Az im�dott-ut�lt kockak�vek �nnep�lyes koptat�sa ut�n az orsz�g�ti mez�ny elhagyja az elcsendesed� Flandri�t �s az erd�s-hegyvid�kes d�l fel� veszi az ir�nyt: a tavaszi klasszikus szezon utols� felvon�s�ra trad�cion�lisan - egy hollandiai kit�r�vel - az Ardennekben ker�l sor. Az enyhe, m�gis jelent�s terepviszony-v�ltoz�s fel�l�rja, �trendezi az es�lyesek list�j�t: a kem�nyk�t�s� rouleur�k �s a robosztus sprinterek n�mileg h�tt�rbe szorulnak, mik�nt a robban�kony puncheur�k, illetve a h�romhetes k�rversenyek kipr�b�lt hegym�sz�i �jb�l rivaldaf�nybe ker�lnek. Azok az arcok, akik m�rcius elej�n a Strade Bianche murvadombjain villogtak, ism�t felt�ntek a szigor�an vett �lbolyban �s k�szs�gesen anim�lt�k a t�rt�n�seket, �gy keretbe foglalva a rangos egynaposok �ltal f�mjelzett id�szakot. Az ardenneki k�zdelemsorozat idei m�rlege egy sok�ig eml�kezetes h�sv�ti felt�mad�s, egy, a pap�rform�t maxim�lisan beteljes�t� hegyi befut� �s egy gy�zedelmes sz�l�sz�k�s, amit a nemezis�t�l megszabadul� majdnem-ember mutatott be.

Az �szak Pokl�b�l csak felfel� vezet az �t, a kockak�vek keltette hiszt�rikus hype azonban �rezhet�en lecsillapodik, amint a testileg-lelkileg elny�tt kerekesek kigurulnak az ikonikus roubaix-i velodrome-b�l. Ezzel val�ban lez�rul egy fejezet az orsz�g�ti versenynapt�rban. R�ad�sul egy olyan kit�ntetett fejezet, amelyet minden ker�kp�rfanatikus �hitattal, t�k�n �lve �s k�zd�rzs�lgetve v�rt, ak�rcsak a Tr�nok Harca-fandom az adott �vad utols� epiz�dj�t. Megkaptuk azt a dr�m�t, amire v�gytunk, a por le�lepedett, �gy �rthet�, hogy a Szent H�t ut�n valamelyest al�bbhagy a szurkol�k lelkesed�se. De a kockak�veken t�l is van �let a tavaszi klasszikus szezonban: k�ts�gtelen, hogy az egy teljes hetet �s h�rom elt�r� karakterisztik�j� viadalt mag�ba foglal�, kev�sb� misztifik�lt ardenneki epil�gus nem kelt akkora visszhangot, mint egy Flandriai K�rverseny vagy egy P�rizs-Roubaix, ellenben egyfajta b�k�s �tmenetet biztos�t, amire - �gy v�lem - sz�ks�g van, miel�tt fejest ugran�nk a r�zsasz�n keretes Giro-�r�letbe.

Val� igaz, hogy amikor a t�l bek�sz�nt�vel visszaid�zz�k az aktu�lis �v legl�tv�nyosabb futamait, a best-of felsorol�sokb�l �ltal�ban kimarad a Cauberggel vari�l� Amstel Gold Race, nem is besz�lve a Mur de Huy-vel riogat� Flèche Wallonne-r�l - nem csoda, hisz' ut�bbi az egyik legkisz�m�that�bb verseny a World Tour-palett�n -, �m biztos vagyok benne, hogy id�n ez m�sk�pp lesz. Na, nem felt�tlen�l a Flèche Wallonne kiv�r�sra int� befut�ja, hanem els�sorban az Amstel Gold Race �szveszejt� fin�l�ja miatt, ami, b�tran �ll�thatom, a legvadabb �lmainkat is fel�lm�lta �s homlokegyenest szembement a sport�gi trendekkel. Tov�bb� garant�ltan eml�kezni fogunk az el�gt�telt szolg�ltat� Liège-Bastogne-Liège-re is, ami szint�n tartalmazott egy sz�vinfarktus-k�zeli momentumot, de nem annyira a verseny menete, mint ink�bb a gy�ztes szem�lye t�lthetett el minket, n�z�ket el�gedetts�ggel. Ugyan tiszt�ban vagyunk a t�nnyel, miszerint az egyetemes sport nem �gy m�k�dik, gyakran j�tszunk el azzal a gondolattal, hogy XY igaz�n meg�rdemeln� a sikert, mert � a leger�sebb, vagy mert � a legkitart�bb mind k�z�l, �m ez csak a legritk�bb esetben val�sul meg. A Liège-Bastogne-Liège idei ki�r�sa viszont kiv�telt k�pez e tekintetben.

Bizony�ra sokakat meglep a t�ny, miszerint a dimbes-dombos Limburg tartom�nyban kacskaring�z� Amstel Gold Race - ami val�j�ban teh�t nem is �rinti az Ardennek vall�niai vonulatait - a gazdag ker�kp�ros kult�r�val b�szk�lked� Hollandia egyetlen World Tour-szint� egynapos viadala. A vil�gh�r� s�rf�zde �ltal szponzor�lt (�s tulajdonolt) ker�kp�rversenyt a '60-as �vek m�sodik fel�ben h�vt�k �letre, azzal a nem titkolt szervez�i sz�nd�kkal, hogy kre�ljanak egy hamis�tatlanul holland klasszikust, amely m�lt� kih�v�ja lehet ak�r a legnagyobb preszt�zzsel rendelkez� Monumentumoknak is, mint amilyen a Ronde van Vlaanderen vagy a Mil�n�-Sanremo. A kalandos t�rt�nelm� Amstel Gold Race az ut�bbi �vtizedek folyam�n csakugyan betagoz�dott a piros bet�kkel szedett tavaszi klasszikusok k�z�, v�g�rv�nyesen stabiliz�lva a hely�t a mindenkori versenynapt�rban az ardenneki h�t nyit�nyak�nt, �m tov�bbra is keresi identit�s�t.

Az izgalomfaktor n�vel�s�t c�lz� identit�skeres�s keret�ben az �tvonalat �lland� k�s�rletez�snek vetik al�: hol a c�lv�ros, hol a rettegett Cauberg poz�ci�ja v�ltozik. A befut� �jrarajzol�sa �ltal a szervez�k gyakorlatilag k�ny�kre-kedv�kre b�v�tik vagy �ppen sz�k�tik az es�lyesek t�bor�t: a Cauberget ez�ttal k�t tov�bbi emelked� k�vette a programban, a c�lvonalat pedig - az el�z� hat ki�r�shoz hasonl�an - Berg en Terblijtben festett�k fel, b� 6 kilom�terre az utols� kih�v�st jelent� Bemelerberg cs�cs�t�l. Az idei �tvonal nem kevesebb, mint 35 (!) r�vid, �mde ann�l intenz�vebb er�kifejt�st rejtett mag�ban, amivel az Amstel Gold Race b�ven t�ltesz Monumentum-st�tusz� rokonain, szigor�an a mennyis�gi adatokat tekintve.

A sz�k�s, kanyarg�s limburgi utakon elny�l� mez�nyb�l a Brabant Ny�l-gy�zelemmel hangol� Mathieu van der Poel - akit Julian Alaphilippe egyenesen 'jelens�g'-nek titul�lt - dobbantott el�sz�r: az interdiszciplin�ris tehets�g a c�lt�l tekint�lyes t�vols�gra fekv� Gulpenbergen vetett v�get a l�tsz�lagos amerik�z�snak, a Gorka Izagirr�vel k�ttetett egy�ttm�k�d�s azonban tiszavir�g-�let�nek bizonyult. Az orsz�g�tra csup�n kir�ndulni j�r� van der Poel �tmenetileg mell�kszerepl�v� alacsonyodott, amikor az Eyserbosweg t�v�ben a Dries Devenyns sz�l�rny�k�b�l el�b�j� Julian Alaphilippe megind�totta a sorsd�nt�(nek hitt) offenz�v�t. Az �lete szezonj�t fut� franci�val csup�n Jakob Fuglsang tudta tartani a l�p�st, �jabb fejezetet nyitva ezzel kettej�k kiegyenl�thetetlennek t�n� p�rharc�ban. Az eleinte hat�konyan �sszedolgoz� szt�rp�ros els�sz�m� �ld�z�je, Micha� Kwiatkowski hol Matteo Trentin t�rsas�g�ban, hol mag�nyosan igyekezett cs�kken�sre b�rni a k�l�nbs�get, rem�nykedve abban, hogy a k�t �llovas k�z�tt h�z�d� k�pess�gbeli szakad�k el�bb-ut�bb �rdekellent�teket sz�l �s a kooper�ci� �sszeomlik. A k�zelg� taktikai patthelyzet els� jelei a Bemelerberg l�b�n�l mutatkoztak meg: a biztos veres�g elker�l�se �rdek�ben Jakob Fuglsang t�bb k�s�rletet is tett arra, hogy lev�lassza a h�ts� kerek�r�l a v�gsebess�g�ben b�z� Julian Alaphilippe-et, mindhi�ba, a francia riv�lis ugyanis �rny�kk�nt k�vette.

Az �g�retes akci� hal�los �t�let�t az Astana sportigazgat�ja suttogta Fuglsang f�l�be, vil�gos utas�t�st adva a d�n versenyz�nek arra, hogy e perct�l kezdve egy centit se tekerjen az �len. A g�rcs�kre hivatkoz� Alaphilippe ugyancsak vonakodott a vezet�st�l, �gy az a tetemes el�ny, amit egy�ttes er�vel harcoltak ki, �s amit a t�v�k�perny�k el�tt �lve behozhatatlannak ki�ltottunk ki, egyik pillanatr�l a m�sikra olvadt el. Egy filmv�szonra k�v�nkoz� sportdr�ma elevenedett meg a szemeink el�tt, ahogy a f�lperces h�tr�nyb�l visszakapaszkod� Micha� Kwiatkowski a flamme rouge alatt elcs�pte a d�bbenett�l s�jtott sz�kev�nyeket, akik csup�n a c�legyenesben eszm�ltek r�, hogy a versenyr�di�ban fals sz�madatokat k�z�ltek vel�k: bizony�ra megh�lt a v�r az ereikben, amikor a t�volban kirajzol�dott Mathieu van der Poel sziluettje, nyom�ban az �ld�z�boly foszl�nyaival.

Az Alaphilippe-Fuglsang kett�s egy csap�sra elvesztette az ir�ny�t�st az esem�nyek felett �s a Strade Bianch�vel ellent�tben az Amstel Gold Race-en megfizettek kock�zatos j�tszm�ik�rt. A c�lvonal l�tv�ny�t�l megvadul� van der Poel irt�zatos sebess�ggel sz�guldott el mellett�k �s csodasz�mba men� felt�mad�s�val - amit t�rt�netesen H�sv�t vas�rnapj�n mutatott be - val�s�gos hangrobban�st id�zett el� a helysz�ni szurkol�k k�r�ben. Szinte felfoghatatlan, amit a holland fenom�n m�velt azon az �prilisi d�lut�non. Ne felejts�k el, hogy az �desapja nyomdokaiba l�p� Mathieu van der Poel jelent�s, k�zel 50 m�sodperces hendikepet t�ntetett el a hajr�ban, miel�tt megrajzolta volna a klasszikus mez�ny kr�mj�t. Mindezt egyes-egyed�l, puszt�n nyers erej�re t�maszkodva, strat�giai bakl�v�sek tucatj�t elk�vetve. Aki l�tta, sosem felejti el, aki nem, annak aj�nlom megtekint�sre az al�bbi felv�telt a verseny utols� kilom�ter�r�l.

A Flèche Wallonne neve r�pke h�rom �vtized alatt egybeforrt az 1982-ben felfedezett Mur de Huy-vel, azaz a K�poln�k �sv�ny�vel (franci�ul: Chemin des chapelles, utalva ezzel az �t ment�n elhelyezked� hat kegyhelyre). „Csup�n 1300 m�ter hossz�, de mintha sohasem �rne v�get” - �nt�tte szavakba tapasztalatait a 2002-ben diadalmaskod� Mario Aerts. A k�ny�rtelen meredeks�g� fal - a legend�s S-kanyar bels� �ve a 30%-ot s�rolja, ahol m�r az ima sem seg�thet - megtorolja a t�relmetlens�get, kiv�r�sra intve a mindenkori bajnok-aspir�nsokat: nem v�letlen, hogy a hegytet�n bev�gz�d� ardenneki klasszikuson utolj�ra 2003-ban sz�letett sz�kev�nygy�zelem, akkor a baszk Igor Astarloa t�rte fel a k�dot. A Mur de Huy egyedi identit�st k�lcs�nz�tt a Flèche Wallonne-nak, igaz, egyben az egyik legkisz�m�that�bb forgat�k�nyv alapj�n zajl� World Tour-viadall� alacsony�totta. Kisz�m�that� abban a tekintetben, hogy a f�jdalomoszt� finis gyakorlatilag hal�lra �t�li a t�voli pr�b�lkoz�sokat, amelyek enn�l fogva legfeljebb energiaelvon� funkci�t t�lthetnek be. A siker kulcsa teh�t a hidegv�r �s az id�z�t�s. Mindett�l f�ggetlen�l az eleve k�dolt kudarc az idei, 83. ki�r�s alkalm�val sem riasztotta vissza a k�s�rletezni v�gy�kat, �s ez valahol j�l is van �gy - jobb, mintha a favoritokat t�m�r�t� f�mez�ny �lbetett k�zzel v�rn� az utols� kilom�tert.

A h�romszor teljes�tend� Meuse-parti k�rp�lya hegyi tril�gi�ja t�bbek fant�zi�j�t is megmozgatta: Cesare Benedetti, Damiano Caruso �s Pierre-Luc P�richon a C�te de Cherave-on pr�b�lt szerencs�t, akikhez a k�vetkez� k�rben Nathan Haas, Tom-Jelte Slagter, Tomas Marczynski �s Michael Gogl csatlakozott, seg�dkezve a nap eleji sz�kev�nycsoport tagjainak levad�sz�s�ban. A vad�szat ugyan sikerrel z�rult, �m a heteket r�videsen els�p�rte egy �jabb akci�, amit Bjorg Lambrecht �s Giulio Ciccone kezdem�nyezett a Mur de Huy tetej�n. A rekordbajnok Alejandro Valverd�vel fel�ll� Movistar �nk�nt v�llalta a piszkos munk�t �s alig kevesebb mint 10 kilom�ter leforg�sa alatt �jraegyes�tett�k a kett�szak�tott mez�nyt. Az utol�r�st k�vet� �tmeneti nyugalmat kihaszn�lva Marczynski ism�t elsziv�rgott, Matej Mohoric kisv�rtatva k�vette, amint viszont a hajr� k�zeledt�vel a Deceuninck-Quick Step k�zbe vette a gyepl�t, kettej�k sorsa megpecs�tel�d�tt.

A Julian Alaphilippe siker��rt dolgoz� Dries Devenyns �s Enric Mas a hagyom�nyos forgat�k�nyvnek megfelel�en hat�stalan�totta a k�sei t�mad�st, ezzel el�k�sz�tve a terepet a v�gs� �sszecsap�shoz. Az�ltal, hogy a Mur de Huy-�n szembesz�l uralkodott, tov�bb n�tt az id�z�t�s jelent�s�ge, a bombaform�ban �rkez� Jakob Fuglsang viszont mit sem t�r�d�tt a nehez�t� k�r�lm�nyekkel, b�tran vetette bele mag�t a sokak �lm�t der�kba t�r� S-kanyarba, n�mi eg�rutat nyerve mumusa, Alaphilippe el�tt, aki a nagyon is val�s fenyeget�s ellen�re nem esett p�nikba, j�zanul osztotta be erej�t �s az utols� pillanatig kiv�rt a sprint megind�t�s�val. Az �jgener�ci�s francia szuperszt�r keserves k�zdelem �r�n v�g�l megv�dte a c�m�t - a tavalyival ellent�tben ez�ttal tudat�ban volt a gy�zelm�nek. Ugye-ugye, a t�relem r�zs�t terem.

„Nem ut�lom �t. Csup�n k�l�nb�z� versenyz�i kvalit�sokkal rendelkez�nk - m�g � az egynapos viadalokon tarol, �n a szakaszversenyeken. Nem vagyunk egyenl�ek, de legal�bb megharcolhatunk egym�ssal. Verseny n�lk�l kev�sb� lenne sz�rakoztat�.”

Jakob Fuglsang a Julian Alaphilippe-pel folytatott tavaszi rivaliz�l�s�r�l

Az �reg H�lgy 27 �vnyi t�voll�t ut�n hazat�rt: a Liège-Bastogne-Liège szervez�s�ge szak�tott Ans v�ros�val �s a verseny nev�hez h�en Liège sz�v�be, a Meuse-menti Boulevard d'Anvoy-ra helyezte vissza a befut�t. Ha nincs Ans, nincs dombtetei finis �s nincs a C�te de Saint-Nicolas sem, amit a c�lhelysz�n m�dos�t�s�val egy id�ben kirad�roztak a szintrajzb�l. A patin�s szakport�lok szerz�i szinte kiv�tel n�lk�l egyet�rtettek abban, hogy a t�rt�nelmi jelent�s�g� k�lt�ztet�s megbolygathatja a vallon Monumentum dinamik�j�t, agresszivit�sba lovallva a hegymenetre specializ�l�dott kerekeseket, akik att�l tartanak, hogy egy t�meges sprint eset�n kudarcot vallan�nak gyorsl�b� ellenfeleikkel szemben. Az �jragondolt, ereszked�s fin�l� azonban �nmag�ban nem garant�lja a v�lt-rem�lt extra izgalmakat, s�t, a j�sz�nd�kkal eszk�z�lt �tvonal-v�ltoztat�s ak�r balul is els�lhetett volna.

Ahhoz, hogy boruljon a pap�rforma, mindenekel�tt kellett, hogy legyen valaki, aki v�llalja a kock�zatot �s megakad�lyozza a szak�r�k �ltal predesztin�lt kiscsoportos hajr�t. Erre a szerepre keresve sem lehetett volna alkalmasabb figur�t tal�lni a jelenlegi mez�nyben, mint Jakob Fuglsang. Az egynapos versenyz�s �z�re r��rz� d�n all-rounder ugyanis t�l sokszor kapott ki az idei tavasz sor�n ahhoz, hogy legal�bb egyszer ne nyerjen. M�r csak ez�rt sem tehette meg, hogy ne fusson neki m�g egyszer, utolj�ra, v�llalva a kock�zatot. Az er� vele volt, no meg a szerencse is. A sors tartozott neki egy klasszikus gy�zelemmel �s v�g�l a Liège-Bastogne-Liège-en t�rlesztett. A majdnem-embert azon a zimank�s vas�rnapon nem lehetett meg�ll�tani, legyen a befut� ak�r s�k, ak�r dombtetei.

�prilis utols� napjaiban Vall�ni�ba visszalop�dzott a lucskos t�l: a fagypont k�zeli h�m�rs�kleten diderg� versenyz�k lehelletfelh�ket f�jtattak az Ardennek erdeiben. Az anyaterm�szet voltak�pp megk�ny�r�lt a Liège-Bastogne-Liège mez�ny�n, hiszen a csapad�kot ez�ttal s�r� es� form�j�ban m�rte r�juk, nem �gy, mint a h�rom �vvel ezel�tti, behavazott futamon. A nyomor�s�gos id�j�r�s ett�l f�ggetlen�l sz�mos neves �ldozatot szedett, egyetemben az er�tpr�b�l� hegy-v�lgyes �tvonallal: a sziv�rv�nysz�n� trik� �tk�val s�jtott Alejandro Valverde, aki a legend�s Eddy Merckx gy�zelmi rekordj�t �ld�zte, a t�v k�tharmad�n�l hat�rozott �gy, hogy besz�ll a csapatkocsiba, v�get vetve ardenneki vessz�fut�s�nak. Hasonl� d�nt�sre sz�nta el mag�t a Flandriai K�rverseny idei meglepet�sbajnoka, Alberto Bettiol �s a hull�mv�lgyb�l kikecmeregni k�ptelen Dan Martin is. Mindek�zben a f�mez�ny �l�n t�ncol� Greg Van Avermaet m�s jelleg� terveket sz�v�getett: a CCC mag�nyos farkasa a C�te de la Haute-Lev�e cs�csa k�zel�ben kapta sz�t az elemekkel k�zd� sort, mag�val r�ntva egy illusztris t�rsas�got, melyben ott t�m�r�lt Vincenzo Nibali, Philippe Gilbert, Enric Mas, Max Schachmann, Ilnur Zakarin, Gorka Izagirre �s j�n�h�ny felszabadult Movistar-seg�t� is, �m a Col du Rosier l�b�hoz �rve a csoportos offenz�v�nak befellegzett. A megad�sra nem hajland� Tanel Kangert Omar Fraile szem�ly�ben cinkost�rsra tal�lt, akivel eredm�nyes kontrat�mad�st szerveztek, melyet a sokcsillagos es�lyesek test�rei fel�gyeltek, m�gnem Kangert sz�l�ban folytatta.

Noha a Philippe Gilbert keresztnev�vel teleping�lt C�te de la Redoute felett kider�lt az �g, a keskeny aszfaltcs�kon felkapaszkod� bolyban vihar el�tti csend honolt. Az els� v�szj�sl� mennyd�rg�seket a C�te des Forges lejtmenet�ben el�ret�reked� Astana csapat hatf�s deleg�ci�ja keltette - igaz, Gorka Izagirre besokallt egy �les balosban. Az ugr�deszkak�nt funkcion�l� Roche-aux-Faucons k�z�ps� szakasz�n Michael Woods sz�ktette meg Davide Formol�t, illetve Jakob Fuglsangot, aki megk�nnyebb�lten l�legezhetett fel, miut�n az idei tavasz folyam�n el�sz�r siker�lt ler�znia mag�r�l az �sellens�get, Julian Alaphilippe-et. Eme felett�bb pozit�v fejlem�ny olyannyira felb�tor�totta a sikerre szomjaz� d�nt, hogy a liège-i befut�t�l tizen�t kilom�terre egy�ni akci�ra adta a fej�t. A babaarc� gyilkos eszeveszett sz�guld�sa kish�j�n katasztr�f�ba torkollott: komment�tor �s szurkol� vil�gszerte egy emberk�nt sikoltott fel, ahogy a c�l fel� igyekv� Fuglsang h�ts� kereke megbicsaklott abban az omin�zus balkanyarban. De nem, egy cs�sz�s felfest�s sem �llhatott a siker �tj�ba. Jakob Fuglsang elk�peszt� l�lekjelenl�tr�l tan�bizonys�got t�ve, k�t ker�ken hordta ki a sz�vrohamot, hogy azt�n kezeit a magasba emelve �nnepelhesse, hogy majdnem-emberb�l Monumentum-gy�ztess� avanzs�lt. Minden j�, ha v�ge j�, nem igaz?

„Pillanatokkal azel�tt, hogy megkezdt�k volna a Redoute l�b�hoz vezet� gyors lejtmenetet, figyeltem az arc�t, h�tha siker�l leolvasnom r�la valami jelet azzal kapcsolatban, hogyan �rzi mag�t, mire � visszan�zett r�m, �s azt mondta: 'rem�lem, ma te nyersz'”

- id�zi vissza Julian Alaphilippe fairplay-d�jas gesztus�t a k�s�bbi gy�ztes, Jakob Fuglsang.

A tavaszi klasszikus szezon a szok�soknak megfelel�en - a tiszteletbeli �s val�di - ardenneki viadalokkal z�rult. A v�ltoz� terepviszonyok m�dos�tott�k a mez�ny �sszet�tel�t �s �rtelemszer�en �jra�rt�k az es�lyesek list�j�t. Ha a kockak�veken - kimondva-kimondatlanul - mindenki Peter Sagan ellen tekert, akkor az Ardennekben Alejandro Valverde h�ts� kereke ker�lt a c�lkeresztbe, a kiemelt m�diafigyelem pedig csak tet�zte a veter�n spanyolra helyezed� nyom�st. Valverde uralm�nak megd�nt�se �rdek�ben hogy, hogy nem egyed�l a Quick-Step tudott el�rukkolni m�k�d�k�pes megold�sokkal - legal�bbis csapatszinten, hiszen az egy�ni amb�ci�kb�l term�szetesen nem volt hi�ny. A gy�zelem�hes farkasfalka �sszehangolt taktik�ja ezennel sem maradt koron�zatlanul...

A kockak�vek pora tovasz�llt, az Ardennekbe �rve ugyan egyenletesebb� v�lt az �tfel�let, azonban egyre s�r�bben k�vett�k egym�st az ig�nybevev� erdei emelked�k, melyek m�r kev�sb� kedveztek a Flandria k�rversenyen �s a Paris-Roubaix-n vit�zked�knek. Ennek megfelel�en �j ellenfelet kapott az els�pr� sz�ri�ban l�v� Quick-Step csapata: az imm�ron 38 �ves Alejandro Valverde uralta az elm�lt �vekben ezt a r�gi�t, legy�zhetetlens�g�nek m�tosza felhatalmazta a mez�nyt az �sszefog�sra. A spanyol tavalyi s�lyos s�r�l�se (a Tour de France d�sseldorfi id�futam�n bukott �s t�rte el a t�rdkal�cs�t) m�g a tov�bbi karrierj�t is vesz�lybe sodorhatta volna, �m Bala - ahogyan versenyz�t�rsai nevezik - nem volt hajland� feladni a nyer�st. Alig n�h�ny h�nap eltelt�vel �jra ker�kp�rra �lt �s id�n elk�peszt� form�ban t�rt vissza, sorozatban sz�ll�totta a szakaszgy�zelmeket haz�ja egyhetes k�rversenyein, �gy semmi jel nem mutatott arra, hogy megszakadhat az ardenneki dominanci�ja. Viszont az id� nem neki dolgozik, r�ad�sul annyira felpaprik�zta a mez�nyt a l�tsz�lagos �rinthetetlens�ge, hogy gyakorlatilag csapatt�rsain k�v�l mindenki ellene tekert. �rthet�, hiszen mindny�jan tiszt�ban voltak azzal, ha elviszik Valverd�t a c�lig, aligha verhetik meg, �gy a csapatok mindent megtettek annak �rdek�ben, hogy izol�lj�k vagy legal�bbis gyeng�ts�k a spanyolt. Erre a feladatra pedig egy�rtelm�en a Quick-Step t�nt a legalkalmasabbnak: a belga bejegyz�s� egy�ttes soha nem l�tott egys�get �s versenyintelligenci�t mutat ebben a szezonban. A farkasfalka tagjai k�z�tt nincs bebetonozott hierarchia, b�rmikor k�pesek fel�ldozni magukat egym�s�rt �s f�lretenni szem�lyes amb�ci�ikat - pontosan az�rt, mert tudj�k, hogy ford�tott esetben a t�bbiek is megtenn�k �rt�k. �s ett�l a versenyz�i rugalmass�gt�l �s �nzetlens�gt�l v�lhat gazdagon gy�m�lcs�z�v� az el�re kidolgozott taktika.

Valverde zsin�rban n�gyszer nyerte meg a Flèche-Wallonne-t 2014 �s 2017 k�z�tt

Nem v�letlen�l �rtam a bevezet�ben, hogy tiszteletbeli �s val�di ardenneki viadalok, ugyanis az 53. alkalommal megrendez�sre ker�l� Amstel Gold Race-nek semmi k�ze a belga hegyvonulathoz, l�v�n Hollandi�ban zajlik, profilja m�gis illeszkedik az ardenneki klasszikusok kateg�ri�j�ba. Egyfajta �tmenetet k�pez teh�t a kockak�vek �s a vallon emelked�k k�z�tt. Az Amstelen m�g rajthoz �lltak a Saganhoz �s Van Avermaethoz hasonl� kockak�ves specialist�k is, hiszen ami�ta - konkr�tan tavaly �ta - nem k�zvetlen�l Cauberg ut�n van a befut�, mutatkozik n�mi sansz egy reduk�lt l�tsz�m� mez�nyhajr�ra. Att�l f�ggetlen�l, hogy ez a verseny 'csup�n' felvezet�k�nt, vagy ha �gy tetszik el��telk�nt funkcion�l a t�rzsgy�keres ardenneki klasszikusok el�tt, �tvonala 35 kategoriz�lt emelked�t tartalmaz, azaz t�bbet, mint a Flèche Wallonne �s a Liège-Bastogne-Liège programja egy�ttv�ve (!). Persze, ezek a limburgi hegyecsk�k messze nem olyan f�lelmetesek, mint az el�bb eml�tett k�t egynapost f�mjelz� t�rsaik (pl. Mur de Huy, C�te de la Redoute, Roche-aux-Faucons...stb.). Az Amstel Gold Race igazi esszenci�j�t - a Caubergen k�v�l - a szesz�lyesen kanyarg�, sz�k szerv�zutak adj�k, melyek megbosszulj�k a t�lzott passzivit�st �s a taktikai figyelmetlens�geket (nem megfelel� helyezked�s, pillanatnyi kihagy�sok).

Az idei kiad�s a tavalyi mint�j�ra k�sz�lt, azaz ahogyan arra az im�nt utaltam, a Cauberg �s a befut� k�z� tov�bbi k�t emelked� zs�fol�dott; a j�nev� Guelhemmerberg �s a Bemelerberg. A maastrichti rajtot egyperces n�ma cs�nd el�zte meg a Paris-Roubaix teljes�t�se k�zben �let�t veszt� Goolaertsra eml�kezve. Mintha maga a verseny is �tvette volna ezt a kiss� gy�szos alaphangulatot, hiszen eg�szen az utols� 35 kilom�terig kellett v�rni az els� �leter�s t�mad�sokra. Az Eyserboswegen Gorka Izagirre szaggatta sz�t a sort, majd testv�re, Jon sz�l�ja tov�bb tet�zte a k�rokat. A Cauberg harmadik, egyben utols� megm�sz�sa el�tt Roman Kreuziger dobbantott az egyre fogyatkoz� �lbolyb�l, akit az Amstel-specialist�nak tekinthet�, kor�bbi k�tszeres bajnok Enrico Gasparotto k�vetett. Az �tmenetileg eredm�nyes egy�ttm�k�d�s keretein bel�l utol�rt�k a nap eleji sz�kev�nycsoport marad�k�t �s maxim�lisan f�l perc k�r�li el�nyt alak�tottak ki. A Caubergen felfel� megindult a mozgol�d�s az �ld�z�k k�r�ben, �m ezek a kontr�k meglehet�sen r�vid �let�eknek bizonyultak - igaz, a k�l�nbs�g az akci�l�ncnak k�sz�nhet�en rohamosan cs�kkent.

Alejandro Valverde a Geulhemmerbergre tartogatta a maga offenz�v�j�t, minek k�vetkezt�ben egyr�szt jelent�sen lereduk�l�dott az es�lyesek csoportja, m�sr�szt az ut�lag felz�rk�z� Jakob Fuglsang munk�j�nak eredm�nyek�pp h�tbacsapt�k a sz�kev�nyeket. Az Astana kiv�l�an haszn�lta ki l�tsz�mf�l�ny�t: Fuglsang folyamatosan puh�totta az ellenfeleket, ezzel el�k�sz�tve a terepet Michael Valgrennek. Az Omloop gy�ztese az utols� emelked�n, a Bemelerbergen pr�b�lkozott el�sz�r, majd miut�n nem j�rt sikerrel - Sagan �s Wellens levad�szta -, 2.5 km-re a befut�t�l �jabb t�mad�st ind�tott �s ezennel megragadt az �len. A 2016-ban m�sodikk�nt v�gz� d�nt Kreuziger �s kisv�rtatva Gasparotto vette �ld�z�be, mik�zben h�tul Sagan�k egy l�tv�nyos megtorpan�sba fojtott�k egym�s gy�zrlmi es�lyeit. Kreuziger v�g�l elkapta Valgren h�ts� kerek�t, �m alulmaradt a k�tszem�lyes sprintben: a cseh k�szs�gesen felvezette a hajr�t egykori csapatt�rs�nak, aki �jabb siker�vel bizony�totta r�termetts�g�t �s feliratkozott az egynapos men�k legsz�kebb elitj�be.

Ha Flèche Wallonne, akkor Mur de Huy. �s ha Mur de Huy, akkor Alejandro Valverde. Mintha az ut�bbi �vekben beakadt volna a lemez, ugyanazt a kott�t f�jja a mez�ny: hi�ba munk�lkodik minden csapat elkeseredetten azon, hogy leszak�tsa a f�ellens�gnek kiki�ltott spanyolt, v�g�l kudarcot vallannak �s b�nultan n�zik, ahogyan Bala elsz�guld mellett�k �s sz�rja nyilait a c�lban. Mindez zsin�rban n�gyszer j�tsz�dott le �s Valverde szezonb�li eredm�nysor�t tekintve senki sem merte val�ban elhinni, hogy id�n m�sk�pp lehet. Kiv�ve a Quick-Stepet, ahol nem csak 'az egyszer minden sorozatnak v�geszakad' �s a 'senki sem verhetetlen' klis�kbe kapaszkodhattak, hanem az �ltaluk k�pviselt �rb�li er�dimenzi�ba, no meg persze taktikai zsenialit�sukba, melynek sikerre vitel�r�l a kor�bbiakban m�r esett sz�. Ardenneki kapit�nyuk, Julian Alaphilippe kapta a legnagyobb bizalmat a ker�kp�ros szaksajt� r�sz�r�l, egyhang�an �t ki�ltott�k ki Valverde els�sz�m� kih�v�j�nak, miut�n az elm�lt 3 �vben k�tszer is m�sodikk�nt z�rt m�g�tte. A 2018-ban 82. alkalommal ki�rt Flèche Wallonne - a v�rakoz�soknak megfelel�en - val�ban kettej�k p�rharc�t hozta.

Az esem�nyek a Mur de Huy els� teljes�t�sekor kezdtek felforr�sodni, mikor a megszokott forgat�k�nyvet k�vetve, a leger�sebb csapatok az offenzivit�s mezej�re l�ptek: Michal Kwiatkowski, Rui Costa �s Jelle Vanendert akci�j�t Mikel Landa kontroll�lta, aki eg�sz nap a vill�mh�r�t� szerep�ben tetszelgett �s oroszl�nr�szt v�llalt a mez�ny es�lyeinek �letben tart�s�hoz sz�ks�ges munk�b�l. A befut�t�l nagyj�b�l 45 kilom�terre l�v� C�te d'Ereffe nevezet� emelked� t�bbeknek is meghozta a kedv�t a t�mad�shoz: Michael Gogl �s Enric Mas temp�n�vel�se �gyazott meg Vincenzo Nibali fell�p�s�nek. A h�rom monumentum-gy�zelmet jegyz� olasz forr�sba hozta a ked�lyeket, fant�ziad�s k�s�rlet�hez volt csapatt�rsa Tanel Kangert, Jack Haig �s Maximilian Schachmann csatlakozott, csak hogy a Quick-Step is k�pviseltetve legyen. Nibali�k bekebelezt�k a sz�kev�nycsoport romjait �s b�ztat� �temben n�velt�k el�ny�ket, amely 1 perc k�rny�k�n kulmin�lt a c�l el�tt 15 kilom�terrel. Egyre szorult a hurok a mez�nyben �l� favoritok nyaka k�r�l, �gy a Lotto-Soudal �s a Bora-hansgrohe is mozgos�totta utols� er�tartal�kait.

Tiesj Benoot egy kategoriz�latlan emelked�n h�zta meg a sort, megcsapolva ezzel az �lcsoport f�rj�t, ami 15-20 m�sodperc k�rny�k�re esett vissza - kezdett kirajzol�dni teh�t a v�rva v�rt Valverde-Alaphilippe �sszecsap�s. Vincenzo Nibali a C�te de Cherave-on m�g egy utols�t r�gott a ped�lba, �m v�g�l feladta az akci�t �s visszas�llyedt a mez�nybe. Jack Haig �s Maximilian Schachmann azonban eg�szen a Mur-ig kitartott: sarkukban a pelotonnal v�ghattak neki a rettegett falnak. Miut�n Haig elfogyott, Schachmann m�g elj�tszotta az �z�tt vadat, hogy ezzel r�k�nyszer�tse a Lotto-Soudalt az �ld�z�sre. Az � el�zetes terv�k alapj�n Jelle Vanendert vezette volna fel a hajr�t Tim Wellensnek, viszont az �r�lt hajsza k�zben az els�sz�m� ember elvesztette seg�t�je kerek�t. Vanendert mit sem sejtve levad�szta Schachmannt, majd legnagyobb meglepet�s�re Wellens helyett Julian Alaphilippe l�tt ki m�g�le. Alejandro Valverde k�s�n kapcsolt �s k�ptelen volt ledolgozni a rossz helyezked�sb�l ad�d� h�tr�ny�t, �gy n�gy �vnyi egyeduralom ut�n meg kellett el�gednie a 2. hellyel. Mint ut�lag kider�lt, Alaphilippe az�rt nem �nnepelt a c�lban, mert menet k�zben elromlott a r�di�ja �s meg volt r�la gy�z�dve, hogy Nibali m�r be�rt el�tt�k...

a 2018-as Flèche Wallonne utols� kilom�tere - Mur de Huy

La Doyanne, azaz az �reg H�lgy - �gy nevezik a klasszikusok klasszikusak�nt emlegetett Liège-Bastogne-Liège-t, melyet 1892-ben h�vtak �letre �s id�n 104. alkalommal t�zt�k az orsz�g�ti versenynapt�r programj�ra. Romantikus �tvonal�t az ardenneki erd�k �rny�k�ban megb�j� kegyetlen emelked�k f�szerezik: mi�ta 1992-ben Ans-ba helyezt�k �t a befut�t, tradicion�lis fin�l�ja �rintetlen maradt �s a Redoute - Roche-aux-Faucons - Saint-Nicolas szenth�rmass�g lejt�in zajlik. Ugyan a C�te de la Redoute m�lt�n f�mjelzi a klasszikus szezon z�r�viadal�t, az ut�bbi �vtizedekben elvesztette sorsd�nt� szerep�t a c�lt�l val� t�vols�ga ok�n (k�zel 40 kilom�ter), �gy csak mint potenci�lis buktat� �s energiav�mp�r szerepel az �tvonalban. A mez�ny csak a legritk�bb esetben enged�lyezi az egy�ni akci�k �rv�nyre jut�s�t, id�n azonban hiba cs�szott a m�trixba �s a Valverd�ben b�z� Movistar kez�b�l kir�ngatt�k a gyepl�t -  eg�szen konkr�tan a Quick-Step szor�totta satuba a Flèche-Wallonne-on elszenvedett fiask� ut�n visszav�gni k�v�n� spanyolt, akinek p�lyafut�sa sor�n 4 alkalommal siker�lt "megrajzolnia" ellenfeleit az ans-i emelked�n.

A helyenk�nt 20%-os meredeks�ggel b�r� Redoute id�n sem bizonyult kulcsfontoss�g�nak a v�gs� gy�zelem szempontj�b�l, noha t�ptalajt ny�jtott a Quick-Step-vonat sz�m�ra a harm�nia megbont�s�ra - Enric Mas n�velte a temp�t a hegymenetben, ezzel megny�jtva a sort �s nyom�st helyezve a riv�lisok v�ll�ra. A pokol csak a Roche-aux-Faucons-on szabadult el igaz�n, cirka 20 kilom�terre a c�lt�l: el�bb Philippe Gilbert, majd Sergio Henao pr�b�lkozott t�mad�ssal, ut�bbi mag�val h�zta Michael Woods �s Jakob Fuglsang mellett Bob Jungelst is, aki irgalmatlan iramot dikt�lt a hegytet�ig. A luxemburgi bajnok azonban nem el�gedett meg ennyivel, �s amint lejteni kezdett az �t, hat�rozott ped�lfordulatokkal hagyta fak�pn�l sz�kev�nyt�rsait - fejsejlik Peter Sagan Paris-Roubaix-n bemutatott man�vere. Az �ld�z�k k�z�l j�ideig csup�n Tim Wellens �s Dan Martin er�ltette Jungels hajszol�s�t, �m miut�n az �r versenyz� defektet kapott, megcsappant a v�llalkoz�i kedv a Valverde �s Alaphilippe nev�vel felc�mk�zett csoportban. A h�tr�nyuk alulr�l nyaldosta az egy percet, mikor a C�te de Saint-Nicolas l�b�hoz �rtek, �gy nem volt mese, tenni kellett valamit. Jelle Vanendert t�rte meg a csendet �s egymaga lefelezte a k�l�nbs�get, azonban m�g miel�tt l�t�t�vols�gon bel�lre ker�lhetett volna, kifogyott a l�er�kb�l. Jungels egyenletes er�beoszt�sa v�g�l kifizet�d�tt, Romain Bardet �s Michael Woods k�sei akci�ja sem adhatott okot aggodalomra. Gy�zelemittas kimer�lts�g k�zepette gurult �t a c�lvonalon, m�g a verseny �tcsillagos es�lyesei a dobog�s helyez�sek�rt csat�ztak a messzi t�volban. Bob Jungels az Andy Schleck-i taktik�t jutatta �jra diadalra: 2009-ben honfit�rsa ugyancsak a Roche-aux-Faucons r�mp�in ind�totta nyer� t�mad�s�t.

� �szint�n fogalmam sincs, hogyan �s mik�nt kezdjek hozz� ehhez a bejegyz�shez, ami eredetileg csup�n n�gy egynapos versenyr�l sz�lt volna a maga sz�raz objektivit�s�ban, hiszen arra tettem �g�retet, hogy a f�oldalon ker�l�m az elfogults�got. M�r amennyiben ez lehets�ges. �s most nem az, �gyhogy azon fel�l, hogy besz�molok az elm�lt hetek eredm�nyeir�l, term�szetesen nem hagyhatom �s nem is akarom sz� n�lk�l hagyni azt a trag�di�t, ami m�lys�gesen megrend�tette a ker�kp�ros t�rsadalmat, k�zt�k engem is. Ennek f�ny�ben neh�z lelkesedni a tavaszi klasszikus szezon fin�l�j��rt, �gyhogy elk�pzelhet�, hogy nem siker�l majd kell�en patetikusra ez a cikk.

A minden szempontb�l zseni�lis Flandria ut�n egy h�ttel az '�szak Pokla' fel� vette az ir�nyt a mez�ny, k�vetkezhetett teh�t az �v legjobban v�rt �s legkegyetlenebbnek tartott klasszikus egynapos viadala, a Paris-Roubaix, ami 115. alkalommal ker�lt ki�r�sra. A h�tsz�l �rkezt�vel rendk�v�l gyors versenyre lehetett sz�m�tani, �gy az eredetileg tervezettn�l negyed �r�val k�s�bb l�tt�k el a rajtot. A rettegett Roubaix els� 100 kilom�ter�n nem tudott kialakulni sz�k�s, k�sz�nhet�en a tal�n m�g a v�rtn�l is brut�lisabb temp�nak. Az els� kockak�ves szektor el�tt azt�n h�rom vesz�lytelennek �t�lhet� embert hagytak megl�gni, mik�zben a bolyban is zajlottak az esem�nyek. M�g Naesen, Gallopin �s Durbridge a f�ldre ker�lt, az egyik legnagyobb favoritnak kiki�ltott Greg Van Avermaet mechanikai gondokkal k�szdk�d�tt. A h�r persze eljutott a karrierje utols� verseny�t teljes�t� Tom Boonen f�l�be is, aki r�gt�n a sor �l�re �llt �s megk�s�relte megnehez�tteni honfit�rsa dolg�t, aki ugyan vissza�rt, de megpr�b�ltat�sai ezzel nem �rtek v�get. Az �tcsillagos Trou�e d'Arenbergre �rve Van Avermaet buk�sba keveredett �s ker�kp�rt kellet cser�lnie, mire a Quickstep �jabb temp�n�vel�ssel reag�lt. Az els� monumentum�t hajszol� belga k�zel 40 m�sodperces h�tr�nyt volt k�nytelen ledolgozni, �s csak 20 km-rel k�s�bb vegy�lhetett el �jra a mez�nyben. Az hornaingi szektor ut�n Peter Sagan indult meg, Maciej Bodnarral kar�ltve, �m nem jutottak messzire, hiszen a k�tszeres vil�gbajnok defektet kapott. A Bor�s akci�t lek�vet� Daniel Oss �s Jasper Stuyven egy ideig m�g tartotta mag�t el�l, �ket egy 30 f�s csoport �ld�zte, benne az es�lyesekkel. De Sagan nem adta fel ilyen k�nnyen, a Mons-en-P�vele-en �jra pr�b�lkozott, minek nyom�n egyr�szt az �lboly megfelez�d�tt - a legnagyobb favoritok k�z�l gyakorlatilag senki sem hi�nyzott -, m�sr�szt utol�rt�k a k�t sz�kev�nyt.

A 9-es sz�m� szektor megt�tele sor�n Oss megint megl�pett �s ez a k�s�bbi esem�nyek szempontj�b�l is fontos mozzanatnak bizonyult. Az egy�bk�nt nem t�l v�szes Templeuve-�n (30 km-re a c�lt�l) ugyanis kialakult a nyer� sz�k�s Langeveld �s Roelandts k�zrem�k�d�s�vel: hozz�juk Van Avermaet, Moscon, Stuyven �s Stybar csatlakozott, mik�zben Peter Sagan m�sodik defektj�t szenvedte el �s ezzel b�cs�t is inthetett a Roubaix-gy�zelemnek, a b�cs�z� Boonen pedig a h�ts� sorban ragadt. Az utols� kiemelt neh�zs�g� szektorban, azaz a Carrefour de l'Arbre-on az olimpiai bajnok tov�bb n�velte a temp�t, amivel siker�lt leszak�tania Moscont �s Stuyvent, �gy csak h�rman maradtak el�l (GVA, Stybar �sLangeveld). A k�t �ld�z�vel szemben f�l perc k�rny�ki el�nyt �p�tettek ki, aminek tudat�ban az utols� kilom�tereken csak egym�s arc�t f�rk�szt�k. A v�lodrome-ba Van Avermaet vezet�s�vel �rkeztek meg, de annyira lelassultak a nagy taktik�z�s k�zepette, hogy a h�tt�rben v�ratlanul felbukkant Moscon �s Stuyven. A Sky olasz fiatalja nem is habozott sokat, az utol�r�sen felb�torodva egyb�l megind�totta a hajr�t, de a n�la j�val frissebb kor�bbi �llovasok hamar eloszlatt�k minden rem�ny�t. Stybar igaz�n b�nhatja, hogy elvitte a sz�ve �s a kellet�n�l hamarabb kezdte meg a sprintj�t, mert ezzel csak Van Avermaet malm�ra hajtotta a vizet, aki a sz�l�rny�kot kihaszn�lva megel�zte a csehet. Az �ld�z�csoport v�g�l 12 mp h�tr�nnyal �rkezett c�lba, ahonnan a visszavonul� Tom Boonen a 13. helyet szerezte meg. �rdekess�g, hogy az idei volt minden id�k leggyorsabb Roubaix-ja, miut�n a gy�ztes Van Avermaet 45.2 km/h-�s �tlagot tekert, megd�ntve ezzel az 1946-os Peter Prost-f�le rekordot.

A szok�soknak megfelel�en az Amstel Gold Race nyitotta az ardenneki egynaposok sor�t, amir�l k�ztudott, hogy nincs t�l sok k�ze az Ardennekhez, l�v�n Hollandi�ban rendezik, de vitathatatlanul beleillik a sorba param�terei alapj�n. Az idei ki�r�s k�l�nlegess�g�t a verseny ikonikus hegy�nek, a Caubergnek a h�tr�bb helyez�se jelentette. H�romszor is szerepelt a programban, de azzal, hogy nagys�grendileg 20 km-re ker�lt a c�lt�l, nem bizonyult sorsd�nt�nek. A szervez�k annak rem�ny�ben v�ltoztattak, hogy �gy valamivel hamarabb beindul a csat�roz�s, mint a kor�bbi �vekben. �s ez be is igazol�dott, ugyanis a valkenburgi befut�t�l 40 km-re, a Kruisbergen Tiesj Benoot lepte meg a mez�nyt, akit Sergio Henao kontr�zott meg. A Flandria-gy�ztes Philippe Gilbert egyb�l �tvette ezt a t�mad�st, �t m�g 5-en k�vett�k - k�zt�k Albasini �s Ion Izagirre -, m�g�tt�k pedig egy patin�ns �ld�z�csoport form�l�dott, benne Gilbert legkomolyabb kih�v�ival. 10 km-rel k�s�bb, a Keutenbergen a Valverde, Van Avermaet �s Kwiatkowski f�mjelezte sor rendk�v�l k�zel, 10 mp-en bel�l ker�lt az �lbolyhoz, �m meglep� m�don nem tudtak kollekt�van f�l�rni, ami egy�rtelm�en az egy�ttm�k�d�s hi�ny�nak tudhat� be. Az �v 1. monumentum�t nyer� lengyel is �rezte, hogy ebb�l �gy nem lesz utol�r�s, �gyhogy egyed�l indult Gilbert�k ut�n �s n�h�ny percen bel�l csatlakozott is hozz�juk. Ezut�n az �ld�z�k h�tr�nya folyamatosan n�tt �s mivel a Cauberg utols� megm�sz�sa ut�n sem tudtak sz�mottev�leg faragni bel�le, 6 f�re cs�kkent a gy�zelemre es�lyesek n�vsora. De Kwiat �s Gilbert nem v�rt a hajr�ig, hamarabb d�l�re akartak vinni a dolgot: az utols� emelked�n, a Bemelerbergen felv�lta t�madt�k az �lcsoportot, m�g minden ellenfelet siker�lt leszak�tani. A flamme rouge-hoz �rve Kwiatkowski bebetonozta mag�t a 2. helyre, r�pihenve ezzel a sprintre, amit n�h�ny ker�kp�rhossz h�tr�nyb�l ind�tott meg, �m rosszul m�rte fel a helyzetet a szembesz�lben. Philippe Gilbert megker�lte �t az utols� 50 m�teren �s 4. Amstel-gy�zelm�t aratta. Mindezt s�r�lt ves�vel tette, ami egy f�lt�vn�l elszenvedett buk�s k�vetkezm�nye lehetett �s emiatt ki kellett hagynia a k�vetkez� k�t ardenneki futamot.

A Fleche Wallonne, azaz a vallon ny�l m�r Alejandro Valverde fels�gter�let�t k�pezi, sz�val a mez�ny akkor tett volna j�t mag�val, legal�bbis akkor lett volna re�lis es�ly�k az els�s�gre, ha valahogyan siker�l leszak�taniuk a spanyolt az utols� emelked�ig, azaz a Mur de Huy-ig. Nos, ez nem val�sult meg, de nem is igaz�n er�lk�dtek rajta. Alessandro De Marchi k�s�rletezett sz�l� sz�k�sekkel, �s ha eleinte nem is reag�ltak r�, a mez�nyben �rezhet�en megn�tt a temp�. A Huy m�sodszori megm�sz�sa sor�n azt�n Bob Jungelssel egyes�tett�k er�iket, b�r a lejtmenetben a fiatal luxemburgi fak�pn�l hagyta olasz riv�lis�t, aki szinte �szrev�tlen�l t�nt el m�g�le. Egyed�l tekerve Jungels kisebb meglepet�sre tov�bb n�velte el�ny�t a bollyal szemben, eg�szen 50 m�sodpercig, viszont a Cote de Cherave-on Rafa� Majka megindul�sa nyom�n a fel�re cs�kkent a f�r, a Mur l�b�n�l pedig m�r b�ven l�t�t�vols�gon bel�lre ker�lt. A Diego Rosa �ltal vezetett mez�ny az utols� kilom�teren bel�l v�g�l bekebelezte a mag�nyos harcost, miut�n kiv�r�s k�vetkezett. A 20 �ves Gaudu t�rte meg a csendet 250 m-rel a c�l el�tt, akire Valverde azonnal reag�lt, �s amikor ind�tott, m�g ott volt a h�ts� kerek�n Dylan Teuns is, de n�h�ny ped�lfordulattal k�s�bb be kellett l�tnia, hogy a gy�zelem el�szott sz�m�ra. Dan Martin kicsit h�tr�bbr�l �rkezett �s m�r � sem tudta felvenni a versenyt a spanyol klasszissal, aki zsin�rban negyedszerre �nnepelhetett a Mur tetej�n, �sszess�g�ben pedig 5. alkalommal nyerte ezt az ardenneki viadalt. 

Az ardenneki sorozatot a monumentumok k�z� tartoz� a Liege-Bastogne-Liege koron�zta meg, ami a legr�gebb �ta megrendez�sre ker�l� egynapos a napt�rban. Eml�kezhet�nk, hogy tavaly az id�j�r�s milyen szinten befoly�solta a versenyt, de id�n szerencs�re nem kellett a fagypont k�r�li h�m�rs�klettel �s h�es�ssel is megk�zdeni�k a kerekeseknek. A nap eleji sz�k�s 13 perc k�r�li el�nyt szerzett �s a mez�ny nem siette el az utol�r�st, meglehet�sen nyugodt hangulat uralkodott - vagy tal�n ink�bb gy�szos. A Col de Maquisard-on az Amstelen kiv�l�an teljes�t� Nathan Haas r�ngatta meg a sort, de a Movistar Betancuron kereszt�l kontroll�lni tudta ezt az akci�t. Az LBL legemblematikusabb hegy�n, a Redoute-on Sebastian Henao �s Laurens De Plus n�velte a temp�t, majd �rte utol a 2. sz�m� csoportot. Az �len ekkor m�r csak a Cofidises Perez tekert, 4 perc el�nnyel, de egyre keretesebb� v�lt a mozg�sa, �gyhogy csak id� k�rd�se volt, mikor sz�guldanak el mellette. Csapatt�rsa, Rossetto egyed�l vette �ld�z�be �s amint elkapta a h�ts� kerek�t, m�r ment is tov�bb, mert �rezte, hogy Perez nem tud haszn�ra lenni. 10 km-re a c�lt�l a mez�ny m�r ott toporgott Rossetto nyom�ban, akire Tim Wellens ugrott fel, de nem jutottak messzire, a sorozatos megindul�sok nyom�n az �sszes sz�kev�nyt hat�stalan�tott�k. A Cote de Saint-Nicolas-n Davide Formolo rukkolt el� egy igencsak er�teljes �s fant�ziad�s t�mad�ssal, �m az utols� kilom�terre �rkezv�n nem kegyelmezett neki a peloton: 800 m�tere a c�lt�l Dan Martin nyitott egy hossz�t, megadva ezzel az alaphangot a hajr�ban. Az �r versenyz�t az Orica pr�b�lta levad�szni sikertelen�l, viszont Valverde hamarosan ott termett Martin h�ts� kerek�n �s ahogyan arra sz�m�tani lehetett, k�nnyed�n ker�lte ki ellenfel�t. 4. gy�zelm�t szerezte a La Doyenne-en, de ez a gy�zelem m�s volt, mint a t�bbi...

2017. �prilis 17-�n Michele Scarponi megnyerte az alpesi k�rverseny (volt trentin�i k�r) 1. szakasz�t Innsbruckban. 5 nappal k�s�bb, szombaton, imm�ron otthonr�l kor�n reggel edzeni indult. De sosem t�rt haza... Amiint kinyitottam a szemeimet, szok�somhoz h�vem kezembe vettem a telefonomat, hogy r�n�zzek az id�vonalamra, legel�sz�r egy Contador-f�le spanyol nyelv� �zenetet pillantottam meg. Bevallom, sosem tanultam spanyolul, de sajnos pont annyit �rettem bel�le, amennyit kellett. Felesleges mondani, a d�bbenett�l egyb�l fel�bredtem, ez a n�h�ny b�cs�z�sul �rt sor val�di hidegzuhanyk�nt hatott. Elolvastam m�g k�tszer, b�zva abban, hogy h�tha valamit f�lre�rtettem. De azt�n megl�ttam Jesus Hernandez hasonl� hangv�tel� posztj�t �s a kezdeti d�bbenet b�n�t� sokk� alakult �t. Teljesen ledermedtem, att�l a gondolatt�l v�gk�pp, hogy n�h�ny napja m�g �nnepelni l�ttam... Az�ta minden r�szletet megtudhattunk a tragikus kimenetel� k�z�ti balesetr�l. Ma volt Scarponi temet�se. M�g mindig a hideg futkos a h�tamon, ha belegondolok a t�rt�ntekbe. El�z� este m�g az ikerfiaival j�tszott... Nem tudom, tal�lkoztatok-e azzal a k�pet, amelyen a sz�m�ra oly' kedves papag�j, Frankie l�that�, ahogyan t�relmesen v�rja �t ann�l a keresztez�d�sn�l. Sz�vbemarkol�. A mez�ny tagjai, a kor�bbi csapatt�rsak �s bar�tai mind a p�tolhatatlan mosoly�t emelt�k ki, kifogyhatatlan humora mellett. Mindenkinek van minimum egy k�z�s sztorija Scarponival, aki azon fel�l, hogy b�rkit, b�rmikor k�pes volt megnevettetni, v�gtelen�l profi versenyz� �s aranyat �r� seg�t� volt... A Liege-re visszat�rve pedig Valverde amellett, hogy k�nnyeivel k�szk�dve Scarponinak dedik�lta gy�zelm�t, a p�nznyerem�ny eg�sz�t a gy�szol� csal�d jav�ra aj�nlotta fel. A 10 nap m�lva kezd�d� Gir�n � vezethette volna az Astan�t Aru k�nyszer� visszal�p�se ut�n �s biztos vagyok benne, hogy nem okozott volna csal�d�st... Nyugodj�k b�k�ben.