The Last encounter in NYC2015.08.28. 15:41, bettina.
can anybody beat Nole?
× Tegnap sorsolták a US Open főtábláját, és azt kell mondjam, kellett ez az egy nap ahhoz, hogy kigyógyuljak a sokkból. Mindig is voltak és vannak mázlisták, még ebben a kiegyenlített mezőnyben is, és ezt most mindenféle rosszindulat nélkül jegyzem meg. Ritkán fordul elő olyan, hogy mindkét ág hasonlóan erős, és ez az idei utolsó Grand Slamen sem alakult így. Ha szigorúan a nevekből indulunk ki, azt mondhatnánk, hogy minden nagynak nehéz lesz a dolga, de ha a jelenlegi formákat nézzük, már egészen más a helyzet.
US OPEN 2015 - NOLE GOT WHAT HE NEEDED
A US Open Series során Murray és Federer egymást előzgették a világranglista második helyén, míg végül a svájcié lett a kedvezőbb pozíció, így ő az, aki egészen a döntőig kikerüli Djokovic-ot. Mindezzel a sorsolás után sokra nem ment - konkrétan a hajára kenheti a kiemelését, hiszen egy ágra kerültek Murray-vel, azaz előbb kettejüknek kell megküzdeni, mielőtt a világelsővel találkoznának. Szerencsére nem jött létre a 'halálág', a nagy négyes szépen eloszlott a táblán. Djokovic a negyeddöntőben megújíthatja Nadallal való rivalizálását, már ha egyátalán eljutnak odáig. És most nem csak Rafára céloztam, hanem bizony a szerbre is. A pártatlan teniszrajongók nem is tudom minek örülnének jobban: egy Djokovic-Nadal rangadónak, vagy annak, ha mindketten nagy meglepetésre idejekorán búcsúznának, mert valakik életük teniszét nyújtanák ellenük (ez a kritérium a legfontosabb). Persze, ez a párosítás igazi csemege, de baj az, ha néha nem érvényesül a papírforma? Oké, ebben benne van a kockázat, hogy azok, akik mondjuk legyőzik őket, a döntőben megsemmisülnének Federer vagy Murray által. Szerintem igen is kell az, legalább egy évben egyszer, hogy egy meglepetés-döntőst lássunk az egyik Grand Slamen, netán egy meglepetés-döntőt, akárcsak tavaly New Yorkban.
Igaz, utóbbi megismétlődése nehezen elképzelhető, mert az alsó ágon csücsülő két nagyágyú fergeteges formát mutatott mostanában. Közülük nem igazán lehet megtippelni, ki jut be a fináléba, mert mindketten rendkívül éhesek a sikkere. Federer nyilván azért, mert a 2012-es Wimbledon óta nem nyert ilyen szintű tornát, Murray pedig nagyon szeretné mostmár tovább szaporítani GS-győzelmei számát, mert hihetetlen módon azóta Stan Wawrinka beérte, és ha a második számú svájci még egyet behúzna, veszélyeztetné az ő nagy négyesben elfoglalt helyét, vagy legalábbis megkérdőjelezné azt. Minden bizonnyal az elődöntőben mutatott teljesítményük fogja eldönteni, melyikük lesz a befutó, addig nem szabad jósolgatni, legalábbis én teljesen feleslegesnek tartom. Még akkor is, ha például Roger porig alázná első heti ellenfeleit, míg Murray-nek lenne egy-két szenvedősebb mérkőzése (egyébként ez a verzó a sorsolást tekintve elég sanszos). Azért egy ilyen hosszú, két hétig tartó versenyen már nagyobb szerepet játszik a kor is, amiben a skót feltétlenül jobban áll. Nade, egy picit pihentessük ezt a kérdést, és kanyarodjunk vissza a felső ágra, ami nekem valamiért homályosabb, hiába van ott Djokovic és Nadal. Nem érzem úgy, hogy onnan bárkinek is bérelt helye lenne a fináléban, ellentétben az alsó ági párossal - ott csak a döntős személye nem egyértelmű.
Szóval, ahogy a bevezetőben is említettem, a nevek alapján azt gondolhatnánk, hogy a tábla kiegyenlített, de szerintem egyértelműen a Federer-Murray-Wawrinka trióvel fémjelzett ág felé billen a mérleg. Az indoklásom pedig egyszerű: vessünk egy pillantást Nadal, Nishikori, Tsonga, Cilic, Dimitrov, vagy éppen Ferrer szezonjára. Egyikük sem remekelt idén, sőt, magukhoz képest csúnyán alulteljesítettek, vagy éppen sérülésekkel küzdöttek. Novak Djokovicra ez kétségkívül nem igaz, de ő Montréalban és Cincinnatiben nem volt túl meggyőző, még akkor sem, ha mindkét versenyen a döntőig menetelt. A mentális fáradtság jeleit lehetett felfedezni rajta, de az is lehet, hogy amikor ránézett a sorsolására, egyből meggyógyult és feltöltődött energiával. Neki ebben az állapotában pontosan erre volt szüksége: formán kívül játszó, legyőzésére képtelen riválisokra. Viszont, ha átesik a ló túlsó oldalára, és túlságosan is elbízza magát, könnyedén kerülhet a kiesés szélére, de csak akkor, ha akad valaki körülötte, aki komolyan elhiszi, hogy meg tudja őt verni. Játszhat egy top 50-es teniszező akármilyen jól, ha megijed attól, hogy elbúcsúztathatja a világelsőt egy Grand Slam második vagy harmadik fordulójában. Ha ez a gondolat beleférkőzik a fejébe és egyre több kétsége támad, a előbb-utóbb a 'Djokovic-mítosz' áldozatává válik. Ez történt Gulbis-szal Montreálban, és ezt történt Goffin-nel Cincinntiben. És ha ezeket a brusztolós meccseket Novak valahogy megnyeri, akkor ő elsétál a döntőig is. Aztán, hogy ott mi lesz vele, az már egy újabb kérdés. Mindenesetre nem szabad azt hinni, hogy Djokovic verhetetlen, mert most érzésem szerint nem az. Nadalról alig esett szó, de vele kapcsolatban nem is tudok sok okosságot felhozni, őszintén szólva fogalman sincs, mire lehet képes a US Openen. Neki is kijárna már egy jó GS-szereplés, de nem érzem elég stabilnak ahhoz, hogy nyerjen.
A nagyokat azt hiszem minden oldalról kielemeztem, úgyhogy zárásként néhány érdekes első fordulós összecsapás: négy kiemelkedő párosítás jött össze, azok viszont kihagyhatatlanok. Ebből a number one, a Kyrgios-Murray, amit én első ránézésre el se hittem, annyira brutálisnak tűnt. A szabadszájú ausztrál nem lehet túl jó idegállapotban azután, hogy felfüggesztve 28 napos eltiltás kapott az ATP-től. Felmerülhet sokakban a kérdés, hogy akkor miért indulhat New Yorkban, amire az a magyarázat, hogy a Grand Slameket nem az ATP szervezi. A párharc másik pikantériája pedig az, hogy az egyetlen olyan topjátékos, aki kiállt Kyrgios mellett, az pont Andy Murray volt. Persze, ő sem dicsérte meg azért, amit mondott, de a reflektorfény és a hirtelen jött sztárság kellemetlen velejárójának tartja azt, hogy Nick időnként ilyen szinten képes kibújni a bőréből a pályán. Egy másik figyelemre méltó találkozó a Coric-Nadal, ami azért különleges, mert a fiatal horvát már győzte le a spanyol klasszist korábban. Emellett még érdemes lesz megnézni a Nishikori-Paire és a Kokkinakis-Gasquet mérkőzéseket is, mert ezek is izgalmakban gazdag órákat ígérnek.
US OPEN 2015 - MAIN DRAW
|