� Azt tal�ltam �rni k�nomban a Garros-el�zetesben, hogy ez a verseny eredetileg nem egy egyszem�lyes show. A fen�ket nem! Igaz, legal�bb hozz�tettem, hogy m�g v�lhat azz�, hiszen �n is �reztem a sorsol�s ut�n, hogy a mondatom els� fele csak affajta illedelmes eufemiz�ci� a mez�ny t�bbi tagj�ra n�zve. Ments�gemre legyen mondva, azokban a napokban a Giro d'Italia (sokk)hat�sa kiss� elhom�lyos�totta az elm�m �s ilyen �llapotban hajlamos vagyok fellengz�sen fogalmazni. Egy percig sem gondoltam komolyan, hogy b�rki megverheti Rafael Nadalt a Philippe Chatrier p�ly�n, 3 nyert szettre men� m�rk�z�sen, pl�ne nem a d�nt�ben. Ut�bbira eddig soha senki nem volt k�pes. Az m�s k�rd�s, hogy szeretek hinni a csod�kban. Ha nem �gy lenne, aligha n�ztem volna v�gig a d�nt�t.

Igazs�g szerint piszok neh�z elker�lni, hogy ne a tavalyi �nmagamat ism�teljem. Tulajdonk�pp csak a tr�fe�k sz�ma lett egyel t�bb. Nincs k�l�nbs�g az er�viszonyok alakul�s�ban, a pap�rforma j�slat�ban, az �rinthetetlens�g t�ny�ben �s az ellenfelek virtu�lis szintekre korl�toz�d� es�lyeiben sem. Rafael Nadal id�n is saj�t maga legf�bb kih�v�ja volt. �s Rafael Nadal sosem veri meg �nmag�t. A salakos bor�t�s, a Roland Garros �s a Chatrier l�gk�re egy�ttesen olyannyira feler�s�tik az �t k�r�lvev� aur�t, hogy meggy�z�d�sem, a legt�bben eleve vesztesk�nt �llnak ki ellene a p�ly�ra. Nem kell sz�p�teni, Nadal puszta jelenl�te a fr�szt hozza a mez�nyre. Ez persze nem �jkelet� jelens�g, �s nem csak a salakkir�ly eset�ben figyelhet� meg, de �gy hiszem, n�la a legmeghat�roz�bb, m�r-m�r ijeszt� m�reteket �lt. �s ez mind a ment�lis erej�ben gy�kerezik, nem is annyira a tenisz�ben. Ezt a gondolatmenetet t�masztja al�, hogy Dominic Thiem kiz�r�lag teniszj�t�kosi min�s�g�ben, azaz szakmailag fel tudta vele venni a versenyt salakon az elm�lt �vekben, �m csup�n a Roland Garros kapuin k�v�l. P�rizsban ak�rcsak tavaly, id�n is �rv�nyes�lt Nadal f�l�nye a versenyz�i k�pess�gek ter�n. Az �t �vez� aur�t m�g az osztr�k sem tudta lebontani, legal�bbis a Chatrier stadionban nem. Benne van a pakliban, hogy sosem fogja tudni... M�g mindig el�r�bb j�r etekintetben, mint Roger Federer, aki �vekkel ezel�tt feladta ezt a harcot - helyette t�relmesen kiv�rja, hogy az � sz�m�ra lejtsen a p�lya.

Elkanyarodva Nadalt�l �s az aur�j�t�l, �rdemes kitekinteni az idei Roland Garros statiszt�ira is, akiknek ugyan a v�gs� gy�zelem szempontj�b�l jelent�ktelen szerep jutott, jelenl�t�kkel k�ts�gtelen�l sz�nesebb� tett�k a torna t�rt�net�t. Alig kezd�dtek meg a f�t�bl�s k�zdelmek, r�gt�n belecs�ppenhett�nk egy filmbe ill�, sz�rre�lis versenyfut�sba: Nick Kyrgios utols� ut�ni pillanatban t�rt�nt visszal�p�se �ri�si lehet�s�get k�n�lt a selejzet�ben elv�rzettek sz�m�ra, viszont egyik illet�kes lucky loser sem �rta al� aznap reggel a jelenl�ti �vet. A j�nev� Prajnesh Gunneswaran lehetett volna az els�sz�m� jel�lt Kyrgios hely�nek bet�lt�s�re, �m �t a vicenzai challengeren val� r�szv�tel lek�telezte, sorsa teh�t megpecs�tel�d�tt. �gy a sorban ut�na k�vetkez� Marco Trungellitire terel�d�tt a figyelem, aki a kvalifik�ci� utols� k�r�ben elszenvedett veres�ge ut�n eg�szen Barcelon�ig vonult vissza, ami P�rizst�l cirka 1000 kilom�terre tal�lhat�. Az argentin a fejlem�nyek hallatt�n nem vesztegette az id�t, azonnal kocsiba pattant a csal�ddal �s m�g a k�s� esti �r�kban meg�rkezett a francia f�v�rosba. M�snap reggel a t�bbi opportunist�val egyetemben al��rta a jelenl�ti �vet - milyen �rdekes, hirtelen megemelkedett a jelentkez�k sz�ma - �s kihaszn�lva az �l�be hull� lehet�s�get, a d�lel�tt folyam�n megm�rk�z�tt a botr�nyair�l h�res-h�rhedt Bernard Tomiccsal. A hollywoodi happy end egy 4 j�tszm�s gy�zelem form�j�ban val�sult meg... Trungellitit a m�sodik fordul�ban a torna meglepet�sembere, Marco Cecchinato b�cs�ztatta, akinek a szerepl�se ugyancsak meg�r egy mis�t.

A Garrost a vil�granglista 72. hely�r�l kezd� Cecchinato egy budapesti tornagy�zelemmel v�tette �szre mag�t a salakszezon sor�n, �m neve nem csak ezen okb�l csenghet ismer�sen a teniszrajong�k k�r�ben. A szic�liai teniszez� 2 �ve m�g azzal pr�b�lt meg p�nzt keresni, hogy elvesz�t meccseket - meggy�z� bizony�t�kok hi�ny�ban v�g�l az olasz sz�vets�g felmentette -, de � az �l� p�lda r�, hogy a megnyert meccsekkel sokkal nagyobbat lehet kasz�lni. Marco Cecchinato impoz�ns n�vsoron �t verekedte el mag�t a p�rizsi negyedd�nt�ig: Carreno Busta �s Goffin b�cs�ztat�sa ut�n Novak Djokoviccsal n�zett farkasszemet. Az olasz nem rettent meg a feladatt�l �s �nbizalommal felv�rtezve l�pett p�ly�ra a kor�bbi �nmag�t hajszol� szerb ellen: pozit�v j�t�kfelfog�sa 2-0-�s vezet�sig rep�tette, ami a szetteket illeti, viszont ezut�n meglehet�sen m�ly hull�mv�lgybe ker�lt �s �gy t�nt, Djokovic lassacsk�n bedar�lja. Cecchinato azonban a 4. j�tszma k�zep�n, m�g �pp id�ben felt�madt hamvaib�l �s ledolgozta break�tr�ny�t, kik�nyszer�tve ezzel a r�vid�t�st, ami b�d�letes sz�nvonal� teniszt hozott mindk�t oldalr�l. Azt hiszem, ut�lag nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a 15-20 perc jelentette a torna f�nypontj�t - a d�nt� �sszess�g�ben sem tartalmazott annyi izgalmat �s fordulatot, mint ez a tiebreak. V�g�l borult a pap�rforma, a gig�szi csat�t hoz� r�vid�tett j�t�k 13-11 ar�nyban Cecchinato jav�ra d�lt el - nem ak�rmilyen returnt �t�tt lez�r�s gyan�nt -, �gy � jutott a legjobb 4 k�z�, ahol a salakherceg Dominic Thiem �llta �tj�t. 

Mindek�zben a NextGen korcsoport vezet� egy�nis�ge, egyben a torna 2. kiemeltje, Alexander Zverev az idei Roland Garroson v�gre �tl�pte �rny�k�t �s ment�lis szintl�p�sr�l tan�bizonys�got t�ve, �tszettes k�zdelmei megnyer�s�vel eg�szen a negyedd�nt�s f�zisig menetelt, ahol m�g sosem j�rt Grand Slam-szint� esem�nyek alkalm�val. Azt hiszem, ahhoz nem f�rhet k�ts�g, hogy a n�met predesztin�lva van a legnagyobb preszt�zzsel rendelkez� tr�fe�k elh�d�t�s�ra, mind�ssze id� k�rd�se, mikor v�ltja val�ra a hozz� f�z�tt rem�nyeket. Ilyen szempontb�l a karrierje els� GS-d�nt�j�t jegyz� Dominic Thiemn�l is valamivel kedvez�bb a helyzete, aki egyr�szt 3 �vvel id�sebb n�la - �s �gy hidat k�pez k�t gener�ci� k�z�tt, m�sr�szt az osztr�k habitus�ban kev�ss� �rz�kelhet� az a gyilkos �szt�n, ami Zverevn�l egyre gyakrabban megmutatkozik. Ett�l f�ggetlen�l Thiem abszol�t alkamas lehet a salakon t�rt�n� tart�s uralkod�sra, csup�n egyetlen, megker�lhetetlennek l�tsz� akad�ly tornyosul el�tte: Rafael Nadal. Ez az az akad�ly, amit a Masters-torn�kon id�nk�nt k�pes megugrani az osztr�k, �m P�rizsban m�terekkel magasabbra helyezi a l�cet a salakkir�ly. �s itt kanyarodhatunk vissza arra a bizonyos aura k�pezte er�t�rre, ami Rafa Nadal kih�v�it val�s�ggal megb�n�tja - l�sd p�ld�ul a Del Potr�val v�tott el�d�nt�t, melynek sor�n a spanyol �tt�telesen a v�r�s f�ldbe d�ng�lte a bar�ts�gos argentin �ri�st. Dominic Thiemn�l aligha lehetett volna �t�k�pesebb ellenfelet ki�ll�tani a d�nt�re, de azt a f�ny�vnyi t�vols�got, ami a koncentr�ci�s k�szs�g ter�n m�rhet� k�zte �s Nadal k�z�tt (az 1. szett v�gj�t�ka �rulkod�), m�g � sem tudta kisebbnek l�ttatni.

Rafael Nadal m�g azel�tt bevarrta a tizenegyest, hogy el�sz�r p�ly�ra l�pett volna ezen a Garroson.

fun fact
Az utols� 6 - azaz hat - Grand Slam-torn�n Roger Federer (36) �s Rafael Nadal (32) osztozott.
No offence, csak jelezn�m, hogy elvileg 2018 van, nem 2006.
#GOATs

Most att�l eltekintve, hogy ki kinek szurkol �s ki kit tart szimpatikusnak vagy kev�sb� szimpatikusnak - az igazat megvallva, nekem is nehezemre esik eltemetni a val�di �rz�seimet, de igyekszem -, az elm�lt �vtized egyik, ha nem a legizgalmasabb h�romhetese bontakozott ki a szem�nk l�tt�ra az idei olasz k�rverseny keretein bel�l. Azt hiszem, ebben egy�ni prefer�ci�kt�l f�ggetlen�l megegyezhet�nk. Akit abszol�t hidegen hagyott ez a Giro, annak azt javaslom, keressen valami m�s sport�gat, mert enn�l aligha sz�m�that ny�ltabb k�zdelemre �s felfokozottabb izgalmakra. Nincs az a v�rbeli ker�kp�rrajong�, akib�l nem v�ltott ki valamif�le er�teljes �rz�st ez a versenyt. �s ez az ut�bbi n�gy-�t Tour de France-ki�r�s f�ny�ben m�r �nmag�ban nagy sz�, �gy gondolom. Hol m�shol t�rt�nhetett volna meg mindez, mint a Giro d'Itali�n: a corsa rosa DNS-�be val�s�ggal k�dolva van a dr�ma. Ez�rt is szeretj�k annyira, mi n�z�k. 

�n tiszteletben tartom, hogy a Tour de France hagyom�nyosan a legnagyobb preszt�zs� ker�kp�rverseny. Nem is tudn�k ezzel �rdemben vitatkozni, hiszen minden j�liusban f�ld�nt�li izgatotts�ggal, kifogyhatatlan k�v�ncsis�ggal �s kiss� tal�n naiv, mesebeli rem�nyekkel telve �l�k le a t�v� el�. Azt�n el�fordul, hogy csal�dok. Amikor pedig arcon csap a val�s�g �s tragikus hirtelens�ggel szertefoszlanak a rem�nyeim, �r�kig csak faarccal b�mulok magam el�, ne adj' isten elmorzsolok egy-k�t k�nnycseppet is. Nem fogok kertelni, az ut�bbi n�h�ny �vben ez el�g gyakran el�fordult. A Vuelta a Espana ezek ut�n valamelyest k�pes volt megvigasztalni, vagy legal�bb �gy-ahogy feledtetni a csal�d�sokat, betakarni a sebeket, amelyeket tulajdonk�ppen saj�t magamnak okoztam a naivs�gommal vagy az �lmodoz�sommal. Az �j szezon �jabb rem�nyeket �breszt bennem �s miut�n a tavaszi klasszikusok akt�van �polj�k a sport�g ir�nt �rzett �szinte szeretetemet �s bele vetett hitemet, m�r v�gom a centit t�relmetlens�gemben, hogy a Grande Partenz�val v�gre �tj�ra induljon az a h�romhetes, amely kit�ntetett szerepet t�lt be szurkol�i karrieremben �s k�l�nleges helyet foglal el a sz�vemben. 2011 �ta tart ez a v�gtelen szerelem, a Giro akkor sebzett meg el�sz�r, majd f�rdetett �r�mm�morban Contador diadala ok�n. Sz�z sz�nak is egy a v�ge, b�vk�r�be vont ez a viadal... Id�n sosem tapasztalt nyitotts�ggal v�rtam a r�zsasz�n m�zzal bor�tott var�zslatot, hiszen rajong�som t�rgy�t tavaly el kellett engedjem. Tudtam, hogy az olasz k�rversenyben nem fogok csal�dni. �s szigor�an ker�kp�rversenyi min�s�g�ben nem is csal�dtam benne. De teljesen v�ratlanul ejtett rajtam n�h�ny �jabb sebet.

Az idei Giro d'Italia kavalk�dj�ban engem Simon Yates m�k�d�se var�zsolt el a legink�bb. A 25 �ves yorkshire-i sr�c hozta el sz�momra azt az �rzelmi impulzust, amire v�rtam: mag�val ragadott az a hull�m, amit valamelyest v�ratlan sz�rnyal�sa keltett. �szt�n�s mer�szs�ge (mert meggy�z�d�sem, hogy nem kiz�r�lag a k�nyszer hajtotta, hanem a sz�ve is) ok�n pillanatok alatt a szimpatiz�nsai k�z�tt tudhatta a ker�kp�ros k�zv�lem�ny t�lnyom� r�sz�t, k�zt�k engem is. Szerettem volna elhinni, hogy �jb�l lehets�ges ezzel a felfog�ssal Grand Tourt nyerni. �s m�g mennyien szerett�k volna ezt hinni! De mindenkinek ott motoszk�lt a fej�ben Steven Kruijswijk �s Vincenzo Nibali k�t �vvel ezel�tti omin�zus esete - visszatekintve k�s�rteties a hasonl�s�g a k�t ki�r�s forgat�k�nyv�nek v�za k�z�tt. Kell� �vatoss�ggal kellett teh�t kezelni a Yates-jelens�get, ez az el�zm�nyek f�ny�ben egy�rtelm�. M�gis, annyira j� volt hinni a csod�ban k�t h�ten kereszt�l! Sajnos v�g�l t�r�kenyebbnek bizonyult Simon Yates dominanci�ja, mint hitt�k... A Giro �jb�l sokkolt mindny�junkat, �lljunk ak�rmelyik oldalon: nemcsak a tr�fea �s a szerelem v�gtelen, hanem a dr�ma is. A dr�m�knak pedig vannak nyertesei �s vesztesei, �gy mindenkinek saj�t prefer�ci�i szerint kellett feldolgoznia a t�rt�nteket. 

Azt hiszem, az izraeli rajt minimum annyira min�s�lt megoszt�nak, mint a Giro k�s�bbi gy�ztes�nek szem�lye. P�nzorient�lt vil�gban �l�nk �s az RCS Sport (a Giro d'Itali�t szervezez� c�g) r�b�lintott egy szem�rmetlen �sszegre - szakmaibb magyar�zatot aligha lehet adni a Grande Partenza Szentf�ldre val� kitelep�t�s�re. A jeruzs�lemi id�futam k�ty�k-szabdalta p�ly�ja m�r a hivatalos verseny megkezd�se el�tt szedte �ldozatait: a p�lyabej�r�s sor�n bukott az �tcsillagos favoritok egyike, Chris Froome, m�g Kanstantin Siutsou csont�r�ssel k�nyszer�lt visszal�pni a k�zdelmekt�l az utols� pillanatban. �s m�g el se l�tt�k a rajtot! Tom Dumoulin azt�n specialist�hoz m�lt� teljes�tm�nyt ny�jtott az alig 10 kilom�teres �ra elleni versenyben, jutalmul mag�ra �lthette a r�zsasz�n trik�t. A nyit�nap legkellemesebb meglepet�s�t Simon Yates szolg�ltatta, aki mag�hoz k�pest ragyog� id�t tekert �s ezzel bejelentkezett az �sszetettre. Visszat�rve a szervez�sre, a helyi n�z�kre nem lehetett panasz, az �rintett telep�l�seken, �gy Jeruzs�lemben is t�m�tt sorokban �lltak az emberek a kordonok t�v�ben, ami Doh�hoz k�pest jelent�s el�rel�p�s. De azt a mai napig nem �rtem, hogy mi�rt kellett a mez�nyt kereszt�lvonszolni a Negev-sivatagon. Ez pont olyan, mintha p�lm�t �ltetn�nk a fagyos tundr�ra, mik�zben tudjuk, hogy nem fog meggy�kerezni... �s akkor m�g sz�ba sem ker�lt a politikai-vall�si konfliktusok (ezt a ki�r�st gyakorlatilag v�gigk�s�rt�k a t�ntet�sk�pp lengetett palesztin z�szl�k) jelentette val�s vesz�ly, amelynek - n�mi p�nz�rt cser�be - kitett�k a Giro-cirkuszt. L�nyeg, hogy a versenyz�k javar�szt �ps�gben t�llend�ltek az izraeli kiruccan�son �s egy pihen�nap ut�n m�r Szic�li�ban folytat�dott a harc a r�zsasz�n�rt: az olasz k�r teh�t hazat�rt.

A csizma orr�n�l fekv� szigeten rendezett szakaszok a klasszikusok szintrajz�t id�zt�k, �gy eleinte a puncheur�k ker�ltek reflektorf�nybe: Wellens �s Battaglin �lt az emelked�s befut�k ny�jtotta lehet�s�ggel. Chris Froome egy v�ratlan leszakad�ssal h�vta fel mag�ra a figyelmet a 4. etapon, minek k�vetkezt�ben kis h�j�n egy percre n�tt a h�tr�nya �sszetettben (ekkor Rohan Dennishez viszony�tottunk), hiszen a jeruzs�lemi kron�n ugyancsak alulteljes�tett - val�sz�n�leg a p�lyabej�r�son t�rt�nt buk�s�t ny�gte, b�r ezt csak k�s�bb ismerte el. A mag�t a ker�kp�ros t�rt�nelemk�nyvekbe is be�r� akt�v vulk�n, az Etna id�n sem maradhatott ki a programb�l, �m ez�ttal egy �j oldal�r�l ismerhett�k meg ezt a hegyet. A Mitchelton-Scott k�t kapit�nya megosztozott a bab�rokon: Yates ugyan utol�rte sz�k�sben l�v� csapatt�rs�t, Chavest, v�g�l �tengedte a szakaszt az �r�kk� mosolyg�s kolumbiainak, hiszen tiszt�ban volt azzal, hogy elengend� el�nyt harcolt ki a riv�lisokkal szemben a r�zsasz�n trik� �tv�tel�hez. Ez volt az a momentum, amivel egyr�szt elkezd�d�tt Simon Yates sz�rnyal�sa, m�sr�szt amivel maga m�g� �ll�totta a hozz�m hasonl�an p�rtatlan, csod�kra szomjaz� n�z�k�z�ns�get.

Az es�t�l �ztatott 8. szakasz fin�l�ja felsz�nre hozta Richard Carapaz tehets�g�t, aki egy impoz�ns sz�l� ut�n �nnepelhetett, illetve �jb�l f�ldre ter�tette Froome-ot, �m ezalkalommal a brit viszonylag olcs�n meg�szta (felfele menet, egy kanyarban cs�szott el), nem gyarap�totta tov�bb a h�tr�ny�t. Nem �gy, mint m�snap, amikor a Gran Sass�ra kapaszkodott fel a mez�ny. Az Astana temp�v�lt�sa Fabio Aru leszakad�s�t eredm�nyezte - az olasz bajnok csup�n �rny�ka volt �nmag�nak haz�ja k�rverseny�n -, majd Jack Haig �lret�r�sekor Froome is megadta mag�t. Simon Yates megh�l�lva leg�rt�kesebb seg�t�je munk�j�t, feltette a pontot az i-re, azaz lehajr�zta talpon maradt kih�v�it a szakaszgy�zelem elh�d�t�s��rt. A r�zsasz�n trik�t birtokl� ausztr�l csapat k�tfej� s�rk�ny jelleg�t a m�sodik pihen�nap ut�ni 10. etap sz�ntette meg, amely sor�n Esteban Chaves rejt�lyes k�r�lm�nyek k�z�tt 25 percet 'gy�jt�tt be', �gy kizuhanva az �sszetett�rt zajl� csat�b�l. Az imm�ron megk�rd�jelezhetetlen kapit�nny� el�l�p� Yates azonban ezut�n sem lass�tott: az osim�i kockak�ves emelked�n - aznap haladt kereszt�l a mez�ny Scarponi sz�l�faluj�n, Filottran�n - �jabb m�sodperceket csatolt az el�ny�hez �s �jabb dics�s�get szerzett a Mitchelton-Scottnak. Az �lete form�j�t kiakn�z� brit megingathatlannak tetszett, viszont a fontoltan halad� Tom Dumoulin m�g mindig kedvez�bb poz�ci�ban �rezhette mag�t az id�futamk�pess�gei kapcs�n. 

Mitchelton-Scott Backstage Pass - 6. szakasz [Etna]

A k�vetkez� m�rf�ldk�-szint� esem�ny az �sszetett verseny alakul�s�ban a jogosan a pokol kapuj�nak nevezett Monte Zoncolan lejt�in bontakozott ki. Az ekkor m�r 3 perc f�l�tti lemarad�ssal rendelkez� Chris Froome egy klasszikus, �lve p�rget�s akci�val k�v�nta r�hozni a fr�szt Yates-�kre. A Sky eddig sebezhet�nek t�n� kapit�ny�nak v�ratlan felt�mad�s�t kontroll alatt tudta tartani a r�zsasz�n trik�s, aki egyed�lik�nt eredt a nyom�ba �s l�p�senk�nt faragta le a k�zt�k kialakult 15-20 m�sodperces k�l�nbs�get. Froome �rz�kelv�n a fokozatosan k�zeled� honfit�rs jelentette fenyeget�st, ind�tott egy utols� offenz�v�t �s v�g�l siker�lt maga m�g�tt tartania Yates-et. Mondhatni, a szakaszgy�zelembe menek�lt el�le. Mindek�zben az �ld�z�csoport darabjaira esett sz�t a v�gj�t�kban �s Tom Dumoulin k�nytelen volt saj�t temp�ra v�ltani, �m minden igyekezete ellen�re �jabb f�l percet hullajtott el az orsz�g�ton, aminek az �el�le menek�l� Simon Yates �r�lhetett a legjobban. Ett�l f�ggetlen�l m�g mindig a hollandn�l volt a l�p�sel�ny, az id�futam pedig v�szesen k�zeledett. Nem csoda, hogy az amb�ci�zus brit a sz�k�s el�ny tudat�ban tov�bbi l�p�sekre sz�nta el mag�t a 15. szakaszon: Yates egy  b�d�letes megindul�ssal hagyta fak�pn�l Dumoulin�ket 18 kilom�terre a befut�t�l, melynek eredm�nyek�pp 2 perc f�l� torn�zta a f�rj�t. Froome megfizetett el�z� napi er�fesz�t�sei�rt �s m�sf�l perces vesztes�get kellett elk�nyvelnie, ezzel eloszlatva a pisl�kol� rem�nyt, melyet a Zoncolanon �bresztett - gondolhattuk naivan. Fabio Aru m�lyrep�l�se �jabb st�ci�ba jutott �s ezen a napon az olasz v�gleg ki�rta mag�t az �sszetettb�l.

Simon Yates sappadai sz�l�j�val �tt�rte a 2 percet jel�l� l�lektani hat�rt, a verseny el�rehaladt�val m�gis egyre t�bb okunk volt azt hinni, hogy a kron�n nemcsak meg�rizheti a mezt Dumoulin k�r�ra, hanem tekint�lyesnek nevezhet� el�ny�b�l konzerv�lhat ak�r egy jelent�sebb h�nyadot is a harmadik h�tre. Egyfel�l k�ts�gk�v�l kirobban� form�t mutatott az eddigiekben, m�sfel�l az � eset�ben is sz�m�thattunk arra, hogy a megk�l�nb�ztetett trik� extra er�tartal�kokkal v�rtezi majd fel. Ok�, Yates sem �ppen egy id�futam-fenom�n, de a Chaves-Pozzovivo-Lopez trin�n�l mindenk�ppen magasabb polcra helyezhet� a puszta k�pess�geib�l kiindulva. A m�faj aktu�lis kir�ly�nak, Tom Dumoulinnek teh�t fel volt adva a lecke: �rid�re lett volna sz�ks�ge az �ll�s megford�t�s�hoz. A Trento �s Rovereto k�z�tt kit�z�tt 34 kilom�ter hossz�, se nem teljesen s�k, se nem egy�rtelm�en dombos p�lya egyik�knek sem kedvezett egyoldal�an - szig�r�an a szintrajz alapj�n -, �m Yates c�lja nem lehetett m�s, mint a vesztes�gek minimaliz�l�sa. Ezt a feladatot pedig kiv�l�an menedzselte, �gy a r�zsasz�n trik�val a v�llain, csaknem 1 perces el�nyb�l v�rhatta a folytat�st. A nap vesztese c�met Thibaut Pinot harcolta ki, aki elkeser�t�en gyenge id�vel v�tette �szre mag�t �s ennek k�vetkezm�nyek�nt elbukta �sszetettbeli 4. hely�t egy bizonyos Chris Froome-mal szemben, akir�l mindezek ellen�re aligha tudtuk volna elk�pzelni, hogy a dobog� legals� fok�nak megkaparint�s�n�l mer�szebb v�llalkoz�sba fogjon.

Ilyen el�zm�nyekkel kanyarodtunk r� az �teletalkot� alpesi c�legyenesre, amely h�rom k�l�nb�z� neh�zs�g� hegyi szakaszt foglalt mag�ban. El��tel gyan�nt a Pratonevoso ker�lt ter�t�kre: ez az �rtalmatlannak t�n� emelked� a v�g kezdet�t jelentette Simon Yates sz�m�ra, aki saj�t elmond�sa szerint az id�futam �ta p�kerj�tszm�ra k�nyszer�lt, hiszen teljes�t�k�pess�ge hat�r�hoz �rkezett. A r�zsasz�n trik�s el�sz�r bizonyult sebezhet�nek a verseny sor�n, �gy 56 m�sodperces el�nye hirtelen �j megvil�g�t�sba ker�lt. Tom Dumoulin t�mad�s�ra ugyan m�g tudott reag�lni, hanem amikor Chris Froome h�zta meg a sort, Yates-nek vigy�zzba �lltak a l�bai �s addig-addig szuger�lta k�ts�gbeesetten holland riv�lis�t, m�g az meg�rezte a v�rszagot �s dobbantott. A Mitchelton-Scott megpr�b�lta felvontatni horgonyt vet� kapit�ny�t a c�lba, noha az el�ny �gy is lefelez�d�tt: ahogy az angol mondja, the race was on, azaz a kir�lyszakasz hajnal�n �jra ny�ltt� v�lt a k�zdelem. A nyugalmat surg�rz� Yates nyaka k�r�l szorult a hurok...

Chris Froome-ra abszol�t nem jellemz�, hogy kil�pjen a komfortz�n�j�b�l - igaz, tal�n m�g sosem volt ennyire r�szorulva, mint az idei Giro d'Itali�n. Viszont ahhoz, hogy b�rmif�le es�lye lehessen a r�zsasz�n trik�ra, pontosan ezt kellett tennie. � pedig v�llalta. Ha valami miatt megoszt� jelens�gg� v�lhatott a Sky csapat �s a r�szek�nt maga Froome is, hogy gyakorlatilag fenn�ll�suk �ta egyfajta passz�v agressz�v viselked�st tan�s�tanak �s ezzel felv�llalj�k az izgalmak ny�ltszint� meggyilkol�s�t. Egy magabiztos el�ny tudat�ban persze c�lravezet� taktika az ellenfelek konzervat�v jelleg� f�raszt�sa. Ak�rmennyire rossz ezt n�zni, nincs m�s teend�j�k. De egy ilyen helyzetben, amikor az els�sz�m� ember�k t�bb, mint 3 perces h�tr�nyban cs�cs�l az �sszetett 4. hely�n, ideiglenesen f�lre kellett tenni a cs�csra j�ratott ars poetik�t. A c�l �rdek�ben belevetett�k magukat az ismeretlenbe. Millim�ter pontos�ggal �p�tett�k fel a kock�zatos haditervet (marginal gains rulez) �s vakon megb�ztak abban a Froome-ban, akit a ker�kp�ros k�zv�lem�ny kimondva-kimondatlanul eltemetett a v�gs� gy�zelem szempontj�b�l. A Sky azonban a legritk�bban szokott strat�giai hib�kb�l sz�rmaz� falakba �tk�zni.

A haditerv azzal a mozzanattal l�pett �letbe, amikor a Sky-vonat mintegy kir�ntotta a gyepl�t a Mitchelton-Scott kez�b�l: Yates emberei azon nyomban lemorzsol�dtak a mez�ny �l�r�l. A murv�s szakaszai ok�n ikonikuss� v�l� Colle delle Finestre, azaz az idei Cima Coppi l�b�hoz �rve a r�zsasz�n trik�s egyre h�tr�bb sodr�dott a bolyban, majd n�h�ny kilom�terrel k�s�bb v�gleg elh�zt�k el�le a sort. Simon Yates t�nd�rmes�je pillanatok alatt horrorfilmbe torkollott: a Giro eddigi f�h�se als�rang� statiszt�v� min�s�lt �t. Tom Dumoulin n�h�ny perc erej�ig nyeregben �rezhette mag�t, virtu�lisan vezette az �sszetettet. Eg�szen addig, am�g a sky-i taktika k�vetkez� l�p�sek�nt Chris Froome a c�lt�l 80 kilom�terre megind�totta a nagybet�s t�mad�st, ezzel elszabad�tva a poklok pokl�t. Dumoulin ett�l m�g nem esett p�nikba, meg�rizve hidegv�r�t saj�t temp�ra v�ltott �s �gy-ahogy kontroll alatt tudta tartani az akci�t a hegytet�ig. A lejtmenetben viszont ideol�giai ellent�tek �t�tt�k fel a fej�ket az �ld�z�k k�r�ben, mivel a feh�r trik� k�t v�rom�nyosa, Lopez �s Carapaz egy centit sem vezetett, Pinot pedig csapatt�rsa, Reichenbach felz�rk�z�s�t�l v�rta a megv�lt�st... A k�l�nbs�g csak n�tt, csak n�tt. A homokzs�kokkal megpakolt �ld�z�csoportnak nem siker�lt megoldani a patthelyzetet, �gy Chris Froome lehetetlen k�ldet�se egycsap�sra re�lis c�lkit�z�snek t�nt. M�gis, ki hitte volna, hogy a nap v�g�n r�zsasz�nben fogjuk l�tni? A sokkhat�shoz Simon Yates tot�lis fejre�ll�sa - 39 perces h�tr�nyban gurult �t a bardonecchiai c�lvonalon - is hozz�j�rult: legbel�l alighanem egy ideje �rezte, hogy elbukja a p�kerj�tszm�t, �m Froome els�pr� sikere minden bizonnyal �t is megd�bbentette. Ak�rcsak George Bennettet, aki �szinte reakci�j�val („did a Landis”) val�di lavin�t ind�tott el ker�kp�ros berkekben...

a Giro d'Italia 19. szakasz�nak �sszefoglal�ja

A c�mv�d� Tom Dumoulin sz�m�ra a 20. szakasz emelked�i szolg�lhattak kapaszkod�ul, hogy egy utols� offenz�va keretein bel�l ledolgozhassa 40 m�sodperces h�tr�ny�t az �jdons�lt �llovassal szemben: nem volt mese, meg kellett pr�b�lnia, ha m�s nem, az�rt, hogy tiszta lelkiismerettel tekinthessen majd vissza az idei Gir�ra. �m m�g miel�tt sor ker�lhetett volna az �sszetett�rt zajl� versenyfut�s fin�l�j�ra, Thibaut Pinot szenved�st�rt�nete adott negat�v fest�st ennek a napnak (v�gigtekerte a szakaszt, de ut�na egyb�l k�rh�zba sz�ll�tott�k, ahol t�d�gyullad�s gyan�j�val tartott�k bent �jszak�ra, �gy csapata k�nyszer�s�gb�l visszal�ptette). Dumoulin eg�szen a Cervini�ig gy�jt�tte a lelki �s fizikai er�t a t�mad�sra, �m a holland elkeseredett k�zdelme hi�baval�nak bizonyult... Chris Froome egy pillanatra sem ingott meg r�gi-�j szerep�ben �s r�zsasz�n trik�ban vonulhatott be R�m�ba, de csak miut�n az Elia Viviani �s Sam Bennett nev�vel f�mjelzett sprinterp�rharc utols� felvon�sa �r diadallal lez�rult. Annak ellen�re, hogy ezt a csat�t elvesztette, Viviani elh�d�totta a cikl�ment a h�bor�, azaz a pontverseny megnyer�s�vel. A legjobb fiatalnak j�r� feh�r mezt a Richard Carapazt sikeresen maga m�g�tt tart� Miguel Angel Lopez zsebelte be, m�g az az�rk�k hegyi trik� ugyancsak Froome kollekci�j�t gyarap�totta.

GIRO D'ITALIA 2018
�sszetett v�geredm�ny
1.	Chris Froome	Team Sky	89:02:39
2.	Tom Dumoulin	Team Sunweb	+0:46
3.	Miguel Angel Lopez	Astana Pro Team	+4:57
4.	Richard Carapaz	Movistar Team	+5:44
5.	Domenico Pozzovivo	Bahrein-Merida	+8:03

Csak az igaz szerelem t�rheti �ssze az ember sz�v�t - tartja a mond�s.
A Giro d'Itali�nak ezt megbocs�tom.
#amoreinfinito1

Az �retts�gi id�szak kell�s k�zep�n j�rok, ami ak�r legitimiz�lhatn� a t�nyt, hogy majd' egy h�napja nem �rtam a f�oldalra - nem mintha nem lett volna mir�l -, de nem �ll sz�nd�komban kiz�r�lag a tanul�sk�nyszerre fogni a kihagy�st, ink�bb mondan�m tudatos d�nt�snek. A francia ny�lt teniszbajnoks�gra �s az olasz ker�kp�ros k�rversenyre tartogattam magam, mely k�t vil�gesem�ny tulajdonk�ppen t�k�letes v�lt�sban k�veti egym�st: amint a Giro d'Itali�nak v�ge, �pp aznap kezd�dik a Roland Garros. Ez a bejegyz�s m�gis ut�bbira fog koncentr�lni, hiszen tegnap ker�lt sor a sorsol�sra P�rizsban. K�l�nben is, kell mostm�r egy kis salakos tenisz, hogy megt�rje a tavaszi ker�kp�ros hegem�ni�t.

�szinte leszek, az ut�bbi h�napokban sz�gyenyteljes m�don csak hosszabb-r�videbb kihagy�sokkal k�vettem az ATP-cirkusz el�ad�sait (no offence). Ennek nyilv�n egyr�szt Murray aggaszt�an elh�z�d� kihagy�sa az oka, m�sr�szt nem titok, hogy a salak sosem volt a kedvenc bor�t�som. Ett�l f�ggetlen�l nem ford�tottam h�tat a tenisznek, l�v�n annyira egyik bor�t�st sem tudom ut�lni, hogy legal�bb a Masters-versenyek v�ghajr�j�t ne n�zzem meg. A sport�g ir�nt �rzett �lland� k�v�ncsis�gom semmi esetben sem engedn� meg ezt a hanyags�got. R�ad�sul a salakszezon hajnal�n kor�ntsem volt egy�rtelm�, hogy Rafa Nadal �jabb tr�feagy�jt� hadj�ratot ind�t, hiszen az Australian Open negyedd�nt�j�ben egy izoms�r�l�s ok�n t�rde k�nyszer�lt �s t�vol maradt a m�rciusi mestertorn�kt�l (Indian Wells, Miami). Viszont amint a spanyol szemcs�s talajra tette a l�b�t, elsz�lltak a k�ts�gek: Monte-Carl�ban kis t�lz�ssal felsz�ntotta a salakot, szettvesztes�g n�lk�l aratott gy�zelmet. Innent�l kezdve pedig nem volt meg�ll�s. Nem titok, valamelyest ez a m�r sokszor l�tott Nadal-f�le tarol�s is k�zrej�tszott abban, hogy hanyagabb intenzit�ssal k�vettem az esem�nyeket. A fonalat persze nem vesztettem el teljesen, de ha egy percet sem cs�pek el a salakszezonb�l, az eredm�nyek alapj�n is r��rezhettem volna, ki a Roland Garros bajnoki c�m�nek els�sz�m� v�rom�nyosa. �s ebben most semmi cinizmus vagy ellen�rz�s nincs, ez puszta t�ny. A salakkir�ly uralma jelenleg megingathatlannak t�nik.

Amit viszont mostm�r lassan 10 �ves (higgy�tek el, engem lep meg a legjobban ez a sz�m) szurkol�i p�lyafut�som alatt megtanultam, hogy el�re senkinek sem szabad oda�t�lni a v�gs� gy�zelmet: a sport mindig mag�ban tartogatja a dr�m�t, pontosan ez�rt rajongunk �rte. Mivel ezt a cikket m�jus 25-e est�j�n �rom, azt hiszem ez a mai nap legnagyobb tanuls�ga egyben - j�llehet nem a tenisz h�za t�j�r�l sz�rmazik, de minden sport�gra igaz. Ak�rmilyen k�zhelyesen is hangzik, vitathatlanul igaz - hisz' ez a k�zhelyek legf�bb jellemz�je, nemdeb�r? �s igen, Nadal k�ts�gk�v�l toronymagas favorit a Garros megnyer�s�re, per pillanat �n sem tudn�k m�sik, vele egy szinten l�v� es�lyest kiki�ltani, de csatlakozva a p�rtatlan n�z�k t�bor�hoz, fontosnak tartom kihangs�lyozni, hogy eredetileg ez a verseny nem egy egyszem�lyes show - az eredetileg sz�ra helyezv�n a hangs�lyt, hiszen m�g v�lhat azz� a k�s�bbiekben. Besz�lni kell Sascha Zverevr�l, aki a m�ncheni �s a madridi torna megnyer�se mellett d�nt�z�tt R�m�ban - Rafa �s egy es�sz�net z�kkentette ki a ritmusb�l - �s jelenleg vezeti a vil�gbajnoki pontversenyt (Race to London), azaz id�n � szerezte a legt�bb ranglistapontot, ami mindenk�pp figyelemre m�lt� statisztika a neve mellett. �m eddigi Grand Slam-szerepl�sei hagynak n�mi k�v�nnival�t maguk ut�n, ez gyenge tendencia mindenk�pp ellene sz�l: Zverev ugyanis m�g sosem jutott el a negyedd�nt�s f�zisig egyik major versenyen sem. A n�vekv� k�ls� nyom�s �s az egyre sz�lesed� elv�r�sok pedig es�felh�kk�nt gy�lekeznek a 21 �ves n�met feje felett, akinek el�bb-ut�bb villantania kell valamit ezen a sz�nt�ren is. A j�t�ka alapj�n k�pes kell, hogy legyen r�, �s fejben sem tartozik a labilis alkatok k�z�, annyi bizonyos.

Dominic Thiem az �vek sor�n r�szolg�lt a salakherceg jelz�re: k�tszer is j�tszott m�r el�d�nt�t a Garroson (csak egy topform�ban l�v� Djokovic �s maga a salakkir�ly �llt�k �tj�t, az adott ki�r�s k�s�bbi bajnokai), illetve tornagy�zelmei t�lnyom� h�nyada is salakr�l sz�rmaznak (7/9). Az osztr�k azonban id�n nem ny�jtott maradand�t kedvenc bor�t�s�n, mind�ssze egy madridi d�nt�t tud felmutatni, igaz, az od�ig vezet� �ton kisebb meglepet�sre b�cs�ztatta Nadalt. Thiem sosem volt az a lazul�s fajta, minden �vben el�ker�l vele kapcsolatban a t�ler�ltet�s k�rd�se - most is �ppen a lyoni 250-es torn�n vit�zkedik ahelyett, hogy r�pihenne a p�rizsi Slamre. Pech�re a m�sodik kiemelt Alexander Zverev negyed�be ker�lt, �gy a legjobb 4 k�z� jut�s�rt kin�z egy igazi ki-ki meccs kettej�k f�szerepl�s�vel, aminek a fels� �g tetej�n helyet kap� Rafa �r�lhet a legjobban, hiszen csak a fin�l�ban futhat �ssze valamelyik�kkel. Ehhez persze az egyre b�ztat�bb form�t mutat� Novak Djokovicnak is lesz n�h�ny szava, aki a szokatlan 20-as kiemel�si sz�m k�s�ret�ben az als� �g fels� negyed�b�l v�rja a rajtot. A szebb napokat is meg�lt szerb k�ny�kpassi�b�l val� ki�tj�t egy r�mai el�d�nt� vet�ti el�re, ahol egy ellen�lhatatlan Nadal torpantotta meg. Mindenesetre az ut�bbi n�h�ny torn�j�n a visszaszerzett versenyk�pess�g �s �nbizalom jeleit mutatta, ami a klasszis�t figyelembe v�ve felhatalmazza arra, hogy ak�r a negyedd�nt�ig gondtalanul meneteljen. 

Sz�momra hom�lyos z�na, hogy mire sz�m�thatunk p�ld�ul a kor�bbi gy�ztes Stan Wawrink�t�l, aki csak elv�tve k�pes m�rk�z�seket nyerni id�n (legut�bb p�ld�ul Fucsovics Marci fogott ki rajta hazai p�ly�n, Genfben) �s tov�bbra is k�szk�dik a m�t�tt t�rd�vel. A sz�vek bajnoka, Juan Martin Del Potro sosem vit�zkedett salakon, �m fekete l�k�nt vele is sz�molhattunk volna, hanem R�m�ban egy �jabb s�r�l�s miatt feladni k�nyszer�lt a Goffin elleni nyolcadd�nt�t �s vesz�lybe ker�lt a Garros-indul�sa is. Aprop� David Goffin, � viszont egy balszerencs�s id�szak ut�n (szemprobl�m�k) �jra felt�madni l�tszik, b�r kimagasl� eredm�nyt nem tudott felmutatni ezen a bor�t�son, sz�pen cs�ndben az�rt ellop�dzott a negyedd�nt�kig Monte-Carl�ban �s R�m�ban, illetve el�d�nt�ig jutott Barcelon�ban. Nishikori teljes�tm�ny�re ugyancsak r�h�zhat� a felfel� �vel� jelz�: a pillanatnyilag a vil�granglista 21. hely�n tany�z� jap�n p�ld�ul �rdekelt volt a monte-carl�i d�nt�ben (mondanom sem kell, Raf�t�l kapott ki). A 3. helyen kiemelt Marin Cilic is �rdekes lehet, amennyiben eg�szs�ges, ugyanis nem szabad elfelejteni azt a fegyvert�nyt vele kapcsolatban, hogy az ut�bbi h�rom GS-torn�t tekintve k�t d�nt� a m�rlege, igaz, a Garrosr�l a negyedd�nt� a legjobbja. A meglepet�semberek skatuly�j�ba sorolhat� a barcelonai finalista Stefanos Tsitsipas (nem r�h�g) �s Denis Shapovalov is, aki legut�bb Madridban villogott (el�d�nt�s fiask� Sascha Zverevt�l). 

ut�irat {m�jus 26.]
A Roland Garrosra val� r�hangpl�d�s jegy�ben rendezett genfi 250-es torn�t Fucsovics M�rton nyerte meg, a n�met Peter Gojowczykot k�t sima szettben fel�lm�lva a d�nt�ben. Ezzel � lett 1982 �ta az els� magyar, aki ATP-tr�fe�t emelhetett a magasba. Mindek�zben Dominic Thieam diadalmaskodott Lyonban egy hasonl� szint� versenyen, Gilles Simont legy�zve.

A tavaszi klasszikus szezon a szok�soknak megfelel�en - a tiszteletbeli �s val�di - ardenneki viadalokkal z�rult. A v�ltoz� terepviszonyok m�dos�tott�k a mez�ny �sszet�tel�t �s �rtelemszer�en �jra�rt�k az es�lyesek list�j�t. Ha a kockak�veken - kimondva-kimondatlanul - mindenki Peter Sagan ellen tekert, akkor az Ardennekben Alejandro Valverde h�ts� kereke ker�lt a c�lkeresztbe, a kiemelt m�diafigyelem pedig csak tet�zte a veter�n spanyolra helyezed� nyom�st. Valverde uralm�nak megd�nt�se �rdek�ben hogy, hogy nem egyed�l a Quick-Step tudott el�rukkolni m�k�d�k�pes megold�sokkal - legal�bbis csapatszinten, hiszen az egy�ni amb�ci�kb�l term�szetesen nem volt hi�ny. A gy�zelem�hes farkasfalka �sszehangolt taktik�ja ezennel sem maradt koron�zatlanul...

A kockak�vek pora tovasz�llt, az Ardennekbe �rve ugyan egyenletesebb� v�lt az �tfel�let, azonban egyre s�r�bben k�vett�k egym�st az ig�nybevev� erdei emelked�k, melyek m�r kev�sb� kedveztek a Flandria k�rversenyen �s a Paris-Roubaix-n vit�zked�knek. Ennek megfelel�en �j ellenfelet kapott az els�pr� sz�ri�ban l�v� Quick-Step csapata: az imm�ron 38 �ves Alejandro Valverde uralta az elm�lt �vekben ezt a r�gi�t, legy�zhetetlens�g�nek m�tosza felhatalmazta a mez�nyt az �sszefog�sra. A spanyol tavalyi s�lyos s�r�l�se (a Tour de France d�sseldorfi id�futam�n bukott �s t�rte el a t�rdkal�cs�t) m�g a tov�bbi karrierj�t is vesz�lybe sodorhatta volna, �m Bala - ahogyan versenyz�t�rsai nevezik - nem volt hajland� feladni a nyer�st. Alig n�h�ny h�nap eltelt�vel �jra ker�kp�rra �lt �s id�n elk�peszt� form�ban t�rt vissza, sorozatban sz�ll�totta a szakaszgy�zelmeket haz�ja egyhetes k�rversenyein, �gy semmi jel nem mutatott arra, hogy megszakadhat az ardenneki dominanci�ja. Viszont az id� nem neki dolgozik, r�ad�sul annyira felpaprik�zta a mez�nyt a l�tsz�lagos �rinthetetlens�ge, hogy gyakorlatilag csapatt�rsain k�v�l mindenki ellene tekert. �rthet�, hiszen mindny�jan tiszt�ban voltak azzal, ha elviszik Valverd�t a c�lig, aligha verhetik meg, �gy a csapatok mindent megtettek annak �rdek�ben, hogy izol�lj�k vagy legal�bbis gyeng�ts�k a spanyolt. Erre a feladatra pedig egy�rtelm�en a Quick-Step t�nt a legalkalmasabbnak: a belga bejegyz�s� egy�ttes soha nem l�tott egys�get �s versenyintelligenci�t mutat ebben a szezonban. A farkasfalka tagjai k�z�tt nincs bebetonozott hierarchia, b�rmikor k�pesek fel�ldozni magukat egym�s�rt �s f�lretenni szem�lyes amb�ci�ikat - pontosan az�rt, mert tudj�k, hogy ford�tott esetben a t�bbiek is megtenn�k �rt�k. �s ett�l a versenyz�i rugalmass�gt�l �s �nzetlens�gt�l v�lhat gazdagon gy�m�lcs�z�v� az el�re kidolgozott taktika.

Valverde zsin�rban n�gyszer nyerte meg a Flèche-Wallonne-t 2014 �s 2017 k�z�tt

Nem v�letlen�l �rtam a bevezet�ben, hogy tiszteletbeli �s val�di ardenneki viadalok, ugyanis az 53. alkalommal megrendez�sre ker�l� Amstel Gold Race-nek semmi k�ze a belga hegyvonulathoz, l�v�n Hollandi�ban zajlik, profilja m�gis illeszkedik az ardenneki klasszikusok kateg�ri�j�ba. Egyfajta �tmenetet k�pez teh�t a kockak�vek �s a vallon emelked�k k�z�tt. Az Amstelen m�g rajthoz �lltak a Saganhoz �s Van Avermaethoz hasonl� kockak�ves specialist�k is, hiszen ami�ta - konkr�tan tavaly �ta - nem k�zvetlen�l Cauberg ut�n van a befut�, mutatkozik n�mi sansz egy reduk�lt l�tsz�m� mez�nyhajr�ra. Att�l f�ggetlen�l, hogy ez a verseny 'csup�n' felvezet�k�nt, vagy ha �gy tetszik el��telk�nt funkcion�l a t�rzsgy�keres ardenneki klasszikusok el�tt, �tvonala 35 kategoriz�lt emelked�t tartalmaz, azaz t�bbet, mint a Flèche Wallonne �s a Liège-Bastogne-Liège programja egy�ttv�ve (!). Persze, ezek a limburgi hegyecsk�k messze nem olyan f�lelmetesek, mint az el�bb eml�tett k�t egynapost f�mjelz� t�rsaik (pl. Mur de Huy, C�te de la Redoute, Roche-aux-Faucons...stb.). Az Amstel Gold Race igazi esszenci�j�t - a Caubergen k�v�l - a szesz�lyesen kanyarg�, sz�k szerv�zutak adj�k, melyek megbosszulj�k a t�lzott passzivit�st �s a taktikai figyelmetlens�geket (nem megfelel� helyezked�s, pillanatnyi kihagy�sok).

Az idei kiad�s a tavalyi mint�j�ra k�sz�lt, azaz ahogyan arra az im�nt utaltam, a Cauberg �s a befut� k�z� tov�bbi k�t emelked� zs�fol�dott; a j�nev� Guelhemmerberg �s a Bemelerberg. A maastrichti rajtot egyperces n�ma cs�nd el�zte meg a Paris-Roubaix teljes�t�se k�zben �let�t veszt� Goolaertsra eml�kezve. Mintha maga a verseny is �tvette volna ezt a kiss� gy�szos alaphangulatot, hiszen eg�szen az utols� 35 kilom�terig kellett v�rni az els� �leter�s t�mad�sokra. Az Eyserboswegen Gorka Izagirre szaggatta sz�t a sort, majd testv�re, Jon sz�l�ja tov�bb tet�zte a k�rokat. A Cauberg harmadik, egyben utols� megm�sz�sa el�tt Roman Kreuziger dobbantott az egyre fogyatkoz� �lbolyb�l, akit az Amstel-specialist�nak tekinthet�, kor�bbi k�tszeres bajnok Enrico Gasparotto k�vetett. Az �tmenetileg eredm�nyes egy�ttm�k�d�s keretein bel�l utol�rt�k a nap eleji sz�kev�nycsoport marad�k�t �s maxim�lisan f�l perc k�r�li el�nyt alak�tottak ki. A Caubergen felfel� megindult a mozgol�d�s az �ld�z�k k�r�ben, �m ezek a kontr�k meglehet�sen r�vid �let�eknek bizonyultak - igaz, a k�l�nbs�g az akci�l�ncnak k�sz�nhet�en rohamosan cs�kkent.

Alejandro Valverde a Geulhemmerbergre tartogatta a maga offenz�v�j�t, minek k�vetkezt�ben egyr�szt jelent�sen lereduk�l�dott az es�lyesek csoportja, m�sr�szt az ut�lag felz�rk�z� Jakob Fuglsang munk�j�nak eredm�nyek�pp h�tbacsapt�k a sz�kev�nyeket. Az Astana kiv�l�an haszn�lta ki l�tsz�mf�l�ny�t: Fuglsang folyamatosan puh�totta az ellenfeleket, ezzel el�k�sz�tve a terepet Michael Valgrennek. Az Omloop gy�ztese az utols� emelked�n, a Bemelerbergen pr�b�lkozott el�sz�r, majd miut�n nem j�rt sikerrel - Sagan �s Wellens levad�szta -, 2.5 km-re a befut�t�l �jabb t�mad�st ind�tott �s ezennel megragadt az �len. A 2016-ban m�sodikk�nt v�gz� d�nt Kreuziger �s kisv�rtatva Gasparotto vette �ld�z�be, mik�zben h�tul Sagan�k egy l�tv�nyos megtorpan�sba fojtott�k egym�s gy�zrlmi es�lyeit. Kreuziger v�g�l elkapta Valgren h�ts� kerek�t, �m alulmaradt a k�tszem�lyes sprintben: a cseh k�szs�gesen felvezette a hajr�t egykori csapatt�rs�nak, aki �jabb siker�vel bizony�totta r�termetts�g�t �s feliratkozott az egynapos men�k legsz�kebb elitj�be.

Ha Flèche Wallonne, akkor Mur de Huy. �s ha Mur de Huy, akkor Alejandro Valverde. Mintha az ut�bbi �vekben beakadt volna a lemez, ugyanazt a kott�t f�jja a mez�ny: hi�ba munk�lkodik minden csapat elkeseredetten azon, hogy leszak�tsa a f�ellens�gnek kiki�ltott spanyolt, v�g�l kudarcot vallannak �s b�nultan n�zik, ahogyan Bala elsz�guld mellett�k �s sz�rja nyilait a c�lban. Mindez zsin�rban n�gyszer j�tsz�dott le �s Valverde szezonb�li eredm�nysor�t tekintve senki sem merte val�ban elhinni, hogy id�n m�sk�pp lehet. Kiv�ve a Quick-Stepet, ahol nem csak 'az egyszer minden sorozatnak v�geszakad' �s a 'senki sem verhetetlen' klis�kbe kapaszkodhattak, hanem az �ltaluk k�pviselt �rb�li er�dimenzi�ba, no meg persze taktikai zsenialit�sukba, melynek sikerre vitel�r�l a kor�bbiakban m�r esett sz�. Ardenneki kapit�nyuk, Julian Alaphilippe kapta a legnagyobb bizalmat a ker�kp�ros szaksajt� r�sz�r�l, egyhang�an �t ki�ltott�k ki Valverde els�sz�m� kih�v�j�nak, miut�n az elm�lt 3 �vben k�tszer is m�sodikk�nt z�rt m�g�tte. A 2018-ban 82. alkalommal ki�rt Flèche Wallonne - a v�rakoz�soknak megfelel�en - val�ban kettej�k p�rharc�t hozta.

Az esem�nyek a Mur de Huy els� teljes�t�sekor kezdtek felforr�sodni, mikor a megszokott forgat�k�nyvet k�vetve, a leger�sebb csapatok az offenzivit�s mezej�re l�ptek: Michal Kwiatkowski, Rui Costa �s Jelle Vanendert akci�j�t Mikel Landa kontroll�lta, aki eg�sz nap a vill�mh�r�t� szerep�ben tetszelgett �s oroszl�nr�szt v�llalt a mez�ny es�lyeinek �letben tart�s�hoz sz�ks�ges munk�b�l. A befut�t�l nagyj�b�l 45 kilom�terre l�v� C�te d'Ereffe nevezet� emelked� t�bbeknek is meghozta a kedv�t a t�mad�shoz: Michael Gogl �s Enric Mas temp�n�vel�se �gyazott meg Vincenzo Nibali fell�p�s�nek. A h�rom monumentum-gy�zelmet jegyz� olasz forr�sba hozta a ked�lyeket, fant�ziad�s k�s�rlet�hez volt csapatt�rsa Tanel Kangert, Jack Haig �s Maximilian Schachmann csatlakozott, csak hogy a Quick-Step is k�pviseltetve legyen. Nibali�k bekebelezt�k a sz�kev�nycsoport romjait �s b�ztat� �temben n�velt�k el�ny�ket, amely 1 perc k�rny�k�n kulmin�lt a c�l el�tt 15 kilom�terrel. Egyre szorult a hurok a mez�nyben �l� favoritok nyaka k�r�l, �gy a Lotto-Soudal �s a Bora-hansgrohe is mozgos�totta utols� er�tartal�kait.

Tiesj Benoot egy kategoriz�latlan emelked�n h�zta meg a sort, megcsapolva ezzel az �lcsoport f�rj�t, ami 15-20 m�sodperc k�rny�k�re esett vissza - kezdett kirajzol�dni teh�t a v�rva v�rt Valverde-Alaphilippe �sszecsap�s. Vincenzo Nibali a C�te de Cherave-on m�g egy utols�t r�gott a ped�lba, �m v�g�l feladta az akci�t �s visszas�llyedt a mez�nybe. Jack Haig �s Maximilian Schachmann azonban eg�szen a Mur-ig kitartott: sarkukban a pelotonnal v�ghattak neki a rettegett falnak. Miut�n Haig elfogyott, Schachmann m�g elj�tszotta az �z�tt vadat, hogy ezzel r�k�nyszer�tse a Lotto-Soudalt az �ld�z�sre. Az � el�zetes terv�k alapj�n Jelle Vanendert vezette volna fel a hajr�t Tim Wellensnek, viszont az �r�lt hajsza k�zben az els�sz�m� ember elvesztette seg�t�je kerek�t. Vanendert mit sem sejtve levad�szta Schachmannt, majd legnagyobb meglepet�s�re Wellens helyett Julian Alaphilippe l�tt ki m�g�le. Alejandro Valverde k�s�n kapcsolt �s k�ptelen volt ledolgozni a rossz helyezked�sb�l ad�d� h�tr�ny�t, �gy n�gy �vnyi egyeduralom ut�n meg kellett el�gednie a 2. hellyel. Mint ut�lag kider�lt, Alaphilippe az�rt nem �nnepelt a c�lban, mert menet k�zben elromlott a r�di�ja �s meg volt r�la gy�z�dve, hogy Nibali m�r be�rt el�tt�k...

a 2018-as Flèche Wallonne utols� kilom�tere - Mur de Huy

La Doyanne, azaz az �reg H�lgy - �gy nevezik a klasszikusok klasszikusak�nt emlegetett Liège-Bastogne-Liège-t, melyet 1892-ben h�vtak �letre �s id�n 104. alkalommal t�zt�k az orsz�g�ti versenynapt�r programj�ra. Romantikus �tvonal�t az ardenneki erd�k �rny�k�ban megb�j� kegyetlen emelked�k f�szerezik: mi�ta 1992-ben Ans-ba helyezt�k �t a befut�t, tradicion�lis fin�l�ja �rintetlen maradt �s a Redoute - Roche-aux-Faucons - Saint-Nicolas szenth�rmass�g lejt�in zajlik. Ugyan a C�te de la Redoute m�lt�n f�mjelzi a klasszikus szezon z�r�viadal�t, az ut�bbi �vtizedekben elvesztette sorsd�nt� szerep�t a c�lt�l val� t�vols�ga ok�n (k�zel 40 kilom�ter), �gy csak mint potenci�lis buktat� �s energiav�mp�r szerepel az �tvonalban. A mez�ny csak a legritk�bb esetben enged�lyezi az egy�ni akci�k �rv�nyre jut�s�t, id�n azonban hiba cs�szott a m�trixba �s a Valverd�ben b�z� Movistar kez�b�l kir�ngatt�k a gyepl�t -  eg�szen konkr�tan a Quick-Step szor�totta satuba a Flèche-Wallonne-on elszenvedett fiask� ut�n visszav�gni k�v�n� spanyolt, akinek p�lyafut�sa sor�n 4 alkalommal siker�lt "megrajzolnia" ellenfeleit az ans-i emelked�n.

A helyenk�nt 20%-os meredeks�ggel b�r� Redoute id�n sem bizonyult kulcsfontoss�g�nak a v�gs� gy�zelem szempontj�b�l, noha t�ptalajt ny�jtott a Quick-Step-vonat sz�m�ra a harm�nia megbont�s�ra - Enric Mas n�velte a temp�t a hegymenetben, ezzel megny�jtva a sort �s nyom�st helyezve a riv�lisok v�ll�ra. A pokol csak a Roche-aux-Faucons-on szabadult el igaz�n, cirka 20 kilom�terre a c�lt�l: el�bb Philippe Gilbert, majd Sergio Henao pr�b�lkozott t�mad�ssal, ut�bbi mag�val h�zta Michael Woods �s Jakob Fuglsang mellett Bob Jungelst is, aki irgalmatlan iramot dikt�lt a hegytet�ig. A luxemburgi bajnok azonban nem el�gedett meg ennyivel, �s amint lejteni kezdett az �t, hat�rozott ped�lfordulatokkal hagyta fak�pn�l sz�kev�nyt�rsait - fejsejlik Peter Sagan Paris-Roubaix-n bemutatott man�vere. Az �ld�z�k k�z�l j�ideig csup�n Tim Wellens �s Dan Martin er�ltette Jungels hajszol�s�t, �m miut�n az �r versenyz� defektet kapott, megcsappant a v�llalkoz�i kedv a Valverde �s Alaphilippe nev�vel felc�mk�zett csoportban. A h�tr�nyuk alulr�l nyaldosta az egy percet, mikor a C�te de Saint-Nicolas l�b�hoz �rtek, �gy nem volt mese, tenni kellett valamit. Jelle Vanendert t�rte meg a csendet �s egymaga lefelezte a k�l�nbs�get, azonban m�g miel�tt l�t�t�vols�gon bel�lre ker�lhetett volna, kifogyott a l�er�kb�l. Jungels egyenletes er�beoszt�sa v�g�l kifizet�d�tt, Romain Bardet �s Michael Woods k�sei akci�ja sem adhatott okot aggodalomra. Gy�zelemittas kimer�lts�g k�zepette gurult �t a c�lvonalon, m�g a verseny �tcsillagos es�lyesei a dobog�s helyez�sek�rt csat�ztak a messzi t�volban. Bob Jungels az Andy Schleck-i taktik�t jutatta �jra diadalra: 2009-ben honfit�rsa ugyancsak a Roche-aux-Faucons r�mp�in ind�totta nyer� t�mad�s�t.

� Annak ellen�re, hogy �r�k favoritom, Alberto Contador karrierje sor�n sosem indult kockak�ves klasszikusokon, �vr�l-�vre fesz�lt figyelemmel k�s�rem v�gig a tavaszi versenyszezont f�mjelz� egynapos viadalokat. A kihal� f�lben l�v� offenz�v felfog�st vad�sz� szurkol�t szinte fojtogatja a l�tv�ny, ahogy a technika v�vm�nyaira �s a legalit�s feszeget�s�re alapozott dominancia monoton menetel�ss� szeg�ny�ti a Tour de France-�lm�nyt. Tal�n pontosan emiatt z�rtam a sz�vembe a Flandriai k�r �s a Paris-Roubaix vonz�sk�r�be tartoz� versenyeket, amelyek az izgalmak kifogyhatatlan forr�saik�nt csillap�tj�k a magamfajta akci�f�gg�k szomj�t. A k�ny�rtelen pav�s szektorok �s a f�lelmetes meredeks�g� r�mp�k ugyanis ellehetetlen�tik a tot�lis dominanci�t: ilyen terepviszonyok k�z�tt mindenki a haj�ra kenheti az el�re kitervelt taktik�t �s elfelejtheti a wattm�r�t. �s pont ez teszi k�l�nlegess� ezt az id�szakot: megtal�lni a pillanatot, ami gy�zelemre juttatja a nyers er�t.

Az el�z� bejegyz�sben t�rgyalt Mil�n�-Sanremo �s Nibali t�bb�-kev�sb� v�ratlan sz�l�gy�zelme megadta az alaphangot a tavaszi klasszikus szezonnak, amely alig egy h�t sz�net ut�n belga f�ld�n folytat�dott a kockak�vek b�v�let�ben. V�szesen k�zeledett ugyanis az a k�t monumentum, ami minden specialista napt�rj�ban pirossal van szedve, a Flandriai k�rverseny �s a Paris-Roubaix. A jelmezes pr�ba helysz�n�t az E3 Harelbeke biztos�totta olyan nevezetes emelked�kkel, mint a Wolvenberg, Taaienberg, Paterberg vagy �ppen az Oude Kwaremont. A farkasfalk�khoz hasonl� megbonthatatlan egys�gbe rendez�d� Quick-Step - egy Kossuth-sz�ll�ig�vel �lve - tov�bbra is az esem�nyek �t�er�n tartotta ujjait, meg�rtve annak l�ktet�s�t. Egy percre sem engedt�k ki a kez�kb�l az ir�ny�t�st, magukra v�llalt�k a f�mez�ny korm�nyz�s�t. Egy a c�lt�l t�bb, mint 100 km-re t�rt�n� buk�s nyom�n megszakadt a sor, miut�n a Taaienbergen Terpstra �s Lampaert ind�tott t�mad�st, akci�jukat pedig h�tul Philippe Gilbert�k fedezt�k. A kis l�tsz�m� �ld�z�csoportban ott tal�ltuk a legnagyobb es�lyeseket: Van Avermaet, Sagan, Benoot, Stuyven, Vanmarcke mind �ldozatul esett a Quick-Step-taktik�j�nak. Mikor a mez�ny fenyeget� k�zels�gbe �rt, Gilbert megpr�b�lt felugrani el�l teker� t�rsaira, �m hamar bel�tta, hogy azzal tudja a legjobban szolg�lni a csapat�rdeket, ha kontroll�lja az ellenfeleket. Mindek�zben Niki Terpstra �s Yves Lampaert sikeres egy�ttm�k�d�se a v�g�hez k�zeledett, hiszen ut�bbi a Paterbergen elhalv�nyulni l�tszott, majd a c�lt�l nagyj�b�l 25 km-re, az utols� kockak�ves szektor teljes�t�sekor t�nylegesen leszakadt. A kor�bbi Paris-Roubaix-gy�ztes holland azonban egymaga is gond n�lk�l v�gigvitte az offenz�v�t: Terpstra v�g�l 20 m�sodperccel utas�totta maga m�g� a kv�zi megk�t�z�tt l�b� �ld�z�ket. Valahogy �gy m�k�dik a farkasfalka-effektus.

Az els� vil�gh�bor� flandriai l�v�sz�rkai, csatamezei �s katonai eml�khelyei mellett v�gighalad� Gent-Wevelgem �tvonala legink�bb a strapab�r� sprintereknek kedvez, hiszen nincs v�szesen sok emelked� �s az utols� k�z�l�k, a pav�s Kemmelberg t�bb, mint 30 kilom�terre fekszik a befut�t�l - ez a t�vols�g pedig elegend� lehet a sorok rendez�s�re �s az esetleges h�tr�nyok ledolgoz�s�ra. A Quick-Step term�szetesen ezennel sem engedte ki a kez�b�l a gyepl�t, b�r a BMC megh�zg�lta a bajszukat �s ezen k�t csapat temp�v�lt�sai �ltal kezdett megny�lni a mez�ny. A Kemmelberg els� megm�sz�sakor Philippe Gilbert pr�b�lta meg kisz�rni a gyenge embereket: az �ltala kialak�tott csek�ly k�l�nbs�get azonban Vanmarcke hamar elt�ntette, �gy az �lboly l�tsz�ma tov�bbra is tekintetes maradhatott. A nagynev� sprinterek - Kristoff kiv�tel�vel - t�l�lt�k a vihart, �s mikor az �sszes emelked�t maguk m�g�tt hagyt�k, egy nagyj�b�l 30 f�s csoportban t�m�r�ltek. Az egy�ni sz�k�si k�s�rletek hat�stalan�t�s�t a Quick-Step - f�k�pp Gilbert �s Stybar - v�llalta mag�ra a s�kon. A mez�ny kereszt�lrobogott a t�rt�nelmi jelent�s�g� Ypres f�utc�j�n, mik�zben lassacsk�n �sszerendez�dtek a sprintervonatok a fin�l�ra. Vanmarcke utols� k�s�rlete a hajr� kibontakoz�s�val kudarcba f�lt: a favoritok k�z�l Peter Sagan ind�tott el�sz�r, kock�zatos t�vols�gb�l. Elia Viviani hi�ba bizonyult gyorsabbnak n�la, eltorlaszolt�k el�tte az utat �s ker�lni k�nyszer�lt, amivel gyakorlatilag elvesztette az es�ly�t a gy�zelemre. A vil�gbajnok �gy harmadj�ra �nnepelhetett a wevelgemi c�lban, m�g az olasz �lete nagy lehet�s�g�t siratta. A Quick-Step nem kesergett sok�ig a veres�g ok�n, hiszen a tavaly World Tour-versenny� avanzs�l�, egykoron k�tnapos Dwars door Vlaanderenen c�mv�d�s t�rt�nt: Yves Lampaert egy er�s �ssze�ll�t�s� �t�sfogatb�l l�gott meg az utols� m�tereken - az ellenfelek eg�sz egyszer�en belefeledkeztek egym�s f�rk�sz�s�be.

Ha a Harelbek�re jelmezes pr�bak�nt tekintett�nk, akkor a Flandriai k�r a telth�z el�tt bemutatott sikerdarab. A 102. alkalommal megrendezett klasszikus programj�ban 5 kockak�ves szektor �s 15 k�l�nb�z� emelked� szerepelt, k�zt�k az el�z� h�ten felforr�s�tott Wolvenberggel, Taaienberggel, Oude Kwaremonttal �s Paterberggel, kieg�sz�lve az ikonikus gerardsbergeni fallal - igaz, a Kapelmuur a c�lt�l val� jelent�s t�vols�ga (nagys�grendileg 100 km) miatt nem t�lt�tt be sorsd�nt� szerepet, csup�n esz�tikai izgalmakkal szolg�lt. Az idei verseny �gy istenigaz�b�l a Koppenbergen kelt �letre, amikor is kialakult egy k�r�lbel�l 30 f�t sz�ml�l� szelekt�v boly, mely mag�ban foglalta az �sszes el�zetes favoritot. Ezzel egy id�ben a nap eleji sz�kev�nycsoport k�t �llva marad� tagj�ra felz�rk�zott az a mind�ssze 21 esztend�s Mads Pedersen, akinek a nev�vel m�g tal�lkozunk a k�s�bbiekben. A befut�t�l 40 km-re fekv� Taaienbergen - amit ker�kp�ros berkekben �jabban Boonenbergnek is neveznek - az id�tlen-id�k �ta a Flandria megnyer�s�r�l �lmod� Greg Van Avermaet tov�bb faragott az es�lyesek csoportj�nak l�tsz�m�b�l, �m v�gzetes k�rokat nem tudott okozni.

A sorsd�nt� t�mad�shull�m ugyanis a Kruisbergen indult meg: a dr�ma a hegytet� ut�n tal�lhat� friss�t�z�n�ban �rte el tet�pontj�t. Ekkor az abszol�t outsidernek sz�m�t� Vincenzo Nibali pr�b�lt szerencs�t, akit mind�ssze Niki Terpstra tudott lek�vetni. Az egyre ink�bb all-rounderk�nt sz�mon tartott olasz azonban hamar visszah�k�lt, m�g a holland belekapaszkodott az akci� ny�jtotta lehet�s�gbe. Terpstra a Kwaremont harmadszori teljes�t�se sor�n utol�rte az �llovasokat, vagyis ink�bb kiker�lte �ket, hiszen azzal a lend�lettel tov�bb is robogott. Az utols� emelked�t, a meredeks�ge miatt rettegett (helyenk�nt 20%), �mb�r r�vidke Paterberget m�r egyed�l k�zd�tte le, folyamatosan n�velve el�ny�t. Mads Pedersen l�t�sz�g�b�l azonban k�ptelen volt kiker�lni: a d�n bajnok ugyan elvesztette vele a k�zvetlen kontaktot, de makacsul kitartott �s a rohamosan cs�kken� k�l�nbs�g ellen�re sikeresen maga m�g�tt tartotta a Sagan �ltal instru�lt �ld�z�sort. Niki Terpstra v�gs� gy�zelm�hez, a mag�nyos sz�k�s haza�r�s�hez vastagon hozz�j�rult Philippe Gilbert visszafogott, egy�ni c�ljait a csapat�rdeknek al�rendel� versenystrat�gi�ja is: a farkasfalka t�rv�nyeit figyelem el�tt tartva term�szetesen egy centit sem vezetett a riv�lisoknak, viszont az utols� kilom�teren meglepte �ket egy k�sei t�mad�ssal, �gy pedig fel�llhatott a dobog� legals� fok�ra.

Paris-Roubaix, azaz �t a pokolba �s tov�bb: menetel� hadseregek legend�i, egykori frontvonalak �rnya, kihal� f�lben l�v� b�nyav�rosok, tapinthat� t�rt�nelem �s a ker�kp�rosok 50 �ve visszat�r� r�m�lma. Egy �rintetlens�g�ben egyedi, term�szet �ltal v�delmezett, m�toszokkal �vezett kockak�ves �sv�ny, amit mindenki csak �gy ismer, Arenberg. A Klasszikusok Kir�lyn�je senkivel sem kiv�telez, mindenkivel �szinte, b�r sokszor �rezhetj�k igazs�gtalannak �s k�l�n�sen kegyetlennek: tal�n ez az a verseny, ahol a legnagyobb sz�ks�g van a szerencs�re. Nem el�g a puszta er�, s�t, m�g a t�k�letes pillanat megtal�l�sa sem felt�tlen�l garant�lja a sikert. Fortuna cs�kja n�lk�l egy taktika sem lehet m�k�d�k�pes. A roubaix-i v�lodrome 122 �vnyi ker�kp�ros t�rt�nelmet �riz: minden egynapos specialista v�gy�lma, hogy els�k�nt �s egyed�l �rkezzen meg e szent�lyhez olyannyi megr�zk�dtat�s ut�n... Ami a 2018-as, sz�mszerint 116. kiad�st illeti, a mez�ny a 257 km-es versenyt�v k�r�lbel�l 20%-�t (54.5 km, 30 szektorra elosztva) tette meg kockak�v�n, kezdve a troisvilles-i p�v�t�l eg�szen a c�lv�ros t�rk�ves �tj�ig. Mivel az eredetileg La Drève des Boules d'H�rin (ebb�l a 'drève' sz�cska utal a fasorral �vezett �tszakaszra) n�vre hallgat� szektor, azaz az Arenberg Roubaix-t�l 100 km-re tal�lhat�, igaz r� a ker�kp�rsport tal�n legelcs�peltebb k�zhelye, miszerint itt m�g nem lehet megnyerni a versenyt, elveszteni viszont ann�l ink�bb.

Ami a t�nyleges esem�nyeket illeti, az Arenberg ezennel nem bizonyult v�zv�laszt�nak. A k�zel 60 km/h-s elk�peszt� be�rkez�si sebess�g �s kock�zatos man�verek ellen�re ezen a szakaszon szerencs�re nem t�rt�ntek buk�sok, s�t m�g a defektekt�l is megmenek�ltek az es�lyesek. Mike Teunissen �s Philippe Gilbert ugyan megk�s�relt egy offenz�v�t, �m a Bora-hansgrohe kontroll alatt tartotta a k�l�nbs�get �s r�vid id�n bel�l der�kba t�rt�k a kibontakoz� akci�t. Ekkor a f�mez�nyt nagyj�b�l 50 versenyz� alkotta, a l�tsz�m viszont a hagyom�nyoknak megfelel�en, a kockak�veken val� folyamatos megny�l�snak k�sz�nhet�en egyre cs�kkent. A c�lt�l 55 kilom�terre, a 13. �s 12. szektor k�z�tt f�l�ton k�vetkezett el a kulcsfontoss�g� mozzanat, m�ghozz� a c�mv�d� Greg Van Avermaet kezdem�nyez�s�vel. A belga fajs�lyos t�mad�sa megrengette az es�lyesek csoportj�t, de ebb�l a k�oszhangulatb�l m�gsem �, hanem Peter Sagan profit�lt, aki szinte �szrev�tlen�l sziv�rgott el - maga a vil�gbajnok is alig hitt a szem�nek, hogy senki sem k�veti.

Jogos a felvet�s, hogy ilyenkor hol volt a Quick-Step �s pontosan mire v�rtak a tov�bbi ellenfelek, a magyar�zat azonban a l�nyegen nem v�ltoztat: Sagan megl�gott �s pillanatok alatt felz�rk�zott a sz�kev�nyekre. Az el�ny pedig egyre csak n�tt, hamarosan �tl�pte az 1 perces �lomhat�rt. A szlov�knak m�g csak nem is kellett mag�nyos farkask�nt megk�zdenie a Van Avermaet �s Niki Terpstra �ltal f�mjelzett �ld�z�bollyal, hiszen Silvan Dillier meglepet�sre tudta vele tartani a l�p�st - eg�szen a fin�l�ig. A fiatal sv�jci r�ad�sul a s�k utakon hasznos munk�t v�gzett, ezzel is hozz�j�rulva az egy�ttm�k�d�s�k siker�hez. Az utols� 15 km-en bel�lre �rve valamelyest cs�kkent a k�l�nbs�g Terpstra irt�zatos temp�n�vel�sei ok�n, utol�r�sr�l viszont sz� sem lehetett, Sagan val�s�ggal sz�rnyalt a v�lodrome fel�. A remek p�ly�s eredm�nyekkel rendelkez�, eg�sz napos sz�k�st bev�gz� Dillier-t ugyan nem siker�lt leszak�tania, de azt el�rte, hogy m�sodik helyr�l kezdhesse a sprintet, amit v�g�l meggy�z� f�l�nnyel nyert meg. Sosem titkoltam el, hogy szimpatiz�lok Peter Sagannal, �gy - tal�n ennyi szem�lyess�g megengedhet� - majd kiugrottam a b�r�mb�l, amikor els�k�nt gurult �t a c�lvonalon.

Paris-Roubaix 2018, �sszefoglal�

A buk�sok sajnos k�dolva vannak az ilyen t�pus� versenyek menet�be, �m ezeket �ltal�ban a t�lburj�nz� fesz�lts�g, figyelmetlens�g �s a terepegyenetlens�gek id�zik el�. Az idei Paris-Roubaix-t viszont egy sz�vroham okozta tragikus kimenetel� baleset �rny�kolta be. �n kifejezetten �rz�keny vagyok az ilyen esetekre, hiszen t�bb szempontb�l is �rintettnek �rzem magam: egyr�szt Contador kapcs�n (az egyik kor�bbi cikkben r�szletesen le�rtam, ami vele t�rt�nt karrierje kezdet�n), m�sr�szt az�rt, mert m�g mindig �l�nken �lnek az eml�kezetemben azok a k�psorok a 2011-es Giro d'Itali�r�l... sosem fogom elfelejteni, ahogyan a komplett ker�kp�ros t�rsadalom Wouter Weylandt �let��rt izgult. Az a nap �r�kre megv�ltoztatott emberk�nt, szurkol�k�nt egyar�nt. Amikor pedig olyan inform�ci�k �rkeznek a verseny hev�ben, hogy sz�vroham kapcs�n �jra kellett �leszteni valakit �s az orvosi komm�nik� szerint �let-hal�l k�zt lebeg, semmi j�t nem jelent. De a rem�ny hal meg utolj�ra. A befut� perc�t�l minden ima Michael Goolaerts�rt sz�lt. A V�randa's Willems-Crelan 23 �ves belga kerekes�r�l viszont a lehet� legborzalmasabb h�rek jelentek meg a k�s� esti �r�kban: a csapat k�zlem�ny form�j�ban �rtes�tette az agg�d� sport�gi k�z�ss�get, hogy Goolaerts a lille-i k�rh�zban, csal�dja k�r�ben �let�t vesztette. Nyugodjon b�k�ben!

ut�irat
A pazar k�pi illusztr�ci�k�rt k�sz�net Kristof Ramonnak (Kramon cyclo-photography) �s a CyclingTips-nek!