� 11 tavaszi egynapost kezelek kiemeltem id�n, most a k�z�ps� blokk k�vetkezik, k�zte a Milano-Sanrem�val, a Harelbek�vel, a Gent-Wevelgemmel �s a Flandri�val. A rutinosabb ker�kp�rrajong�k pontosan tudj�k, hogy az ilyen t�pus� versenyeken t�nyleg minden m�sodperc sz�m�t, hiszen megtippelhetetlen, mikor t�rt�nik egy sorsd�nt� buk�s, t�mad�s vagy technikai probl�ma. Ez�rt kell az elej�t�l a v�g�ig n�zni, ugye. A hossz� t�v bor�thatja a pap�rform�t egy esetleges sprintben, �s azon is sok m�lhat, hogy a versenyz�k egym�sra v�rnak-e vagy saj�t kez�kbe veszik az ir�ny�t�st - v�llalva ezzel a kock�zatot. �s az sem mindegy, hogy h�vj�k az embert, mert min�l nagyobb favorit, ann�l kev�sbe fognak neki be�llni seg�teni �s kev�s az es�lye, hogy engedik megl�gni...

Olaszorsz�ggal (Strade Bianche) fejeztem be az el�z�t, Olaszorsz�ggal kezdem a mostani bejegyz�st is, m�ghozz� a szezon els� momumentum�val, a Milano-Sanrem�val. �szinte leszek, nekem nem ez a kedvenc egynaposom, ett�l persze ennek is megvannak a maga saj�toss�gai, amelyek k�l�nlegess� teszik. Ilyen p�ld�ul a hossza, hiszen a maga nagyj�b�l 300 km-�vel komoly 'k�rokat' tud okozni a versenyz�kben, mire az igaz�n fontos szakasz�ra �rnek (utols� 20 km), ahol a k�t legend�s emelked�, a Cipressa �s a Poggio tal�lhat�. A sikeres t�mad�sok jelent�s r�sze ut�bbi hegyr�l indul, de ha senki sem pr�b�lkozna, esetleg hat�stalan�tj�k lejtmenetben, j�het egy kisebb mez�nyhajr� a Via Rom�n. Nos, id�n az els� verzi� val�sult meg, megsp�kelve egy kaotikus sprinttel. A Cipress�n a Sunweb el�rek�ldte Tom Dumoulint, aki Matthews �rdek�ben pr�b�lta puh�tani a bolyt, kilom�tereken kereszt�l kellemetlen temp�t dikt�lva. A holland a Poggi�n is �tvette az ir�ny�t�st a Sky-t�l, m�gnem a legnagyobb favoritnak kiki�ltott Peter Sagan megt�rte a csendet �s egy �leter�s t�mad�ssal rukkolt el� az egyik legmeredekebb r�szen. Hozz� a friss Strade Bianche-gy�ztes Kwiatkowski �s az ardenneki klasszikusok fiatal specialist�ja, Alaphilippe k�vette. Az elit kateg�ri�s tri� a lejtmenetben megtartotta, s�t, n�velte is el�ny�t, ami nagyr�szt Sagan �rdeme, hiszen a t�rsak nem voltak �ppen seg�t�k�szek. Ez persze �rthet� magatart�s, figyelembev�ve Kwiatkowski �s Alaphilippe es�lyeit a sprintre n�zve. A vil�gbajnok elh�zta �ket a c�lig, de nem taktik�zhattak sokat, mivel a mez�ny m�r ott volt a sarkukban. A lengyel indult a legide�lisabbnak sz�m�t� 2. poz�ci�b�l �s ha csak n�h�ny centivel is, de meg tudta el�zni a keretes mozg�s� szlov�kot, aki kish�j�n bukott a c�lvonalon. Alaphilippe sem maradt el t�l�k jelent�sen, �gy a befut�t szemb�l meg�r�k�t� k�pek meglehet�sen l�tv�nyosra sikeredtek.

A Flandri�t felvezet� hagyom�nyos belga egynaposok sor�t az E3 Harelbeke ind�totta, ahol meglehet�sen kor�n elkezd�d�tt a szelekci�. 85 km-re a c�lt�l �rezhet�en megn�tt a temp�, �s az ezzel egy�tt j�r� fesz�lts�g t�bb buk�st is eredm�nyezett a mez�nyben, ami �gy t�bb r�szre szakadt. A helyenk�nt 18%-os Taaienbergen azt�n az utols� versenyeit fut� Tom Boonen h�zta meg a sort, akci�ja nyom�n kialakult egy 20 f�s �lcsoport, amelyben a k�s�bbi f�szerepl�k is ott tekertek. Egy k�vetkez� emelked�n, az Eikenbergen az �jra mag�ra tal�l� belga bajnok, Gilbert ind�tott, miut�n mind�ssze hatan maradtak el�l: Van Avermaet, Naesen, Vanmarcke, Durbridge �s Sagan h�j�n a Bor�b�l P�stlberger csatlakozott hozz�. A mez�ny�n bel�l nem volt igazi egyet�rt�s, �gy az �lmen�k el�nye lassacsk�n egy perc k�rny�k�re k�szott. Sagan t�bbsz�r is nekiv�gott a felz�rk�z�snak, de minden pr�b�lkoz�s�t hat�stalan�tott�k h�tul, majd belekeveredett egy buk�sba �s az ebb�l k�vetkez� sorozatos mechanikai probl�m�k a versenye v�g�t jelentett�k. Az ut�bbi hetek legnagyobb felfedezettje, Oliver Naesen a Kwaremonton n�velte tov�bb a temp�t �s ezt csak ketten, n�vszerint Van Avermaet �s Gilbert tudt�k �tvenni. �k h�rman hat�konyan dolgoztak �ssze az utols� 20 km-en, a k�t �ld�z�, Durbridge �s P�stlberger tisztes t�volb�l k�vette �ket. A v�gj�t�kban mindenki egym�sra v�rt, senki sem akarta v�llalni a hajr� megind�t�s�t. Naesen vesztette el el�sz�r a t�relm�t, ezzel elhalv�ny�tva gy�zelmi es�lyeit. Van Avermaet �s Gilbert 50 m�terre a c�lt�l elsz�guldottak mellette, v�g�l pedig Rio olimpiai bajnoka �nnepelhetett, idei 2. egynapos siker�t aratta a febru�r v�gi Omloop ut�n.

K�t nappal k�s�bb, a Gent-Wevelgemen megadatott az es�ly a jav�t�sra azok sz�m�ra, akik lemaradtak a Harelbeke dobog�j�r�l, de m�g miel�tt a versenyre koncentr�ltak volna, megeml�keztek a tavaly tragikus k�r�lm�nyek k�z�tt elhunyt Antoine Demoiti�ra. Id�n el�sz�r murv�s szakaszok is tark�tott�k a programot, �pp egy ilyen szakaszon indult az akci�z�s, amikor Stybar k�s�relt meg sz�k�st. A temp� a BMC-nek k�sz�nhet�en m�r ezel�tt is meglehet�sen kegyetlen volt, nem besz�lve a buk�sokr�l, amelyek tov�bb szaggatt�k a mez�nyt. A Stybar-f�le csoportot ugyan utol�rt�k, �m a ked�lyek egy pillanatra sem csillapodtak el�l. A Kemmelbergen Van Avermaet ind�tott t�mad�st, akit h�tr�bbr�l �rkezve Sagan k�vetett, majd a lejtmenetben felz�rk�zott hozz�juk Degenkolb, Boasson Hagen, Terpstra �s a nyughatatlan Stybar is. 30 km-re a c�lt�l m�g t�bben csatlakoztak az �lcsoporthoz, k�zt�k Naesen, Matthews �s Keukeleire. Ut�bbi n�h�ny perccel k�s�bb, a kooper�ci� hi�ny�ban megr�ntotta a sort, m�sodj�ra siker�lt is neki k�l�nbs�get kialak�tani, igaz, Van Avermaettal a h�ts� kerek�n. Sagan kis k�s�ssel ut�nukeredt, csak�gy, mint Terpstra �s Kragh Andersen, akik mind-mind fel�rtek a belga du�ra. K�r�lbel�l 15 km lehetett h�tra, amikor Terpstra nem volt hajland� el�re�llni vezetni, �s ezt a c�mv�d� szlov�k nem n�zte j� szemmel, am�g pedig egym�ssal p�r�ltek, Keukeleire �s Van Avermaet megl�pett t�l�k. Nem alak�tottak ki v�szesen nagy el�nyt, de azt a kicsit (10-15 m�sodperc) megtartott�k eg�szen a v�gs�kig, s�t, az utols� km-re �rve m�g n�velni is tudt�k, miut�n Sagan�k felhagytak az �ld�z�ssel. A sprintben nem t�rt�nt meglepet�s, Keukeleire am�g lehetett, kiv�rt, �gy k�nyszerb�l Van Avermaet ind�totta meg a hajr�t, de v�gig maga m�g�tt tudta tartani honfit�rs�t. Az �jabb gy�zelemmel azt hiszem, egy�rtelm�v� v�lt, hogy ki az, akit meg kell verni id�n az egynaposokon.

�s akkor a Flandria, ami a tal�n a m�sodik a preszt�zsrangsorban, ami a klasszikusokat, azon bel�l is a monumentumokat illeti - term�szetesen a Roubaix m�g�tt. A kor�bbi k�tszeres gy�ztes Tom Boonent izlandi taps fogadta reggel, Antwerpenben, amit azzal h�l�lt meg, hogy az ikonikus Kapelmuuron (amir�l egy�bk�nt el�zetesen t�bben is azt nyilatkozt�k, hogy nem lesz sorsd�nt� fontoss�g�, hiszen 95 km-re volt a c�lt�l) sz�tkapta a sort. T�mad�sa nyom�n l�trej�tt egy 14 f�s elit csoport, amiben felfedezhett�k t�bbek k�z�tt Gilbert-t, Vanmarcke-ot, Stuyvent, D�mare-t �s Kristoffot is. Viszont pl. Van Avermaetot �s Sagant nem. �k ketten a mez�nyben ragadtak �s hamarosan k�zel 1 perces h�tr�nyban tal�lt�k magukat. Egy �jabb legend�s emelked�n, az Oude Kwaremonton - cirka 55 kilom�terre az oudenaardi befut�t�l -, a k�l�nbs�g folyamatos cs�kken�se tudat�ban az 5-6 �vvel ezel�tti vil�gver� form�j�t visszanyer� Philippe Gilbert megl�gott a t�bbiekt�l �s kiss� furcsa m�don senki sem ugrott r� egyb�l... azt�n meg m�r k�s� volt. A hegytet�n k�r�lbel�l 15-20 m�sodperces el�nnyel rendelkezett, �s egyszer sem n�zett h�tra, mik�zben m�g�tte minden a kez�re j�tszott. A Kwaremontr�l lefele j�vet az �ld�z�csoportban t�rt�nt egy komoly buk�s Vanmarcke �s Rowe f�szerepl�s�vel (a belga ujj�t t�rte). A Paterbergen a k�t topfavorit, az olimpiai- �s a vil�gbajnok megkezdte a felz�rk�z�st, er�fesz�t�seiknek k�sz�nhet�en a mez�ny megcs�pte Boonen�ket.

A Taaienbergen (becenev�n Boonenberg) a Roubaix-n visszavonul� legend�nak sorozatos mechanikai probl�m�i t�madtak, r�vid id�n bel�l h�romszor cser�lt ker�kp�rt, minekut�n elvesztette es�ly�t a v�gs� gy�zelemre. Mindek�zben Sagan �s Van Avermaet utol�rte az �ld�z�boly marad�k�t: �m hi�ba a nagyszer� egy�ttm�k�d�s, a k�l�nbs�g csak nem akart cs�kkeni Gilbert-rel szemben, a belga bajnok tov�bbra is �rizte k�zel 1 perces f�rj�t. A Kwaremont m�sodszori megm�sz�sa sor�n azt�n elszabadult a pokol, amikor Sagan korm�ny�t elr�ntotta egy kordonon pihen� n�z�i kab�t, miut�n a c�mv�d� r�hajtott a kordon l�b�ra �s a buk�st ez�ttal nem tudta kiv�deni. Vele egy�tt esett a m�g�tte �rkez� Van Avermaet �s Naesen is, ut�bbi ker�kp�rj�ba beleakadt a v�tkes ruhadarab. Van Baarle mindezt az els� sorb�l n�zte v�gig, kiker�lte a f�ld�n fekv� ellenfeleket �s am�g Terpstra, illetve a megsebzett Van Avermaet utol nem �rte, egymaga �ld�z�tt tov�bb. Gilbert az utols� 10 km-en f�radni l�tszott, el�nye kish�j�n megfelez�d�tt, de hamar �tesett a holtponton �s mozg�s�totta er�tartal�kait. F�l percn�l jobban nem tudt�k �t megk�zel�teni Van Avermaet�k, �gy m�g arra is maradt ideje, hogy a c�lvonal el�tt lesz�lljon a biciklir�l �s feje f�l� emelve azt �nnepelhesse gy�zelm�t. 55 kilom�ter teljesen egyed�l. Nem csoda, hogy euf�rikus �llapotba ker�lt. A m�sodik helyet Greg Van Avermaet szerezte meg (!), a dobog�t pedig Terpstra tette teljess�. Azt pedig sajnos sosem tudjuk meg, mi lett volna, ha... 

� Az el�z� bejegyz�sben m�g azt hangs�lyoztam, hogy a szezon eleji versenyekb�l nem szabad messzemen� k�vetkeztet�seket levonni �s ez a Tour de France-ra k�sz�l�kkel kapcsolatban tov�bbra is igaz, viszont aki a tavaszi klasszikusokra vagy az �v els� h�romhetes�re, a Giro d'Itali�ra hegyezi a form�j�t, azokat m�r kicsit kritukusabban kell szeml�ln�nk. A h�ten rendezik ugyanis az els� monumentumot, a Milano-Sanrem�t, az olasz k�r pedig kb. 50 nap m�lva kezd�dik. Az egynapos specialist�knak teh�t m�r illik k�zel ker�lni a cs�csform�hoz, a h�romhetes men�knek pedig valahol 80% k�r�l kellene tartaniuk ilyenkor (azoknak mindenk�pp, akik a 100. Gir�t vett�k c�lba). Ilyenkor, m�rciusban m�r mindenkir�l kider�l, mennyire siker�lt j�l a t�li felk�sz�l�se �s mi az, amiben m�g felj�dni kell a riv�lisokhoz m�rten. Az izgalmak garant�ltak.

Mindig is szerettem az egynaposokat - a kockak�vesekkel az �len, de az ut�bbi 1-2 �vben annyira elragadott az ilyen t�pus� versenyeket �vez� egyedi atmoszf�ra, hogy mostm�r egyikr�l se vagyok hajland� lemaradni, legyen az ak�r egy monumentum, ak�r egy �gynevezett 'f�l-klasszikus'. Nem titok, �s ezt m�r kor�bban is le�rtam, ennek a viszonylag �jkelet� �r�letemnek legf�k�pp egy bizonyos Peter Sagan az okoz�ja. Ugyan m�sik csapatba ker�lt, �s legnagyobb b�natomra ezzel v�get �rt a Contador-Sagan alkotta - sz�momra - �lomdu� k�z�s t�rt�nete, de az egynaposok ir�nti rajong�som v�ltozatlan maradt. Sz�val, azon fel�l, hogy kiemelt figyelemmel k�s�rem v�gig az egyhetes felk�sz�l�si versenyeket, a tavaszi klasszikusokat sem t�vesztem szem el�l. Az ut�bbi hetek t�rt�n�seit �sszegezve elmondhat�, hogy a Sagan-Van Avermaet p�rharc tov�bb m�ly�lt Belgiumban, Kwiatkowski �jabb sz�l�sikert aratott Sien�ban, Nizz�ban a t�rt�nelem megism�telte �nmag�t, m�g Quintana id�n is er�demonst�ci�t tartott a Terminill�n. A rutinos ker�kp�r-fanatikusok ebb�l a mondatb�l m�r kital�lhatt�k, mely esem�nyekr�l lesz sz� ebben a cikkben, de a k�doszlat�s kedv��rt le�rom, hogy az Omloop Het Nieuwsbladot, a Kuurne-Bruxelles-Kuurn�t, a Strade Bianch�t, a P�rizs-Nizz�t �s az azzal gyakorlatilag p�rhuzamosan zajl� Tirreno-Adriatic�t veszem g�rcs� al�.

A klasszikusok sor�t az Omloop nyitotta, m�g febru�r 25-�n, a rajtn�l term�szetesen mindenki felsorakozott, aki csak sz�m�t. A versenyt alapjaiban hat�rozta meg az a buk�s, ami a mez�ny elej�n, 65 km-re a c�lt�l t�rt�nt: t�bb, gy�zelemre is es�lyes kerekes keveredett bajba, mint p�ld�ul Alexander Kristoff, Bryan Coquard vagy az id�n �prilisban b�cs�z� Tom Boonen. Ezt a k�oszt kihaszn�lva a Trek megh�zta a sort a Taaienbergen, kialak�ltva ezzel egy szelekt�v csoportot, amibe gyakorlatilag mindazon favoritok beleker�ltek, akik meg�szt�k a buk�s: Sagan, Van Avermaet �s Vanmarcke mind-mind j�l helyezkedtek. Hamarosan utol�rt�k a sz�k�st, de az sok�ig nem volt egy�rtelm�, hogy megfogja-e �ket a mez�ny, vagy siker�l haza�rni�k. A hat f�s �lcsoport k�r�lbel�l 30-40 m�sodperces el�nyt harcolt ki, de a Quickstep, illetve a Sky munk�j�nak k�sz�nhet�en ez a k�l�nbs�g nem n�tt tov�bb, s�t, volt, hogy f�l perc al� cs�kkent. Sagan �s Vanmarcke mindek�zben ler�zt�k magukr�l a nehez�keket, �gy csak h�rman maradtak el�l, Van Avermaet-tal kieg�sz�lve. A mez�ny k�r�lbel�l 10 kilom�terre a befut�t�l feladta az �ld�z�st, �gy az �llovas tri� megnyugodhatott, elkezdhettek a v�gj�t�kon gondolkodni. Vanmarcke-nak musz�j lett volna kital�lnia valamit, mert az egy�rtelm�nek t�nt, hogy a sprintben nem r�ghat majd labd�ba, de nem tette, vagy egyszer�en m�r nem volt ereje t�madni. A hajr�t Sagan ind�totta meg, ketten k�tfel�l pr�b�lt�k ker�lni, ez az ide�lis �ven �rkez� Van Avermaetnak siker�lt is, innen pedig m�r nem volt vissza�t a szlov�k sz�m�ra, aki v�g�l a 2. helyet szerezte meg, ak�rcsak tavaly egy hasonl� szitu�ci�ban. K�ts�gk�v�l a k�tszeres vil�gbajnok v�gezte munka oroszl�nr�sz�t a h�rom sz�kev�ny k�z�l, �gy nem csoda, hogy a v�g�n m�r nem tudta felvenni a verseny belga riv�lis�val

R�gt�n m�snap, a Kuurne-Br�sszel-Kuurn�n elj�tt a bossz� ideje. A c�lt�l 85 kilom�terre, a legend�s Kwaremonton a Quickstepesek, eg�szen pontosan Stybar kezdett mozgol�dni: olyan rettenetes nagy k�rt nem okozott a mez�nyben, de v�g�lis l�trej�tt egy k�zepes m�ret� csoport, benne a favoritokkal. Amikor a k�rp�ly�ra �rtek, f�l perc k�r�li el�nnyel rendelkeztek, ami nem akart cs�kkeni, pl�ne miut�n Jasper Stuyven megindult kb. 28 km-re a befut�t�l, felkavarva ezzel az �ll�vizet a 20 f�s �lbolyban. A c�mv�d�t Sagan, Trentin, Rowe �s Benoot vette �ld�z�be, viszont Van Avermaet nem tudott hozz�juk csatlakozni, � tisztes t�vols�gb�l k�vette �ket egy seg�t�je m�g� b�jva. Sagan�k n�h�ny perc m�lva fel�rtek Stuyvenre �s �gy, �ten remek�l dolgoztak �ssze, igazs�gosan megosztva a munk�t egym�s k�z�tt. Ennek megfelel�en folyamatosan t�volodtak Van Avermaett�l, a mez�ny pedig ekkor m�r kiss� elk�sett az utol�r�ssel. A sprintre egy Sagan-Trentin csata k�rvonalaz�dott, de meglep� m�don az olasz nem v�rta meg a v�g�t, az utols� kilom�teren megpr�b�lt elszakadni, al��rva ezzel hal�los �t�let�t. Miut�n �t bekebelezt�k, az �lcsoport majdnemhogy meg�llt, mindenki egym�st n�zte, aminek az lett a k�vetkezm�nye, hogy a mez�ny v�szesen megk�zel�tette �ket. Peter Sagan nem v�rta meg, hogy elhalv�ny�ts�k gy�zelmi rem�nyeit, taposott h�rmat a ped�lba �s fak�pn�l hagyta ellenfeleit. V�g�l Stuyven lett m�g�tte a m�sodik, aki elk�peszt�en ment az utols� 100 m�teren, de m�r nem �rhette utol a sziv�rv�nyos kedv� szlov�kot.

A mind�ssze 10 �ves m�ltra visszatekint� Strade Bianche hamar belopta mag�t a versenyz�k sz�v�be feh�r murv�s �tszakaszaival �s hangulatos, sz�kutc�s sienai fin�l�j�val. Nem meglep� teh�t, hogy erre a szezonra World Tour-szintre emelt�k. Az idei ki�r�sban 62 kilom�ternyi murva szerepelt, ami az el�z� napok es�s id�j�r�sa miatt nem porzott annyira, de �gy is �pp el�gg� megnehez�tette a r�sztvev�k dolg�t. 75 kilom�ter megt�tele ut�n a belga lott� �llt az �lre �s alaposan megr�ngatt�k a sort, aminek egy �ri�si buk�s lett a k�vetkezm�nye. Darabjaira hullott sz�t a mez�ny, ekkor keveredett el�re p�ld�ul Wellens, Benoot, Dumoulin, Boasson Hagen, Kwiatkowski, Stybar �s Van Avermaet. Sagan ugyancsak rajthoz �llt, de nem �rezte t�l j�l mag�t, r�ad�sul beleker�lt a buk�sba, �gyhogy f�lt�vn�l ki�llt a versenyb�l - sokan tettek hasonl�k�pp, �gy csak 89-en �rtek c�lba. Az er�s �sszet�tel� �ld�z�csoport egy r�sze 30 km-re a befut�t�l �rte utol a napi sz�k�st, amiben ott volt Thibaut Pinot is, majd megkezd�d�tt az adok-kapok. Az utols� murv�s szakasz el�tt, 15 km-re a c�lt�l Kwiatkowski megindult �s a riv�lisok pillanatnyi hezit�l�sa nyom�n sz�p kis el�nyt harcolt ki mag�nak. Wellens, Stybar �s Van Avermaet kev�ssel k�s�bb ut�na eredt, de a k�l�nbs�g egyre csak n�tt, Si�n�ba �rve a f�l percet s�rolta. A lengyel m�g az utols� kockak�ves, belv�rosi emelked� el�tt biztos�totta a gy�zelmet, a cs�szos kanyarokat �vatosabban is vehette, nem vesz�lyeztette m�r senki. Az �ld�z�k k�z�l Van Avermaet bizonyult a leger�sebbnek a sprintben, m�g�tte Wellens �rkezett be 3.-k�nt.

V�g�l n�h�ny sz� az egyhetesekr�l is. Az�rt csak n�h�ny sz�, mert a P�rizs-Nizz�r�l - ami egyben csod�latos �s brut�lis szakaszokat hozott - b�vebben a Sportblogban fogok �rni, a k�t tenger viadala, a Tirreno-Adriatico pedig pont a francia verseny miatt kicsit h�tt�rbe szorult n�lam, legt�bbnyire csak a hajr�kat cs�ptem el - lesz�m�tva az utols� 2 napj�t. L�nyeg, hogy a P�rizs-Nizza �sszetettj�t nagyban befoly�solta az oldalsz�l: az es�lyesek t�lnyom� r�sze jelent�s h�tr�nyt szedett �ssze az els� egy-k�t s�k etap sor�n, �gyhogy olyan nevek, mint Porte, Kruijswijk vagy Rolland hamar el kellett, hogy b�cs�zzanak a s�rga trik�t�l. Contador csaknem m�sf�l percet kapott, de r�la tudjuk, hogy nem ismer lehetetlent �s a h�ten minden t�le telhet�t megtett az�rt, hogy a maga jav�ra ford�tsa a versenyt. Az egy�ni id�futam sor�n Alaphilippe tov�bb n�velte el�ny�t �s ezzel els�sz�m� es�lyess� l�pett el�. A francia az els� hegyi szakaszt t�l�lte, a m�sodikat m�r nem, �gy Sergio Henao �tvette a vezet�st. Az utols� napon elszabadult a pokol a Treknek k�sz�nhet�en, gyakorlatilag megism�tl�d�tt a tavalyi forgat�k�nyv, v�g�l h�sies k�zdelemben Contador 2 mp-cel alulmaradt a kolumbiaival szemben... A Tirreno-Adriatico legink�bb Quintan�r�l �s Saganr�l sz�lt. El�bbi r�gt�n a nyit� csapatid�futamon kiv�l� poz�ci�ba ker�lt az �sszetett szempontj�b�l, azt�n a Terminill�n v�gz�d� kir�lyetapon leiskol�zta a mez�nyt, ak�rcsak 2 �vvel ezel�tt. Az egy�ni kron� sor�n meg�rizte el�nye fel�t, �gy m�sodszorra h�d�totta el a k�k mezt �s a h�rom�g� szigonyt. Mindek�zben Sagan, fel�p�lve a betegs�gb�l k�t szakaszt is nyert: hol a legjobb sprintereket, hol a legjobb hegyimen�ket utas�totta maga m�g�. Az olaszok csal�d�st kelt�en szerepeltek, hiszen Aru bronchitis miatt feladta, Nibali pedig mind�ssze a 26. helyet szerezte meg, 6 perc h�tr�nyt gy�jtve.

� R�g�ta nem �rtam semmit, legink�bb az�rt, mert kiv�rtam, hogy legyen mir�l. �gy d�nt�ttem, hogy b�r biathlonr�l nem szoktam �rni a f�oldalra, csak a blogba, most kiv�telt teszek �s a vil�gbajnoks�g esem�nyeit �sszef�z�m az orsz�g�ti ker�kp�ros szezonkezdettel. Sz�momra tal�n a febru�r �s a m�rcius a k�t legmozgalmasabb h�nap, hiszen ilyenkor m�g jav�ban zajlnak a t�li sportok - egym�st k�vetik a k�l�nb�z� szak�gak vil�gbajnoks�gai -, de m�r visszaj�nnek a sz�netr�l a ker�kp�rosok is, �s ekkor kezd el igaz�n beindulni az �let orsz�g�ton. Persze mindek�zben a teniszez�k is p�ly�ra l�pnek, a snookerist�k pedig a VB-re hangol�dnak.. sz�val halmozom az �lvezeteket. Ebb�l olvashattok most egy sz�sszenetet.

�j csapatok, �j csapatt�rsak, �j atmoszf�ra, �j es�lyek. M�g n�h�ny h�tig biztosan szoknom kell, ki hol, merre, milyen sz�nben t�nik fel a mez�nyben, hiszen rengeteg j�nev� kerekes igazolt �t a t�len �s az ember ilyenkor m�g hajlamos �sszekavarodni. T�bb �j egy�ttes alakult, akiknek a bemutatkoz�s�t k�v�ncsian v�rjuk, de sajnos n�h�ny form�ci�t�l v�gleg b�cs�ztunk, mint p�ld�ul a Tinkoff, az IAM �s a Lampre. Ut�bbinak persze van jogut�dja, de a vezet�s teljesen kicser�l�d�tt (ezzel az olaszok teljesen kisz�lltak a World Tourb�l) �s v�g�l nem is a k�naiak, hanem az arabok projektje val�sulhatott meg, �gy r�gt�n 2 k�zel-keleti csapatot k�sz�nthet�nk (UAE Team Emirates, Bahrain Merida). A Bora egy szinttel feljebb l�pett a Hansgrohe t�mogat�s�val, az �j t�rsszponzornak k�sz�nhet�en b�vebb k�lts�gvet�ssel dolgozhatnak id�nt�l �s ennek megfelel�en b�tran v�logathattak a piacon - gyakorlatilag a f�l Tinkoffot felv�s�rolt�k, aminek egy�bk�nt �n kifejezetten �r�l�k, mert legal�bb a t�rsas�g egyr�sze egy�tt maradhatott. Az Alpecin a Katusha mell� szeg�d�tt, amely alakulat ezent�l sv�jci licensz alatt m�k�dik �s kerete j�val nemzetk�zibb� v�lt. A ker�kp�rm�rk�k esetenk�nt a nagynev� versenyz�kkel egy�tt v�ndoroltak, �gy fordulhat el�, hogy p�ld�ul a Bora-Hansgrohe Specializeddal, az Astana pedig �jonnan Argon18-cal megy. Az �j mezeket is szokni kell �s nemcsak az �jonnan alakult csapatok miatt. A legnagyobb szt�rok k�z�l j�n�h�nyan m�s sz�nekben pomp�znak majd: az �vek �ta neons�rg�ban teker� Contadort piros-feket�ben kell keresni, Tony Martin a kir�lyk�k k�ls�t korallpirosra cser�lte, m�g Nibali a vil�gosk�k-s�rg�r�l v�ltott s�t�tk�k-pirosra. Mondan�m, hogy Sagant mostant�l s�t�tsz�rke-menta komb�ban kell figyelni, deh�t nem hajland� megv�lni att�l a sziv�rv�nysz�n� trik�t�l... Sz�, mi sz�, kell egy kis id�, mire az ember agya �s szeme �t�ll.

Ami m�g a v�ndorl�sokn�l �s a mezsz�nekn�l is �rdekesebb, hogy a nagy nevek mivel rukkoltak el� els� versenyeiken. Gyakorlatilag mindenki bemutatkozott m�r valahol, aki sz�m�t, legyen sz� ak�r sprinterekr�l, ak�r �sszetett es�lyesekr�l. A tavaszi egynapos szezon pedig h�tv�g�n veszi kezdet�t, �gyhogy - a sport�g rajong�inak legnagyobb �r�m�re - innent�l kezdve nemigen fog eltelni h�t jelent�s ker�kp�ros esem�ny(ek) n�lk�l. Eg�szen j�niusig, a Giro v�g�ig. Azt�n egy kis sz�net (�rtsd: kerek 1 h�t) ut�n j�n a m�sodik blokk, �sz v�g�ig bez�r�lag, benne a Tourral, Vuelt�val �s a vil�gbajnoks�ggal. Visszat�rve az �v elej�re, ilyenkor m�g a h�romhetesek kir�lyai k�l�n utakon j�rnak, majd m�rciusban csapnak �ssze el�sz�r (�ltal�ban a P�rizs-Nizz�n �s/vagy a katal�n k�r�n). Egyel�re mindenki a saj�t, szem�lyreszabott felk�sz�l�si programj�t futja �s gy�jtik a versenykilom�tereket, nem a riv�lisok form�ja miatt agg�dnak. Az ut�bbi hetekben, lassan h�napokban p�ld�ul l�thattuk - legink�bb az �sszefoglal�kb�l -, ahogyan Richie Porte fak�pn�l hagyta Chaves�ket a Tour Down Under�n, vagy amikor Nairo Quintana leiskol�zta a mez�nyt a valenciai k�r�n. Mindek�zben Nibali kiss� leszerepelt a Vuelta San Juanon (percen k�v�l v�gzett �sszetettben), amit v�g�l Mollema nyert meg �s Chris Froome sem remekelt a Herald Sun Touron, amit az ut�bbi �vekben eluralt a Sky, olyanannyira, hogy csapaton bel�l egym�ssal harcoltak a trik��rt (mondjuk �gy nem neh�z, hogy rajtuk k�v�l alig jelenik meg WT-alakulat ezen a kis ausztr�liai versenyen).

Az els� val�di p�rharc a m�lth�ten rendezett andal�z k�r�n, m�s n�ven a Ruta del Solon alakult ki Valverde �s Contador k�z�tt (k�s�bb a Sportblogban err�l b�vebben is lehet olvasni). Miut�n a hegyeken nem tudt�k igaz�n megrogyasztani egym�st, a kron�ra maradt a d�nt�s. V�g�l mind�ssze 1 m�sodperc v�lasztotta el Contadort az �sszetett gy�zelemt�l, egyben Valverd�t�l, �s nem szabad elfeledkezn�nk arr�l a Thibaut Pinot-r�l sem, aki mindekettej�ket meglepte a kir�lyszakaszon. Mindig el kell mondani, de mindig mutatkoznak �j �njel�lt (v�sz)j�sok: messzemen� k�vetkeztet�seket nemhogy nem �rdemes, nem szabad levonni egyik�k szezon eleji teljes�tm�ny�b�l sem, b�ven van idej�k csiszolni a form�jukon m�g miel�tt meg�tk�znek a preszt�zsd�sabb felvezet� versenyeken. Azon meg pl�ne nem aj�nlatos m�g agyalni, hogy a Tour de France-on mire mennek egym�ssal. Ki tudja, mi t�rt�nik j�liusig... Ami a sprintereket illeti, egyel�re �gy t�nik, Kittel j� poz�ci�b�l verhetetlen, legal�bbis Dubaiban domin�lta a mez�nyhajr�kat (a Quickstep test�letileg 12 gy�zelemn�l tart ebben az �vben), de Kristoff sincs �ppen rossz er��llapotban, hiszen � Om�nban aratta le a bab�rokat. Caleb Ewan ausztr�liai sikersorozat�t sem illik elhallgatni, aki a Down Under�n h�romszor is meglepte Sagant (tudom, � nem klasszikus sprinter), �gy a szlov�k 'szok�s�hoz h�ven', egy rakat 2. hellyel kezdte a szezont. Lesz m�g jobb is, f�leg, hogy most �rkez�nk el az � igazi vad�szter�let�re, a belga egynaposokra.

� A s�l�v�k sz�m�ra febru�r 9-19 k�z�tt rendezt�k a vil�gbajnoks�got az ausztriai Hochfilzenben, ami nem zajlott �ppen zavartalanul. Egyr�szt, m�g febru�r 8-�n az osztr�k hat�s�gok megrohamozt�k a kazakhok b�zis�t: minden versenyz�t teszteknek vetett�k al� �s �tkutatt�k a sz�ll�shelyet. Az anti-dopping szab�lyok megszeg�s�re nem tal�ltak bizony�t�kot �s a bevizsg�lt mint�k is negat�v eredm�nyt hoztak. M�sr�szt, r�gt�n az els� versenynap sor�n tet�pontj�ra h�gott a Martin Fourcade �s az orosz v�logatott k�z�tti fesz�lts�g. Tudniillik, az orosz v�lt� egyik tagja, Loginov nemr�g t�rhetett vissza 2 �ves eltilt�s�b�l, miiut�n EPO-val bukott meg �s a d�nt�st, miszerint �t ennek ellen�re bev�logatt�k a vil�gbajnoki keretbe, Fourcade �lesen kritiz�lta k�l�nb�z� k�z�ss�gi f�rumokon. V�laszul az orosz sz�vets�g az IBU-hoz fordult �s b�ntet�s kiszab�s�t k�vetelte a franci�ra, de ez nem t�rt�nt meg. Sajnos a vegyesv�lt� sor�n tov�bb �lesedett az ellent�t, hiszen a 3. v�lt�sn�l Fourcade v�letlen�l (ezt nem �n mondom, egy�rtelm�en kider�lt a visszaj�tsz�sokb�l) r�s�elt Loginov l�c�re, aki ezut�n bukott. Azt �rdemes lesz�gezni, hogy ez az incidens egy�ltal�n nem akad�lyozta az oroszokat, mivel Loginov �ppen ki�llt a versenyb�l, de �k szem�lyesked�snek vett�k ezt a megmozdul�st. A hajr�ban azt�n a befejez�ember�ket, Shipulint kiss� kiszor�totta a francia, akinek �gy a m�sik oldalr�l kellett ker�lnie �s v�g�l lemaradt az ez�str�l. Ezen okokb�l a vir�gcerem�ni�n az orosz v�lt� f�rfi tagjai nem voltak hajland�ak kezet fogni Fourcade-dal, aki el�sz�r ironikus tapsba kezdett, majd nemes egyszer�s�ggel leugrott a dobog�r�l �s elhagyta a helysz�nt. A sajt�t�j�koztat�n senki sem foglalkozott a gy�ztes n�metekkel, helyette egy �les Fourcade-Shipulin vita alakult ki, k�l�n�sebb megold�s n�lk�l. Szerencs�re n�h�ny nappal k�s�bb, a sprintverseny ut�n tiszt�zt�k a n�zetelt�r�s�ket �s ez az ellent�t nem �rny�kolta be a vil�gbajnoks�g eg�sz�t. Fontosnak tartottam ezt le�rni, mert nem vagyok benne biztos, hogy mindenkihez eljutott minden r�szlet az �ggyel kapcsolatban. T�ma lez�rva.

Ideje az eredm�nyekr�l �s a vil�gbajnoks�g h�seir�l is besz�lni. A legeredm�nyesebb versenyz� Laura Dahlmeier lett, aki egyed�lik�nt minden versenysz�mban szerzett �rmet: csak a sprintben tal�lt legy�z�re Gabriela Koukalova szem�ly�ben. Az �j n�met szenz�ci� Magdalena Neuner �r�k�be l�phet �s a j�v� �vi olimpia egyik legeredm�nyesebb sportol�ja lehet. Ugyanilyen, vagy legal�bbis hasonl� teljes�tm�nyt v�rt a k�zv�lem�ny Martin Fourcade-t�l is, aki �sszess�g�ben 5 med�lt gy�jt�tt, de csak 1 aranyat. Szurkol�jak�nt semmik�pp sem �rt�keln�m csal�d�sk�nt a szerepl�s�t, egyed�l tal�n azt sajn�lhatja, hogy a csapattal nem siker�lt fel�llni a dobog� legtetej�re - b�r � mindent megtett �rte -, hiszen el�zetesen ezt nevezte meg az egyik f� c�ljak�nt. Az egy�ni futamokb�l a t�megrajtos kiv�tet�vel kihozta a maximumot, �gyhogy �n nem �rtek egyet azokkal a v�lem�nyekkel, amelyek leh�zz�k a teljes�tm�ny�t. Meglepet�semberekb�l sem volt hi�ny az idei VB-n: a f�rfi sprintet m�sodpercen bel�li k�l�nbs�ggel tudta megnyerni Benedikt Doll Johannes Boe el�tt, az egy�ni 20 kilom�teres sz�mban pedig a veter�n amerikai, Lowell Bailey t�rt�nelmi siker�nek lehett�nk szemtan�i, aki Ondrej Moravecet szor�totta maga m�g� egy fantasztikus hajr�nak k�sz�nhet�en. A hazaiak nem teszik ki az ablakba a hochfilzeni produkci�jukat, b�r k�t bronzzal kozmetik�zt�k a csal�d�st kelt� els� hetet: az �rmeiket a f�rfi v�lt� �s Simon Eder sz�ll�totta. Az oroszoknak lehet, hogy kicsit r�ment a vil�gbajnoks�guk erre a Loginov kiv�ltotta konfliktusra, de ezt neh�z lenne egy�rtelm�en kijelenteni, mert Shipulint lesz�m�tva - aki stablian hozza a top 10-es eredm�nyeket - eddig sem brill�roztak a vil�gkup�ban. A norv�gok sem lehetnek marad�ktalanul el�gedettek csapatszinten, hiszen az el�z� �vekben domin�ns v�lt�ik els�llyedtek a mez�nyben, b�r Johannes Boe �s a nagy�reg Bj�rndalen elcs�pett egy-egy med�li�t egy�niben. Vel�k ellent�tben a n�metek mind egy�niben, mind v�logatott szinten kiv�l�an futottak, �gy az �len z�rt�k az �remt�bl�zaton a franci�k el�tt. �rdekess�g, hogy egy aranyn�l t�bbet rajtuk k�v�l egyik nemzet sem gy�jt�tt. 

� M�g miel�tt nekikezdtem volna ennek a bejegyz�snek, gyorsan visszap�rgettem a felvezet� idev�g� r�szleteit. Azt az�rt nem mondan�m, hogy el�re l�ttam, mi fog t�rt�nni, mert ez messze nem igaz, de valamilyen szinten az�rt r�reztem, kikre kell majd odafigyelni. A v�gs� gy�ztesre nem mertem tippelni, b�r nyilv�n arra sz�m�tottam, hogy a Murray-Djokovic du�b�l ker�lhet ki a bajnok. A nagynev� visszat�r�k �tj�ra k�l�n kit�rtem �s egy �jabb k�s�bbi el�d�nt�sr�l, Dimitrovr�l is esett sz�, hiszen kifejezetten k�v�ncsi voltam, mire lehet k�pes. Nam�rmost, nekem meglehet�sen furcsa volt v�gign�zni egy Slam 2. het�t �gy, hogy nincs kinek szor�tanom, de meg kell valljam, onnant�l kezdve, hogy a k�t f�favorit b�cs�zott, nem l�ttam akad�ly�t annak a bizonyos �lomd�nt�nek. Nem fogom meghazudtolni magam, ezzel nem az �n �lmom v�lt val�ra, de ut�lag m�r nem b�nom, hogy �gy alakult.

A teniszt�rsadalom t�lnyom� r�sze most t�k�letesen boldog, h�l�s, el�gedett �s/vagy b�szke. Mi�rt is ne lenne az, hiszen egy legend�s rivaliz�l�s �jabb felvon�s�t n�zhette �s izgulhatta v�gig. Mindenki m�s �s m�s m�don �lt egy�tt a m�rk�z�ssel: a legfanatikusabb szurkol�knak val�sz�n�leg a torkukban dobogott a sz�v�k �s kicsit k�nnybe is l�badt a szem�k, amikor megpillantott�k kedvenc�ket a j�t�koskij�r�ban, akik pedig k�v�l�ll�kk�nt szeml�lt�k az esem�nyeket - ha l�tezik egy�ltal�n ilyen egy Federer-Nadal d�nt� kapcs�n -, egy ut�nozhatatlan tenisz�lm�nnyel lettek gazdagabbak m�lth�t vas�rnap. �n is csak kapkodtam a fejem a fantasztikusabbn�l-fantasztikusabb megold�sok l�tt�n - m�g ha k�zvetlen�l nem is voltam �rintett. Sz�nd�kosan nem �t�seket �rtam, mivel ez a m�rk�z�s nem kiz�r�lag a t�v� el�tt kiab�l�s nyer�kr�l sz�lt, hanem a nagy megold�sokr�l �s a fel nem ad�sr�l is. Az es�lylatolgat�sok sor�n oly' sokszor felemlegetett egym�s elleni m�rleg egy�rtelm�en Rafa siker�t prognosztiz�lta - egyesek m�g l�tnoki k�pess�gekre is szert tettek ennek tudat�ban. Enn�l is jobban befoly�solhatta a rajong�kat az a tendencia, miszerint hi�ba Federer� az agressz�vabb, monument�lisabb tenisz, Nadalnak rendszerint siker�lt kikezdenie a sv�jci fon�kj�t a magasra p�rgetett labd�kkal. Persze ezek a labd�k m�g v�letlen�l sem az egyes Fedfanok �ltal t�vesen antitenisznek titul�lt j�t�k elemei, hanem a spanyol arzen�lj�nak v�djeggy� v�lt �t�sei. Ez�ttal viszont a p�rget�sek sem hoztak gy�zelmet Rafael Nadal sz�m�ra, pedig sok�ig �gy t�nt, igenis fognak, m�r megint. Elv�gre a 14-szeres GS-bajnok spanyol a d�nt� szettben 3-2-re vezetett breakkel, r�ad�sul 30-0-je volt az adogat�game-j�ben. De Federer tal�lt megold�st a kor�bban annyiszor megoldatlanul maradt probl�m�ra, �s amikor m�r tal�n a szurkol�i egyr�sze lemondott r�la, � elhitte, hogy nyerhet. Nyerhet egy olyan helyzetb�l �s olyan m�don, ahogyan arra senki sem sz�m�tott - bele�rtve a legelvakultabb k�vet�it. Nyerhet 35 �vesen, egy f�l�ves kihagy�s ut�n is. Ha valakib�l ezt kin�ztem volna, az Roger. Pedig nem vagyok se a rajong�ja, se a k�vet�je. Tisztel�je ann�l ink�bb.

Az idei Ausztr�l Open elhozta sz�munkra a teniszt�rt�nelem egyik legk�l�nlegesebb id�utaz�s�t. Sokakt�l hallottam olyasf�le v�lem�nyt, miszerint az egyenesen megmosolytat�, hogy n�gy 30-on fel�li j�t�kos jutott d�nt�be ezen a torn�n, de �n �gy gondolom, hogy egyr�szt ez egy olyan jelens�gre egy �jabb - b�r val�ban drasztikus - p�lda, amit m�r �vek �ta megfigyelhett�nk a sport�gban - azaz, hogy a teniszkarrierek egyre hosszabbra ny�lnak. M�sr�szt pedig r�vil�g�t arra, hogy a kor nem minden, a forma �s a ment�lis stabilit�s a k�t legf�bb t�nyez�. Federer pedig kihagyott f�l �vet, kipihenhette mag�t mind fizik�lisan, mind ment�lisan, felt�lt�dhetett csal�dja k�r�ben �s frissen v�ghatott neki a felk�sz�l�snek. Mindenk�pp frisebben, mint mondjuk Murray vagy Djokovic. Nyilv�n tudat�ban van annak, hogy � sem lesz m�r fiatalabb, de azzal, hogy nem er�ltette a versenyz�st �s nem kock�ztatott egy s�lyosabb s�r�l�st, meghosszabb�thatja karrierj�t az �lmez�nyben. Ez a d�nt�s a melbourne-i gy�zelem ut�n pedig k�ts�gk�v�l kifizet�d�tt. Nem sz�m�thatott arra el�zetesen, hogy id�ig eljut, ann�l az�rt kedvez�tlenebb volt a sorsol�sa, de �gy l�tszik Federernek az underdog szerep is fekszik... Ut�lag is neh�z eld�nteni, melyik a nagyobb szenz�ci�: az, hogy a m�g mindig kor�bbi �nmag�t �ld�z� Novak Djokovic kikap a selejtez�b�l indul� Denis Istomint�l a 2. fordul�ban, vagy hogy az aktu�lis vil�gels� Andy Murray, aki konkr�tan v�gigteniszezte az elm�lt f�l �vet �s minden l�tez� tr�fe�t begy�jtott, vesz�t a konzekvensen szerva-r�pt�t j�tsz� Mischa Zverevvel szemben a 4. k�rben. Nekem, mint brit szurkol�, viszonylag egy�rtelm� a v�lasz, de ha megpr�b�lom fel�lr�l n�zni az esem�nyeket, kor�ntsem az. Mindenesetre mindketten ideje kor�n b�cs�zni k�nyszer�ltek �s ezzel megny�lt az �t a t�bbiek el�tt. Azon se lep�dtem volna meg, ha Wawrinka �s Raonic j�tsza a d�nt�t, de egyik�k sem tudott �lni a lehet�s�ggel, egyszer�en nem produk�ltak olyan teniszt, amivel od�ig juthattak volna. �s pontosan ez�rt kezdtem megbar�tkozni a gondolattal, hogy ez az Ausztr�l Open a nagy visszat�r�k� lehet. Nadalt l�tva majdnem biztos voltam abban, hogy elk�zdi mag�t minimum az el�d�nt�ig, viszont Federerrel kapcsolatban nem mertem j�solgat�sokba bocs�tkozni, aminek egyr�szt a kora, m�sr�szt az elm�lt �vek teljes�tm�nye volt az oka.

Nem tudhattam biztosan, mire k�pes 35 �vesen, hiszen az ut�bbi �vek sem r�la sz�ltak �s nem mostan�ban j�rt utolj�ra GS-d�nt�ben, pl�ne nem mostan�ban nyert utolj�ra ilyen szint� torn�t. De a kicsit t�volabbi m�lt tapasztalatai �s az a 17 major tr�fea mindenk�pp mellette sz�lt. Mind�ssze egy olyan j�t�kos maradt versenyben, akivel szemben nem sz�m�tott es�lyesnek: � pedig Rafael Nadal. Pontosan ez�rt fakadtak ki a sv�jci szurkol�i, hogy m�gis hogyan gondolja ez a gonosz spanyol cs�ka, hogy �ppen most verekszi be mag�t egy Grand Slam fin�l�ba, mikor � is viszonylag r�gen jutott m�r el ilyen magass�gokba. Val�ban hallatlan. De tal�n Federernek is �desebb �gy a siker, hogy azt a legnagyobb riv�lisa felett aratta, mintha mondjuk egy els�b�loz� Grigor Dimitrovot vert volna meg. Nem mondom, a bolg�r legy�z�s�vel is kalaplenget�st �rdemelt volna a teljes�tm�nye, figyelembev�ve az el�zm�nyeket, de �gy hiszem, Roger maga is b�szk�bb erre a serlegre azut�n, hogy a szinte lehetetlent megval�s�tva szerezte meg. Mert eleve azt is kevesen hitt�k el, hogy nyerhet Nadal ellen, azt pedig m�r senki sem gondolhatta komolyan, hogy mindez 5 szettben siker�l neki, r�ad�sul breakh�tr�nyb�l ford�tva, els�sorban a fon�k keresztj�nek k�sz�nhet�en, dacolva a statisztik�kkal �s a kor�val. Az sem �ppen elhanyagolhat� t�ny, hogy Federer 18. GS bajnoki c�m�vel megint jelent�sen elh�zott az ellenfelekt�l �s val�sz�n�leg egyszer, s mindenkorra lez�rta azt a vit�t is, hogy ki minden id�k legjobbja. Annyi biztos, hogy Nadalnak �s Djokovicnak nem keveset kell dolgoznia ahhoz, hogy ez a k�rd�s �jra felvet�dj�n... �n, szem�lyszerint k�v�ncsian v�rom, hogyan folytat�dik ez a szezon �s mondjuk l�tunk-e m�g tov�bbi Federer-Nadal d�nt�ket, vagy tal�n visszarendez�dnek az er�viszonyok �s a j�l megszokott Djokovic-Murray p�ros �jra az �lre t�r? Nem mondom, hogy nincs �nyemre egy-egy j�f�le Fedal meccs, de �n sz�vesen l�tn�m p�ld�ul a meg�jult Dimitrovot vagy a sz�vek bajnok�t, Del Potr�t is a torn�k v�gj�t�k�ban, term�szetesen egy cs�csform�ban l�v� sk�t vil�gels�vel kieg�sz�lve. Rem�lem, ennyire m�g �n is lehetek elfogult. :)

� Az Australian Openre elvileg mindenki ment�lisan �s fizikaliag frissen, kipihenten, felt�lt�dve �s motiv�ci�t�l f�tve �rkezik �s �ppen ez�rt ez az egyik legkisz�m�thatatlanabb torna a szezonban. A bizony�t�si v�gy �s az elt�k�lts�g kombin�ci�ja sz�lhet meglepet�seket, k�nnyed�n belefuthatnak a legjobbak is n�h�ny, a v�rtn�l nehezebb m�rk�z�sbe ak�r m�r az els� h�ten. A pap�rforma persze egy�rtelm�nek t�nik �s az er�viszonyok nagys�grendileg nem v�ltoztak tavaly �ta, de az�rt m�gsem teljesen mindegy, hogy ki v�g neki els� kiemeltk�nt az �vnek, pl�ne, ha m�g ezel�tt nem j�rt ilyen magass�gokban. De senkit sem szabad el�re le�rni, �gy oda kell figyeln�nk a nagy visszat�r�kre, illetve a tr�nk�vetel�kre is. Ugyan m�sf�l h�nap alatt csod�t senki sem tud tenni, de jut id� az elemz�sre, a taktika �jragondol�s�ra vagy a gyenge pontok kik�sz�b�l�s�re.

Melbourne-ben �ppen jav�ban tombol a ny�r, nem ritka, hogy 35 fok fel� cs�szik a h�m�r� higanysz�la a kora d�lut�ni �r�kban, m�gis a legt�bb j�t�kos im�dja az ausztr�l Grand Slamet. A sz�v�lyes fogadtat�s ut�n elk�sz�lnek a j�l megszokott koal�s �s b�bi kengurus fot�sorozatok, a teniszez�k pedig k�szs�gesen �llnak a m�dia �s rajong�k rendelkez�s�re. Amint viszont kiadj�k a sorsol�st, mindenki a saj�t feladat�ra �sszpontos�t - pontosabban az els� meccs�re -, mik�zben a lelkes szak�rt�k �s a teniszt szeret� k�z�ns�g kielemzik a legjobbak �tj�t a d�nt�ig, figyelembe v�ve azt is, ki hogyan teljes�tett az �v els� heteiben. Nem t�l meglep� m�don �n is �gy fogok tenni. Mostm�r val�s�gos szok�ss�, ritu�l�v� v�lt, hogy a Grand Slamek f�t�bl�it kinyomtatom �s k�l�n kijegyzetelem azt, hogy a kiemeltek melyik �gon �s negyedben kaptak helyet, illetve fel szoktam �rni a potenci�lis negyedd�nt�ket �s az �g�retes els� k�r�s p�ros�t�sokat is. Nem titok, hogy ez alapj�n �ll�tom �ssze az ilyesfajta bejegyz�seket - b�r ahogy visszap�rgettem, az ut�bbi k�t Slam alkalm�val erre nem jutott id�m. Nos, visszat�rve az  idei Ausztr�l Open sorsol�s�ra, els� r�n�z�sre azt kell mondjam, �sszess�g�ben nincs sz�mottev� k�l�nbs�g a fels� �s az als� �g k�z�tt a neh�zs�get tekintve. Az els� �s a m�sodik kiemeltnek is lesz megoldand� feladata b�ven, a pap�rforma nem ak�rmilyen m�rk�z�sekkel kecsegtet legf�k�pp a torna m�sodik het�ben. �rdekess�g, hogy a szigor�an a kiemel�sek alapj�n felt�telezett potenci�lis negyedd�nt�k k�z�l csup�n egy-kett� szokott megval�sulni, �s erre most is mutatkozik n�mi es�ly, hiszen Rafa Nadal neve el�tt a 9-es, Roger Federer� el�tt pedig a szokatlanul alacsony 17-es sz�m �ll.

A fels� �gon kapott helyet, hossz� id� ut�n el�sz�r, a vil�gels� Andy Murray, aki ugyan veres�get szenvedett Novak Djokovict�l a dohai 250-es torna fin�l�j�ban, m�gis sokakn�l � sz�m�t a legf�bb favoritnak a melbourne-i tr�fea megszerz�s�re. Karrierje sor�n �tsz�r jutott d�nt�be az �v els� Grand Slam�n, ebb�l n�gyszer a szerb riv�lis m�lta fel�l, egyszer pedig az akkor cs�csform�ban l�v� Federer. Kifejezetten szeret itt j�tszani, j�l kezeli a k�r�lm�nyeket �s eddigi eredm�nyeib�l kiindulva m�r nagyon �rik neki egy gy�zelem, amire tal�n minden eddigin�l jobb es�lyei vannak. Nem csak az�rt, mert � a vil�gels�, hanem az�rt is, mert Djokovic m�g nincs olyan szinten, mint mondjuk tavaly ilyenkor - legal�bbis az alapj�n, amit Doh�ban l�thattunk t�le. Az viszont vitathatlan t�ny, hogy a vil�gbajnoki d�nt�j�k �ta alaposan �sszekapta mag�t - amit �n egy�bk�nt v�rtam is t�le - �s visszaszerezte azt a t�zet, aminek segts�g�vel agyondomin�lta az ut�bbi �veket, eg�szen a tavalyi Garrosig. Becker m�r nem lesz ott a boksz�ban - ki tudja, hogy pontosan mi�rt vagy ki miatt t�vozott -, de ott van mellette az a t�mogat� csapat, aki ann� Grand Slam bajnokot faragott bel�le. De m�g nem kifog�stalan �s hib�tlan a j�t�ka, ezt bizony�totta a Verdasco elleni el�d�nt�je Qatarban, amikor �ri�si bajba sodorta mag�t �s 5 meccslabd�t kellett h�r�tania. Persze az, hogy ezt a feladatot megoldotta �s ford�tott, azt jelzi, hogy a t�le megszokott k�zd�szellem visszak�lt�z�tt bel�. Az Austalian Open els� k�r�ben �jra �sszecsap a spanyollal, de van egy olyan �rz�sem, hogy az a m�rk�z�s m�r nem lesz annyira szoros. Ezzel szemben Murray az ukr�n Marchenk�val kezd majd �s az els� komoly feladatot a 3. fordul�ban Sam Querrey jelentheti neki.

Federer Murray �g�ra ker�lt, Nadal pedig Djokovic�ra, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy a sv�jci m�r a negyedd�nt�ben tal�lkozhat a sk�ttal, m�g a spanyol az el�d�nt�ig meg�szhatja a hatszoros gy�ztessel val� csat�z�st. Roger meglehet�sen biztat�an teniszezett visszat�r� verseny�n, a Hopman Kup�n - m�r amennyit l�ttam bel�le -, de hogyha el szeretne jutni a legjobb nyolcig, b�cs�ztatnia kell Berdychet �s Nishikorit is, ami ha nem is kivitelezhetetlen, komoly kih�v�s el� �ll�thatja. Nadalnak kicsit egyszer�bb az �tja, b�r Sascha Zverevet nem szabad le�rni, hiszen pont Federert verte Perthben, �s Monfils is okozhat kellemetlen pillanatokat, de �gy gondolom, hogy a spanyol elverekszi majd mag�t a Raonic elleni derbiig. Azt�n, hogy ott mi t�rt�nik, az egyel�re nagy tal�ny, mert a kanadai a brisbane-i torn�n legy�zte Raf�t �s ugye azt m�r tavaly is �szrevehett�k, hogy mennyit fejl�d�tt mag�hoz k�pest. Nem v�letlen, hogy jelengleg a 3. helyen jegyzik a vil�granglist�n �s t�bbsz�r is meg tudta szorongatni az imm�ron vil�gels� Murray-t. Akir�l m�g nem sz�ltam, az a fekete l� emberi megtestes�l�se, Stan Wawrinka, aki kikapott Nishikorit�l Brisbane-ben, de n�la azt�n sosem mehet�nk biztosra. Rendszerint a Grand Slameken ny�jtja a legjobbj�t �s ilyen form�ban t�nyleg b�rkit k�pes megverni. Minden att�l f�gg, milyen l�bbal kel fel aznap. A 4. k�rben �sszej�het egy rendk�v�l pik�ns Wawrinka-Kyrgios p�rharc, aminek k�l�n�s t�rt�nete van, de ha f�lreteszik a szem�lyesked�st, egy nagyszer�, exploz�v m�rk�z�st l�thatunk. �n, szem�ly szerint k�v�ncsi vagyok arra, hogy mik�nt szerepel majd a friss tornagy�ztes, Grigor Dimitrov �s fizikailag b�rja-e ezt a szint� terhel�st Dominik Thiem, aki �gy t�nik, nem tanult a tavalyi szezonj�b�l �s id�n ugyan�gy halmozza a versenyeket. Sydney-ben is p�ly�ra l�pett �s meglehet�sen meggy�t�rtnek l�tszott, �gy lehet n�mi izgulni val�ja az els� h�ten.

Australian Open, f�rfi egyes f�t�bla

jelmagyar�zat
a) azok a kiemeltek, akiknek a nevei k�z�tt nincs szaggatott vonal, m�r a 3. fordul�ban tal�lkozhatnak
b) egy negyeden bel�l, akiknek a nevei k�z�tt 1 szaggatott vonal van, a 4. fordul�ban tal�lkozhatnak
c) egy negyeden bel�l, akiknek a nevei k�z�tt 2 szaggatott vonal van, a negyedd�nt�ben tal�lkozhatnak
d) k�z�pen fel�l a lehets�ges negyedd�nt�k, alatta az �rdekesnek t�n� 1. k�r�s meccsek olvashat�ak