyobb sz�ks�g van a szerencs�re. Nem el�g a puszta er�, s�t, m�g a t�k�letes pillanat megtal�l�sa sem felt�tlen�l garant�lja a sikert. Fortuna cs�kja n�lk�l egy taktika sem lehet m�k�d�k�pes. A roubaix-i v�lodrome 122 �vnyi ker�kp�ros t�rt�nelmet �riz: minden egynapos specialista v�gy�lma, hogy els�k�nt �s egyed�l �rkezzen meg e szent�lyhez olyannyi megr�zk�dtat�s ut�n... Ami a 2018-as, sz�mszerint 116. kiad�st illeti, a mez�ny a 257 km-es versenyt�v k�r�lbel�l 20%-�t (54.5 km, 30 szektorra elosztva) tette meg kockak�v�n, kezdve a troisvilles-i p�v�t�l eg�szen a c�lv�ros t�rk�ves �tj�ig. Mivel az eredetileg La Drève des Boules d'H�rin (ebb�l a 'drève' sz�cska utal a fasorral �vezett �tszakaszra) n�vre hallgat� szektor, azaz az Arenberg Roubaix-t�l 100 km-re tal�lhat�, igaz r� a ker�kp�rsport tal�n legelcs�peltebb k�zhelye, miszerint itt m�g nem lehet megnyerni a versenyt, elveszteni viszont ann�l ink�bb.

Ami a t�nyleges esem�nyeket illeti, az Arenberg ezennel nem bizonyult v�zv�laszt�nak. A k�zel 60 km/h-s elk�peszt� be�rkez�si sebess�g �s kock�zatos man�verek ellen�re ezen a szakaszon szerencs�re nem t�rt�ntek buk�sok, s�t m�g a defektekt�l is megmenek�ltek az es�lyesek. Mike Teunissen �s Philippe Gilbert ugyan megk�s�relt egy offenz�v�t, �m a Bora-hansgrohe kontroll alatt tartotta a k�l�nbs�get �s r�vid id�n bel�l der�kba t�rt�k a kibontakoz� akci�t. Ekkor a f�mez�nyt nagyj�b�l 50 versenyz� alkotta, a l�tsz�m viszont a hagyom�nyoknak megfelel�en, a kockak�veken val� folyamatos megny�l�snak k�sz�nhet�en egyre cs�kkent. A c�lt�l 55 kilom�terre, a 13. �s 12. szektor k�z�tt f�l�ton k�vetkezett el a kulcsfontoss�g� mozzanat, m�ghozz� a c�mv�d� Greg Van Avermaet kezdem�nyez�s�vel. A belga fajs�lyos t�mad�sa megrengette az es�lyesek csoportj�t, de ebb�l a k�oszhangulatb�l m�gsem �, hanem Peter Sagan profit�lt, aki szinte �szrev�tlen�l sziv�rgott el - maga a vil�gbajnok is alig hitt a szem�nek, hogy senki sem k�veti.

Jogos a felvet�s, hogy ilyenkor hol volt a Quick-Step �s pontosan mire v�rtak a tov�bbi ellenfelek, a magyar�zat azonban a l�nyegen nem v�ltoztat: Sagan megl�gott �s pillanatok alatt felz�rk�zott a sz�kev�nyekre. Az el�ny pedig egyre csak n�tt, hamarosan �tl�pte az 1 perces �lomhat�rt. A szlov�knak m�g csak nem is kellett mag�nyos farkask�nt megk�zdenie a Van Avermaet �s Niki Terpstra �ltal f�mjelzett �ld�z�bollyal, hiszen Silvan Dillier meglepet�sre tudta vele tartani a l�p�st - eg�szen a fin�l�ig. A fiatal sv�jci r�ad�sul a s�k utakon hasznos munk�t v�gzett, ezzel is hozz�j�rulva az egy�ttm�k�d�s�k siker�hez. Az utols� 15 km-en bel�lre �rve valamelyest cs�kkent a k�l�nbs�g Terpstra irt�zatos temp�n�vel�sei ok�n, utol�r�sr�l viszont sz� sem lehetett, Sagan val�s�ggal sz�rnyalt a v�lodrome fel�. A remek p�ly�s eredm�nyekkel rendelkez�, eg�sz napos sz�k�st bev�gz� Dillier-t ugyan nem siker�lt leszak�tania, de azt el�rte, hogy m�sodik helyr�l kezdhesse a sprintet, amit v�g�l meggy�z� f�l�nnyel nyert meg. Sosem titkoltam el, hogy szimpatiz�lok Peter Sagannal, �gy - tal�n ennyi szem�lyess�g megengedhet� - majd kiugrottam a b�r�mb�l, amikor els�k�nt gurult �t a c�lvonalon.

Paris-Roubaix 2018, �sszefoglal�

A buk�sok sajnos k�dolva vannak az ilyen t�pus� versenyek menet�be, �m ezeket �ltal�ban a t�lburj�nz� fesz�lts�g, figyelmetlens�g �s a terepegyenetlens�gek id�zik el�. Az idei Paris-Roubaix-t viszont egy sz�vroham okozta tragikus kimenetel� baleset �rny�kolta be. �n kifejezetten �rz�keny vagyok az ilyen esetekre, hiszen t�bb szempontb�l is �rintettnek �rzem magam: egyr�szt Contador kapcs�n (az egyik kor�bbi cikkben r�szletesen le�rtam, ami vele t�rt�nt karrierje kezdet�n), m�sr�szt az�rt, mert m�g mindig �l�nken �lnek az eml�kezetemben azok a k�psorok a 2011-es Giro d'Itali�r�l... sosem fogom elfelejteni, ahogyan a komplett ker�kp�ros t�rsadalom Wouter Weylandt �let��rt izgult. Az a nap �r�kre megv�ltoztatott emberk�nt, szurkol�k�nt egyar�nt. Amikor pedig olyan inform�ci�k �rkeznek a verseny hev�ben, hogy sz�vroham kapcs�n �jra kellett �leszteni valakit �s az orvosi komm�nik� szerint �let-hal�l k�zt lebeg, semmi j�t nem jelent. De a rem�ny hal meg utolj�ra. A befut� perc�t�l minden ima Michael Goolaerts�rt sz�lt. A V�randa's Willems-Crelan 23 �ves belga kerekes�r�l viszont a lehet� legborzalmasabb h�rek jelentek meg a k�s� esti �r�kban: a csapat k�zlem�ny form�j�ban �rtes�tette az agg�d� sport�gi k�z�ss�get, hogy Goolaerts a lille-i k�rh�zban, csal�dja k�r�ben �let�t vesztette. Nyugodjon b�k�ben!

ut�irat
A pazar k�pi illusztr�ci�k�rt k�sz�net Kristof Ramonnak (Kramon cyclo-photography) �s a CyclingTips-nek!

� 11 tavaszi egynapost kezelek kiemeltem id�n, most a k�z�ps� blokk k�vetkezik, k�zte a Milano-Sanrem�val, a Harelbek�vel, a Gent-Wevelgemmel �s a Flandri�val. A rutinosabb ker�kp�rrajong�k pontosan tudj�k, hogy az ilyen t�pus� versenyeken t�nyleg minden m�sodperc sz�m�t, hiszen megtippelhetetlen, mikor t�rt�nik egy sorsd�nt� buk�s, t�mad�s vagy technikai probl�ma. Ez�rt kell az elej�t�l a v�g�ig n�zni, ugye. A hossz� t�v bor�thatja a pap�rform�t egy esetleges sprintben, �s azon is sok m�lhat, hogy a versenyz�k egym�sra v�rnak-e vagy saj�t kez�kbe veszik az ir�ny�t�st - v�llalva ezzel a kock�zatot. �s az sem mindegy, hogy h�vj�k az embert, mert min�l nagyobb favorit, ann�l kev�sbe fognak neki be�llni seg�teni �s kev�s az es�lye, hogy engedik megl�gni...

Olaszorsz�ggal (Strade Bianche) fejeztem be az el�z�t, Olaszorsz�ggal kezdem a mostani bejegyz�st is, m�ghozz� a szezon els� momumentum�val, a Milano-Sanrem�val. �szinte leszek, nekem nem ez a kedvenc egynaposom, ett�l persze ennek is megvannak a maga saj�toss�gai, amelyek k�l�nlegess� teszik. Ilyen p�ld�ul a hossza, hiszen a maga nagyj�b�l 300 km-�vel komoly 'k�rokat' tud okozni a versenyz�kben, mire az igaz�n fontos szakasz�ra �rnek (utols� 20 km), ahol a k�t legend�s emelked�, a Cipressa �s a Poggio tal�lhat�. A sikeres t�mad�sok jelent�s r�sze ut�bbi hegyr�l indul, de ha senki sem pr�b�lkozna, esetleg hat�stalan�tj�k lejtmenetben, j�het egy kisebb mez�nyhajr� a Via Rom�n. Nos, id�n az els� verzi� val�sult meg, megsp�kelve egy kaotikus sprinttel. A Cipress�n a Sunweb el�rek�ldte Tom Dumoulint, aki Matthews �rdek�ben pr�b�lta puh�tani a bolyt, kilom�tereken kereszt�l kellemetlen temp�t dikt�lva. A holland a Poggi�n is �tvette az ir�ny�t�st a Sky-t�l, m�gnem a legnagyobb favoritnak kiki�ltott Peter Sagan megt�rte a csendet �s egy �leter�s t�mad�ssal rukkolt el� az egyik legmeredekebb r�szen. Hozz� a friss Strade Bianche-gy�ztes Kwiatkowski �s az ardenneki klasszikusok fiatal specialist�ja, Alaphilippe k�vette. Az elit kateg�ri�s tri� a lejtmenetben megtartotta, s�t, n�velte is el�ny�t, ami nagyr�szt Sagan �rdeme, hiszen a t�rsak nem voltak �ppen seg�t�k�szek. Ez persze �rthet� magatart�s, figyelembev�ve Kwiatkowski �s Alaphilippe es�lyeit a sprintre n�zve. A vil�gbajnok elh�zta �ket a c�lig, de nem taktik�zhattak sokat, mivel a mez�ny m�r ott volt a sarkukban. A lengyel indult a legide�lisabbnak sz�m�t� 2. poz�ci�b�l �s ha csak n�h�ny centivel is, de meg tudta el�zni a keretes mozg�s� szlov�kot, aki kish�j�n bukott a c�lvonalon. Alaphilippe sem maradt el t�l�k jelent�sen, �gy a befut�t szemb�l meg�r�k�t� k�pek meglehet�sen l�tv�nyosra sikeredtek.

A Flandri�t felvezet� hagyom�nyos belga egynaposok sor�t az E3 Harelbeke ind�totta, ahol meglehet�sen kor�n elkezd�d�tt a szelekci�. 85 km-re a c�lt�l �rezhet�en megn�tt a temp�, �s az ezzel egy�tt j�r� fesz�lts�g t�bb buk�st is eredm�nyezett a mez�nyben, ami �gy t�bb r�szre szakadt. A helyenk�nt 18%-os Taaienbergen azt�n az utols� versenyeit fut� Tom Boonen h�zta meg a sort, akci�ja nyom�n kialakult egy 20 f�s �lcsoport, amelyben a k�s�bbi f�szerepl�k is ott tekertek. Egy k�vetkez� emelked�n, az Eikenbergen az �jra mag�ra tal�l� belga bajnok, Gilbert ind�tott, miut�n mind�ssze hatan maradtak el�l: Van Avermaet, Naesen, Vanmarcke, Durbridge �s Sagan h�j�n a Bor�b�l P�stlberger csatlakozott hozz�. A mez�ny�n bel�l nem volt igazi egyet�rt�s, �gy az �lmen�k el�nye lassacsk�n egy perc k�rny�k�re k�szott. Sagan t�bbsz�r is nekiv�gott a felz�rk�z�snak, de minden pr�b�lkoz�s�t hat�stalan�tott�k h�tul, majd belekeveredett egy buk�sba �s az ebb�l k�vetkez� sorozatos mechanikai probl�m�k a versenye v�g�t jelentett�k. Az ut�bbi hetek legnagyobb felfedezettje, Oliver Naesen a Kwaremonton n�velte tov�bb a temp�t �s ezt csak ketten, n�vszerint Van Avermaet �s Gilbert tudt�k �tvenni. �k h�rman hat�konyan dolgoztak �ssze az utols� 20 km-en, a k�t �ld�z�, Durbridge �s P�stlberger tisztes t�volb�l k�vette �ket. A v�gj�t�kban mindenki egym�sra v�rt, senki sem akarta v�llalni a hajr� megind�t�s�t. Naesen vesztette el el�sz�r a t�relm�t, ezzel elhalv�ny�tva gy�zelmi es�lyeit. Van Avermaet �s Gilbert 50 m�terre a c�lt�l elsz�guldottak mellette, v�g�l pedig Rio olimpiai bajnoka �nnepelhetett, idei 2. egynapos siker�t aratta a febru�r v�gi Omloop ut�n.

K�t nappal k�s�bb, a Gent-Wevelgemen megadatott az es�ly a jav�t�sra azok sz�m�ra, akik lemaradtak a Harelbeke dobog�j�r�l, de m�g miel�tt a versenyre koncentr�ltak volna, megeml�keztek a tavaly tragikus k�r�lm�nyek k�z�tt elhunyt Antoine Demoiti�ra. Id�n el�sz�r murv�s szakaszok is tark�tott�k a programot, �pp egy ilyen szakaszon indult az akci�z�s, amikor Stybar k�s�relt meg sz�k�st. A temp� a BMC-nek k�sz�nhet�en m�r ezel�tt is meglehet�sen kegyetlen volt, nem besz�lve a buk�sokr�l, amelyek tov�bb szaggatt�k a mez�nyt. A Stybar-f�le csoportot ugyan utol�rt�k, �m a ked�lyek egy pillanatra sem csillapodtak el�l. A Kemmelbergen Van Avermaet ind�tott t�mad�st, akit h�tr�bbr�l �rkezve Sagan k�vetett, majd a lejtmenetben felz�rk�zott hozz�juk Degenkolb, Boasson Hagen, Terpstra �s a nyughatatlan Stybar is. 30 km-re a c�lt�l m�g t�bben csatlakoztak az �lcsoporthoz, k�zt�k Naesen, Matthews �s Keukeleire. Ut�bbi n�h�ny perccel k�s�bb, a kooper�ci� hi�ny�ban megr�ntotta a sort, m�sodj�ra siker�lt is neki k�l�nbs�get kialak�tani, igaz, Van Avermaettal a h�ts� kerek�n. Sagan kis k�s�ssel ut�nukeredt, csak�gy, mint Terpstra �s Kragh Andersen, akik mind-mind fel�rtek a belga du�ra. K�r�lbel�l 15 km lehetett h�tra, amikor Terpstra nem volt hajland� el�re�llni vezetni, �s ezt a c�mv�d� szlov�k nem n�zte j� szemmel, am�g pedig egym�ssal p�r�ltek, Keukeleire �s Van Avermaet megl�pett t�l�k. Nem alak�tottak ki v�szesen nagy el�nyt, de azt a kicsit (10-15 m�sodperc) megtartott�k eg�szen a v�gs�kig, s�t, az utols� km-re �rve m�g n�velni is tudt�k, miut�n Sagan�k felhagytak az �ld�z�ssel. A sprintben nem t�rt�nt meglepet�s, Keukeleire am�g lehetett, kiv�rt, �gy k�nyszerb�l Van Avermaet ind�totta meg a hajr�t, de v�gig maga m�g�tt tudta tartani honfit�rs�t. Az �jabb gy�zelemmel azt hiszem, egy�rtelm�v� v�lt, hogy ki az, akit meg kell verni id�n az egynaposokon.

�s akkor a Flandria, ami a tal�n a m�sodik a preszt�zsrangsorban, ami a klasszikusokat, azon bel�l is a monumentumokat illeti - term�szetesen a Roubaix m�g�tt. A kor�bbi k�tszeres gy�ztes Tom Boonent izlandi taps fogadta reggel, Antwerpenben, amit azzal h�l�lt meg, hogy az ikonikus Kapelmuuron (amir�l egy�bk�nt el�zetesen t�bben is azt nyilatkozt�k, hogy nem lesz sorsd�nt� fontoss�g�, hiszen 95 km-re volt a c�lt�l) sz�tkapta a sort. T�mad�sa nyom�n l�trej�tt egy 14 f�s elit csoport, amiben felfedezhett�k t�bbek k�z�tt Gilbert-t, Vanmarcke-ot, Stuyvent, D�mare-t �s Kristoffot is. Viszont pl. Van Avermaetot �s Sagant nem. �k ketten a mez�nyben ragadtak �s hamarosan k�zel 1 perces h�tr�nyban tal�lt�k magukat. Egy �jabb legend�s emelked�n, az Oude Kwaremonton - cirka 55 kilom�terre az oudenaardi befut�t�l -, a k�l�nbs�g folyamatos cs�kken�se tudat�ban az 5-6 �vvel ezel�tti vil�gver� form�j�t visszanyer� Philippe Gilbert megl�gott a t�bbiekt�l �s kiss� furcsa m�don senki sem ugrott r� egyb�l... azt�n meg m�r k�s� volt. A hegytet�n k�r�lbel�l 15-20 m�sodperces el�nnyel rendelkezett, �s egyszer sem n�zett h�tra, mik�zben m�g�tte minden a kez�re j�tszott. A Kwaremontr�l lefele j�vet az �ld�z�csoportban t�rt�nt egy komoly buk�s Vanmarcke �s Rowe f�szerepl�s�vel (a belga ujj�t t�rte). A Paterbergen a k�t topfavorit, az olimpiai- �s a vil�gbajnok megkezdte a felz�rk�z�st, er�fesz�t�seiknek k�sz�nhet�en a mez�ny megcs�pte Boonen�ket.

A Taaienbergen (becenev�n Boonenberg) a Roubaix-n visszavonul� legend�nak sorozatos mechanikai probl�m�i t�madtak, r�vid id�n bel�l h�romszor cser�lt ker�kp�rt, minekut�n elvesztette es�ly�t a v�gs� gy�zelemre. Mindek�zben Sagan �s Van Avermaet utol�rte az �ld�z�boly marad�k�t: �m hi�ba a nagyszer� egy�ttm�k�d�s, a k�l�nbs�g csak nem akart cs�kkeni Gilbert-rel szemben, a belga bajnok tov�bbra is �rizte k�zel 1 perces f�rj�t. A Kwaremont m�sodszori megm�sz�sa sor�n azt�n elszabadult a pokol, amikor Sagan korm�ny�t elr�ntotta egy kordonon pihen� n�z�i kab�t, miut�n a c�mv�d� r�hajtott a kordon l�b�ra �s a buk�st ez�ttal nem tudta kiv�deni. Vele egy�tt esett a m�g�tte �rkez� Van Avermaet �s Naesen is, ut�bbi ker�kp�rj�ba beleakadt a v�tkes ruhadarab. Van Baarle mindezt az els� sorb�l n�zte v�gig, kiker�lte a f�ld�n fekv� ellenfeleket �s am�g Terpstra, illetve a megsebzett Van Avermaet utol nem �rte, egymaga �ld�z�tt tov�bb. Gilbert az utols� 10 km-en f�radni l�tszott, el�nye kish�j�n megfelez�d�tt, de hamar �tesett a holtponton �s mozg�s�totta er�tartal�kait. F�l percn�l jobban nem tudt�k �t megk�zel�teni Van Avermaet�k, �gy m�g arra is maradt ideje, hogy a c�lvonal el�tt lesz�lljon a biciklir�l �s feje f�l� emelve azt �nnepelhesse gy�zelm�t. 55 kilom�ter teljesen egyed�l. Nem csoda, hogy euf�rikus �llapotba ker�lt. A m�sodik helyet Greg Van Avermaet szerezte meg (!), a dobog�t pedig Terpstra tette teljess�. Azt pedig sajnos sosem tudjuk meg, mi lett volna, ha... 

� Most lett csak val�di aktualit�sa az el�z�, klasszikusokr�l sz�l� bejegyz�semnek. Nemcsak az�rt, mert lezajlott a Flandriai k�r, ami egyike a legrangosabb ker�kp�rversenyeknek a napt�rban, hanem legink�bb az�rt, mert a belga egynaposok gyakorlatilag kiv�tel n�lk�l Peter Saganr�l sz�ltak. Mondhatni, ellopta a showt a legend�s du�, Cancellara �s Boonen el�l, a tov�bbi es�lyeseket pedig jelent�sen h�tt�rbe szor�totta. Lehet ezzel az �ll�t�ssal vitatkozni, vagy elfogultnak tartani, de aki re�lisan l�tja az esem�nyeket, az nem k�thet bele. Mindenesetre, a szlov�k brut�lis ereje �s kitart�sa v�gre kifizet�d�tt �s nem kell t�bb� holmi �tkokr�l besz�lni vele kapcsolatban.

A po�nt a bevezet�ben le is l�ttem, de aki egy kicsit is j�rtas a ker�kp�rsportban, annak nem mondtam semmi �jdons�got. Nem kell ezt cifr�zni, �gy hiszem, senki sem fog a torkomnak ugrani, ha azt mondom, Peter Sagan volt a belga egynaposok szt�rja. Igaz�n meg�rdemelte m�r ezt a szerepet, mivel tavaly tavasszal az � szintj�n csal�d�st kelt� m�don szerepelt, eml�kezhet�nk r�, ezut�n 'fenyegette meg' Tinkov �r azzal, hogy cs�kkenti a fizet�s�t. Azt�n persze kider�lt, hogy meg�ri a p�nz�t... Id�n pedig m�g egy kis b�nusz is kij�rna neki, mert fergetegesen j� klasszikus szezont produku�lt �s ennek m�g nincs v�ge! A Paris-Roubaix-nak is f�es�lyesk�nt v�ghat neki vas�rnap, �s abban majdnem biztos vagyok, hogyha nem t�rt�nik vele valami rendk�v�li, ott lesz a v�gelsz�mol�sn�l. Ha nem nyer, akkor sem fog �sszed�lni a vil�g, ez m�r csak jutalomj�t�k a sz�m�ra. A teher lehullott a v�llair�l, az sziv�rv�nysz�n� trik� �tka is elillant, miut�n egy 'kisebb gy�zelem' ut�n megnyerte p�lyafut�sa els� monumentum�t. Igazi bajnokok mint�j�ra tette mindezt: a richmondi vil�gbajnoks�gon is bev�llalta az egy�ni sz�k�st az utols� 3 kilom�teren, amivel nem ak�rmilyen b�tors�gr�l �s elhivatotts�gr�l tett tanubizonys�got, de most, a Flandri�n m�g ezt a teljes�tm�ny�t is �berelni tudta. Azt m�r az els� versenyei sor�n is l�thattuk, hogy az er� ott van a l�baiban, �gy a k�rd�s csak az volt, siker�l-e els�k�nt �thaladnia a c�lvonalon, illetve, hogy melyik versenyen lesz erre k�pes. Sagan frapp�ns m�don adta meg a v�laszokat, az pedig csak rajtunk m�lik, tudunk-e vele egy�tt �r�lni.,

Minden a m�rcius 25-i E3 Harelbek�vel kezd�d�tt, ami tal�n a szezon eddigi legzseni�lisabb verseny�t hozta. Egy percig sem d�lhett�nk h�tra, nyugalomr�l �s hawaii-oz�sr�l sz� sem volt, egym�st �rt�k az akci�k �s az egy�b fontos esem�nyek. Ut�bbi kateg�ri�ba tartozott Fabian Cancellara omin�zus mechanikai probl�m�ja, ami a c�lt�l k�r�lbel�l 70 km-re t�rt�nt. Az �v v�g�n visszavonul� sv�jci klasszis, sokak kedvence csaknem 2 percig vesztegelt az �t sz�l�n, amikor v�gre megkapta a csereker�kp�rj�t. A Trekn�l nem estek k�ts�gbe, a sportigazgat�k fantasztikusan szervezt�k meg a csapatot. Az el�l teker� Stuyvent nem �ll�tott�k meg, pontosan tudt�k, hogy r� m�g a k�s�bbieknek sz�ks�ge lehet Spartacusnak, akit a seg�t�k egy pillanatra sem hagytak mag�ra, mindig tekert k�r�l�tte egy-k�t ember. Ez a kiv�l�an megszervezett csapatmunka mindenki legnagyobb megd�bben�s�re annyira eredm�nyes volt, hogy Cancellara 30 km-re a befut�t�l meg�rkezett az �lcsoportra. N�h�ny perc erej�ig tal�n a t�bbiek is elcsod�lkoztak, majd a csendet az ut�bbi �vek vil�gbajnokai, Kwiatkowski �s Sagan t�rte meg egy �leter�s t�mad�ssal a Karnemelkbeekstraaton. Eleinte, bevallom �szint�n, nem hittem abban, hogy elengedik �ket, de a k�t sz�kev�ny nem foglakozott a t�ler�vel, a 4-5 m�sodperces el�ny�ket apr�nk�nt n�velt�k. Nem telt bele 10 perc �s m�ris ki�p�tettek egy stabil, f�l perces k�l�nbs�get. Az �ld�z�k sor�t az Etixx vezette, akik - ha j�l eml�kszem - 5 emberrel k�pviseltett�k magukat az es�lyesek csoportj�ban, �m hi�ba dolgoztak rend�letlen�l, a h�tr�nyuk csak nem akart cs�kkeni, s�t! Mondhatn�m azt, hogy Kwiatkovski �s Sagan egyenl� ar�nyban vett�k ki a r�sz�ket a munk�ban, de hazudn�k, hiszen legink�bb a szlov�k dikt�lta a temp�t. �s igen, v�g�l ez lett a veszte. 10 emberb�l 9 az � gy�zelm�t tippelte volna, l�v�n sokkal gyorsabb a hajr�ban, mint lengyel ellenfele, de nem ez, hanem a f�radts�g d�nt�tt az els� helyr�l. Kwiato a 300 m�teres t�bl�n�l indult meg �s ezzel a lend�lettel le is szak�totta Sagant, akinek eg�sz egyszer�en nem maradt ereje a sprintre. 

K�t nappal k�s�bb, a Gent-Wevelgemen ugyancsak intenz�v, �lvezetes csat�t l�thattunk �s a befut� ut�n m�g felfel� g�rb�lhetett a sz�nk, este viszont aggaszt� h�rek jelentek meg egy fiatal francia kerekessel kapcsolatban, m�snap reggel pedig az eg�sz ker�kp�ros t�rsadalom gy�szba borult. Ut�lom, hogy ilyenekr�l kell �rnom, de nem szabad elhallgatni. Antoine Demoiti�r�l van sz�, a Wanty 25 esztend�s versenyz�j�r�l, aki a Harelbek�n deb�t�lt World Tour-szinten. Ugyan eleinte arr�l cikkeztek, hogy egy figyelmetlen motoros okozta a hal�l�t, de mint k�s�bb kider�lt, egy kiv�dhetetlen baleset �ldozata lett. Belekeveredett egy kisebb buk�sba, �s egy, a f�ldre ker�lt embereket ker�lni pr�b�l� motor el� esett. K�rh�zba sz�ll�tott�k, de m�r nem tudtak rajta seg�teni.. Ett�l f�ggetlen�l a komplett mez�ny a motorosokat �s a k�s�r�kocsikat �rint� szab�lyoz�sok szigor�t�s�ra sz�l�totta fel az UCI-t, �m sajn�latos m�don, m�g semmi el�rel�p�s nem t�rt�nt az �gyben. K�rdem �n, mire v�rnak m�g? Visszat�rve mag�ra a versenyre, onnant�l kezdve v�ltak fokozottan �rdekess� az esem�nyek, amikor a Katush�s Kuznetsovot utol�rte a Kemmelbergen t�mad� Sagan, Cancellara �s Vanmarcke. A viszonylag ismeretlen orosz sunyi m�don h�tul gumizott, m�g v�letlen�l sem vette ki a r�sz�t a vezet�sb�l, ami el�revet�tette azt, hogy a hajr�ban szeretn� majd meglepni ellenfeleit. A t�bbiek h�rman meg�rezve a lehet�s�get a sikerre, sz�pen �sszedolgoztak, igazs�gosan osztott�k meg a munk�t egym�s k�z�tt. Egy csoporttal �s 40 m�sodperccel h�tr�bb megintcsak az Etixxes emberek g�riztek, de megintcsak saj�t magukat �r�lt�k fel, k�zelebb nem tudtak ker�lni az �len teker� n�gyeshez. Mindek�zben el�l m�r a sprintre k�sz�ltek a sz�kev�nyek: volt ter�k b�ven a taktik�z�sra �s egym�s arc�nak f�rk�sz�s�re, nem fenyegette �ket semmi vesz�ly. Mint ahogyan arra sz�m�tani lehetett, Kuznetsov bet�madta a t�rsait, �m nem jutott messzire, hiszen j�tt Sagan �s a pap�rform�nak megfelel�en ezennel mindenkit maga m�g� utas�tott. A h�tt�rben st�lszer�en megjelent egy sziv�rv�ny, ez tette csak igaz�n k�l�nlegess� a regn�l� vil�gbajnok idei els� gy�zelm�t...

A 100. Flandriai k�rversenyt �prilis 3-�n rendezt�k �s hab�r egy�rtelm� es�lyest nem lehetett megnevezni, l�v�n az egynaposokon b�rmi megt�rt�nhet - �s m�g annak az ellenkez�je is -, Peter Sagan mindenk�pp ott volt valahol a top 3-ban mindenki egy�ni list�j�n. Sokan egy klasszikus Boonen-Cancellara p�rharcot szerettek volna l�tni (mindketten h�romszoros gy�ztesek), de valljuk be �szint�n, kettej�k k�z�l csak a sv�jcinak lehetett val�s sansza a sikerre. N�pszer� tippnek sz�m�tott tov�bb� Greg Van Avermaet is, �m a belga 100 km-re a c�lt�l beleker�lt egy cs�nya buk�sba, amiben rajta k�v�l m�g 4 csapatt�rsa fogott talajt. Mindeki egyb�l kulcscsontt�r�sre gyanakodott, �s sajnos a k�s�bbiek folyam�n a BMC is meger�s�tette ezt az inform�ci�t. Az utols� 50 kilom�teren bel�lre �rve megn�vekedett a temp�, �gy a mez�ny fokozatosan tagol�dni kezdett. Az els� - �gymond - elit t�mad�s a Taaienbergen t�rt�nt, ekkor v�ltak le a leger�sebb emberek a bolyr�l, kialak�tv�n az es�lyesek csoportj�t. A szelekci� ekkor m�g nem volt teljes, k�r�lbel�l 20-an tekertek el�l �r�lt temp�ban. Kicsit t�bb, mint 30 km-rel a befut� el�tt �rkezett el a sorsd�nt� megindul�s ideje: a Harelbeke sikerp�rosa, Kwiatkovski �s Sagan l�pett meg a t�bbiekt�l, hozz�juk csatlakozott n�mi hezit�l�s ut�n Sep Vanmarcke is. Nem sokkal k�s�bb utol�rt�k a napi sz�k�st, �s heten egy�tt kezdt�k meg az utols� el�tti emelked�t, a Kwaremontot, nyomukban az �ld�z�kkel. A legend�s hegyen a vil�gbajnok Vanmarcke-kal kar�ltve elszakadt az �len teker�kt�l, de ez az egy�ttm�k�d�s nem tartott sok�ig. Sagan a Paterbergen s�lyos csap�st m�rt a belg�ra, aki csakhamar megadta mag�t, �gy a szlov�k egyed�l v�gott neki az utols� 13 kilom�ternek. Az �ld�z�csoportb�l Fabian Cancellara ind�tott f�lelmetes lend�lettel, �s n�h�ny m�sodperc leforg�sa alatt felz�rk�zott Vanmarcke-ra, akivel az egyre t�volod� �llovas nyom�ba eredtek. Lehetett azzal sz�molni, hogy fel�rnek r�, elv�gre csak 10 mp volt a h�tr�nyuk �s a sv�jci rendk�v�l er�snek t�nt, de sehogy sem tudtak k�zelebb f�rk�zni. Sagan viszont egy pillanatig sem fogkalkozott a k�zels�g�kkel, elt�k�lten hajtott a c�l fel�, ak�rcsak a tavalyi vil�gbajnoks�gon. Egyre csak fogytak a kilom�terek �s egyre csak n�tt a k�l�nbs�g: senki �s semmi sem menthette meg att�l, hogy megnyerje karrierje els� monumentum�t. �s ez egy olyan gy�zelem, amire nem csak a rajong�i fognak �vek m�lt�n is eml�kezni. Ez a v�gtelen�l b�tor, klasszikus egy�ni akci� minden bizonnyal nyomot hagy majd minden �szinte ker�kp�ros szurkol� fej�ben.