Mil�n�-Sanremo, avagy a klasszikus, amit a legk�nnyebb befejezni, �mde a legnehezebb megnyerni - v�li Greg Van Avermaet, az idei verseny f�bb es�lyeseinek egyike. Amilyen sablonosnak hallatszik ez a meg�llap�t�s, olyannyira magas az igazs�gtartalma. Noha a Classicissima egyetlen h�tszeres gy�ztese, Eddy Merckx egykoron meglelte a titok nyitj�t, a jelenlegi mez�nyben olyan nagyform�tum� kerekesek, mint p�ld�ul a vil�gbajnoki tripl�val b�szk�lked� Peter Sagan, vagy �ppen a fenti id�zet olimpiai arany�rmes szerz�je, �vek �ta a s�t�tben tapogat�znak, keresve a kulcsot a sikerhez. A t�mad�si fel�let a 300 kilom�tert alulr�l nyaldos� �sszt�v ellen�re csek�ly: m�g a klasszikus sprinterek sz�m�ra a t�l�l�s a t�t a Poggio szerpentinj�n, a mez�nyhajr�t elker�lni k�v�n�, puncheur alkat� aspir�nsok ezen az emelked�n kelnek igaz�n �letre. Ak�rcsak tavaly, ez�ttal is az �sz diadalmaskodott az er� felett: az egynapos viadalokra specializ�l�d� Deceuninck-Quick Step - ahogyan mondani szok�s - bef�zte az oktat�filmet, Julian Alaphilippe pedig Siena ut�n bevette Sanrem�t is.

Ha l�tezik ker�kp�rverseny, amelynek megbocs�jtjuk, hogy fennh�j�zva fittyet h�ny rohan�, ingertel�tett vil�gunk elv�r�s�ira, az a Mil�n�-Sanremo. A p�khendi Classicissima ugyanis nem k�t kompromisszumot a spekt�kulum-k�zpont� m�di�val �s meg sem pr�b�l a t�v� el�tt �s�toz�, t�relmetlen szurkol�k kedv�re tenni. De mi, akik ismerj�k, nem is v�rjuk el t�le, hogy megv�ltozzon. Fejet hajtunk a trad�ci� el�tt, mert ez tartja �letben a var�zslatot, ami �vr�l-�vre odaszegez minket a k�perny�k el�, ak�r szeretj�k ezt a versenyt, ak�r nem. Kifel� persze nem ezt kommunik�ljuk, alkalomadt�n hars�nyan kritiz�ljuk a k�s�rletez�st�l elz�rk�z� szervez�k maradis�g�t. Valamifajta k�ls� k�nyszernek engedelmeskedve �jra �s �jra megk�rd�jelezz�k a Mil�n�-Sanremo l�tjogosults�g�t, mik�zben a sz�v�nk m�ly�n tudjuk, ez az �tvonal �gy j�, ahogy van, badars�g lenne beleny�lni. A monumentalit�s a hossz�s�g�ban rejlik: a feleslegesnek �t�lt extra ped�lfordulatok teszik kif�rk�szhetetlenn� a v�gj�t�kot, sokismeretleness� b�v�tve az egyenletet. Ha megny�rb�ln�nk a versenyt�vot, a Mil�n�-Sanremo, mint olyan, megsz�nne l�tezni, l�v�n nincs r�videbb �t e k�t v�ros k�z�tt. Ha a szintrajzba szeretn�nk tov�bbi izgalmakat csemp�szni, azzal egyr�szt az identit�s�t�l fosztan�nk meg a Classicissim�t, m�sr�szt v�g�rv�nyesen kirad�rozn�nk a sprintereket az egyenletb�l - nem v�letlen, hogy az ilyen �s ehhez hasonl� reformt�rekv�sek kiv�tel n�lk�l elvet�ltek. Osztom azt a v�lem�nyt, miszerint a sz�ban forg� futam els� 280 kilom�tere v�gtelen�l unalmas tud lenni (�s ezt maguk, a r�sztvev�k is elismerik), de ha val�di szelekci�t szeretn�nk l�tni egy �tlagban 4%-os meredeks�g�, nagyj�b�l �t perc alatt teljes�thet� emelked�n - hozz�tenn�m, a rettegett Poggio a Giro d'Italia keretei k�z�tt aligha �rdemelne eml�t�st -, akkor bizony szemet kell hunynunk a 6 �r�nyi kv�zi esem�nytelens�g felett, melynek csup�n a harmada ker�l ad�sba. Valamit valami�rt.

A szer�ny h�zigazd�k �ltal a tavasz klasszikusak�nt emlegetett Mil�n�-Sanremo t�rt�nete a XX. sz�zad elej�re ny�lik vissza: 1907 �ta megannyi d�bbenetes forgat�k�nyv elevenedett meg a Riviera di Ponente napcs�kolta domboldalain, miel�tt a peloton - egyben vagy darabokban - bevonult volna a Via Rom�ra, elsz�guldva az ikonikus sanrem�i sz�k�k�t mellett. Hol egy h�sies sz�l�, hol egy gatyaszaggat� t�mad�s, hol egy vakmer� lejtmenet, hol egy c�lfot�ba torkoll� mez�nyhajr�. Nincs egyetlen j�l bev�lt recept a gy�zelemre. A verseny kimenetele a f�radts�g-faktor ok�n k�zel megtippelhetetlen, ennek megfelel�en a kor�bbi bajnokok adotts�gai rendk�v�l szerte�gaz�ak: nincs m�g egy olyan egynapos, ahol egyenl� es�lyek mellett r�ghat labd�ba egy Mark Cavendish-szint� sprinter, egy Micha� Kwiatkowski-szint� puncheur �s egy Vincenzo Nibali-szint� all-rounder. A Mil�n�-Sanremo hagyom�nyosan a Szent J�zsef-�nnephez (m�rcius 19.) igazodik, n�h�ny kiv�telt�l eltekintve az ahhoz legk�zelebb es� szombaton ker�l megrendez�sre: a soksz�n� mez�ny ezennel m�rcius 23-a reggel�n sorakozott fel a mil�n�i Sforzesco-kast�ly impoz�ns �ratorny�nak �rny�k�ban. A messzi �tic�l a Lig�r-tengerpart egyik turisztikai k�zpontja, a p�lmaf�kkal �vezett korz�ival h�d�t� Sanremo, avagy a vir�gok v�rosa (Città dei Fiori). H�t �ra a nyeregben, amit egy intenz�v fin�l� koron�z meg - c�lszer� teh�t feltankolni a sz�nhidr�t-tart�lyokat, hiszen az energiatakar�koss�g kulcsfontoss�g� a maratoni teker�s sor�n.

A Classicissima idei, 110. ki�r�sa ragyog� tavaszi naps�t�s mellett, a megszokott mederben zajlott: els�k�nt a h�tperces eg�rutat nyer� sz�kev�nycsoport csod�lhatta meg az az�rk�k ruh�j�t fel�lt� F�ldk�zi-tengert, miut�n k�nyelmes iramban �tbuktak a f�lt�vn�l magasod� Turchino z�ldell� orm�n. Amint a rejt�zk�d� favoritok csapatai r�kanyarodnak az olasz rivi�ra ment�n v�gigfut� Via Aureli�ra, csak �gy kattognak a f�nyk�pez�g�pek: a szikl�s hegyoldalakba v�jt panor�ma�t, h�tt�rben a v�gel�thatatlan k�ks�ggel h�l�s t�m�t szolg�ltat a lesben �ll� fot�sok sz�m�ra. Mihelyt versenyz� �s n�z� egyar�nt kigy�ny�rk�dhette mag�t a k�peslapra k�v�nkoz� t�jban, ideje volt r�l�pni a g�zped�lra, ugyanis a kilom�tersz�ml�l� k�rlelhetetlen�l p�rg�tt visszafel� �s a horizonton felbukkant a hajr� k�zels�g�t jelz� h�rom dombtet� (tre capi). A helyi szurkol�i klub �ltal gy�jtott g�r�gt�zek narancssz�n f�stk�d�be burkol�z� Capo Bert�n ez alkalommal a boz�t is l�ngra kapott: noha az �gy keletkez� l�tv�ny k�v�lr�l szeml�lve k�ts�gtelen�l pazar, a leveg� ut�n kapkod� kerekesek aligha �rvendeztek ennek, mik�zben az aszfaltcs�k k�rvonalait keresve kereszt�lhaladtak rajta. Az utols� sz�kev�ny, Fausto Masnada kitisztult t�d�vel v�ghatott neki a Mil�n�-Sanremo fin�l�j�nak els� pr�bat�tel�t szimboliz�l� Cipress�nak, a mag�nyos harcos azonban nem ker�lhette el v�gzet�t, a v�r�s poszt�t megpillant� peloton a hegy l�b�n�l bekebelezte. A kacskaring�s lejtmenetben Niccolo Bonifazio v�gott az �lre, aki l�v�n �gy ismeri a Sanremo k�rny�ki utakat, mint a saj�t tenyer�t, versenyre kelt a k�s�r�motorosokkal: a t�v� el�tt l�legzetvisszafojtva figyelhett�k hal�lmegvet� ereszked�s�t, minek sor�n egy pap�rlap, annyi se f�rt volna el a ped�lja �s a k�fal k�z�tt. Az �mokfut�sszer� akci� szusszan�snyi el�nyh�z jutatta a Direct Energie sz�neit visel� olaszt, �m a m�g�tte felsorakoz� Deceuninck-armada hamar a sark�ra l�pett.

A fesz�lts�g a tet�fok�ra h�gott, ahogyan a mez�ny talpa alatt �jb�l emelkedni kezdett az �t: el�rkezett az igazs�g pillanata, a Poggi�n fel kellett fedni a k�rty�kat. A klasszikus sprintereknek id�n sem osztottak lapot, �gy �k csal�dottan csorogtak h�tra, k�nytelen-kelletlen�l �tengedve a terepet robban�konyabb riv�lisaiknak. Julian Alaphilippe-et, a verseny �tcsillagos favoritj�t tank�nyvbe ill� felvezet�sben r�szes�tett�k falkat�rsai, nem csoda, hogy Sagan �s Van Avermaet k�z�tt �d�z k�zdelem zajlott a francia h�ts� kerek��rt: Zdenek Stybar �s Philippe Gilbert irdatlan temp�t dikt�ltak az emelked� als� szakasz�n, meg�gyazva egy sorsd�nt� attaknak. Ez�ttal az EF neonr�zsasz�n mez�ben fesz�t� Alberto Bettiol t�lt�tte be azt a h�latlan, �mb�r vitathatatlanul hasznos szerepet, amelyet tavaly a Nibalit mozg�s�t� Krists Neilands, azaz kiugratta a nyulat a bokorb�l: �rz�kelv�n, hogy Gilbert utols� er�tartal�kait is fel�lte, Alaphilippe maga eredt a val�s fenyeget�st jelent� Bettiol nyom�ba, folytatva az �g�retes offenz�v�t, melyhez t�tov�z�s n�lk�l csatlakozott Kwiatkowski, Sagan, Valverde, Naesen, Trentin �s Van Aert is. A Sanremo sz�v�be vezet� hajt�kanyarokat szelve tov�bb duzzadt az �lcsoport l�tsz�ma, t�bbek k�z�tt a c�mv�d�sre baz�roz� Nibali �s a Matthews seg�ts�g�re siet� Dumoulin is felbukkant a szt�rpar�d�ban. Ahogyan v�gigmas�roztak a f�utc�n, Matteo Trentin int�zett �jabb t�mad�st a l�lekben m�r a hajr�ra hangol�d� kih�v�i ellen. Alighogy levad�szt�k a regn�l� Eur�pa-bajnokot, az ugyancsak a m�sodik hull�mmal �rkez� Matej Mohoric gy�jtotta be a rak�t�kat. Miut�n �t is visszalassz�zt�k a bolyba, a taktikai hib�k t�mkeleg�t elk�vet� Peter Sagan hirtelen az �len tal�lta mag�t: tizenegy szemp�r szegez�d�tt r�, amint k�nj�ban keresztbe-kasul cik�zott a c�legyenesben. M�g a tan�cstalan szlov�k a sziv�rv�nyszin� trik�t meg�r�kl�, t�le jobbra helyezked� Valverde sz�nd�kait firtatta, Mohoric kapva-kapott az alkalmon �s elsuhant a bal v�lla mellett. Alaphilippe megel�gelte Sagan t�tlens�g�t �s kihaszn�lva a Bahrein-Merida robosztus rouleurj�nek sz�l�rny�k�t, els�pr� gy�zelmet aratott a Via Rom�n. A Deceuninck-Quick Step �jfent tan�tani val� munk�t v�gzett.

� 11 tavaszi egynapost kezelek kiemeltem id�n, most a k�z�ps� blokk k�vetkezik, k�zte a Milano-Sanrem�val, a Harelbek�vel, a Gent-Wevelgemmel �s a Flandri�val. A rutinosabb ker�kp�rrajong�k pontosan tudj�k, hogy az ilyen t�pus� versenyeken t�nyleg minden m�sodperc sz�m�t, hiszen megtippelhetetlen, mikor t�rt�nik egy sorsd�nt� buk�s, t�mad�s vagy technikai probl�ma. Ez�rt kell az elej�t�l a v�g�ig n�zni, ugye. A hossz� t�v bor�thatja a pap�rform�t egy esetleges sprintben, �s azon is sok m�lhat, hogy a versenyz�k egym�sra v�rnak-e vagy saj�t kez�kbe veszik az ir�ny�t�st - v�llalva ezzel a kock�zatot. �s az sem mindegy, hogy h�vj�k az embert, mert min�l nagyobb favorit, ann�l kev�sbe fognak neki be�llni seg�teni �s kev�s az es�lye, hogy engedik megl�gni...

Olaszorsz�ggal (Strade Bianche) fejeztem be az el�z�t, Olaszorsz�ggal kezdem a mostani bejegyz�st is, m�ghozz� a szezon els� momumentum�val, a Milano-Sanrem�val. �szinte leszek, nekem nem ez a kedvenc egynaposom, ett�l persze ennek is megvannak a maga saj�toss�gai, amelyek k�l�nlegess� teszik. Ilyen p�ld�ul a hossza, hiszen a maga nagyj�b�l 300 km-�vel komoly 'k�rokat' tud okozni a versenyz�kben, mire az igaz�n fontos szakasz�ra �rnek (utols� 20 km), ahol a k�t legend�s emelked�, a Cipressa �s a Poggio tal�lhat�. A sikeres t�mad�sok jelent�s r�sze ut�bbi hegyr�l indul, de ha senki sem pr�b�lkozna, esetleg hat�stalan�tj�k lejtmenetben, j�het egy kisebb mez�nyhajr� a Via Rom�n. Nos, id�n az els� verzi� val�sult meg, megsp�kelve egy kaotikus sprinttel. A Cipress�n a Sunweb el�rek�ldte Tom Dumoulint, aki Matthews �rdek�ben pr�b�lta puh�tani a bolyt, kilom�tereken kereszt�l kellemetlen temp�t dikt�lva. A holland a Poggi�n is �tvette az ir�ny�t�st a Sky-t�l, m�gnem a legnagyobb favoritnak kiki�ltott Peter Sagan megt�rte a csendet �s egy �leter�s t�mad�ssal rukkolt el� az egyik legmeredekebb r�szen. Hozz� a friss Strade Bianche-gy�ztes Kwiatkowski �s az ardenneki klasszikusok fiatal specialist�ja, Alaphilippe k�vette. Az elit kateg�ri�s tri� a lejtmenetben megtartotta, s�t, n�velte is el�ny�t, ami nagyr�szt Sagan �rdeme, hiszen a t�rsak nem voltak �ppen seg�t�k�szek. Ez persze �rthet� magatart�s, figyelembev�ve Kwiatkowski �s Alaphilippe es�lyeit a sprintre n�zve. A vil�gbajnok elh�zta �ket a c�lig, de nem taktik�zhattak sokat, mivel a mez�ny m�r ott volt a sarkukban. A lengyel indult a legide�lisabbnak sz�m�t� 2. poz�ci�b�l �s ha csak n�h�ny centivel is, de meg tudta el�zni a keretes mozg�s� szlov�kot, aki kish�j�n bukott a c�lvonalon. Alaphilippe sem maradt el t�l�k jelent�sen, �gy a befut�t szemb�l meg�r�k�t� k�pek meglehet�sen l�tv�nyosra sikeredtek.

A Flandri�t felvezet� hagyom�nyos belga egynaposok sor�t az E3 Harelbeke ind�totta, ahol meglehet�sen kor�n elkezd�d�tt a szelekci�. 85 km-re a c�lt�l �rezhet�en megn�tt a temp�, �s az ezzel egy�tt j�r� fesz�lts�g t�bb buk�st is eredm�nyezett a mez�nyben, ami �gy t�bb r�szre szakadt. A helyenk�nt 18%-os Taaienbergen azt�n az utols� versenyeit fut� Tom Boonen h�zta meg a sort, akci�ja nyom�n kialakult egy 20 f�s �lcsoport, amelyben a k�s�bbi f�szerepl�k is ott tekertek. Egy k�vetkez� emelked�n, az Eikenbergen az �jra mag�ra tal�l� belga bajnok, Gilbert ind�tott, miut�n mind�ssze hatan maradtak el�l: Van Avermaet, Naesen, Vanmarcke, Durbridge �s Sagan h�j�n a Bor�b�l P�stlberger csatlakozott hozz�. A mez�ny�n bel�l nem volt igazi egyet�rt�s, �gy az �lmen�k el�nye lassacsk�n egy perc k�rny�k�re k�szott. Sagan t�bbsz�r is nekiv�gott a felz�rk�z�snak, de minden pr�b�lkoz�s�t hat�stalan�tott�k h�tul, majd belekeveredett egy buk�sba �s az ebb�l k�vetkez� sorozatos mechanikai probl�m�k a versenye v�g�t jelentett�k. Az ut�bbi hetek legnagyobb felfedezettje, Oliver Naesen a Kwaremonton n�velte tov�bb a temp�t �s ezt csak ketten, n�vszerint Van Avermaet �s Gilbert tudt�k �tvenni. �k h�rman hat�konyan dolgoztak �ssze az utols� 20 km-en, a k�t �ld�z�, Durbridge �s P�stlberger tisztes t�volb�l k�vette �ket. A v�gj�t�kban mindenki egym�sra v�rt, senki sem akarta v�llalni a hajr� megind�t�s�t. Naesen vesztette el el�sz�r a t�relm�t, ezzel elhalv�ny�tva gy�zelmi es�lyeit. Van Avermaet �s Gilbert 50 m�terre a c�lt�l elsz�guldottak mellette, v�g�l pedig Rio olimpiai bajnoka �nnepelhetett, idei 2. egynapos siker�t aratta a febru�r v�gi Omloop ut�n.

K�t nappal k�s�bb, a Gent-Wevelgemen megadatott az es�ly a jav�t�sra azok sz�m�ra, akik lemaradtak a Harelbeke dobog�j�r�l, de m�g miel�tt a versenyre koncentr�ltak volna, megeml�keztek a tavaly tragikus k�r�lm�nyek k�z�tt elhunyt Antoine Demoiti�ra. Id�n el�sz�r murv�s szakaszok is tark�tott�k a programot, �pp egy ilyen szakaszon indult az akci�z�s, amikor Stybar k�s�relt meg sz�k�st. A temp� a BMC-nek k�sz�nhet�en m�r ezel�tt is meglehet�sen kegyetlen volt, nem besz�lve a buk�sokr�l, amelyek tov�bb szaggatt�k a mez�nyt. A Stybar-f�le csoportot ugyan utol�rt�k, �m a ked�lyek egy pillanatra sem csillapodtak el�l. A Kemmelbergen Van Avermaet ind�tott t�mad�st, akit h�tr�bbr�l �rkezve Sagan k�vetett, majd a lejtmenetben felz�rk�zott hozz�juk Degenkolb, Boasson Hagen, Terpstra �s a nyughatatlan Stybar is. 30 km-re a c�lt�l m�g t�bben csatlakoztak az �lcsoporthoz, k�zt�k Naesen, Matthews �s Keukeleire. Ut�bbi n�h�ny perccel k�s�bb, a kooper�ci� hi�ny�ban megr�ntotta a sort, m�sodj�ra siker�lt is neki k�l�nbs�get kialak�tani, igaz, Van Avermaettal a h�ts� kerek�n. Sagan kis k�s�ssel ut�nukeredt, csak�gy, mint Terpstra �s Kragh Andersen, akik mind-mind fel�rtek a belga du�ra. K�r�lbel�l 15 km lehetett h�tra, amikor Terpstra nem volt hajland� el�re�llni vezetni, �s ezt a c�mv�d� szlov�k nem n�zte j� szemmel, am�g pedig egym�ssal p�r�ltek, Keukeleire �s Van Avermaet megl�pett t�l�k. Nem alak�tottak ki v�szesen nagy el�nyt, de azt a kicsit (10-15 m�sodperc) megtartott�k eg�szen a v�gs�kig, s�t, az utols� km-re �rve m�g n�velni is tudt�k, miut�n Sagan�k felhagytak az �ld�z�ssel. A sprintben nem t�rt�nt meglepet�s, Keukeleire am�g lehetett, kiv�rt, �gy k�nyszerb�l Van Avermaet ind�totta meg a hajr�t, de v�gig maga m�g�tt tudta tartani honfit�rs�t. Az �jabb gy�zelemmel azt hiszem, egy�rtelm�v� v�lt, hogy ki az, akit meg kell verni id�n az egynaposokon.

�s akkor a Flandria, ami a tal�n a m�sodik a preszt�zsrangsorban, ami a klasszikusokat, azon bel�l is a monumentumokat illeti - term�szetesen a Roubaix m�g�tt. A kor�bbi k�tszeres gy�ztes Tom Boonent izlandi taps fogadta reggel, Antwerpenben, amit azzal h�l�lt meg, hogy az ikonikus Kapelmuuron (amir�l egy�bk�nt el�zetesen t�bben is azt nyilatkozt�k, hogy nem lesz sorsd�nt� fontoss�g�, hiszen 95 km-re volt a c�lt�l) sz�tkapta a sort. T�mad�sa nyom�n l�trej�tt egy 14 f�s elit csoport, amiben felfedezhett�k t�bbek k�z�tt Gilbert-t, Vanmarcke-ot, Stuyvent, D�mare-t �s Kristoffot is. Viszont pl. Van Avermaetot �s Sagant nem. �k ketten a mez�nyben ragadtak �s hamarosan k�zel 1 perces h�tr�nyban tal�lt�k magukat. Egy �jabb legend�s emelked�n, az Oude Kwaremonton - cirka 55 kilom�terre az oudenaardi befut�t�l -, a k�l�nbs�g folyamatos cs�kken�se tudat�ban az 5-6 �vvel ezel�tti vil�gver� form�j�t visszanyer� Philippe Gilbert megl�gott a t�bbiekt�l �s kiss� furcsa m�don senki sem ugrott r� egyb�l... azt�n meg m�r k�s� volt. A hegytet�n k�r�lbel�l 15-20 m�sodperces el�nnyel rendelkezett, �s egyszer sem n�zett h�tra, mik�zben m�g�tte minden a kez�re j�tszott. A Kwaremontr�l lefele j�vet az �ld�z�csoportban t�rt�nt egy komoly buk�s Vanmarcke �s Rowe f�szerepl�s�vel (a belga ujj�t t�rte). A Paterbergen a k�t topfavorit, az olimpiai- �s a vil�gbajnok megkezdte a felz�rk�z�st, er�fesz�t�seiknek k�sz�nhet�en a mez�ny megcs�pte Boonen�ket.

A Taaienbergen (becenev�n Boonenberg) a Roubaix-n visszavonul� legend�nak sorozatos mechanikai probl�m�i t�madtak, r�vid id�n bel�l h�romszor cser�lt ker�kp�rt, minekut�n elvesztette es�ly�t a v�gs� gy�zelemre. Mindek�zben Sagan �s Van Avermaet utol�rte az �ld�z�boly marad�k�t: �m hi�ba a nagyszer� egy�ttm�k�d�s, a k�l�nbs�g csak nem akart cs�kkeni Gilbert-rel szemben, a belga bajnok tov�bbra is �rizte k�zel 1 perces f�rj�t. A Kwaremont m�sodszori megm�sz�sa sor�n azt�n elszabadult a pokol, amikor Sagan korm�ny�t elr�ntotta egy kordonon pihen� n�z�i kab�t, miut�n a c�mv�d� r�hajtott a kordon l�b�ra �s a buk�st ez�ttal nem tudta kiv�deni. Vele egy�tt esett a m�g�tte �rkez� Van Avermaet �s Naesen is, ut�bbi ker�kp�rj�ba beleakadt a v�tkes ruhadarab. Van Baarle mindezt az els� sorb�l n�zte v�gig, kiker�lte a f�ld�n fekv� ellenfeleket �s am�g Terpstra, illetve a megsebzett Van Avermaet utol nem �rte, egymaga �ld�z�tt tov�bb. Gilbert az utols� 10 km-en f�radni l�tszott, el�nye kish�j�n megfelez�d�tt, de hamar �tesett a holtponton �s mozg�s�totta er�tartal�kait. F�l percn�l jobban nem tudt�k �t megk�zel�teni Van Avermaet�k, �gy m�g arra is maradt ideje, hogy a c�lvonal el�tt lesz�lljon a biciklir�l �s feje f�l� emelve azt �nnepelhesse gy�zelm�t. 55 kilom�ter teljesen egyed�l. Nem csoda, hogy euf�rikus �llapotba ker�lt. A m�sodik helyet Greg Van Avermaet szerezte meg (!), a dobog�t pedig Terpstra tette teljess�. Azt pedig sajnos sosem tudjuk meg, mi lett volna, ha...