× A mai nap során Melbourne-ben teljessé vált a negyeddöntős mezőny, jöhet tehát a mindent eldöntő - ha úgy tetszik, vízválasztó - második hét. A mérkőzések egyre hosszabbak, a csaták egyre kiélezettebbek, a versenyben maradt teniszezők pedig egyre éhesebbek a sikerre. Ahogy mondani szokás, a nemzetközi helyzet fokozódik. Ennek okán írok most egy rövidke cikket az Australian Openről, féltávnál.

× AUSTRALIAN OPEN 2015 - FIRST WEEK DONE
Az Ausztrál Openen híresen sok meglepetés szokott történni, hiszen végső soron itt derül ki, kinek hogyan sikerült a téli felkészülése. Idén azért egy kicsit kevesebb a papírforma-borulás az átlagosnál - ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy unalmas lenne a verseny -, de a lehetőség megadatott az alacsonyabban rangsorolt játékosoknak a bravúrra: valaki győzelemre váltotta, valaki kihasználatlanul hagyta a talán soha vissza nem térő sanszot. Előbbire kiváló példa Andreas Seppi, aki a torna eddigi legnagyobb meglepetését okozta Roger Federer búcsúztatásával. Az olasz rendkívül okos és kimért teniszt játszott, a meccslabdája pedig kifejezetten látványosra sikeredett - azt a fantasztikus elütést még évekig emlegetni fogjuk. Véleményem szerint számára a 2. szett megnyerése volt a kulcs, hiszen ha azt elbukja a tiebreakben, miután szerválhatott is érte, lehet, hogy Federer könnyedén jutott volna tovább 3-1 arányban. Seppi dicsérete mellett szót kell ejteni arról is, hogy mi történt a 18. GS-ét hajszoló svájcival, és hogy ez a vereség mennyire fogja visszavetni az önbizalmát. Nos, valószínűleg csak kifogott egy rossz napot, mert igazi okot ő se tudott megfogalmazni. Viszont az a sajtótájékoztatójából kiderült, hogy egyáltalán nem vette félvállról a dolgot, és egy brisbane-i tornagyőzelem után nem pontosan így képzelte el az év első Grand Slamét, ami érthető. Akármilyen nagy klasszis ő, egy ilyen 3. fordulós buktát még ő se engedhet meg magának és nem intézheti el annyival, hogy 'kikaptam, ez van', mert ennél azért súlyosabb a helyzet...

És akkor egy példa arra az esetre is, hogy valaki az óriási lehetőség kapujában elbukik. Tim Smyczek döntő szettre kényszerítette a 2. fordulóban Rafael Nadalt, aki saját elmondása szerint is rosszul érezte magát a pályán, folyamatosan görcsölt (ki kellett kérnie a trénert) és hogy ez volt élete egyik legnehezebb meccse. Az amerikai srác tényleg mindent megtett a továbbjutás érdekében, ami tőle telik, de amit a 5. játszma utolsó 3 game-jében produkált a spanyol, arra nincs ellenszer. Rafa úgy ünnepelt, mintha minimum megnyerte volna az egész Australian Opent. Valóban óriási küzdő és minden tiszteletet megérdemel, viszont ne felejtsük el, amikor Murray került hasonló szituációba tavaly, a US Open 1. körében Haase ellen. Akkor ő nem számított ekkora hősnek, sőt! Ezt szóvá is tette a skót a közösségi oldalain, és még az elvakult Nadal-fanoknak is éreznie kell, hogy bizony igaza van... A felső ágon semmi egetrengető dolog nem történt, az összes magasan kiemelt teniszezőt ott találjuk a negyeddöntőkben. Djokovic szettveszteség nélkül jutott a legjobb 8 közé (nem is volt igazán nehéz ellenfele), Raonicnak csak Feliciano Lopez ellen kellett megszenvednie (öt játszmára kényszerült). A címvédő Wawrinka visszavágott Garcia-Lopeznek a 2014-es Garroson elszenvedett vereségéért, míg Nishikori a vártnál simábban ejtette ki a 9. helyen kiemelt Ferrert, akit kisebb lábsérülés, na meg persze fáradtság is hátráltatott a Simonnal vívott brutális találkozója után. A tábla alján Berdych-Nadal és Murray-Kyrgios párosítások alakultak ki, mondani sem kell, mindkét mérkőzés magas színvonalú teniszt ígér, utóbbi pedig a hangulatot tekintve sem lesz akármi, hiszen az ausztráloknak egyedül Nick Kyrgios maradt. Összegezve az első hetet, az első 8 kiemelt közül 7 jutott be negyeddöntőbe, egyedül a világranglista 2. Roger Federer kényszerült korai búcsúra, szóval az előzetes tippeim közül őt kihúzhatom. Mostantól az a kérdés számomra, hogy Nadal tudja-e tartani azt a szintet, amit a Smyczek elleni szenvedése óta láttunk tőle, vagy a Djokovic-Murray duóból kerül ki a győztes.