A sziv�rv�nysz�n� trik�t soha senki nem szerzi meg v�letlen�l �s/vagy �rdemtelen�l – ez az �r�k�rv�ny� �ll�t�s az idei vil�gbajnoki mez�nyversenyre hatv�nyozottan igaz volt. Aki ezut�n a nyomor�s�gos nap ut�n, a h�v�s es�t�l �zott meze alatt dideregve begurult a harrogate-i c�lba, helyez�st�l �s h�tr�nyt�l f�ggetlen�l, kiv�tel n�lk�l r�szolg�lt a med�lra �s a maxim�lis tiszteletre, m�gis csup�n egyetlen c�lba�rkez� lehetett felh�tlen�l boldog. „Nem teremsport” – sz�l a sokszor ism�telt klasszikus: az id�j�r�s a j�t�k (szerves) r�sze, a vigasztalhatatlanul bor�s Yorkshire viszont kisaj�t�totta a f�szerepet �s elmosta a pap�rform�t. Egy eml�kezetes, kaotikus versenyh�t m�lt� megkoron�z�sa volt ez: a v�ratlan fordulatok l�ncolata nyom�n meglepet�s-gy�ztes sz�letett a f�rfiakn�l.

Annyi bizonyos, hogy a yorkshire-i orsz�g�ti vil�gbajnoks�got nem fogjuk egyhamar elfelejteni: a k�t z�poros vas�rnap k�z� �gyaz�d� ’sziv�rv�nyvad�szat’ b�ven szolg�ltatott besz�d- �s vitat�m�t, van teh�t mit kives�zni. Mialatt �muldozva �s sz�jt�tva figyelt�k a t�rt�nelmi jelent�s�g� sportol�i teljes�tm�nyeket, sokadj�ra is �zekre szedt�k a hom�lyos megfogalmaz�s� – emiatt sz�mtalan k�l�nb�z� m�don �rtelmezhet� – UCI-szab�lyk�nyvet, illetve a k�vetkezetlen�l �t�lkez� b�r�i panelt, ami ez�ttal sem a val�di probl�m�kra koncentr�lt (l�sd sz�rsz�lhasogat� zoknihossz-m�ricsk�l�s k�rz�vel-vonalz�val, m�g s�r�l�svesz�lyes k�r�lm�nyek k�zepette zajlott az U-23-as f�rfi id�futam). Szinte az �sszes vil�gbajnoki versenysz�m tartogatott valamifajta (m�dia)szenz�ci�t, bele�rtve a dr�mai csavarokat, a vert mez�ny szempontj�b�l m�r-m�r megal�z� er�demonstr�ci�kat, a sz�vszor�t� emberi t�rt�neteket, no �s persze a ker�kp�ros t�rsadalmat apr� v�lem�nyszigetekre tagol� zs�rid�nt�seket. R�ad�sul a h�rhedten borong�s angliai id�j�r�s sem k�ny�r�lt, �jfent igazolva a mindennapos es� sztereot�pi�j�t: a vb ideje alatt a szokv�nyosn�l is t�bb csapad�k z�dult a rendez� v�rosra, Harrogate-re �s k�rny�k�re, bossz�s�got okozva versenyz� �s n�z� sz�m�ra egyar�nt. A szakadatlanul �ml� �gi �ld�s meg�lte a fergetesesre tervezett (buli)hangulatot, de tagadhatatlanul hozz�j�rult az epikus l�gk�r megteremt�s�hez, amely h�s�ket faragott a leg�tlagosabb r�sztvev�kb�l is. 

A vil�gbajnoks�g tradicion�lisan az �ra elleni versenyekkel veszi kezdet�t – id�n sem volt ez m�sk�nt, b�r a nemzetik�zi ker�kp�ros uni� a gender-�rz�kenys�g jegy�ben �jra�rtelmezte a csapatid�futam fogalm�t, felsorakozva az ut�bbi �vtized legmark�nsabb sporttrendj�hez, amely elind�totta a vegyes- �s mixed v�lt�k forradalm�t (l�sd �sz�s, atl�tika, biathlon, s�ugr�s…stb.). Mint ismeretes, 2012 �s 2018 k�z�tt mindk�t nem a saj�t klubcsapat�t k�pviselve, hatos�val m�rte �ssze az erej�t – ebb�l a szempontb�l kiss� kakukktoj�ss� v�lt a csapatid�futam, ennek ellen�re a t�bbs�g nem vette f�llv�llr�l, s�t, volt aki kifejezetten erre a sz�mra specializ�l�dott. Tavaly ilyenkor m�g arr�l sz�lt a f�ma, hogy a kozmopolita klubcsapat-�ra v�get �r, �s 25 �v eltelt�vel �jra nemzeti v�logatott szinten folytat�dhat a k�zdelem, alkalmazkodva a vil�gversenyeneket jellemz� nacionalista eszm�hez.

�m ahelyett, hogy h�lgyek �s urak k�l�n-k�l�n sz�lltak volna harcba a sziv�rv�nyos mez�rt, az UCI ki�tl�tte az �n. mixed v�lt�t, amelyet h�rom n�i �s h�rom f�rfi versenyz� alkot: amint a f�rfi tri� c�lba �r, elrajtolhat a n�i szakasz. A n�mik�pp bizarr form�tum az idei Eur�pa-bajnoks�gon deb�t�lt �s ott sem aratott els�pr� sikert, a yorkshire-i vb-n is mind�ssze 10 (kiv�tel n�lk�l eur�pai) v�logatott pr�b�lt szerencs�t, persze senki sem a legjobbjait vonultatta fel, ami j�l mutatja a verseny komoly(talan)s�g�t – a holland arany szinte el�re bor�t�kolhat� volt. Noha a sz�nd�k �rt�kelend�, a kezdem�nyez�s sorsa hamar megpecs�tel�dhet, ha egyr�szt a t�bbi kontinens (kiv�ltk�pp �szak-Amerika �s Ausztr�lia) tov�bbra is bojkott�lja a viadalt, m�sr�szt am�g az eur�pai orsz�gok sem az A-csapataikat �ll�tj�k ki. A nemi egyenl�s�gre val� t�rekv�s k�ts�gtelen�l fontos, de a j�l bev�lt, homog�n n�i �s f�rfi csapatid�futam nagyobb preszt�zsre tehetne szert.

Ami az egy�ni id�futam-k�zdelmeket illeti, a junior korcsoportban mind a majdani n�i, mind a f�rfi bajnok �tv�szelt egy kisebb-nagyobb p�nikhelyzetet: Aigul Gareeva a c�lt�l alig n�h�nysz�z m�terre let�rt a p�ly�r�l, de ezzel egy�tt is meg�rz�tt 4 m�sodpercet az el�ny�b�l, m�g Antonio Tiberi m�r a startr�mp�r�l legurulva technikai probl�m�val szembes�lt, ker�kp�rcser�re k�nyszer�lt, de a sz�mottev� id�vesztes�get elt�ntetve, b�d�letes hajr�val v�g�l megkaparintotta az aranyat. A m�snapi U-23-as f�rfi kron�r�l nem is annyira a v�gs� gy�ztes szem�lye, (a d�n Mikkel Bjerg zsin�rban harmadszor nyerte meg ezt a sz�mot) mint ink�bb a szervez�s�g felel�tlens�ge miatt kell besz�lni, mivel a hatalmas v�z�tfoly�sokkal tark�tott �tvonal nemcsak alkalmatlann� v�lt a versenyz�sre, de k�zvetlen�l vesz�lyeztette a bok�ig elmer�l� sportol�k testi �ps�g�t is, amit Valter Attila �s Johan Price-Pejtersen ijeszt� – egy�bir�nt rendk�v�l l�tv�nyos – buk�sa p�ld�zott. Az igazs�goss�g �s a biztons�g �rdek�ben minimum fontol�ra kellett volna venni a halaszt�s vagy a p�lyam�dos�t�s gondolat�t, de a saj�t mag�t kifigur�z� UCI jobb�ra azzal foglalkozott, nehogy valaki f�l millim�terrel magasabbra h�zza a kam�slij�t...

A kir�lykateg�ri�s id�futamokat k�t f�lelmetesen domin�ns teljes�tm�ny f�mjelzett, melyb�l legfeljebb az egyikre lehetett el�zetesen is sz�m�tani. Chlo� Dygert-Owen megsemmis�t� veres�get m�rt a n�i elit mez�nyre, rekordk�l�nbs�ggel elh�d�tva a vil�gbajnoki c�met. A 22 �ves amerikai h�lgy 30 kilom�ter alatt t�bb, mint m�sf�l percet vert az ez�st�rmes van der Breggenre �s h�t el�tte indul� riv�lisa mellett is elsz�guldott, b�d�letes id�eredm�ny�vel pedig �mulatba ejtette a szak�rt�ket. A rosszm�j� v�dakkal ellent�tben Dygert nem a semmib�l l�pett el�: a fap�ly�r�l k�t egy�ni �ld�z�ses vil�gbajnoki c�me van (� a sz�m vil�gcs�cstart�ja) �s az orsz�g�ton is letette m�r a n�vjegy�t, hiszen juniork�nt dupl�zott Richmondban, viszont az elm�lt �vekben sorozatos s�r�l�sekkel bajl�dott �s kiz�r�lag a tengerent�lon m�rette meg mag�t – a ker�kp�rsport m�r csak ilyen, a gyan� mindenkit utol�r egy nagyar�ny� siker ut�n… Az �nsz�nt�b�l sz�m�zet�sbe vonul� Rohan Dennist�l ann�l ink�bb v�rta a szakma a magabiztos gy�zelmet. A c�mv�d�sre k�sz�l� ausztr�l �ri�si port kavart azzal, hogy klubcsapat�val, a Bahrein-Merid�val val� n�zetelt�r�sei miatt v�ratlanul feladta a Tour de France-t. Az omin�zus esetet k�vet�en Dennis a vil�g zaj�t�l t�vol, ment�lis tr�ner seg�ts�g�vel, remetek�nt vetette bele mag�t a monoton edz�sekbe �s a f�kusz�lt, lelkiismeretes munka kifizet�d�tt a sz�m�ra: elfedett m�rkajelz�s� BMC ker�kp�rj�val utcahosszal diadalmaskodott a 19 esztend�s szupertehets�g, Remco Evenepoel el�tt, aki kor�t meghazudtol� professzionalizmus�val ny�g�zte le senior kih�v�it.

Az idei vil�gbajnoks�g legt�bbet vitatott momentuma az U-23-as f�rfiak mez�nyverseny�hez f�z�d�tt �s a g�nyos „Eekhoff Gate” c�mmel vonult be a sport�gi k�ztudatba. T�rt�nt ugyanis, hogy a harrogate-i c�lt�l nagyj�b�l 125 kilom�terre a Sunweb ut�np�tl�s-sor�t er�s�t� Nils Eekhoff buk�sba keveredett, kificamodott a v�lla, amit egyed�l, k�ls� seg�ts�g n�lk�l tett a hely�re (!), majd hossz� percekig a holland csapataut� m�g�tt st�herezve felkapaszkodott a f�mez�ny v�g�re, �r�kkal k�s�bb pedig a hatf�s sz�k�sb�l hajr�zva arany�rmet szerzett. �m ez a med�l sosem ker�lhetett jogos tulajdonosa nyak�ba, a narancsmezes �r�mm�mor hirtelen r�m�lomba fordult �t: b� negyed�r�val a befut� ut�n s�lyos kih�g�sra hivatkozva az �gyeletes UCI-zs�ri diszkvalifik�lta Eekhoffot (�s tov�bbi k�t versenyz�t), �gy az olasz Samuele Battistella ut�lag gy�ztess�, a brit Tim Pidcock pedig bronz�rmess� avanzs�lt a hazai k�z�ns�g legnagyobb �r�m�re.

A kommenth�bor�t el�id�z� d�nt�s t�bb sebb�l v�rzett (id�z�t�s, a b�r�i panel �sszet�tele �s elfogults�ga, figyelmeztet�s hi�nya), m�gis az inkonzisztencia miatt volt a legink�bb t�madhat�. Azt senki sem vitatja – a „v�tkes” sof�r is elismerte –, hogy Nils Eekhoff szab�lytalanul z�rk�zott vissza, de a karav�n �ltal biztos�tott sz�l�rny�k kihaszn�l�sa mindennapos gyakorlat: a st�herez�s a versenyz�s velej�r�ja, egy�ttal klasszikus sz�rke z�na. A szab�lyk�nyv elm�letileg tiltja – noha nem fejti ki egy�rtelm�en, mit �rt „s�lyos kih�g�s” alatt –, a ker�kp�ros t�rsadalom viszont bizonyos m�rt�kig szemet huny felette. Az a profi, aki azt �ll�tja, hogy sosem �lt eff�le „illeg�lis” seg�ts�ggel, nyilv�nval�an hazudik, �s ez ugyan�gy igaz a sportvezet�kre is a seg�ts�gny�jt�s szempontj�b�l. Az Eekhoff-fal szolidarit�st v�llal�, felh�borodott mez�ny k�vetel�se teh�t vil�gos: vagy mindenkit ki kell z�rni, aki k�t percn�l tov�bb teker a k�s�r�kocsi sz�l�rny�k�ban, vagy senkit. De az a sport�g j�v�j�re n�zve tarthatatlan, hogy az UCI egyszer diszkvalifik�l valakit emiatt, m�skor pedig meg sem inti, s�t, olykor �szt�nzi is a szab�lys�rt� magatart�st (l�sd idei Vuelta 19. szakasza) – pontosan ez a fajta k�vetkezetlens�g �s �nk�ny vezet a teljes k�oszhoz �s az anarchi�hoz. Az megint m�s k�rd�s, hogy mennyire etikus a c�lba�rkez�st k�vet�en b�ntetni valakit olyasvalami�rt, ami a c�lba�rkez�s el�tt h�rom-n�gy �r�val t�rt�nt...  

„A szab�lyk�nyvet mindig abb�l a c�lb�l alkotj�k, hogy olyannyira igazs�gos versenyk�r�lm�nyeket biztos�tson, amennyire csak lehets�ges. Ha a benne foglalt szab�lypontokat nem tartatj�k be k�zvetkezetess�ggel, akkor az �t�lkez�s eredend�en igazs�gtalann� v�lhat �s a szab�lyoz�s az eredeti sz�nd�k�val ellent�tes hat�st �rhet el”

– reflekt�lt Nils Eekhoff eset�re a CyclingTips nev� ausztr�l ker�kp�ros szakport�l �js�g�r�ja, Neal Rogers.

A legelk�peszt�bb n�i teljes�tm�ny�rt j�r� k�pzeletbeli k�l�nd�j�rt szoros volt a csata az �rid�t teker� kron�-gy�ztes, Chlo� Dygert �s a mez�nyverseny veter�n bajnoka, Annemiek van Vleuten k�z�tt, akit�l szint�n nem �ll t�vol az �ra elleni m�faj. Hogy m�shogy nyerhetn� meg egy d�rzs�lt id�futam-specialista a t�megrajtos futamot, mint egy j�l id�z�tett, mag�nyos sz�k�ssel? A mag�nyos sz�k�s m�g hagyj�n, de a hossza az, amit�l mindenkinek leesett az �lla, aki csak l�tta: sz�z�t, azaz 105 kilom�ter, ami a h�skori ker�kp�roz�s legend�s forgat�k�nyveit id�zi, a diadalmas sz�l�sz�k�sek f�nykor�t. Persze a r�g�ta v�gyott vb-gy�zelem el�zm�nye sem kutya. A holland Van Vleuten a n�i ker�kp�rsport korszarkos figur�ja, eredm�nylajstroma minden id�k legjobbjai k�z� rep�ti, �s olyan, ak�r a j� bor, a korral lesz egyre jobb – t�z�ves, sikergazdag profi p�lyafut�sa alatt kitapasztalhatta fizikai hat�rait �s 36 esztend�s, d�rzs�lt veter�nk�nt pontosan tiszt�ban van azzal, mit b�r el a teste.

A legf�jdalmasabb kudarc sem vette el a kedv�t a mer�sz pr�b�lkoz�sokt�l, �nbizalma tov�bbra is t�retlen: a ri�i olimpia mez�nyverseny�t vezet� poz�ci�b�l bukta el – sz� szerint –, �s csup�n a vak szerencs�n m�lott, hogy nem ker�lt tol�sz�kbe. A Vista Chinesa lejtmenet�ben elv�tett egy �les jobbost, kics�szott �s h�ttal �rkezett a padk�ra, miut�n percekig mozdulatlanul fek�dt a vizes aszfalton. K�s�bb �gy�ki csigolyas�r�l�sekkel �s s�lyos agyr�zk�d�ssal sz�ll�tott�k k�rh�zba… Van Vleuten alig egy h�nappal k�s�bb gy�zedelmesen t�rt vissza �s az�ta is meg�ll�thatatlan: begy�jt�tte a k�t legut�bbi id�futam- vil�gbajnoki c�met, k�tszer nyerte meg a n�i Giro d’Italia �sszetettj�t, tarolt az idei tavaszi klasszikus szezonban, �s mintha mi sem lenne term�szetesebb, k�t�r�s sz�l�val zsebelte be karrierje els� vb-arany�t a mez�nyversenyeket tekintve. M�r csak az olimpiai arany�rem hi�nyzik a vitrinj�b�l.

Tipikus Murphy t�rv�nye, hogy a legnagyobb �rdekl�d�ssel �vezett esem�ny, vagyis a f�rfi mez�nyverseny idej�re j�solt�k a legmostoh�bb id�j�r�st a legt�bb csapad�kkal �s a legcs�p�sebb h�m�rs�kletekkel – mintha �nmag�ban nem lenne el�g kegyetlen egy klasszikus, hat-h�t�r�s vil�gbajnoki mez�nyverseny. Yorkshire a legzordabb, legk�zhelyesebb arc�t mutatta a vb utols� vas�rnapj�n, de �ppen ett�l lett heroikus – ahogy a m�velt amerikai mondja, epikus – a sziv�rv�nyos mez�rt folytatott k�zdelem, �s ez�rt fogjuk �vtizedekkel k�s�bb is felemlegetni az idei ki�r�st. Tanulva az U-23-as f�rfi id�futam t�csafoltos borzalmaib�l, a szervez�s�g ler�vid�tette a teljes�tend� t�vot �s n�mileg m�dos�totta az eredeti �tvonalat, kiker�lve a dombt�vekben felgy�lemlett m�ly, balesetvesz�lyes pocsoly�kat (b�r az �sszeset nem siker�lt): k�t emelked� is elt�nt a programb�l, cser�be viszont k�t v�rosi k�rrel t�bbet tekert a mez�ny. A napi penzum teh�t 260 kilom�terre m�rs�kl�d�tt, de ezt az eg�sznapos vacog�s �s �z�s ut�n senki sem b�nta. A visszafogott szintk�l�nbs�g dac�ra is t�l�l�verseny volt ez a jav�b�l: a 197 indul�b�l mind�ssze 46 �rt v�g�l c�lba, azaz kevesebb mint a t�rsas�g negyede (k�zel�t�leg 23 sz�zal�k) maradt �llva...

A cs�p�s reggeli szit�l�sban egy tizenegy f�s, A-list�s sz�kev�nycsoport l�pett el a Rohan Dennis, Jos van Emden �s Julian Bernard h�rmas �rs�ge �ltal fel�gyelt f�mez�nyb�l, benne egy Grand Tour-bajnok tri�val: Quintana, Carapaz �s Rogli� p�nk�sdi kir�lys�ga a k�rp�ly�ra val� be�rkez�sig tartott, ahol elkezd�d�tt a t�meges exodus. A c�mv�d� Valverde sziv�rv�nyos �ve egy csal�d�st kelt� felad�ssal �rt v�get, az idei Roubaix-gy�ztes Philippe Gilbert pedig egy megmagyar�zhatatlan es�st �s egy kudarcba fullad� visszaz�rk�z�si k�s�rletet k�vet�en, a k�nnyeivel k�szk�dve sz�llt le a ker�kp�rj�r�l – a h� seg�t�, Remco Evenepoel sem vigasztalhatta, hisz’ tal�n ez volt az utols� re�lis es�lye az �jabb vil�gbajnoki aranyra.  A verseny v�gkimenetele szempontj�b�l 67 kilom�terrel a befut� el�tt t�rt�nt az els� l�nyeges esem�ny, ugyanis ekkor dobbantott a tavalyi Tour de France mor�lis h�se, Lawson Craddock, akit kisv�rtatva k�vetett az id�futam-fenom�n Stefan K�ng, l�er�t szolg�ltatva az akci�hoz. A l�szpar�d� k�vetkez� hull�ma Mads Pedersenhez k�thet�, aki Mike Teunissennel a h�ts� kerek�n z�rk�zott fel az id�k�zben egyed�l maradt K�ng m�g�. A Trentin siker��rt dolgoz� olasz v�logatott is deleg�lt embert az �lre, Gianni Mosconnal b�v�lt kvartett� a csoport. Harminch�rom kilom�ter lehetett h�tra, amikor a bukik els�sz�m� favoritja, Mathieu van der Poel t�mad�st int�zett a mez�ny ellen: a holland multit�lentum n�h�ny perc leforg�sa alatt ott termett a sz�k�s sark�ban, mag�val r�ntva Matteo Trentint, aki legfeljebb valamifajta csod�ban b�zhatott van der Poel pokoli gyorsas�g�t ismerve.

A csoda pedig mindenki legnagyobb d�bbenet�re meg is t�rt�nt, az utols� k�r kapuj�ban ugyanis Mathieu van der Poel dr�mai hirtelens�ggel omlott �ssze, var�zs�t�sre illant el az er� a test�b�l. „Mintha egyszer csak valaki lekapcsolta volna a villanyt” – fogalmazott �rtetlen�l az el�hez� holland, aki v�g�lis 11 perces h�tr�nnyal gurult �t a c�lvonalon. �rdemes volt figyelni az arcokat, amikor a sz�delg� van der Poel visszacsorgott a f�mez�ny martal�kaihoz… A sokkb�l �szhez t�rve tov�bb folytat�dott a taktik�z�s: az ex-Eur�pa-bajnok Matteo Trentin soha vissza nem t�r� ziccerhez jutott, pl�ne, hogy honfit�rsa, Moscon az utols� csepp erej�t is fel�ldozta �rte, miel�tt leszakadt volna az �lcsoportt�l. A h�romszoros vb-gy�ztes Peter Sagan k�sei, k�ts�gbeesett pr�b�lkoz�s�t lesz�m�tva a leharcolt h�ts� boly belet�r�d�tt a sors�ba, a v�gs� gy�zelem lehet�s�ge teh�t a h�rom sz�kev�ny l�baiban �sszpontosult. Ha a puszta pap�rform�t �s a versenyz�i kvalit�sokat vessz�k alapul, a k�t talpon maradt riv�lis, Stefan K�ng �s Mads Pedersen a hajr�ban Trentin nyom�ba se �rhetett volna, �m ez a testileg-lelkileg kimer�t� nap mindenr�l sz�lt, csak �pp a pap�rform�r�l nem – Yorkshire tartogatott egy utols� csavart. A sorsd�nt�, lank�s sprint a kiv�r�s jegy�ben telt, m�gnem Matteo Trentin 150 m�terre a c�lkaput�l megl�dult. Azonban az olasz alig r�gott n�h�nyat a ped�lba, elsavasodott izmai felmondt�k a szolg�latot – az arany�rem karny�jt�snyi k�zels�gb�l hirtelen el�rhetetlen t�vols�gra ker�lt t�le. A zord k�r�lm�nyekhez szokott �s abban lubickol� Mads Pedersen el�b�jt a sz�l�rny�k�b�l �s a vb-t�rt�nelem egyik legnagyobb meglepet�s�t produk�lva, �t ker�kp�rhosszal utas�totta maga m�g� a kapitul�l� Trentint. M�giscsak a h�sz�vesek� a vil�g!?

M�snap d�lel�tt pedig Harrogate dombjai felett �jra kis�t�tt a nap.

Ha valaki treh�nyul r�pillant a v�geredm�nyre, felt�ve, hogy egyetlen percet sem l�tott az idei Tour de France-b�l (amit felett�bb sajn�lhat, hiszen f�ny�vente egyszer ilyen esem�nygazdag �s nyitott az alapvet�en agyonkontroll�lt francia k�rverseny), ak�r azt is gondolhatn�, hogy nem t�rt�nt semmi rendk�v�li ezalatt a h�rom h�t alatt. V�gt�re is, a Sky-b�l Ineossz� lett brit szupercsapat k�t versenyz�t deleg�lt a p�rizsi dobog�ra, amit egy holland id�futam-specialista tett teljess�. A rangsort tov�bb f�rk�szve tal�n az �theti meg el�sz�r a szem�t, hogy egy bizonyos Julian Alaphilippe a top 5-ben z�rt. Nos, igen, az az Alaphilippe, akir�l nem t�lz�s �ll�tani, hogy degeszre nyerte mag�t a tavasz folyam�n, versenyezzen a f�ldkereks�g b�rmely pontj�n. De m�gis, mit keres egy vil�gklasszis puncheur a Tour �lmez�ny�ben? Itt kezd gyan�ss� v�lni a dolog, persze abszol�t pozit�v �rtelemben. Mert hiszen az idei ki�r�s d�sk�lt a rendk�v�lis�gben �s bep�tolta mindazt, amit az elm�lt h�t �vben hi�nyolt bel�le a nagy�rdem�: a kisz�m�thatatlans�got, a k�oszt, a fesz�lts�get, a t�zij�t�kot, a felfokozott �rzelmeket, a rem�nyteljes hangulatot, a hazai gy�zelem es�ly�t, a hamis�tatlan dr�m�t... Ilyen a Tour de France vintage kiad�sban, egy kurta-furcsa fin�l�val.

Mikor fordult el� utolj�ra, hogy a Tour de France fel�lm�lta volna h�romhetes szomsz�djait, a Giro d'Itali�t �s/vagy a Vuelta a Españ�t az izgalmak tekintet�ben? A k�rd�s term�szetesen k�lt�i, b�r abban sz�lesk�r� az egyet�rt�s a rajong�k k�z�tt, hogy az �j �vezredben csup�n elv�tve volt erre p�lda: a Tour rendszeresen az utols� helyre sorolhat� a sz�rakoztat�s szempontj�b�l. Els�sorban amiatt, mert a francia k�rverseny k�zelm�ltja a domin�ns csapatokr�l sz�lt, legyen a neve ak�r Sky/Ineos, ak�r US Postal, ak�r Banesto. A gy�ztes szem�lye v�ltozhat (felt�tlen�l ki kell emelni, hogy a brit csapat 2011 �ta tart� hegem�ni�ja sor�n n�gy k�l�nb�z� versenyz�j�b�l is bajnokot faragott), �m a siker receptje nagyj�b�l harminc �ve ugyanaz, vagy legal�bbis k�s�rtetiesen hasonl�. A p�nz�gyi-technikai f�l�ny, a gy�zelemcentrikus felfog�s, a javar�szt v�dekez�sen alapul�, �mde hallatlanul hat�kony, m�terre kikalkul�lt taktika �s a szigor�an j�liusra id�z�tett cs�csforma megteszi a (negat�v) hat�s�t: a h�rom Grand Tour k�z�l, l�v�n nagyobb preszt�zs� ker�kp�rverseny nincs a napt�rban, a Tour de France lesz az �ldozat, melyb�l idejekor�n elillan az izgalom, ha egy domin�ns csapat eluralja. A verseny menete kisz�m�that�, a forgat�k�nyv �ltal�ban lapos �s id�vel minden ellenf�l, m�g a legelhivatottabbak is lejjebb adnak az amb�ci�ikb�l. A (vert) mez�ny ez�ltal passzivit�sba s�llyed, a kock�zatv�llal�si kedv m�rhet�en al�bbhagy, a Tour utols� het�ben a poz�ci�v�d�s/f�lt�s lesz a jellemz� magatart�s. A j�hiszem�, elfogulatlan n�z�, akib�l a monot�nia lassan ki�li a kezdeti lelkesed�st, legfeljebb valamif�le csod�ban b�zhat, ami v�g�l elmarad �s �rv�nyes�l a pap�rforma...

Id�n azonban megszakadt ez a lelomboz� trend, hiszen nem volt se domin�ns csapat, se domin�ns versenyz�, ami p�rtatlan szeml�l�k�nt kifejezetten �d�t� fejlem�ny, de tal�n az Ineos szurkol�i t�bora se b�nta. A megszokottn�l mozgalmasabb �tvonal inspir�lta a v�llalkoz� term�szet� kerekeseket: a Prudhomme-vezette szervez�s�g alaposan megny�rb�lta az �ra elleni kilom�tereket (m�s k�rd�s, hogy ez a tendencia sokakat megoszt), a nyit�h�t is v�ltozatos karakterisztik�j� szakaszokb�l tev�d�tt �ssze �s ebben az �vben bevezet�sre ker�lt egy �jfajta b�nuszrendszer is, �szt�n�zve a min�l t�bb, min�l gyakoribb akci�t �s visszacsemp�szve a szesz�lyt a sky-i dominanci�t�l fulladoz� francia k�rverseny menet�be. A fant�ziad�s vonalvezet�s rejtette lehet�s�gekre a jelenlegi mez�ny jolly jokere, a minden skatuly�t levetk�z� Julian Alaphilippe harapott r�, aki t�zr�lpattant t�mad�sai nyom�n fellobbantotta a szikr�t, �gy l�ngra kaphatott az �vekig hamv�ba holt Tour de France. Alaphilippe ikaroszi sz�rnyal�sa mellett a szint�n francia Thibaut Pinot hull�mvasutaz�s�r�l sem szabad megfeledkezni, ami tov�bb fokozta a hangulatot, fel�lesztve a szunnyad� szenved�lyt: a ker�kp�r�r�lt nemzet k�t szeretrem�lt� h�s�vel egy�tt rem�lt, �nnepelt �s napr�l-napra egyre jobban hitt a csod�ban, hogy 35 f�jdalmas �v eltelt�vel �jra hazai bajnokot k�sz�nthet. Re�lis es�ly mutatkozott erre... Noha az �lom az Alpokban tragikus hirtelens�ggel foszlott sz�t, id�n j�liusban mindenki szeretett volna legal�bb egy kicsit francia lenni. A n�p�nnep�ly v�g�l egy �ce�nnal �s egy kontisenssel arr�bb k�lt�z�tt, mik�nt Kolumbia k�nnyes szemmel borult le els� Tour-gy�ztese, a 22 esztend�s Egan Bernal el�tt, aki egy, a v�letlen �ltal kik�vezett, kalandos �ton �rt fel �ppen most, a v�rtn�l is hamarabb a sport�g cs�cs�ra.

A 2019. �vi Tour de France megeml�kezett az ikonikus maillot jaune, azaz a s�rga trik� centen�rium�r�l, illetve a Kannib�l n�vre keresztelt legenda, Eddy Merkcx els� gy�zelm�r�l, amit idestova f�l �vsz�zada aratott. Az �jra�led� Merkcx-m�nia jegy�ben a Grand D�part Br�sszel sz�v�be, a v�s�rt�rre (Grand-Place, avagy Grote Markt) k�lt�z�tt, melyet kit�lt�tt a l�ktet�, ker�kp�rfanatikus t�meg. A verseny k�t (�s egy negyed) napig vend�geskedett a sport�g �shaz�j�ban, Belgiumban, mialatt a Jumbo-Visma csapata tarolt: nagy megd�bben�sre Mike Teunissen v�llaira ker�lt az els� s�rga trik�, majd az egy�bk�nt is s�rga mezes holland egy�ttes hengerelt a m�snapi csapatid�futam alkalm�val is. Ut�lag kijelenthet�, hogy Jumbo keretes szerkezetbe foglalta a maga Tourj�t �s val�di egys�gk�nt t�nd�k�lt a Giro alatt tapasztalt dezorganiz�lts�ggal ellent�tben - err�l b�vebben k�s�bb. Amint a mez�ny francia f�ldre l�pett, Julian Alaphilippe - a v�rakoz�sokat beigazolva - t�mad�sba lend�lt �s a 3. etap ardenneki klasszikusra hajaz� fin�l�j�ban egy szenved�lyes egy�ni akci�val megkaparintotta a napi gy�zelmet, illetve ezzel egy�tt a maillot jaune-t is, amit�l esze �g�ban sem volt megv�lni, igaz, k�t szakasz erej�ig Giulio Ciccone ler�ngatta r�la.

T�rt�nt ugyanis, hogy az ut�bbi �vekben sl�geremelked�v� avanzs�l� Planche des Belles Filles-en, amely ez�ttal egy murv�s �tszakasszal b�v�lt ki, haza�rt a napi eleji sz�k�s k�t tagja: ugyan Ciccone m�sodikk�nt gurult c�lba Teuns m�g�tt, elegend� el�nyt �rz�tt meg a mozgol�d� f�mez�nnyel szemben ahhoz, hogy �tmenetileg elh�d�tsa a mezt. Persze, ezt Julian Alaphilippe nem t�rhette sz� �s tett n�lk�l, a hajr�ban h�siesen pr�b�lta menteni a menthet�t egy r� jellemz�, robban�kony rohammal, �m 6 m�sodperc h�j�n hoppon maradt. Karny�jt�snyira a c�lvonalt�l Thomas �s Pinot kiker�lte a puskapor�t t�ls�gosan hamar ell�v� Alaphilippe-et, aki t�k�n �lve v�rta az els� adand� alkalmat, hogy visszaszerezze azt az �h�tott ruhadarabot, ami a k�s�bbikben szinte hozz�n�tt... 48 �r�val k�s�bb a harcias francia honfit�rs�val, Thibaut Pinot-val sz�vetkezve sz�ntotta fel a dimbes-dombos saint-�tienne-i befut�t. A hazai k�z�ns�g k�r�ben rendk�v�l n�pszer�, ad-hoc �sszefog�s val�di win-win szitu�ci�t teremtett: Alaphilippe �jb�l fel�lthette a s�rga trik�t, m�g Pinot nyert n�mi id�t �sszetettbeli riv�lisaival szemben. Mondani sem kell, m�snap az �sszes valamireval� francia �js�g c�mlapj�n a k�t hazai h�s fesz�tett: beindult az �lomgy�r, az orsz�g ker�kp�rl�zban �gett...

M�gnem az albi k�rny�ki oldalsz�l l�tsz�lag elf�jta az �lom egy r�sz�t: az els� pihen�nap el�tti utols� etap sor�n t�bbsz�r is felapr�z�dott a mez�ny, miut�n Thibaut Pinot, egy hagyom�nyosan balszerencs�s t�rsas�g gy�r�j�ben - Jakob Fuglsang, Richie Porte �s Rigoberto Ur�n is az echelon �ldozat�ul esett - a h�ts� sorban ragadt �s 1:40-es h�tr�nyt volt k�nytelen elk�nyvelni, ami puszt�t�lag hatott a gy�zelmi rem�nyeket d�delget� Groupama-FDJ mor�lj�ra. Hozz� kell tenni, hogy az akci�t term�szetesen a Deceuninck-Quick-Step vez�nyelte (Ki m�s?), hab�r m�sodszorra az EF-Education First volt a kezdem�nyez� csapat. A fentebb eml�tett n�gyesn�l csup�n Mikel Landa j�rt szerencs�tlenebb�l, aki egy kiv�dhetetlen buk�s k�vetkezt�ben (Warren Barguil tekegoly�k�nt tasz�totta le �t az aszfaltr�l) m�g h�tr�bb sodr�dott... D�h�t� v�gkimenetel - f�leg, hogy az eszeveszett �ld�z�sre k�nyszer�tett Pinot-f�le csoport egy ponton rendk�v�l k�zel ker�lt az �lbolyhoz -, de ez is kellett ahhoz, hogy a Pireneusokban olyan szipork�z� verseny kerekedjen, amilyen v�g�l kerekedett. De m�g miel�tt a francia-spanyol hat�rvonalat k�pez� hegyl�nc l�b�hoz �rt volna a verseny, sor ker�lt az idei Tour de France egyetlen egy�ni id�futam�ra: a k�z�ps� h�t �tmeneti szakaszai ut�n egy kevesebb, mint 30 kilom�ter hossz�s�g�, v�ltozatos terepviszony� kron� v�rt a mez�nyre, ami r�vids�ge ellen�re potenci�lisan �tszabhatta volna az �sszetett �ll�s�t.

Julian Alaphilippe, noha ebben a m�fajban is diadalmaskodott m�r karrierje sor�n, s�t, az aktu�lis szezonban is (l�sd: Vuelta a San Juan), nem egy tipikus id�futam-virtu�z, �gy arra az eshet�s�gre is fel kellett k�sz�lni, hogy elvesz�ti a megk�l�nb�ztet� mezt, vagy legal�bbis minim�lisra olvad az addig v�rrel-verejt�kkel fel�p�tett el�nye. Nos, „Loulou” nemhogy nem vesz�tette el a mezt, hanem egyenesen kenterbe verte a v�rbeli specialist�kat Pau-ban �s a legjobb id�vel csapott a c�lba (b�r a legnagyobb favorit, Rohan Dennis elszalasztotta a maga ziccer�t azzal, hogy az el�z� etap folyam�n �nk�ntesen �s �nk�nyesen feladta a k�zdelmet, �ll�t�lag a Bahrein-Merid�ban tombol� szakmai csete-pat� miatt). Az anim�tor szerep�ben tetszelg� Alaphilippe nem el�sz�r tett csod�t az idei Tour alatt, de k�ts�gk�v�l ez volt az eddigi legelk�peszt�bb mutatv�nya: ez�ttal is bebizonyosodott, hogy a s�rga trik� felbecs�lhetetlen er�vel b�r �s a halhatatlans�g �rzet�vel v�rtezi fel mindenkori visel�j�t. Mindek�zben Thibaut Pinot tud�sa legjav�t ny�jtotta, Steven Kruijswijk teljes�tette a k�telez�t, a c�mv�d� Geraint Thomas mag�hoz m�rten tompa id�futamot tekert, m�g a kolumbiai kontingens - lesz�m�tva Ur�nt - jelent�s, de kor�ntsem ledolgozhatatlan vesztes�geket szenvedett el. A szakasz m�lypontj�t Wout van Aert horrorisztikus buk�sa jelentette: a belga all-rounder egy vakmer� kanyarv�tel k�zben akadt bele az �tsz�li kordon l�b�ba, ami m�ly, csontig hatol� sebet has�tott a jobb combj�ba (j� h�r, hogy t�res n�lk�l meg�szta az esetet �s az�ta m�r hazamehetett a k�rh�zb�l).

A tavaly p�tty�sben, id�n s�rg�ban fesz�t� Julian Alaphilippe sz�m�ra j�lius 20-�n el�rkezett az (els�) �t�let napja, ahogy v�szj�sl�an a Tour de France mez�nye f�l� tornyosult a legrettegettebb pireneusi hegycs�cs, a csaknem egy�r�s er�kifejt�st ig�nyl� Col du Tourmalet, megannyi legend�s csat�roz�s helysz�ne. Mint k�s�bb kider�lt, nem csup�n az � �t�lete mondatott ki a frenetikus versenynap sor�n, hiszen rengeteg m�s felvet�l� k�rd�sre is frapp�ns v�laszt adott a miszt�riummal �vezett emelked�: egyr�szt f�ny der�lt arra, hogy a Sky/Ineos korszakos vez�regy�nis�ge, Chris Froome hi�ny�ban (vagy valami egy�b, kif�rk�szhetetlen okb�l) igenis sebezhet�. A m�just�l Nagy-Britannia leggazdagabb embere �ltal tulajdonolt birodalmi csapat halv�nyabban muzsik�lt, mint fenn�ll�sa �ta b�rmikor, ami abban a szokatlan jelens�gben mer�lt ki, hogy a fekete vonat hegyr�l-hegyre idejekor�n felsz�v�dott a favoritokat tartalmaz� boly �l�r�l, m�r ha egy�ltal�n �ssze tudott �llni tart�san. A kollekt�v f�l�ny elt�nt�vel k�zr�l-k�zre j�rt a k�pzeletbeli staf�tabot: hol a Thibaut Pinot-val t�mad� Groupama-FDJ, hol a Steven Kruijswijkkel el�ret�r� Jumbo-Visma, hol a fejetlen, avagy t�bbfej� (mindenki d�ntse el maga) s�rk�nyk�nt �mokfut� Movistar dikt�lta az iramot a hegymenetben.

Aprop� Movistar - az itthoni cinikus k�z�ns�g a sokatmond� „Moziszt�r” n�vre keresztelte �ket, hiszen a spanyol csapat id�nk�nt t�bb �rm�nyt �s belvisz�lyt produk�l, mint egy zs-kateg�ri�s brazil szappanopera -, az egy�niesked�s �jfent kikezdte a csapategys�get. Hi�ba t�nt �gy a Giro d'Italia alatt, hogy a meg�jult szakmai vezet�s lemetszi az individualizmus vadhajt�sait a k�z�s siker el�r�se �rdek�ben (m�jusban Mikel Landa v�g�l beadta a derek�t �s h�siesen �ldozta fel mag�t Richard Carapaz gy�zelm��rt), most megint k�t - avagy h�rom - sz�k k�z�tt a pad al� esett Eusebio Unzu� szt�rokkal telet�zdelt egy�ttese, a tot�lis k�osz �s egyet nem �rt�s �rzet�t keltve: a Movistar a Tourmalet l�b�t�l kezdte a f�raszt�st, �m a legnagyobb megd�bben�sre els�k�nt saj�t kiemelt ember�t, Nairo Quintan�t szak�totta le, aki sosem rendelkezett m�g jobb es�llyel a „s�rga �lom” (sueño amarillo) megval�s�t�s�ra, mint id�n j�liusban, m�gis csal�d�st kelt�en szerepelt. Nem vil�gos, hogy ki hogyan �s mit kommunik�lt (vagy mit nem), illetve, hogy a csapat kezdett�l fogva tiszt�ban volt-e Quintana aktu�lis helyzet�vel/�llapot�val, mindenesetre az �ppen �gyeletes seg�t� lass�t�s n�lk�l sz�guldott tov�bb, m�g�tte a k�t tov�bbi t�rskapit�nnyal, Land�val �s Valverd�vel. A dr�ma k�vetkez� felvon�sa r�gt�n holnap sz�npadra ker�lt...

A sz�thull� Movistart Thibaut Pinot egyszem�lyes hadserege, az aranyat �r� fegyverhordoz�, David Gaudu v�ltotta fel, aki a flamme rouge alatt taposott a ped�lba, el�k�sz�tve vez�re t�mad�s�t: ahogy Pinot megind�totta a maga roham�t, a s�padtarc� c�mv�d�, Geraint Thomas megrogyni l�tszott, m�g a s�rg�ban vicsor�t� Alaphilippe belekapaszkodott Bernal h�ts� kerek�be �s a finisben a gy�zelem fel� menetel� honfit�rsa nyom�ba eredt, megkaparintva a 2. helyet a hegytetei c�lban, no meg n�mi j�v��r�st is. Kib�rta, de m�g hogy! Minden emberi sz�m�t�s szerint el kellett volna vesz�tenie a mezt, ehhez k�pest f�l perccel megtoldotta �sszetettbeli el�ny�t, amely �gy k�t perc f�l� duzzadt. Az Alaphilippe-f�le hype-vonat tov�bb zakatolt egy �lomszer� c�l fel�... Julian Alaphilippe-et innent�l kezdve hiba lett volna nem komolyan venni - alaposan belek�p�tt a (szint�n) kapit�nydilemm�val k�zd� Ineos leves�be. �me, egy �jabb k�rd�s, amit r�szben megv�laszolt a Tourmalet: Egan Bernal nem B-opci�, vagy valamifajta v�szmegold�s a brit csapatban, hanem ak�r egyenl� jog� kapit�ny is lehet, aki form�ja alapj�n �s tapasztalatlans�ga ellen�re is szabad kezet �rdemelt a szakvezet�st�l (�s ezt Nicolas Portal sportigazgat� idej�ben bel�tta). Thomas leszakad�sa kapcs�n ugyanis azt a r�di��zenetet kapta a f�l�re a kolumbiai szupertehets�g, hogy ne v�rjon... Ami viszont minden v�laszn�l fontosabb �s felvillanyoz�bb volt a sport�g kedvel�i sz�m�ra, hogy v�gre valah�ra ny�lt a verseny �s annyi agyondomin�lt �v ut�n sokes�lyes egy Tour de France.

Nem volt meg�ll�s, a harc tov�bb folytat�dott a Pireneusokban, ahol egy eddig ismeretlen kaptat�, a k�kem�ny befut�t �g�r� Prat d'Albis ker�lt ter�t�kre. Azt hiszem, nem t�lz�s �ll�tani, hogy ez volt az elm�lt �vtized leglebilincsel�bb hegyi etapja, m�r ami a francia k�rversenyt illeti: tal�n r�helyes bevallani, de a v�g�t meg is k�nnyeztem, mert visszavonul�sa �ta el�sz�r �reztem �gy, hogy a klasszikuss� v�lt szlogen ellen�re Contador n�lk�l is lehet parti. �s micsoda parti volt m�r az elej�t�l! A nagys�grendileg harminc f�s sz�kev�nycsoport �sszet�tele eleve k�oszt sejtetett, hiszen el�l tekert a klubt�rsai �ltal kitasz�tott Nairo Quintana. Mint k�s�bb kider�lt, nem is annyira �nsz�nt�b�l menek�lt a sz�k�sbe, � is az aznapi csapattaktika r�sze volt, illetve lett volna, ha kooper�l, amikor erre sz�ks�g van... Az ugr�deszkak�nt funkcion�l� Mur de Peguère-t a Movistar leg�g�retesebb form�t mutat� kapit�nya, az �r�kk� l�zad� Mikel Landa haszn�lta ki, aki a foix-i c�lt�l negyven kilom�terre dobbantott a f�mez�nyb�l, amit akkor �ppen Elia Viviani vezetett. M�rmint a sprinter Viviani. Temp�t megy. F�lfel�. Mik�zben a csapat (eredetileg) �sszetett favoritja, Enric M�s �ppen elvesz�ti a kontaktot. Nem semmi, ahogy a s�rga trik� huzamos birtokl�sa miatt felbolydult a Deceuninck-Quick-Step!

Visszat�rve Landa a legend�s Marco Pantani szellem�t megid�z� akci�j�ra – amit Alberto Contador ext�zisban komment�lt v�gig a spanyol Eurosport st�di�j�ban –, a baszkhoz csakhamar csatlakoztak visszamarad� csapatt�rsai, Soler �s Amador: az � a hathat�s seg�ts�g�kkel az utols� emelked� derek�ig felz�rk�zhatott a sz�kev�nycsoport martal�k�hoz. �m amint Mikel Landa elsuhant a leszakad� f�lben l�v� Nairo Quintana mellett, a k�t movistaros nemhogy nem v�ltott egy �rva sz�t sem, egym�s szem�be sem n�zett - ak�r k�t k�lcs�n�sen k�z�ny�s idegen. Igaz�n ironikus, hogy egy ilyen z�l�tt t�rsas�g (�lszent b�k�l�s vide� ide vagy oda) nyeri �vr�l-�vre a csapatversenyt - �s ezal�l az idei ki�r�s sem volt kiv�tel... Ek�zben az �lmez�nyben a Jumbo-Visma vette k�zbe gyepl�t: Steven Kruijswijk k�t sz�rnyseg�dje, George Bennett �s Laurens De Plus dikt�lta hosszasan az iramot. A sorsd�nt� csap�st azonban a Groupama-FDJ k�ly�kk�p� h�h�rja, David Gaudu m�rte az es�lyesekre: temp�n�vel�s�b�l Thibaut Pinot profit�lt, aki Gaudu farviz�n megind�totta l�tv�nyos remontad�j�t, mi�ltal siker�lt lenull�znia azt a tetemes h�tr�nyt, amit m�g az oldalsz�lben gy�jt�tt be.

Par�d�s t�mad�sa sor�n mindenkit ler�zott mag�r�l – az al�rendelt szerepb�l v�g�rv�nyesen felszabadul� Egan Bernal, �s az idei ki�r�s meglepet�sembere, Emanuel Buchmann is csup�n ideig-�r�ig tudott vele l�pest tartani –, majd a Prat d'Albis cs�csa k�zel�ben csatlakozott a mag�nyos farkas Land�hoz. Pinot vil�gszerte megdobogtatta a szurkol�i sz�veket, arca f�ld�nt�li elsz�nts�got t�kr�z�tt, b�rmerre j�rt, sark�ban ott zengett az „Allez Thibaut!” - �szt�nszer� fell�p�s�vel h�skori romantik�t csemp�szett a sport�g kikalkul�lt, watt-fetisiszta jelen�be. A sorozatos siker�lm�ny nyom�n visszat�rt a hite, amit Albiban vesz�tett el: kikecmergett a mor�lis hull�mv�lgyb�l �s imm�ron meg volt gy�z�dve arr�l, hogy megnyerheti a Tourt... Julian Alaphilippe-et kiss� elsodorta a h�v, sz�ve szerint a honfit�rssal egy�tt sz�guldott volna a halhatatlans�g fel�, �mulatba ejtve a vil�got, azonban teste meg�lljt parancsolt, visszatasz�tva �t a realit�s talaj�ra: azt a f�l percet, amit el�z� nap kiharcolt, most elbukta a c�mv�d�vel szemben, de a k�t pireneusi szakasz ut�n sem sz�llt ki a versenyb�l, s�t. A francia gy�zelem rem�nye teh�t tov�bb �lt, r�ad�sul minden eddigin�l f�nyesebben ragyogott, az orsz�gra s�rga k�d ereszkedett: �jabb c�mlapsztori.

R�vid �sszefoglal� a 15. szakaszr�l [Prat d'Albis]

Az idei Tour de France utols�, perd�nt� hete a sz�ls�s�ges id�j�r�s jegy�ben telt, a term�szet extremit�sa pedig r�nyomta a b�lyeg�t a versenyre - sajnos bizonyos m�rt�kig a v�gkimenetelre is. A perzsel� h�s�g, amely Nyugat-Eur�pa szerte kr�zishelyzetet okozott, tov�bb fokozta a mez�nyben uralkod� fesz�lts�get is, �gy az alpesi transzfer sem volt �ppen z�kken�mentes: a karj�n z�z�d�sokat szenved� Jakob Fuglsang teket�ri�z�s n�lk�li felad�sa, illetve a dupla kiz�r�ssal v�gz�d� Luke Rowe kontra Tony Martin �k�lcsata (a k�t versenyz� r�gt�n a c�lba�rkez�st k�vet�en elsim�totta a konfliktust) borzolta a ked�lyeket a magashegyi tril�gia el�tt, ahol megny�lt a Pokol kapuja... A 2600 m�ter magasan fekv� Galibier-h�g�, amely a 18. szakasz programj�ban szerepelt, a kiakn�zatlan lehet�s�g hegye maradt az Ineos, de f�k�nt Egan Bernal sz�m�ra, illetve a v�g kezdet�t jelk�pezte mind Julian Alaphilippe, mind pedig Thibaut Pinot sz�m�ra - ut�bbi aznap szenvedte el az es�lyeire n�zve katasztrof�lis (izom)s�r�l�st. Hogy a Movistar mi az �rd�g�t tervelt ki az Alpokban, az mostan�ig tal�nyos, a fejetlens�g m�gis (r�sz)sikerbe torkollott: Nairo Quintana mez�t egy szimbolikus, v�rfolthoz hasonl� v�r�s zsel�paca cs�f�totta el, amint sz�l�gy�zelm�t �nnepelve magasba emelte a kez�t - ezzel Landa el� k�szott vissza az �sszetettben. A f�mez�nyben honol� s�ri nyugalom megzavar�sa v�gett Geraint Thomas buzd�totta t�mad�sra csapatt�rs�t, Egan Bernalt, aki hal�los iramban ostromolta a Galibier cs�cs�t, �m a valloire-i lejtmenet Alaphilippe malm�ra hajtotta a vizet �s a francia egy f�kevesztett ereszked�s keret�ben (egyel�re) kord�ban tudta tartani a megvadul� kolumbiait. Ha Bernal hamarabb ind�t... Nos, ut�lag m�r l�nyegtelen.

V�g�lis csup�n id� k�rd�se volt, hogy Egan Bernal mikor ford�tja a maga jav�ra az �ll�st, hiszen egyetlen lehets�ges kih�v�ja, Thibaut Pinot feje felett Damokl�sz kardjak�nt lebegett tragikus v�gzete, amit nem ker�lhetett el, ak�rhogy k�zd�tt ellene. Hab�r legbel�l bizony�ra tudta, hogy nincs tov�bb �s a v�gs� gy�zelem karny�jt�snyi k�zels�gb�l f�ny�vnyi t�vols�gra ker�lt t�le, nem volt hajland� lenyelni egy �jabb keser� pirul�t, pl�ne nem egy karrierford�t� siker kapuj�ban, k�t nappal a p�rizsi befut� el�tt: Nem, nem �rhet �gy v�get, most nem! Pinot hajthatatlan volt, sz�tfesz�tette a tettv�gy, f�t�tte a dac, �gy �jfent szembesz�llt a sorssal... A 2019-es Tour de France legsz�vfacsar�bb k�psora, ahogy a k�nnyeivel k�szk�d� Thibaut Pinot a 19. etap rajtj�t�l kezdve az orvosi- �s csapatkocsi k�z�tt ing�zott, majd mag�ra maradt bels� v�v�d�s�val, miut�n a grupetto utols� tagja is eltekert mellette. Pinot a bal l�b�val k�ptelen volt megforgatni a ped�lt. A k�lvil�g mit sem tudott arr�l, hogy a francia egy nappal ezel�tt egy szerencs�tlen man�ver k�zben - mellyel �ppen egy buk�st igyezekett elker�lni - be�t�tte a t�rd�t a korm�nyba, az �rtalmatlan baleset pedig bels� combizomszakad�st eredm�nyezett. Nemhogy hajtani, l�pni sem tudott. De megpr�b�lta, mert nem akart csal�d�st okozni.

Thibaut Pinot zokogva tette meg utols� kilom�tereit: csapatt�rsa �s h� cimbor�ja, William Bonnet vigasztal�sk�pp visszagurult mell�, �tkarolta �t �s a f�l�be s�gta, hogy „Ne agg�dj, bar�tom, b�rmi t�rt�nj�k is, mi b�szk�k vagyunk R�d, �s b�rmerre m�sz, ott lesz�nk Veled. Semmit sem kell bizony�tanod!” A k�vetkez� pillanatban Pinot lef�kezett, lesz�llt a ker�kp�rj�r�l �s arc�t a kez�be temetve be�lt az aut�ba. Feladta a versenyt... „Elegem van, �n befejeztem! Mit tettem, hogy ezt �rdemlem?” - fakadt ki n�h�ny �r�val k�s�bb csapatf�n�ke, Marc Madiot el�tt egy n�gyszemk�zti besz�lget�sben, amelyet egy rendhagy� dokumentumfilm (Avec Thibaut) keret�ben mutatott be a francia telev�zi�. A csal�dotts�g sz�lt bel�le... „Hogy elfelejthessem a megannyi kudarcot, meg kell nyernem a Tour de France-t. A dobog� t�bb� m�r nem el�g” - nyilatkozta Pinot m�snap a hazai sajt�ban. Afel�l nincs k�ts�g, hogy a ker�kp�rsport leghaland�bb szt�rja vissza fog t�rni a gy�zelem�rt, hiszen ahogyan a karj�n olvashat� mott��rt�k� tetov�l�s is hirdeti, „solo la vittoria � bella” [csak a gy�zelem sz�p].

Pinot passi�ja sokkolta a n�z�ket, a komment�torokat �s a versenyt�rsakat egyar�nt, �m az alpesi dr�ma k�vetkez� felvon�sa a legelvetem�ltebb elk�pzel�seket is fel�lm�lta: bek�sz�nt�tt ugyanis az Armageddon. Az egyre halv�nyabb, m�r csak pisl�kol� francia rem�ny v�gleg elhalt, amint Egan Bernal az idei verseny cs�cspontj�t jelk�pez� Col de l'Iseran legmeredekebb szakasz�n begy�jtotta a rak�t�kat, megadva a kegyelemd�f�st a teljes�t�k�pess�ge hat�r�ra sodr�d� Julian Alaphilippe sz�m�ra, aki kitekerte sz�v�t-lelk�t, de ett�l a pillanatt�l kezdve m�r nem a saj�t kez�ben volt a sorsa. Bernal elk�peszt� puszt�t�st v�gzett: a Tour de France az � vad�szter�let�re �rkezett, a kolumbiai tit�n pedig �gy hajtott, ak�r egy felb�sz�lt bika, aki el�tt v�r�s poszt�t lenget a torre�dor. Ember nem �ll�thatta meg aznap, az anyaterm�szet viszont igen, v�gzetes csapd�t �ll�tva a lejtmenetben. �gszakad�s, f�ldindul�s: j�g�z�n takarta be a hegyoldalt �s s�rlavina torlaszolta el az utakat...

Egan Bernal virtu�lis �llovask�nt kapaszkodott fel az Iseran cs�cs�ra, nyom�ban a mesterh�rmasra baz�roz� Simon Yates-szel, azonban a k�t sz�kev�ny mit sem sejthetetett arr�l, milyen vesz�ly leselkedett r� a katasztr�fa s�jtotta tignes-i v�lgyben. Nem volt ugyanis folytat�s, elfogyott a j�rhat� aszfalt. A verseny els� embere, Christian Prudhomme idej�ben �rtes�lt err�l �s azonnal elrendelte a neutraliz�ci�t. A szakasz teh�t f�lbeszakadt. „Ne, csak most ne!” – hi�ba az adrenalint�l f�t�tt (�l)mez�ny felh�borod�sa, a lehet� leghamarabb meg kellett hozni ezt a d�nt�st. Nem volt m�s alternat�va... Az �j �sszetett kihirdet�se kapcs�n a Col de l'Iseran volt a m�rvad�: a r�gz�nz�tt hegytetei id�m�r� pont rajzolta ki a k�l�nbs�geket a sz�rre�lis versenynapot k�vet�en. Bernal arc�ra ki�lt a d�benettel �tv�z�d� boldogs�g, amikor sportigazgat�j�t�l megtudta, �v� a maillot jaune. Apr�nk�nt dolgozta fel a t�rt�nteket, kez�ben a s�rg�ba �lt�ztetett pl�ss oroszl�nnal �s az elmaradhatatlan vir�gcsokorral. �lom vagy val�s�g? Mosolya m�sodpercr�l-m�sodperce h�z�dott egyre sz�lesebbre, ahogy k�nnyekig hat�dott csal�dtagjaira pillantott a dobog� legtetej�r�l: f�lve b�r, de kezdte elhinni, hogy megcsin�lta, az �lomb�l hamarosan val�s�g v�lhat...

Negyven�t m�sodperc nem egy �r�kk�val�s�g, Julian Alaphilippe szempontj�b�l m�gis �thidalhatatlan k�l�nbs�g volt: Ikarosz t�l k�zel rep�lt a naphoz �s meg�gette mag�t. M�r nem ford�thatta vissza az �ll�st, fizikai korl�tait feszegetve, egy ujjal csimpaszkodott a p�dium sark�ba, v�g�l azonban onnan is lezuhant. No regrets, Julian, you're the real MVP... A term�szeti sorscsap�s k�vetkez�ben megkurt�tott, utols� hegyi etap a dobog� legals� fok��rt harcol� Jumbo-Visma csapatszint� f�l�ny�t hozta, no meg Vincenzo Nibali kalaplenget�st �rdeml� sz�l�siker�t, aki kiz�r�lag a bahreini sejk parancs�ra, musz�jb�l �llt rajthoz Br�sszelben. Steven Kruijswijk t�rsai f�rads�gos munk�ja r�v�n megkaparintotta a bronz�rmet, m�g az Ineos t�rt�nete sor�n m�sodszor k�nyvelhetett el kett�s gy�zelmet, r�ad�sul a combcsontt�r�s�b�l l�badoz� Chris Froome t�voll�t�ben, kollekt�v dominanci�ja megsz�nt�vel. Egan Bernal, aki tin�dzserk�nt a politikai �js�g�r�i karrier kedv��rt kish�j�n sz�gre akasztotta a biciklit, �t �vvel k�s�bb a s�rga trik� elh�d�t�s�val csalt k�nnyeket haz�ja, Kolumbia szem�be. Val Thorens-ban egy helysz�ni r�di�komment�tor elcsukl� hangj�n k�rt�lte az �terbe, hogy a ker�kp�rversenyz�it szentk�nt tisztel� orsz�g most v�gre megfeledkezhet a drogkartellekr�l, a bandah�bor�kr�l �s a sorozatos mer�nyletekr�l, hogy egy emberk�nt �nnepelje ifj� bajnok�t. Mert Egan Bernal nem egy �jabb bev�ltatlan kolumbiai �g�ret, � a j�v� legend�ja. A j�v� pedig most van!

Viva Colombia! Vive Le Tour!

�SSZETETT V�GEREDM�NY
1.		Egan Bernal	[22 �ves]	Team INEOS	82:57:00
2.		Geraint Thomas	[33 �ves]	Team INEOS	+1:11
3.		Steven Kruijswijk	[32 �ves]	Jumbo-Visma	+1:31
4.		Emanuel Buchmann	[26 �ves]	BORA-hansgrohe	+1:56
5.		Julian Alaphilippe	[27 �ves]	Deceuninck-Quick Step	+4:05

„�gy igaz, 21 nappal ezel�tt senki sem sorolt a favoritok k�z�. Senki sem hitte el, hogy meg tudom csin�lni” - nyilatkozta  a veronai ar�n�ban a tizenhatmilli�s Ecuador �jdons�lt nemzeti h�se, Richard Carapaz, v�llain a h�n �h�tott maglia ros�val, kez�ben az ikonikus, v�get nem �r� tr�fe�val, sz�v�ben egy eg�sz n�p szeretet�vel. Pontosan ez�rt tudta megcsin�lni: az underdog-szerep volt a leghat�konyabb fegyvere az egym�st f�rk�sz� nagykuty�kkal szemben. Szinte �szrev�tlen�l suhanhatott el a kertek alatt, l�v�n nem szerepelt sem az es�lylatolgat� szak�r�k, sem a riv�lis csapatok radarj�n. Nem t�le v�rt�k a sorsd�nt� t�mad�sokat. Nem vett�k �t kell�en komolyan. Carapaz v�szj�sl� ped�lfordulatokkal dolgozta le tetemes h�tr�ny�t az Alpokban, elbizakodott ellenfelei azonban k�nnyelm�en legyintettek r� - �gysz�lv�n arra baz�roztak, hogy el�bb-ut�bb fejre�ll. Nem olvastak a jelekb�l, �s mire reag�lhattak volna a fenyeget�sre, az ecuadori m�r messze j�rt. Richard Carapaz nem �llt fejre �s a Movistar ez�ttal nem esett k�t sz�k k�z�tt a pad al�: profit�ltak a m�sok �ltal elk�vetett taktikai bakl�v�sekb�l �s gy�ztesen ker�ltek ki a hidegh�bor�s patthelyzetekb�l. 

�rdemes el�re lesz�gezni, hogy a tavalyi, Simon Yates �s Chris Froome h�stettei �ltal felejthetetlenn� emelt Corsa Ros�t m�r-m�r k�ptelens�g fel�lm�lni a dr�mais�g tekintet�ben, �s versenyt versennyel �sszehasonl�tani sosem szerencs�s, pl�ne, amikor ilyen �les a kontraszt. De nem lehet nem �szrevenni, hogy az idei Giro d'Italia menet�b�l hi�nyzott a kuri�zum, hi�nyzott valamif�le pikant�ria. Ezzel az �ll�t�ssal persze lehet vitatkozni, v�lem�nyem szerint azonban hi�nyozott bel�le az, amit�l Giro a Giro: a szesz�ly. Nem volt, ami �gy istenigaz�b�l mag�val sodorhatta volna az embert, ez�ltal �rzelmileg kev�sb� lehetett elm�lny�lni az esem�nyekben - mindezt a ker�kp�rsport p�rtatlan szerelmesek�nt, moment�n elfogulatlan szeml�l�jek�nt �rom. �gy hiszem, a hiba els�sorban az elszabott �tvonalban keresend� �s csup�n r�szben a Bologn�ban felsorakoz� mez�ny sara: Mauro Vegni versenyigazgat� sutba dobta a j�l bev�lt receptet �s voltak�ppen ellapos�totta a Giro d'Italia els� m�sf�l het�t, egy, a v�gs�kig nyitott �sszetett k�zdelem rem�ny�ben. Nem keverte meg alaposan a k�rty�kat �s k�sleltette, avagy visszatartotta a val�di izgalmakat, ami a r�zsasz�n trik��rt zajl� hegyi csat�roz�st illeti. Csavaros terve v�g�l a vissz�j�ra s�lt el �s a fesz�lts�g sosem h�gott a tet�fok�ra, ak�r egy fel nem robbant t�zij�t�k, �m ez a halov�ny �tvonal-kritika mit sem von le a v�gs� gy�ztes �rdemeib�l.

A t�glav�r�s oszloprengeteg m�g� b�j� Bologna impoz�ns h�tteret biztos�tott a 102. Grande Partenz�nak: egy prol�g-hossz�s�g� hegyi id�futtammal rajtolt az idei olasz k�rverseny. A befut� helysz�n�t, a Madonna di San Luca templomot, �s az ahhoz felvezet� �rk�dos utat, amely 666 bolt�vet foglal mag�ban, j�l ismerhetj�k a kora�sszel esed�kes Giro dell'Emili�r�l - ez�ttal a Giro d'Italia illusztris mez�nye is felkapaszkodott a dombtetei szent�lyhez. Az am�gy is felfokozott ked�lyeket egy hallatlanul mer�sz, m�r-m�r �ntelt Yates-nyilatkozat tov�bb borzolta: a tavalyi ki�r�s els�sz�m� anim�tora a start el�tt kerek-perec kijelentette, hogy id�n bizony � a topfavorit �s olyanannyira j�l siker�lt a felk�sz�l�se, hogy a riv�lsai hely�ben �sszecsin�ln� mag�t (hangs�lyozn�m, ez csup�n egy finom�tott, nyomdak�pes verzi�, nem pontosan ez �s �gy hagyta a Vuelta-gy�ztes sz�j�t, de a szavaiban felfedezhet� n�mi fekete humor is). Miel�tt f�lre�rt�s esne, nincs azzal semmi gond, ha valaki nem a sablonsz�veget szajk�zza - s�t! -, ahogyan azzal sincs, ha valaki a rajt el�tt magabiztoss�gt�l duzzad� interj�t ad, �m ez az �lces mondat, ak�r komolyan gondolta, ak�r viccel�d�tt, cs�ny�n vissza�t�tt a k�s�bbiekben, �lland� besz�dt�m�t szolg�ltatva ezzel a szenz�ci��hes m�dia sz�m�ra.

Simon Yates teh�t a l�lektani hadvisel�s eszk�z�hez ny�lt, amit persze semmi sem tilt, m�g Primo� Rogli� idei, belek�thetetlen teljes�tm�nye r�v�n �zent, nem volt sz�ks�ge holmi szavakra vagy �nbizalomfitogat� �g�rget�sre ahhoz, hogy megf�leml�tse bajnokaspir�ns kih�v�it - tavaszi eredm�nylajtsrom�t tekintve, ha valak�t�l, t�le b�ven lehetett f�lnival�juk. A s�ugr� cirkuszb�l �tnyergel� szlov�n ugyanis ebben a szezonban l�tsz�lag elfelejtett vesz�teni (ami a szakaszversenyeket illeti, h�romb�l startb�l h�rom �sszetett gy�zelem a m�rlege) �s a r�vidke, m�r-m�r prol�g-hossz�s�g� bolognai id�futam sor�n is er�demonstr�ci�t tartott, csaknem 20 m�sodperccel fel�lm�lva a bizony�t�si v�gyt�l �g� britet. A k�t favorit azonban csak ideig-�r�ig haladt fej-fej mellett. Rogli� �vegt�gl�kb�l �p�tette fel t�r�keny dominanci�j�t, �gy el�k�sz�tve a (figyelem)elterel� hadm�veletet: �ra elleni teljes�tm�ny�vel r�gt�n mag�ra ir�ny�totta a figyelmet �s akaratlanul is megt�vesztette a komplett ker�kp�ros t�rsadalmat, bele�rtve k�zvetlen riv�lisait, saj�t szurkol�it �s a sport�g sokat l�tott szak�r�it is. Elhitette mindenkivel, hogy � a referenciapont.

Az els� h�t stresszt�l �titatott mez�nyhajr�iban �ldozatul esett egy, a r�zsasz�n trik��rt harcba indul� nagy�gy� is: Rogli� k�s�bbi potenci�lis sz�vets�gese, Tom Dumoulin belekeveredett a 4. szakasz (ami egy bizonyos Richard Carapaz gy�zelm�vel z�rult) fin�l�j�ban t�rt�nt t�megbuk�sba �s csup�n csapatt�rsai t�mogat�s�val tudott c�lba�rni. S�r�l�se s�lyoss�g�r�l a bal t�rd�n �ktelenked� hosszanti l�ncnyom �s az abb�l �ml� v�r �rulkodott. A Sunweb kapit�nya virtu�lisan m�r ekkor kisz�llt a versenyb�l: ebb�l a helyzetb�l �s ebb�l h�tr�nyb�l nem volt sz�m�ra vissza�t... A centen�riumi Giro d'Italia bajnoka m�snap csakugyan feladta a k�zdelmet. Dumoulin a fikt�v rajtot k�vet�en, csal�dotts�gt�l s�jtva huppant be a csapatkocsiba. „Egy es�lyessel kevesebb” - komment�lta a h�rt keser� ir�ni�val. A show teh�t n�lk�le folytad�tt... A Jumbo-Visma a dimbes-bombos hatodik etapon eleg�nsan megszabadult a maglia ros�t�l, mentes�tve ezzel kapit�ny�t, Primo� Rogli�ot a kit�ntetett mezzel j�r� �sszes k�telezetts�g al�l (�rtsd p�diumcerem�nia, nyilatkozatd�mping, k�telez� doppingvizsg�lat �s t�rsai), ami k�ztudottan rengeteg id�t �s energi�t em�szt fel. Att�l eltekintve, hogy az eff�le taktikai man�ver illend�-e vagy sem, a holland egy�ttes burkoltan felv�llalta, hogy a z�ldf�l� versenyz�kkel telet�zdelt kerete k�ptelen kontroll�lni az esem�nyeket - mindez egy h�ttel k�s�bb, az Alpok l�b�hoz �rve be is bizonyosodott.

A kilenc naposra ny�l�, hegyszeg�ny nyit�h�t egy es��ztatta san marin�i kron�val z�rult: a Giro mez�nye tizen�t kilom�ter erej�ig (form�lisan) kivonult Olaszorsz�gb�l �s a IV. sz�zad hajnal�n alap�tott t�rpe�llamban vend�geskedett. Amellett, hogy a megingathatatlans�g �rzet�t kelt� Primo� Rogli� f�ldbed�ng�lte ellenfeleit az �ra elleni versenyben, a Movistar h�za t�j�n kimondva-kimondatlanul gazd�t cser�lt a csapatkapit�nyi c�m, mivel Mikel Landa �jabb szignifik�ns veres�get k�nyvelhetett el els�sz�m� fegyverhordoz�j�val, Richard Carapazzal szemben (az ecuadori �sszess�g�ben csaknem m�sf�l percet m�rt a spanyolra a k�t id�futam sor�n, ami n�mileg tal�n meglep�). A k�tszeres gy�ztes Vincenzo Nibali �gy, ahogy �llta a sarat, rutinosan limit�lta vesztes�geit, �gy k�rvonalaz�dni l�tszott egy pik�ns Rogli�-Nibali p�rharc, m�g Simon Yates-et cserbenhagyta az ereje �s belebukott a sz�jkarat�ba - utol�rte egy tipikus „jour sans”, ahogy a m�velt francia mondja.

Ismerve a k�vetkezm�nyeket, nagy bizonyoss�ggal kijelenthet�, hogy a k�z�ps� h�t m�sodik fel�ben (13-15. szakasz) t�m�rult az a h�rom kulcsmomentum, amely meghat�rozta az �sszetett verseny kimenetel�t �s kirajzolta a val�s er�viszonyokat: am�g a p�ratlan sz�ps�g� Colle del Nivolet hajt�kanyarjaiban Vincenzo Nibali �s Primo� Rogli� a felel�ss�g terh�vel dob�l�zott („Ha haz�ig szeretn�l k�vetni, csak tess�k, sz�vesen megmutatom a tr�fe�imat” - sz�rta oda az olasz klasszis a hegymenetben), makacsul ignor�lva a k�lvil�got �s minden egy�b fenyeget�st, addig a Movistar kiengedte a szellemeket a palackb�l. Az�ltal, hogy Mikel Landa sz�k�si k�s�rlete, tekint�lyes h�tr�nya miatt semmif�le v�laszreakci�t nem v�ltott ki, a t�vesen al�becs�lt luxusseg�t�, Richard Carapaz el�tt is megny�lt az �t: az ecuadori sem k�slekedett tov�bb, hamar felismerte a hidegh�bor�s patthelyzet adta lehet�s�get �s szinte �szrev�tlen�l sziv�rgott el - ez a mozzanat a t�v�k�zvet�t�sb�l is kimaradt. Csin�lhatott b�rmit, hiszen nem figyelt r� az �gegyadta vil�gon senki. Ez a fene nagy j�t�konys�g egyszer m�g belef�rt a tavalyi Giro negyedikj�vel szemben, k�tszer viszont m�r nem, ahogyan azt a veronai v�geredm�ny is al�t�masztja. Carapaz volt a igazi referenciapont.

A szemellenz�s Nibali-Rogli� du� ott hib�zott, hogy nem ismerte fel idej�ben a Carapazban rejl� potenci�lt �s a courmayeuri befut� alkalm�val �jabb k�t percnyi eg�r�ttal aj�nd�kozta �t meg - Primo� Rogli�, aki valamifajta id�futam-m�gi�ban b�zhatott, t�lc�n k�n�lta a r�zsasz�n trik�t az Alpokban, ez�ttal viszont nem tudatosan. Persze, ut�lag okos az ember, ut�lag okos Vincenzo Nibali is, akit felb�sz�tett a szlov�n passzivit�sa �s r�geszm�sen arra koncentr�lt, hogy � ne nyerjen, ahelyett, hogy a saj�t verseny�t futotta volna, mert �gy elt�kozolta a maga es�ly�t... A mini-Lombardi�ra hajaz� 15. etap fin�l�j�ban megk�rd�jelez�d�tt Rogli� s�rthetetlens�ge: a Civiglio szerpentinj�n sz�guldva mechanikai probl�m�val szembes�lt, �m hi�ba rem�lt egy m�retre igaz�tott csereker�kp�rt, seg�lyki�lt�sa tovasz�llt az �terben, hiszen a Jumbo-Visma sportvezet�se �ppen egy eg�szs�g�gyi sz�net keret�ben h�z�dott f�lre. Arcpir�t� baki. Mire csapatt�rsa, Antwan Tolhoek kiseg�tette, az egy�bir�nt kiv�l�an lejt�z� szlov�nt el�nt�tte a p�nik �s a nagy siets�gben felken�d�tt a szalagkorl�tra, ami a tompa mellkasf�jdalom mellett tov�bbi id�vesztes�get is vont maga ut�n - imm�ron nem volt ura a helyzetnek �s ezt nem is tagadta.

A harmadik h�t az �lland� �bers�g, illetve a hat�kony v�dekez�s jegy�ben telt a taktikailag meg�jul� Movistar sz�m�ra: a BMC-t�l �tigazol� Max Sciandri szakmai vez�nylet�vel az Unzu�-csapat megfelel� m�don mozg�s�totta energi�it �s a megfelel� id�ben j�tszotta ki �t�k�rty�it, maxim�lisan kiakn�zva er�- �s l�tsz�mbeli f�l�ny�t. Noha a konkurencia nem tudta �ket kibillenteni a nyeregb�l, az�rt bevitt n�h�ny sz�d�t� �t�st a Dolomitok csipk�s hegyvonulatai �ltal szeg�lyezett k�zd�t�ren. Az utols� pihen�nap �tmeneti nyugalm�t r�gt�n eloszlatta a brut�lis kegyetlens�g� Mortirolo-h�g�, amely ide�lis terepet ny�jtott egy izomt�p� „c�pat�mad�s” sz�m�ra: Vincenzo Nibali a rettegett kaptat� als� szakasz�n villantotta ki foga feh�rj�t, igyekezv�n zavarba hozni a r�zsasz�n trik�st �s spanyol armad�j�t. A kit�n�en el�k�sz�tett akci� sikere Primo� Rogli� izol�l�s�ban m�rhet� - a meggy�t�rt szlov�n gy�zelmi es�lye el�szni l�tszott -, a Movistar vez�rp�rosa azonban nem fulladt bele a Nibali keltette hull�mokba, Landa �s Carapaz az offenz�v olasszal egy�tt kapaszkodott fel a k�dfedte, havas es�t�l �ztatott hegytet�re. A Giro szesz�ly�t �s a ker�kp�rsport heroikus term�szet�t kidombor�t�, mondhatni, epikus etap v�g�n a hegyi pontversenyt elural� Giulio Ciccone �nnepelhetett, aki olyanannyira vacogott �tban Ponte di Legno fel�, hogy szinte hallani lehetett fogai csikorg�s�t... 

A Mortirolo barb�rs�g�t k�vet�en sz�ks�g volt n�mi szusszan�sra, �gy az �sszetett szempontj�b�l kev�sb� �letbev�g�, valamelyest szel�debb, sz�kev�ny- �s sprinterbar�t szakaszokat teljes�tett a mez�ny. A Corsa Rosa viszont ezalatt (is) d�sk�lt a szem�lyes dr�m�kban �s az �rzelemd�s momentumokban: az antholzi biathlonstadion kacskaring�s aszfaltp�ly�j�n Landa, Carapaz, illetve L�pez csipegette a m�sodperceket, Santa Maria di Sal�ban thrilleri izgalom k�zepette cser�lt gazd�t a cikl�men trik� (Damiano Cima, a Nippo-Vini Fantini sz�kev�nybajnoka h�sies k�zdelemben tartotta maga m�g�tt a megvadul� sprintervonatokat, kereszt�lh�zva ezzel az FDJ �s Arnaud D�mare sz�m�t�sait, aki a kudarcba fullad� hajsza nyom�n elbukta a pontversenyt n�met riv�lis�val, Pascal Ackermannal szemben), m�g a San Martino di Castrozza-i c�lban �jb�l felragyogott Esteban Chaves h�tm�rf�ldes mosolya, �r�mk�nnyeket csalva a n�z�k�z�ns�g szem�be. „Sosem adtam fel” - nyilakozta a befut� ut�n az alattomos Epstein-Barr-v�rus felett (is) diadalmaskod�, csupasz�v kolumbiai.

Nem adta fel honfit�rsa, Miguel �ngel L�pez sem, aki hegyr�l-hegyre elhivatottan �ld�zte a dobog� legals� fok�t, �s amennyiben l�tezne ilyesf�le elismer�s a Giro d'Italia d�jpalett�j�n, m�lt�n ki�rdemelte volna a legagressz�vabb versenyz�nek j�r� piros rajtsz�mot. A feh�rben fesz�t� L�pez az utols� lehellet�ig azon f�radozott, hogy feljebb k�szhasson a rangsorban, �m a technika �rd�ge rendre der�kba t�rte k�s�rleteit. A kir�lyszakasz kulcsemelked�j�n, a Monte Aven�n Superman szint�n t�mad�sra adta a fej�t, ez�ttal azonban nem holmi technikai gikszer, hanem egy felel�tlen szlov�n „szurkol�” pecs�telte meg a sors�t, aki futva k�s�rte a favoritokat t�m�r�t� szelekt�v csoportot, m�gnem hely sz�k�ben fel�klelte �s f�ldre teperte a kolumbiait: L�pez a d�ht�l elvakultan felpofozta a delikvenst, �s noha szavaib�l �t�lve ut�lag megb�nta tett�t, szab�lyellenes viselked�s�vel az azonnal kiz�r�st kock�ztatta. Az egy�tt�rz�st tan�s�t� versenyb�r�s�g, tekintettel a veronai befut� k�zels�g�re, szemet hunyt az eset felett, a norm�lis emberi reakci� kateg�ri�j�ba sorolva a l�pezi kirohan�st (az UCI id�k�zben �jravizsg�lja a nemzetk�zi botr�nyt sz�t� �gyet, mondv�n L�pez agresszi�ja nem maradhat b�ntetlen�l)...

Amint a L�pez vezette Astana felsz�v�dott az �lr�l, a Movistar vette k�zbe a gyepl�t, bebiztos�tva Carapaz r�zsasz�n trik�j�t, �s egyszersmind dobog�s poz�ci�ba helyezve Mikel Land�t: a rebellis term�szet� baszkot sejtelmes nyilatkozatai ellen�re sem v�dolhatjuk �nz�s�ggel, p�lda�rt�k� m�don �ldozta fel mag�t kapit�nya siker��rt, aki honor�lta a seg�ts�get �s k�szs�gesen felvezette a hajr�t a klubt�rs el�tt. Ugyan a szakaszgy�zelem szempontj�b�l nem ker�lt fel a pont az i-re, a Movistar sikeresen abszolv�lta az �sszetettbeli k�ldet�s�t, megv�dve a maglia ros�t, �gy a veronai id�futam puszta formalit�ss� min�s�lt az �llovas ecuadori sz�m�ra. A p�diumr�l �tmenetileg letasz�tott Primo� Rogli� az �ra elleni versenyben visszakaparintotta k�pzeletbeli bronz�rm�t, m�g Vincenzo Nibali jobb h�j�n megb�k�lt a m�sodik helyez�ssel, hiszen a „carchi Lokomot�vot”, azaz Richard Carapazt semmik�pp sem �rhette utol, aki egy csap�sra legenda-st�tuszba emelkedett kicsiny haz�j�ban. Ecuadorban kit�rt a ker�kp�rforradalom.

Carapaz �gysz�lv�n „csin�lt egy Thomast”, de ilyesmit csak egyszer csin�lhat az ember.
T�bb� ugyanis nem underdog. Ezent�l garant�ltan szerepelni fog a radarokon.

�SSZETETT V�GEREDM�NY
1.		Richard Carapaz	[26 �ves]	Movistar Team	90:01:47
2.		Vincenzo Nibali	[34 �ves]	Bahrein-Merida	+1:05
3.		Primo� Rogli�	[29 �ves]	Jumbo-Visma	+2:30
4.		Mikel Landa	[29 �ves]	Movistar Team	+2:38
5.		Bauke Mollema	[32 �ves]	Trek-Segafredo	+5:43

ut�irat | Szeretn�k a figyelmetekbe aj�nlani k�t ford�t�st, ami a Hosszabb�t�s.hu oldalon jelent meg egy gyakornoki program keret�ben. Szerencs�snek �rzem magam, ami�rt tov�bbi �t jelentkez� mellett (�sszesen csaknem 100-an p�ly�ztak a programra) lehet�s�get kaptam arra, hogy az Eurosport hivatalos magyar nyelv� h�roldal�n publik�ljak. Az al�bbi k�t linkre kattintva elolvashatj�tok az els� munk�imat: az el�bbi a ProCycling magazin m�jusi anyaga alapj�n k�sz�lt �s a Giro d'Italia kor�bbi versenyigazgat�j�r�l, Vincenzo Torrianir�l, illetve reformjair�l sz�l, ut�bbi pedig h�rom k�l�nb�z� interj� �sszef�s�l�s�nek eredm�nye �s a felt�rekv� brit tehets�get, Hugh Carthy-t hivatott bemutatni.

Az im�dott-ut�lt kockak�vek �nnep�lyes koptat�sa ut�n az orsz�g�ti mez�ny elhagyja az elcsendesed� Flandri�t �s az erd�s-hegyvid�kes d�l fel� veszi az ir�nyt: a tavaszi klasszikus szezon utols� felvon�s�ra trad�cion�lisan - egy hollandiai kit�r�vel - az Ardennekben ker�l sor. Az enyhe, m�gis jelent�s terepviszony-v�ltoz�s fel�l�rja, �trendezi az es�lyesek list�j�t: a kem�nyk�t�s� rouleur�k �s a robosztus sprinterek n�mileg h�tt�rbe szorulnak, mik�nt a robban�kony puncheur�k, illetve a h�romhetes k�rversenyek kipr�b�lt hegym�sz�i �jb�l rivaldaf�nybe ker�lnek. Azok az arcok, akik m�rcius elej�n a Strade Bianche murvadombjain villogtak, ism�t felt�ntek a szigor�an vett �lbolyban �s k�szs�gesen anim�lt�k a t�rt�n�seket, �gy keretbe foglalva a rangos egynaposok �ltal f�mjelzett id�szakot. Az ardenneki k�zdelemsorozat idei m�rlege egy sok�ig eml�kezetes h�sv�ti felt�mad�s, egy, a pap�rform�t maxim�lisan beteljes�t� hegyi befut� �s egy gy�zedelmes sz�l�sz�k�s, amit a nemezis�t�l megszabadul� majdnem-ember mutatott be.

Az �szak Pokl�b�l csak felfel� vezet az �t, a kockak�vek keltette hiszt�rikus hype azonban �rezhet�en lecsillapodik, amint a testileg-lelkileg elny�tt kerekesek kigurulnak az ikonikus roubaix-i velodrome-b�l. Ezzel val�ban lez�rul egy fejezet az orsz�g�ti versenynapt�rban. R�ad�sul egy olyan kit�ntetett fejezet, amelyet minden ker�kp�rfanatikus �hitattal, t�k�n �lve �s k�zd�rzs�lgetve v�rt, ak�rcsak a Tr�nok Harca-fandom az adott �vad utols� epiz�dj�t. Megkaptuk azt a dr�m�t, amire v�gytunk, a por le�lepedett, �gy �rthet�, hogy a Szent H�t ut�n valamelyest al�bbhagy a szurkol�k lelkesed�se. De a kockak�veken t�l is van �let a tavaszi klasszikus szezonban: k�ts�gtelen, hogy az egy teljes hetet �s h�rom elt�r� karakterisztik�j� viadalt mag�ba foglal�, kev�sb� misztifik�lt ardenneki epil�gus nem kelt akkora visszhangot, mint egy Flandriai K�rverseny vagy egy P�rizs-Roubaix, ellenben egyfajta b�k�s �tmenetet biztos�t, amire - �gy v�lem - sz�ks�g van, miel�tt fejest ugran�nk a r�zsasz�n keretes Giro-�r�letbe.

Val� igaz, hogy amikor a t�l bek�sz�nt�vel visszaid�zz�k az aktu�lis �v legl�tv�nyosabb futamait, a best-of felsorol�sokb�l �ltal�ban kimarad a Cauberggel vari�l� Amstel Gold Race, nem is besz�lve a Mur de Huy-vel riogat� Flèche Wallonne-r�l - nem csoda, hisz' ut�bbi az egyik legkisz�m�that�bb verseny a World Tour-palett�n -, �m biztos vagyok benne, hogy id�n ez m�sk�pp lesz. Na, nem felt�tlen�l a Flèche Wallonne kiv�r�sra int� befut�ja, hanem els�sorban az Amstel Gold Race �szveszejt� fin�l�ja miatt, ami, b�tran �ll�thatom, a legvadabb �lmainkat is fel�lm�lta �s homlokegyenest szembement a sport�gi trendekkel. Tov�bb� garant�ltan eml�kezni fogunk az el�gt�telt szolg�ltat� Liège-Bastogne-Liège-re is, ami szint�n tartalmazott egy sz�vinfarktus-k�zeli momentumot, de nem annyira a verseny menete, mint ink�bb a gy�ztes szem�lye t�lthetett el minket, n�z�ket el�gedetts�ggel. Ugyan tiszt�ban vagyunk a t�nnyel, miszerint az egyetemes sport nem �gy m�k�dik, gyakran j�tszunk el azzal a gondolattal, hogy XY igaz�n meg�rdemeln� a sikert, mert � a leger�sebb, vagy mert � a legkitart�bb mind k�z�l, �m ez csak a legritk�bb esetben val�sul meg. A Liège-Bastogne-Liège idei ki�r�sa viszont kiv�telt k�pez e tekintetben.

Bizony�ra sokakat meglep a t�ny, miszerint a dimbes-dombos Limburg tartom�nyban kacskaring�z� Amstel Gold Race - ami val�j�ban teh�t nem is �rinti az Ardennek vall�niai vonulatait - a gazdag ker�kp�ros kult�r�val b�szk�lked� Hollandia egyetlen World Tour-szint� egynapos viadala. A vil�gh�r� s�rf�zde �ltal szponzor�lt (�s tulajdonolt) ker�kp�rversenyt a '60-as �vek m�sodik fel�ben h�vt�k �letre, azzal a nem titkolt szervez�i sz�nd�kkal, hogy kre�ljanak egy hamis�tatlanul holland klasszikust, amely m�lt� kih�v�ja lehet ak�r a legnagyobb preszt�zzsel rendelkez� Monumentumoknak is, mint amilyen a Ronde van Vlaanderen vagy a Mil�n�-Sanremo. A kalandos t�rt�nelm� Amstel Gold Race az ut�bbi �vtizedek folyam�n csakugyan betagoz�dott a piros bet�kkel szedett tavaszi klasszikusok k�z�, v�g�rv�nyesen stabiliz�lva a hely�t a mindenkori versenynapt�rban az ardenneki h�t nyit�nyak�nt, �m tov�bbra is keresi identit�s�t.

Az izgalomfaktor n�vel�s�t c�lz� identit�skeres�s keret�ben az �tvonalat �lland� k�s�rletez�snek vetik al�: hol a c�lv�ros, hol a rettegett Cauberg poz�ci�ja v�ltozik. A befut� �jrarajzol�sa �ltal a szervez�k gyakorlatilag k�ny�kre-kedv�kre b�v�tik vagy �ppen sz�k�tik az es�lyesek t�bor�t: a Cauberget ez�ttal k�t tov�bbi emelked� k�vette a programban, a c�lvonalat pedig - az el�z� hat ki�r�shoz hasonl�an - Berg en Terblijtben festett�k fel, b� 6 kilom�terre az utols� kih�v�st jelent� Bemelerberg cs�cs�t�l. Az idei �tvonal nem kevesebb, mint 35 (!) r�vid, �mde ann�l intenz�vebb er�kifejt�st rejtett mag�ban, amivel az Amstel Gold Race b�ven t�ltesz Monumentum-st�tusz� rokonain, szigor�an a mennyis�gi adatokat tekintve.

A sz�k�s, kanyarg�s limburgi utakon elny�l� mez�nyb�l a Brabant Ny�l-gy�zelemmel hangol� Mathieu van der Poel - akit Julian Alaphilippe egyenesen 'jelens�g'-nek titul�lt - dobbantott el�sz�r: az interdiszciplin�ris tehets�g a c�lt�l tekint�lyes t�vols�gra fekv� Gulpenbergen vetett v�get a l�tsz�lagos amerik�z�snak, a Gorka Izagirr�vel k�ttetett egy�ttm�k�d�s azonban tiszavir�g-�let�nek bizonyult. Az orsz�g�tra csup�n kir�ndulni j�r� van der Poel �tmenetileg mell�kszerepl�v� alacsonyodott, amikor az Eyserbosweg t�v�ben a Dries Devenyns sz�l�rny�k�b�l el�b�j� Julian Alaphilippe megind�totta a sorsd�nt�(nek hitt) offenz�v�t. Az �lete szezonj�t fut� franci�val csup�n Jakob Fuglsang tudta tartani a l�p�st, �jabb fejezetet nyitva ezzel kettej�k kiegyenl�thetetlennek t�n� p�rharc�ban. Az eleinte hat�konyan �sszedolgoz� szt�rp�ros els�sz�m� �ld�z�je, Micha� Kwiatkowski hol Matteo Trentin t�rsas�g�ban, hol mag�nyosan igyekezett cs�kken�sre b�rni a k�l�nbs�get, rem�nykedve abban, hogy a k�t �llovas k�z�tt h�z�d� k�pess�gbeli szakad�k el�bb-ut�bb �rdekellent�teket sz�l �s a kooper�ci� �sszeomlik. A k�zelg� taktikai patthelyzet els� jelei a Bemelerberg l�b�n�l mutatkoztak meg: a biztos veres�g elker�l�se �rdek�ben Jakob Fuglsang t�bb k�s�rletet is tett arra, hogy lev�lassza a h�ts� kerek�r�l a v�gsebess�g�ben b�z� Julian Alaphilippe-et, mindhi�ba, a francia riv�lis ugyanis �rny�kk�nt k�vette.

Az �g�retes akci� hal�los �t�let�t az Astana sportigazgat�ja suttogta Fuglsang f�l�be, vil�gos utas�t�st adva a d�n versenyz�nek arra, hogy e perct�l kezdve egy centit se tekerjen az �len. A g�rcs�kre hivatkoz� Alaphilippe ugyancsak vonakodott a vezet�st�l, �gy az a tetemes el�ny, amit egy�ttes er�vel harcoltak ki, �s amit a t�v�k�perny�k el�tt �lve behozhatatlannak ki�ltottunk ki, egyik pillanatr�l a m�sikra olvadt el. Egy filmv�szonra k�v�nkoz� sportdr�ma elevenedett meg a szemeink el�tt, ahogy a f�lperces h�tr�nyb�l visszakapaszkod� Micha� Kwiatkowski a flamme rouge alatt elcs�pte a d�bbenett�l s�jtott sz�kev�nyeket, akik csup�n a c�legyenesben eszm�ltek r�, hogy a versenyr�di�ban fals sz�madatokat k�z�ltek vel�k: bizony�ra megh�lt a v�r az ereikben, amikor a t�volban kirajzol�dott Mathieu van der Poel sziluettje, nyom�ban az �ld�z�boly foszl�nyaival.

Az Alaphilippe-Fuglsang kett�s egy csap�sra elvesztette az ir�ny�t�st az esem�nyek felett �s a Strade Bianch�vel ellent�tben az Amstel Gold Race-en megfizettek kock�zatos j�tszm�ik�rt. A c�lvonal l�tv�ny�t�l megvadul� van der Poel irt�zatos sebess�ggel sz�guldott el mellett�k �s csodasz�mba men� felt�mad�s�val - amit t�rt�netesen H�sv�t vas�rnapj�n mutatott be - val�s�gos hangrobban�st id�zett el� a helysz�ni szurkol�k k�r�ben. Szinte felfoghatatlan, amit a holland fenom�n m�velt azon az �prilisi d�lut�non. Ne felejts�k el, hogy az �desapja nyomdokaiba l�p� Mathieu van der Poel jelent�s, k�zel 50 m�sodperces hendikepet t�ntetett el a hajr�ban, miel�tt megrajzolta volna a klasszikus mez�ny kr�mj�t. Mindezt egyes-egyed�l, puszt�n nyers erej�re t�maszkodva, strat�giai bakl�v�sek tucatj�t elk�vetve. Aki l�tta, sosem felejti el, aki nem, annak aj�nlom megtekint�sre az al�bbi felv�telt a verseny utols� kilom�ter�r�l.

A Flèche Wallonne neve r�pke h�rom �vtized alatt egybeforrt az 1982-ben felfedezett Mur de Huy-vel, azaz a K�poln�k �sv�ny�vel (franci�ul: Chemin des chapelles, utalva ezzel az �t ment�n elhelyezked� hat kegyhelyre). „Csup�n 1300 m�ter hossz�, de mintha sohasem �rne v�get” - �nt�tte szavakba tapasztalatait a 2002-ben diadalmaskod� Mario Aerts. A k�ny�rtelen meredeks�g� fal - a legend�s S-kanyar bels� �ve a 30%-ot s�rolja, ahol m�r az ima sem seg�thet - megtorolja a t�relmetlens�get, kiv�r�sra intve a mindenkori bajnok-aspir�nsokat: nem v�letlen, hogy a hegytet�n bev�gz�d� ardenneki klasszikuson utolj�ra 2003-ban sz�letett sz�kev�nygy�zelem, akkor a baszk Igor Astarloa t�rte fel a k�dot. A Mur de Huy egyedi identit�st k�lcs�nz�tt a Flèche Wallonne-nak, igaz, egyben az egyik legkisz�m�that�bb forgat�k�nyv alapj�n zajl� World Tour-viadall� alacsony�totta. Kisz�m�that� abban a tekintetben, hogy a f�jdalomoszt� finis gyakorlatilag hal�lra �t�li a t�voli pr�b�lkoz�sokat, amelyek enn�l fogva legfeljebb energiaelvon� funkci�t t�lthetnek be. A siker kulcsa teh�t a hidegv�r �s az id�z�t�s. Mindett�l f�ggetlen�l az eleve k�dolt kudarc az idei, 83. ki�r�s alkalm�val sem riasztotta vissza a k�s�rletezni v�gy�kat, �s ez valahol j�l is van �gy - jobb, mintha a favoritokat t�m�r�t� f�mez�ny �lbetett k�zzel v�rn� az utols� kilom�tert.

A h�romszor teljes�tend� Meuse-parti k�rp�lya hegyi tril�gi�ja t�bbek fant�zi�j�t is megmozgatta: Cesare Benedetti, Damiano Caruso �s Pierre-Luc P�richon a C�te de Cherave-on pr�b�lt szerencs�t, akikhez a k�vetkez� k�rben Nathan Haas, Tom-Jelte Slagter, Tomas Marczynski �s Michael Gogl csatlakozott, seg�dkezve a nap eleji sz�kev�nycsoport tagjainak levad�sz�s�ban. A vad�szat ugyan sikerrel z�rult, �m a heteket r�videsen els�p�rte egy �jabb akci�, amit Bjorg Lambrecht �s Giulio Ciccone kezdem�nyezett a Mur de Huy tetej�n. A rekordbajnok Alejandro Valverd�vel fel�ll� Movistar �nk�nt v�llalta a piszkos munk�t �s alig kevesebb mint 10 kilom�ter leforg�sa alatt �jraegyes�tett�k a kett�szak�tott mez�nyt. Az utol�r�st k�vet� �tmeneti nyugalmat kihaszn�lva Marczynski ism�t elsziv�rgott, Matej Mohoric kisv�rtatva k�vette, amint viszont a hajr� k�zeledt�vel a Deceuninck-Quick Step k�zbe vette a gyepl�t, kettej�k sorsa megpecs�tel�d�tt.

A Julian Alaphilippe siker��rt dolgoz� Dries Devenyns �s Enric Mas a hagyom�nyos forgat�k�nyvnek megfelel�en hat�stalan�totta a k�sei t�mad�st, ezzel el�k�sz�tve a terepet a v�gs� �sszecsap�shoz. Az�ltal, hogy a Mur de Huy-�n szembesz�l uralkodott, tov�bb n�tt az id�z�t�s jelent�s�ge, a bombaform�ban �rkez� Jakob Fuglsang viszont mit sem t�r�d�tt a nehez�t� k�r�lm�nyekkel, b�tran vetette bele mag�t a sokak �lm�t der�kba t�r� S-kanyarba, n�mi eg�rutat nyerve mumusa, Alaphilippe el�tt, aki a nagyon is val�s fenyeget�s ellen�re nem esett p�nikba, j�zanul osztotta be erej�t �s az utols� pillanatig kiv�rt a sprint megind�t�s�val. Az �jgener�ci�s francia szuperszt�r keserves k�zdelem �r�n v�g�l megv�dte a c�m�t - a tavalyival ellent�tben ez�ttal tudat�ban volt a gy�zelm�nek. Ugye-ugye, a t�relem r�zs�t terem.

„Nem ut�lom �t. Csup�n k�l�nb�z� versenyz�i kvalit�sokkal rendelkez�nk - m�g � az egynapos viadalokon tarol, �n a szakaszversenyeken. Nem vagyunk egyenl�ek, de legal�bb megharcolhatunk egym�ssal. Verseny n�lk�l kev�sb� lenne sz�rakoztat�.”

Jakob Fuglsang a Julian Alaphilippe-pel folytatott tavaszi rivaliz�l�s�r�l

Az �reg H�lgy 27 �vnyi t�voll�t ut�n hazat�rt: a Liège-Bastogne-Liège szervez�s�ge szak�tott Ans v�ros�val �s a verseny nev�hez h�en Liège sz�v�be, a Meuse-menti Boulevard d'Anvoy-ra helyezte vissza a befut�t. Ha nincs Ans, nincs dombtetei finis �s nincs a C�te de Saint-Nicolas sem, amit a c�lhelysz�n m�dos�t�s�val egy id�ben kirad�roztak a szintrajzb�l. A patin�s szakport�lok szerz�i szinte kiv�tel n�lk�l egyet�rtettek abban, hogy a t�rt�nelmi jelent�s�g� k�lt�ztet�s megbolygathatja a vallon Monumentum dinamik�j�t, agresszivit�sba lovallva a hegymenetre specializ�l�dott kerekeseket, akik att�l tartanak, hogy egy t�meges sprint eset�n kudarcot vallan�nak gyorsl�b� ellenfeleikkel szemben. Az �jragondolt, ereszked�s fin�l� azonban �nmag�ban nem garant�lja a v�lt-rem�lt extra izgalmakat, s�t, a j�sz�nd�kkal eszk�z�lt �tvonal-v�ltoztat�s ak�r balul is els�lhetett volna.

Ahhoz, hogy boruljon a pap�rforma, mindenekel�tt kellett, hogy legyen valaki, aki v�llalja a kock�zatot �s megakad�lyozza a szak�r�k �ltal predesztin�lt kiscsoportos hajr�t. Erre a szerepre keresve sem lehetett volna alkalmasabb figur�t tal�lni a jelenlegi mez�nyben, mint Jakob Fuglsang. Az egynapos versenyz�s �z�re r��rz� d�n all-rounder ugyanis t�l sokszor kapott ki az idei tavasz sor�n ahhoz, hogy legal�bb egyszer ne nyerjen. M�r csak ez�rt sem tehette meg, hogy ne fusson neki m�g egyszer, utolj�ra, v�llalva a kock�zatot. Az er� vele volt, no meg a szerencse is. A sors tartozott neki egy klasszikus gy�zelemmel �s v�g�l a Liège-Bastogne-Liège-en t�rlesztett. A majdnem-embert azon a zimank�s vas�rnapon nem lehetett meg�ll�tani, legyen a befut� ak�r s�k, ak�r dombtetei.

�prilis utols� napjaiban Vall�ni�ba visszalop�dzott a lucskos t�l: a fagypont k�zeli h�m�rs�kleten diderg� versenyz�k lehelletfelh�ket f�jtattak az Ardennek erdeiben. Az anyaterm�szet voltak�pp megk�ny�r�lt a Liège-Bastogne-Liège mez�ny�n, hiszen a csapad�kot ez�ttal s�r� es� form�j�ban m�rte r�juk, nem �gy, mint a h�rom �vvel ezel�tti, behavazott futamon. A nyomor�s�gos id�j�r�s ett�l f�ggetlen�l sz�mos neves �ldozatot szedett, egyetemben az er�tpr�b�l� hegy-v�lgyes �tvonallal: a sziv�rv�nysz�n� trik� �tk�val s�jtott Alejandro Valverde, aki a legend�s Eddy Merckx gy�zelmi rekordj�t �ld�zte, a t�v k�tharmad�n�l hat�rozott �gy, hogy besz�ll a csapatkocsiba, v�get vetve ardenneki vessz�fut�s�nak. Hasonl� d�nt�sre sz�nta el mag�t a Flandriai K�rverseny idei meglepet�sbajnoka, Alberto Bettiol �s a hull�mv�lgyb�l kikecmeregni k�ptelen Dan Martin is. Mindek�zben a f�mez�ny �l�n t�ncol� Greg Van Avermaet m�s jelleg� terveket sz�v�getett: a CCC mag�nyos farkasa a C�te de la Haute-Lev�e cs�csa k�zel�ben kapta sz�t az elemekkel k�zd� sort, mag�val r�ntva egy illusztris t�rsas�got, melyben ott t�m�r�lt Vincenzo Nibali, Philippe Gilbert, Enric Mas, Max Schachmann, Ilnur Zakarin, Gorka Izagirre �s j�n�h�ny felszabadult Movistar-seg�t� is, �m a Col du Rosier l�b�hoz �rve a csoportos offenz�v�nak befellegzett. A megad�sra nem hajland� Tanel Kangert Omar Fraile szem�ly�ben cinkost�rsra tal�lt, akivel eredm�nyes kontrat�mad�st szerveztek, melyet a sokcsillagos es�lyesek test�rei fel�gyeltek, m�gnem Kangert sz�l�ban folytatta.

Noha a Philippe Gilbert keresztnev�vel teleping�lt C�te de la Redoute felett kider�lt az �g, a keskeny aszfaltcs�kon felkapaszkod� bolyban vihar el�tti csend honolt. Az els� v�szj�sl� mennyd�rg�seket a C�te des Forges lejtmenet�ben el�ret�reked� Astana csapat hatf�s deleg�ci�ja keltette - igaz, Gorka Izagirre besokallt egy �les balosban. Az ugr�deszkak�nt funkcion�l� Roche-aux-Faucons k�z�ps� szakasz�n Michael Woods sz�ktette meg Davide Formol�t, illetve Jakob Fuglsangot, aki megk�nnyebb�lten l�legezhetett fel, miut�n az idei tavasz folyam�n el�sz�r siker�lt ler�znia mag�r�l az �sellens�get, Julian Alaphilippe-et. Eme felett�bb pozit�v fejlem�ny olyannyira felb�tor�totta a sikerre szomjaz� d�nt, hogy a liège-i befut�t�l tizen�t kilom�terre egy�ni akci�ra adta a fej�t. A babaarc� gyilkos eszeveszett sz�guld�sa kish�j�n katasztr�f�ba torkollott: komment�tor �s szurkol� vil�gszerte egy emberk�nt sikoltott fel, ahogy a c�l fel� igyekv� Fuglsang h�ts� kereke megbicsaklott abban az omin�zus balkanyarban. De nem, egy cs�sz�s felfest�s sem �llhatott a siker �tj�ba. Jakob Fuglsang elk�peszt� l�lekjelenl�tr�l tan�bizonys�got t�ve, k�t ker�ken hordta ki a sz�vrohamot, hogy azt�n kezeit a magasba emelve �nnepelhesse, hogy majdnem-emberb�l Monumentum-gy�ztess� avanzs�lt. Minden j�, ha v�ge j�, nem igaz?

„Pillanatokkal azel�tt, hogy megkezdt�k volna a Redoute l�b�hoz vezet� gyors lejtmenetet, figyeltem az arc�t, h�tha siker�l leolvasnom r�la valami jelet azzal kapcsolatban, hogyan �rzi mag�t, mire � visszan�zett r�m, �s azt mondta: 'rem�lem, ma te nyersz'”

- id�zi vissza Julian Alaphilippe fairplay-d�jas gesztus�t a k�s�bbi gy�ztes, Jakob Fuglsang.

A (kocka)k�vek j�t�ka kegyetlen j�t�k. Egy olyan j�t�k, ahol er� �s szerencse k�z a k�zben j�r - e k�t faktor sz�tv�laszthatatlanul fon�dik �ssze. Ha valamelyiknek h�j�n vagy, �res k�zzel t�vozol. Nincs olyan ker�kp�rverseny, melynek megnyer�s�hez ne lenne sz�ks�g n�minem� szerencs�re, legyen az ak�r a Tour de France, ak�r a P�rizs-Nizza, ak�r a P�rizs-Roubaix maga. Ut�bbi azonban, kieg�sz�lve az �sszes, kockak�vekkel �kesked� �szaki rokon�val, egy k�l�n kasztot k�pez a ker�kp�rsport berkein bel�l. Nemcsak az�rt, mert ezekr�l a kit�ntetett viadalokr�l �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy legal�bb annyi m�zlit ig�nyelnek, mint amennyi kraftot. Hanem els�sorban az�rt, mert az �szaki klasszikusok minden szent kilom�ter�t �thatja egyfajta vall�sos fanatizmus, k�l�n�sk�pp Belgium flamand r�gi�j�ban, a sport�g b�lcs�j�ben. A ker�kp�ros t�rsadalom a kereszt�ny hagyom�ny �hitat�b�l t�pl�lkozva megalkotta a saj�t Szent Het�t, melyet egy b�jt-hossz�s�g� el�k�sz�leti id�szak el�z meg, tele jeles esem�nyekkel. A k�l�nbs�g csup�n az, hogy a kerekesek Szent Hete a Pokolban v�gz�dik. Igaz, aki a Pokolban nyer, az a Mennybe jut.

Mindemellett a k�vek j�t�ka egy igencsak addikt�v j�t�k is, ami el�bb-ut�bb minden r�sztvev�t kizsigerel, egyeseket �ssze is roppant - mind fizik�lisan, mind lelkileg. Nincs olyan �v, amikor valaki bele ne s�r�lne ebbe a j�t�kba - a csontt�r�s �s az agyr�zk�d�s a kockak�veken val� vet�lked�s velej�r�ja (l�sd Niki Terpstra). De a legelhivatottabb versenyz�k fel fognak �llni a f�ldr�l �s j�v�re �jrakezdik - hi�ba, a misztikum beszippant. Vagy gondoljunk azokra az el�tkozott kerekesekre, akik szezonr�l-szezonra �llhatatosan pr�b�lkoznak a tavaszi id�szakban, versenyr�l-versenyre t�zk�zelbe torn�zz�k magukat a pav�n, a cs�csra viszont szerencse h�j�n sosem �rnek fel - mintha a gy�zelem sorsszer�en elker�ln� �ket (l�sd Sep Vanmarcke). Ennek ellen�re az ut�bbi �vsz�zadban mindig akadt egy mez�nyreval� - pozit�v �rtelemben vett - �r�lt, akinek meg�rte kock�ztatni �s a megv�lt�s rem�ny�ben letekerte a keresztutat Gentt�l (tradicion�lisan innen rajtolt a Nyit� H�tv�ge szombati viadala, az Omloop) a roubaix-i velodrome-ig.

�s mindig akadt n�h�ny milli�, �mulatba ejtett szurkol� is, aki mindezt figyelemmel k�s�rte, ak�r �l�ben az utak mell�l, ak�r l�lekben a telev�zi�k el�l, buzd�tva az elemekkel k�zd� h�s�ket, akik a sport�g legszentebb helysz�nein csat�znak. Az elismer�s nemcsak a bajnokoknak, minden c�lba�rkez�nek kij�r, �gy a vesztesek is h�s�knek �rezhetik magukat - hozz�teszem, teljes joggal. A limitid� a Szent H�ten a kuty�t sem �rdekli: aki teljes�teni akarja a zar�ndoklatot, az teljes�teni is fogja. A c�lba�r�s mor�lis paranccs� min�s�l a t�rgyalt versenyeken, err�l �rulkodnak a meggy�t�rt arcok, a kisemmizett testek, az elfeslett mezek �s a t�volba r�ved�, �veges tekintetek. N�h�ny �r�val �s p�rsz�z kilom�terrel ezel�tt ezek az arcok �szinte lelkesed�st t�kr�ztek, ezek a testek az er�t�l �s energi�t�l duzzadtak, ezek a mezek �l�nk val�jukban pomp�ztak �s ezek a tekintetek c�ltudatoss�got sug�roztak. Nos, igen, ezt m�veli a pelotonnal a kockak�vek j�t�ka.

A k�t bejegyz�ssel ezel�tt t�rgyalt belga Nyit� H�tv�ge, amely az Omloop Het Nieuwsbladot �s a Kuurne-Br�sszel-Kuurn�t foglalja mag�ban, meghozta versenyz� �s n�z� �tv�gy�t egyar�nt, �m az igazi csemeg�kre tov�bbi heteket kellett v�rni: m�rcius v�gnapjain forr�sodtak fel �jra a rettegett flamand hellingek kockak�vei. A szabados, provokat�v plak�tkamp�nyair�l elh�res�lt E3 Harelbeke BinckBank Classic n�ven deb�t�lt a versenynapt�rban - a botr�ny k�z�ppontj�ban ez�ttal k�t meztelen, �mde testfestett n�i modell �llt, akik egym�st �tfonva form�ltak meg egy b�kaalakot. 'Ki koron�zhatja mag�t hercegg� Harelbek�ben?' - hangzott a vil�gszerte ismert gyerekmes�t megid�z� rekl�msz�veg. A t�l�rad� kreativit�s nem ny�g�zte le a nemzetk�zi sz�vets�get, �gy az UCI egy helytelen�t� ejnye-benyje kis�ret�ben betiltotta a m�v�szi ihlet�s�, vitatott l�tjogosults�g� hirdet�seket, elmarasztalva a hat�rokat feszeget� szervez�ket, akik ezut�n az internetes k�z�ns�ghez fordultak �jabb �tletek�rt az �resen meredez� feh�r h�tt�r kit�lt�s�re. A var�zserej� cs�k teh�t elmaradt, a Flandriai K�rverseny �sv�nyeit bebarangol� f�l-klasszikus azonban a szenz�ci�hajh�sz poszterek n�lk�l is eladja mag�t. Kwaremont �s Paterberg - egy ker�kp�rrajong� sz�m�ra ez a k�t sz�cska is b�ven megteszi...

Bob Jungels, felbuzdulva a KBK hajr�j�ban bemutatott diadalmas sz�l�j�n, az E3 Harelbek�n (a szponzorszag� BinckBank Classic elnevez�st aligha lehet lenyomni a hagyom�nyokhoz konokul ragaszkod� szakma tork�n) is mag�nyos sz�k�sre adta a fej�t, csak �ppen k�tszer olyan messzir�l indult - nem csoda, hogy idejekor�n kifogyott a mun�ci�b�l. A luxemburgi bajnok a pav�s burkolat�, indokolatlanul sok 'e' bet�t tartalmaz� Steenbeeekdries nev� emelked�n z�rk�zott fel a kor�bbi sz�kev�nycsoport h�ts� traktus�hoz, �s noha n�h�ny kalandos kilom�teren kereszt�l elviselte a t�rsas�gukat, a fin�l�hoz k�zeledve igyekezett t�l�k megszabadulni. A Kemmelbeekstraat, vagy, ha �gy jobban tetszik, a Varj�hegy (Helling van Kraai) kiv�l� t�ptalajt ny�jtott az eff�le tervek megval�s�t�s�hoz: a burj�nz� erd� �ltal szeg�lyezett �tszakaszon Jungels beletaposott a ped�lba �s fak�pn�l hagyta a f�sult sz�kev�nyt�rsakat - ekkor kerek 30 kilom�ter volt h�tra a versenyb�l.

A mez�nyben lapul� favoritok ilyform�n l�p�sk�nyszerbe ker�ltek. Greg Van Avermaet reag�lt els�k�nt a fenyeget�sre, aki felv�llalta a v�gleges szelekci� beind�t�s�t �s az �pk�zl�b �ld�z�munka megszervez�s�t: a CCC kapit�nya az utols� kaptat�n, a Tiegembergen gy�jtotta be a rak�t�kat, lefelezve Bob Jungels f�rj�t. A Van Avermaet keltette vihart csup�n Wout Van Aert, Alberto Bettiol �s Zdenek Stybar �lte t�l - ut�bbi a nehez�k szerep�t t�lt�tte be. Dac�ra annak, hogy Stybar strat�giai megfontol�sb�l vonakodott a kooper�ci�t�l, negyed�r�nyi l�nctalpaz�st k�vet�en nyakon cs�pt�k a saj�t kardj�ba d�l� Jungelst, aki f�lret�ve szem�lyes c�ljait, fel�ldozta mag�t a csapatsiker olt�r�n. A Deceuninck-Quick Step sz�neit k�pvisel� szt�rp�ros egy taktikai macska-eg�r j�t�kkal k�sz�lt a hajr�ra, �lland� �bers�get k�vetelve az ellenfelekt�l, akik ugyan sikeresen neutraliz�lt�k a l�szokat, elsavasodott l�bakkal labd�ba sem r�ghattak a sprintben: Zdenek Stybar feltette a pontot az i-re, tov�bb szapor�tva a Patrick Lefevere �ltal ir�ny�tott szupercsapat gy�zelmeinek sz�m�t.

Flandria, a ker�kp�rsport b�lcs�je [kattints a nagyobb m�ret�rt]

A nyugat-flandriai Westhoek r�gi�ban kering� Gent-Wevelgem az els� vil�gh�bor� legv�resebb �tk�zeteinek helysz�neit j�rja be: a mez�ny katonai eml�khelyek tucatjai mellett halad el, �gy tisztelegve a l�v�sz�rkok h�sei el�tt - nem v�letlen, hogy az 1934-ben �letre h�vott viadal log�j�n �jabban egy v�rv�r�s pipacs d�szeleg. A legenda szerint a harcok el�lt�vel a flandriai mez�ket pipacstenger bor�totta be - az elesett katon�k s�rjai f�l�tt ny�l� vir�g szimb�lum-st�tusz�t egy 'In Flanders Fields' (Flandria mezej�n) c�m� k�ltem�ny alapozta meg, melyet egy kanadai katonaorvos, John McCrae vetett pap�rra 1915-ben, miut�n j�bar�tja �s tan�tv�nya �let�t vesztette a m�sodik ypres-i csat�ban. A Gent-Wevelgem szervez�s�ge az els� vil�gh�bor� kit�r�s�nek centen�rium�nak alkalm�b�l, 2014-ben hat�rozott az arculatv�lt�sr�l. A verseny ebben az �vben vette fel az 'In Flanders Fields' nevet �s t�zte ki a z�szlaj�ra a feljebb eml�tett v�rv�r�s pipacsot... Az (oldal)szeles klasszikus �tvonala mag�ban hordozza a tot�lis k�osz lehet�s�g�t: a kem�nyk�t�s� sprintereket favoriz�l� futam els� fele gyakorlatilag a tengerszinten zajlik. Az id�j�r�s viszontags�gainak kitett szakaszon nem lehet m�s a c�l, mint a t�l�l�s.

Az idei 81. ki�r�s t�k�letesen illeszkedett a felv�zolt s�m�ba: a k�osz enyhe kifejez�s arra, ami a verseny els� �r�j�ban t�rt�nt. Az oldalsz�l ugyanis atomjaira szaggatta a f�mez�nyt, a kerekesek k�ts�gbeesetten kapaszkodtak az aszfaltcs�k perem�be, mik�zben igyekeztek felvenni az ilyenkor szokv�nyos echelon-form�ci�t - mindez mad�rt�vlatb�l elk�peszt� l�tv�nyt ny�jtott. A fejetlens�get a rombol�sra k�sz Jumbo-Visma lovagolta meg: csapatszint� offenz�v�juk nyom�n kialakult egy hallatlanul er�s sz�kev�nycsoport, melyben olyan nevek b�jtak meg, mint Peter Sagan, Wout Van Aert, Mathieu van der Poel, Matteo Trentin, John Degenkolb, Jasper Stuyven �s Fernando Gaviria. A Deceuninck-Quick Step mind�ssze 1 embert deleg�lt a nagyj�b�l 20 f�s �lbolyba, �gy �nk�nt �s dalolva v�llaltak oroszl�nr�szt az �ld�z�sb�l. Amint az oldalsz�l lecsillapodott, a sz�kev�nyek el�nye is cs�kken�snek indult - nyilv�nval�va v�lt, hogy egy s�llyed� haj�n utaznak.

Mike Teunissen m�g azel�tt dobbantott, hogy a farkasfalka becserk�szhette volna a fuldokl�kat: Sagan, Theuns �s Trentin vele egy�tt menek�lt a kir�lyk�k veszedelem el�l. A kvartett csakhamar kvintett� b�v�lt, mik�nt Luke Rowe �thidalta a mez�ny �s az �llovasok k�zti t�vols�got. Alexander Kristoff is hasonl� terveket sz�v�getett, mikor a Baneberg l�b�n�l t�mad�sba lend�lt, �m a Wout Van Aerttal �s Zdenek Stybarral val� �sszefog�s nem vezetett sikerre. Ahogy a sz�lt�p�zta sereg kereszt�lrobogott Ypres t�rt�nelmi f�utc�j�n, k�ts�g sem f�rhetett ahhoz, hogy a t�meges hajr�t vizion�l� peloton bekebelezi a Sagan-f�le csoportot. �gy is t�rt�nt, csakhogy az utol�r�st k�vet�en a szabad vegy�rt�kek fic�nkolni kezdtek: Mads Pedersen �s Jasper Stuyven nem f�rt a b�r�be az utols� 10 kilom�teren, �jabb feladat el� �ll�tva ezzel a felvezet� vonatokat, akik azonban �rr� lettek a l�szpar�d�n. A wevelgemi sprintben Alexander Kristoff ragadta mag�hoz a kezdem�nyez�st, aki a 300 m�teres t�bla �rny�k�ban ind�totta meg a v�gs� rohamot. A d�rzs�lt csapatt�rs, Fernando Gaviria k�ny�kkel szor�tott helyet mag�nak a termetes norv�g h�ts� kereke m�g�tt �s egy j�l id�z�tett f�kez�ssel lev�lasztotta Kristoffr�l a sz�l�rny�kra �hez� konkurenci�t, ak�r egy mozdonyr�l a szerelv�nyt. 

Dwars door Vlaanderen, azaz kereszt�l-kasul Flandri�n: a Waregem-k�zpont�, kiss� alul�rt�kelt egynapos viadal, amely eredetileg k�t napot �lelt fel �s Dwars door Belgi� n�ven futott, a k�tezres �vek elej�n indult h�d�t� �tj�ra - a nemzetk�zi ker�kp�ros sz�vets�g 2017-ben illesztette be a World Tour-napt�rba, megkoron�zva a 15 �ve tart� dinamikus fejl�d�st. A h�tk�zi t�ltel�kfutam teh�t teljes �rt�k� flamand (f�l-)klasszikuss� avanzs�lt. Az id�pontv�ltoztat�son �ttesett Dwars door Vlaanderen a Flandriai K�rversenyre val� k�zvetlen r�hangol�d�st szolg�lja, hiszen imm�ron a Ronde het�ben ker�l megrendez�sre. Az ez�vi ki�r�s egy z�rzavaros neutraliz�ci�, no meg persze a cyclocross szak�gb�l �tnyergel� fiatal gener�ci� �jabb diadala nyom�n maradhat eml�kezetes. Egy, a n�i mez�nyt megtizedel� buk�s miatt a zs�ri k�nytelen volt feltart�ztatni a k�s�bb startol� f�rfiversenyt, �m az el�gtelen inform�ci��raml�s kisebb k�oszt eredm�nyezett, mert a piros z�szl� ellen�re tov�bb folytat�dott a l�kd�s�d�s a poz�ci�k�rt. A felfordul�s k�zepette az egyik sz�kev�ny, Lukas P�stlberger elmulasztotta az �jraind�t�s mozzanat�t - a figyelmetlen osztr�k a Sporza k�s�r�motorj�ba kapaszkodva nyerhette vissza a neutraliz�ci�t megel�z�en kiharcolt k�tperces eg�rutat.

Amint lecsillapodtak a ked�lyek �s kigyulladtak a k�pzetletbeli z�ld f�nyek, �lremen� harc kezd�d�tt a v�gs� gy�zelem�rt. A k�tszeres cyclocross-vil�gbajnok Mathieu van der Poel kapva-kapott az alkalmon �s k�t cinkost�rs�val kar�ltve �ld�z�be vette a verseny elej�t. A friss tagokkal kieg�sz�l� sz�kev�nycsoport hellingr�l-hellingre vesz�tett a f�rj�b�l �s a Knokteberg utols� megm�sz�sakor olyan k�zel sodr�dott a f�mez�nyh�z, hogy aki �rzett mag�ban n�mi er�t �s amb�ci�t, felugorhatott hozz�juk - ezt a k�zels�get haszn�lta ki Bob Jungels �s Tiejs Benoot. Az �lre t�r� sokl�er�s �t�sfogat  - Van der Poel, Turgis, P�stlberger, illetve Jungels �s Benoot - egy�ttm�k�d�se gy�m�lcs�z�nek bizonyult, tetemes el�nyt talpaltak �ssze, ezzel egy�rtelm�s�tve, hogy a nyer�ember az � t�rsas�gukb�l ker�lhet ki: a sz�k k�r� sprintet a kilom�terek �ta a sor v�g�n sunnyog� Anthony Turgis robbantotta be, �m a munk�ban akt�van r�sztvev� Mathieu van der Poel ellentmond�st nem t�r� m�don sz�guldott el mellette.

„Csak azok mondhatj�k, hogy a Ronde nem olyan neh�z, akik cs�csform�ban �rkeznek ide. Mindenki m�snak a Kereszt�ttal �r fel” - fogalmazott a Flandriai K�rverseny 2002. �vi bajnoka, Andrea Tafi, a Gladi�tor maga. Egy bizonyos Alberto Bettiol k�t tavasszal ezel�tt egy, a CyclingTips-nek adott interj�j�ban a k�vetkez�k�ppen visszhangozta ezeket a szavakat: „A Flandriai K�rversenyt rendk�v�l neh�z megnyerni, de ha j�l �rzed magad, a futam nem t�nik olyan neh�znek. [...] Miut�n v�gbemegy a szelekci�, minden a l�baidon m�lik. Nincs semmi dolgod, csup�n el�lmaradni �s tekerni.” Az akkor 23 �ves Bettiol nem l�d�tott. Tudta, mit besz�l �s mi�rt besz�li azt. A szakma m�g csak �zlelgette a nev�t, amikor � m�r tudta, hogy ez az a klasszikus, ami a versenyz�i kvalit�sait tekintve a legink�bb kedvez neki �s ahol igaz�n nagyot alkothat. A fellengz�s nyilatkozat azonban elkall�dott az �terben, mivel a hitel�t al�t�masztani k�pes, vil�grasz�l� sikerek hi�nyoztak a fiatal olasz karrier-lajtsrom�b�l: Alberto Bettiol eg�szen addig a szent vas�rnapig nem jegyzett egyetlen profi gy�zelmet sem.

Mi�rt is kellett volna sz�molnunk vele id�n Flandri�ban? A felvet�s jogos, hiszen egy nyeretlen versenyl�t�l sem felt�tlen�l v�rjuk el, hogy bes�p�rje a legrangosabb derbit. M�gis �szre kellett volna venn�nk, hogy Bettiol ott kopogtat az ajt�n. Ki is volt az a sr�c, aki kiugrasztotta a nyulat - konkr�tan a k�s�bbi gy�ztes Julian Alaphilippe-et - a bokorb�l a Mil�n�-Sanremo v�gj�t�k�ban? Na, ugye. Ha ez �nmag�ban nem indokoln� a favorit c�mk�t, vess�nk egy pillant�st a n�h�ny bekezd�ssel feljebb t�rgyalt E3 Harelbeke eredm�nylist�j�ra. Igen, ez a sr�c kivette a r�sz�t egy m�sik nyer� megmozdul�sb�l is, ez�ttal a kockak�vek �s a hellingek birodalm�ban - Bettiol centim�terekkel szorult le a dobog�r�l a Ronde jelmezes f�pr�b�j�n. A premieren pedig ber�gta az ajt�t. 

'It's the most wonderful time of the year' - a nyugati kereszt�ny kult�rk�rben minden k�ts�get kiz�r�an a kar�csony k�zeledt�vel k�sz�nt be az �v legcsod�latosabb id�szaka. Az orsz�g�ti ker�kp�roz�s saj�t vil�g�ban a Szent H�t feleltethet� meg a kar�csonyi �nnepcsokornak. Igaz, k�zel sem olyan b�k�s �s szeretetcentrikus, de szentebb mindenn�l, amit a sport�g valaha l�tott. Az az �tszellem�lt embert�meg, amely �prilis els� het�ben kit�dul a Flamand Ardennekbe �s csodav�r� hangulatban lesi a k�t ker�ken suhan� messi�sokat, t�bbet mond minden sz�n�l. A ker�kp�rszeret� n�z� sz�ve vil�gszerte egy�tt dobban a szenved�lyes h�zigazd�k�val. A Flandriai K�rversenyt �vez� szel�d �r�letb�l a mindenkori rajtv�rosban is �zel�t�t kaphatunk: az �nnep�lyes startlista-al��r�s apror�j�b�l ez�ttal is t�bb ezer lelkes rajong� gy�lekezett az antwerpeni v�s�rt�ren.

A harcrak�sz kerekeseket sz�vmelenget� fogadtat�s mellett bocs�tott�k �tjukra. A legtekint�lyesebb, egyben leghangosabb szurkol�b�zis az Oude Kwaremont ment�n helyezkedett, �m hi�ba keltettek hangork�nt a kordonok t�v�ben, az els� �thalad�skor vihar el�tti csend honolt a r�sztvev�k soraiban. A Sky klasszikusokra specializ�l�dott kontingense a Kortekeer l�b�n�l a sz� legszorosabb �rtelm�ben beh�zta a k�zif�ket - a h�ts� traktus k�nytelen volt kivenni a l�b�t a ped�lb�l. Amennyiben az orsz�g�ti ker�kp�roz�s egy vall�s - m�rpedig Belgium-szerte nem csup�n vil�gsz�nvonalon m�velik, fanatikusan vallj�k is a ker�kp�rsportot -, �gy a Kapelmuur a szent�lye. Ugyan az �ldott k�vekkel kirakott emelked� kell�en messze tal�lhat� a befut�t�l ahhoz, hogy ne sz�lhasson bele a gy�zelem sors�ba, arra nagyon is alkalmas, hogy sz�tzil�lja a bolyt. A Deceuninck-Quick Step opportunista m�don ugrott fel a megny�l� mez�ny bakj�ra, hogy el�id�zze a szakad�st, ez a momentum viszont nem bizonyult v�zv�laszt�nak a verseny kimenetel�re vonatkoz�an.

Az idei Rond�n ny�jtott fergeteges alak�t�s��rt a ker�kp�ros t�rsadalom egyhang�lag �t�lte oda Mathieu van der Poel r�sz�re a legjobb mell�kszerepl�nek j�r� d�j�t. A gener�ci�v�lt�s szel�t felkorb�csol� holland k�lv�ri�ja azzal kezd�d�tt, hogy hely sz�k�ben felugratott egy �tsz�li vir�g�gy�sra, minek k�vetkezt�ben elt�rt az el�ls� kereke. A gyors cser�re el�k�sz�lve f�lreh�z�dott a t�rk�ves j�rd�ra, �m addig-addig egyens�lyozott f�ll�bon, m�gnem belehajtott egy kisebb k�ty�ba �s sz�nd�k�n k�v�l bemutatott egy t�zpontos el�reszalt�t. A t�rt�netben az az igaz�n fergeteges, hogy az omin�zus talajfog�s ut�n kevesebb, mint f�l �r�val van der Poel m�r az �lbolyban tekert. Mindek�zben az el�retolt �kek �j sz�kev�nyband�t alap�tottak: Sep Vanmarcke �s Stijn Vandenbergh a Kwaremont kockak�ves r�mp�it haszn�lta ugr�deszk�nak a t�mad�sra, Casper Asgreen a Paterbergen ind�tott offenz�v�t, m�g Dylan van Baarle k�zvetlen�l a Taaienberg el�tt csatlakozott fel a vonatra. A gyenge l�ncszemek �ldozatul estek a verseny brutalit�s�nak, a Ronde saj�t kez�leg v�gezte el a szelekci�t az elcsig�zott f�mez�nyben: a v�geredm�ny egy megk�zel�t�leg 20 lelket sz�ml�l� bivalyer�s �ld�z�csoport, melyben cs�cskateg�ri�s sprinterek (Kristoff, Matthews), rouleur�k (Politt, Jungels) �s puncheur�k (Sagan, Van Avermaet, Valverde, Benoot) egyar�nt t�m�r�ltek. Ez a sokr�t� potenci�l okozta a veszt�ket - nem mutattak hajland�s�got arra, hogy kikaparj�k egym�snak a geszteny�t.

A legszembe�tl�bb fejlem�ny m�gis az EF-Education First fel�lreprezent�lts�ga volt - �s nem csup�n a neonr�zsasz�n mez miatt -, hiszen h�romf�s k�l�n�tm�ny�k a Deceuninck-Quick Step k�pviselet�vel vetekedett. Ebb�l a pinkben fesz�t� h�romf�s k�l�n�tm�nyb�l a bevezet�sben id�zett Alberto Bettiol pr�b�lt szerencs�t az Oude Kwaremont harmadszori teljes�t�se sor�n: kiv�l�an �temezett akci�j�t h�tul Langeveld fedezte, aki szer�ny termete ellen�re ott �s akkor kellemetlenkedett, ahol �s amikor csak tudott. Mialatt a hitehagyott favoritok d�h�dten l�b�lt�k a k�ny�k�ket, Bettiol felvette a l�gellen�ll�s szempontj�b�l legel�ny�sebb aero-poz�ci�t �s kitemp�zott a les�jtott ellenfelek l�t�k�r�b�l. Az oudenaardei c�lvonalon �tgurulva egy igazi gy�ztes v�lhatott bel�le: a Flandriai K�rverseny gy�ztese. Tett arr�l, hogy figyelj�nk r�.

Philippe Gilbert nem az a versenyz�, aki egyszer volt. Kiteljesedett. A 'Gilbert-t�pus� versenyz�' mint olyan, kin�tte azt a besz�k�lt jelent�st, amit annak idej�n a magyar nyelv� szakzsargon k�lcs�nz�tt neki. Sokkal t�bb, sokkal �sszetettebb ann�l. Mostm�r nem egy hegymenetre specializ�l�dott, robban�kony sprintert �rt�nk alatta, hanem egy minden h�jjal megkent, fineszes all-roundert, aki a legk�l�nb�z�bb terepviszonyok k�z�tt is k�pes ellopni a show-t. A var�zslatos �talakul�s h�tter�ben egy monument�lisra duzzasztott �lom �s egy prec�zen el�k�sz�tett terv h�z�dik meg: Project Roubaix. „Ez nem p�nz, csup�n amb�ci� k�rd�se volt a r�sz�r�l. Meg akarta nyerni a Flandriai K�rversenyt �s a Paris-Roubaix-t, �s azt mondta, hogy mi vagyunk az egyetlen csapat, amely seg�thet abban, hogy ezt v�ghez vigye” - �rulta el a k�t �vvel ezel�tti szerz�d�sk�t�s r�szleteivel kapcsolatban Patrick Lefevere, a Deceuninck-Quick Step tulajdonosa. Gilbert tudta, mit akar �s tudta, hogy kik azok az emberek, akik �ltal ezt el�rheti, �gy teh�t az �nmegval�s�t�s rem�ny�ben al�rendelte mag�t a szak�rtelm�knek. �s �me, itt az eredm�nye, a Project Roubaix bev�geztetett �s a k�r majdhogynem bez�rult. A lombard hegyvid�k, a d�l-ardenneki dombs�g �s a kelet-flandriai falak bev�tele ut�n Philippe Gilbert az �szak Pokl�ra is kiterjesztette vad�szter�let�t. Egy, a Via Rom�n aratott gy�zelem v�lasztja el a halhatatlans�gt�l: egyetlen egy tr�fea hi�nyzik a gy�jtem�ny�b�l, a Mil�n�-Sanremo. „Nem lehet olyan neh�z megnyerni, hiszen Eddy Merckxnek h�tszer is siker�lt” - vette le a terhet saj�t v�llair�l a Roubaix-ban diadalmaskod� 36 �ves belga, aki j�v�re a legszesz�lyesebb Monumentum megszel�d�t�s�re k�sz�l à la Philippe.

„Mindenki egy t�rt�nettel fejezi be” - v�li a rutinos �regr�ka, Heinrich Haussler, aki 173 (sors)t�rs�val egy�tt id�n is felsorakozott a compiègne-i rajtvonaln�l. � m�r csak tudja, hiszen p�lyafut�sa alatt nem kevesebb, mint 13 alkalommal szelte �t a Poklot �s tizenegyszer c�lba is �rt. Noha megannyiszor meg�gette mag�t, a viszontags�gok ellen�re sem nem hagyn� ki a legk�ny�rtelenebb klasszikust. A Paris-Roubaix egy k�l�n �llatfaj: a f�jdalom nyelv�n folytat p�rbesz�det a kockak�veken bukd�csol� kerekesekkel. Aprop� kockak�vek, egyes inform�ci�k szerint 6 milli� 76 ezer darab lapul az �tvonalban, ami �sszesen 55 kilom�ternyi z�tyk�l�d�st jelent 29 kategoriz�lt szektoron kereszt�l. Fel van adva a lecke. De, ahogy azt a felvezet�ben megpedzettem, egy �vsz�zad �ta mindig akad egy mez�nyreval� �r�lt, aki megpr�b�lja megfejteni. Ez a brav�r azonban �vente csak egy b�tor jelentkez�nek siker�lhet.

A Paris-Roubaix elveszi a ker�kp�rversenyz�k j�zan esz�t, de mi, n�z�k ezt egy percig sem b�njuk. K�oszt, dr�m�t �s csod�kat szeretn�nk l�tni, ez�rt tapadunk a telev�zi�k�perny�kre minden �ldott esztend�ben, amikor a j�nev� peloton al�sz�ll a Pokol legm�lyebb bugyraiba... A Klasszikusok Kir�lyn�je �l�nk �szaki sz�llel k�sz�nt�tte a szerencsej�t�kosokat �s a term�szeti er�kkel sz�vetkezve �sszeterelt egy izgalmas kompoz�ci�j� sz�kev�ny-ny�jat, amely k�t k�s�bbi f�szerepl�t is tartalmazott - Nils Polittot �s Yves Lampaertot. Az �ld�z�verseny eg�szen az arenbergi erd�ig folytat�dott: a rettegett kockak�ves �tkel� bej�rata el�tt egyes�lt a mez�ny. Az emblematikus szektor kish�j�n k�t nagynev� �ldozatot is k�vetelt, hiszen a cyclocross-zseni Wout van Aert lesodr�dott a g�r�ngy�s �tr�l �s mag�val r�ntotta a c�mv�d� Peter Sagant is. A szlov�k sz�mottev� vesztes�g n�lk�l �szta meg a kalandot, �s szinte azonnal visszasorolt, �m a reflektorf�nyben f�rd� belg�t feltart�ztatta egy makacs mechanikai probl�ma. Pascal Eenkhoorn szem�ly�ben �rkezett hozz� a seg�ts�g, aki a saj�t ker�kp�rj�t aj�nlotta fel p�rul j�rt csapatt�rsa sz�m�ra.

Van Aert a cserebring�val visszatorn�zta mag�t k�zvetlen riv�lisai t�rsas�g�ba, majd �tnyergelt egy m�retre szabott biciklire. A feje f�l�tt gomolyg� aggodalmakat tet�zte az a f�jdalmas pillanat, amikor a kocsik k�z�tt lav�rozva v�ratlanul elter�lt egy jobbkanyarban. A benne munk�lkod� adrenalinnak k�sz�nhet�en n�h�ny kilom�ter m�lt�n �jb�l megjelent a d�bbent arcokat v�g� �lmez�nyben - Wout van Aert z�rk�z�sa minimum annyira volt impressz�v, mint Mathieu van der Poel� a Flandriai K�rversenyen. Ha m�r felz�rk�zott, nem maradhatott ki a sorsd�nt� akci�b�l: Nils Politt k�t kockak�ves blokk k�z�tt, a c�lt�l 67 kilom�terre l�v� friss�t�z�n�ban sunnyogott el a bajnoki c�m v�rom�nyosai mell�l. A potenci�lis vesz�lyt jelent� n�metet Peter Sagan vette �ld�z�be Orchies hat�r�ban, a c�mv�d� sz�l�rny�k�ban pedig ott lapult Philippe Gilbert, Yves Lampaert, Sep Vanmarcke �s term�szetesen Wout van Aert is. Aki b�jt, aki nem, a v�gs� gy�zelem lehet�s�ge eme 6 sz�kev�ny l�baiban �sszpontosult. A k�ldet�studattal felv�rtezett Deceuninck-Quick Step kiv�l�an j�tszotta ki a l�tsz�mf�l�ny-k�rty�t a hajr�ban: Gilbert �s Lampaert felv�ltva h�zg�lta a versenyban maradt kih�v�k bajsz�t, felbosszantva ezzel Polittot, aki a Gruson nevezet� szektorban megkontr�zta a farkasokat.

Egyed�l Gilbert tudott megkapaszkodni a n�met agresszor h�ts� kerek�ben �s a siker�hes du� csakhamar nyer� k�l�nbs�gre tett szert. Az utols� energiatartal�kait is fel�l� Wout van Aert m�r percekkel kor�bban meglobogtatta a feh�r z�szl�t, m�g az �rmester szerep�ben tetszelg� Yves Lampaert sz�nd�kosan akad�lyozta Vanmarcke �s Sagan el�rejut�s�t - el�bbi egy last-minute ker�kp�rcsere ok�n intett b�cs�t a dobog�nak, ut�bbit pedig �jfent cserben hagyta el�gtelen er�nl�te. A k�z�ns�g izgatotts�gteli morajl�sa vad szurkol�sba csapott �t, amikor az Andr�-P�trieux velodrome kapuj�ban felbukkant a t�tova Nils Politt, aki k�nytelen-kelletlen felvezette az egy-az-egy elleni sprintet a mindenre elsz�nt ex-vil�gbajnok el�tt. Ahogy arra sz�m�tani lehetett, Philippe Gilbert megragadta a soha vissza nem t�r� alkalmat, k�rbet�ncolta Polittot �s beteljes�tette r�g�ta d�delgetett �lm�t: egy �v leforg�sa alatt realiz�lta a Flandria-Roubaix dupl�t. Sz�val, milyen is az a 'Gilbert-t�pus� versenyz�'?