A (kocka)k�vek j�t�ka kegyetlen j�t�k. Egy olyan j�t�k, ahol er� �s szerencse k�z a k�zben j�r - e k�t faktor sz�tv�laszthatatlanul fon�dik �ssze. Ha valamelyiknek h�j�n vagy, �res k�zzel t�vozol. Nincs olyan ker�kp�rverseny, melynek megnyer�s�hez ne lenne sz�ks�g n�minem� szerencs�re, legyen az ak�r a Tour de France, ak�r a P�rizs-Nizza, ak�r a P�rizs-Roubaix maga. Ut�bbi azonban, kieg�sz�lve az �sszes, kockak�vekkel �kesked� �szaki rokon�val, egy k�l�n kasztot k�pez a ker�kp�rsport berkein bel�l. Nemcsak az�rt, mert ezekr�l a kit�ntetett viadalokr�l �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy legal�bb annyi m�zlit ig�nyelnek, mint amennyi kraftot. Hanem els�sorban az�rt, mert az �szaki klasszikusok minden szent kilom�ter�t �thatja egyfajta vall�sos fanatizmus, k�l�n�sk�pp Belgium flamand r�gi�j�ban, a sport�g b�lcs�j�ben. A ker�kp�ros t�rsadalom a kereszt�ny hagyom�ny �hitat�b�l t�pl�lkozva megalkotta a saj�t Szent Het�t, melyet egy b�jt-hossz�s�g� el�k�sz�leti id�szak el�z meg, tele jeles esem�nyekkel. A k�l�nbs�g csup�n az, hogy a kerekesek Szent Hete a Pokolban v�gz�dik. Igaz, aki a Pokolban nyer, az a Mennybe jut.

Mindemellett a k�vek j�t�ka egy igencsak addikt�v j�t�k is, ami el�bb-ut�bb minden r�sztvev�t kizsigerel, egyeseket �ssze is roppant - mind fizik�lisan, mind lelkileg. Nincs olyan �v, amikor valaki bele ne s�r�lne ebbe a j�t�kba - a csontt�r�s �s az agyr�zk�d�s a kockak�veken val� vet�lked�s velej�r�ja (l�sd Niki Terpstra). De a legelhivatottabb versenyz�k fel fognak �llni a f�ldr�l �s j�v�re �jrakezdik - hi�ba, a misztikum beszippant. Vagy gondoljunk azokra az el�tkozott kerekesekre, akik szezonr�l-szezonra �llhatatosan pr�b�lkoznak a tavaszi id�szakban, versenyr�l-versenyre t�zk�zelbe torn�zz�k magukat a pav�n, a cs�csra viszont szerencse h�j�n sosem �rnek fel - mintha a gy�zelem sorsszer�en elker�ln� �ket (l�sd Sep Vanmarcke). Ennek ellen�re az ut�bbi �vsz�zadban mindig akadt egy mez�nyreval� - pozit�v �rtelemben vett - �r�lt, akinek meg�rte kock�ztatni �s a megv�lt�s rem�ny�ben letekerte a keresztutat Gentt�l (tradicion�lisan innen rajtolt a Nyit� H�tv�ge szombati viadala, az Omloop) a roubaix-i velodrome-ig.

�s mindig akadt n�h�ny milli�, �mulatba ejtett szurkol� is, aki mindezt figyelemmel k�s�rte, ak�r �l�ben az utak mell�l, ak�r l�lekben a telev�zi�k el�l, buzd�tva az elemekkel k�zd� h�s�ket, akik a sport�g legszentebb helysz�nein csat�znak. Az elismer�s nemcsak a bajnokoknak, minden c�lba�rkez�nek kij�r, �gy a vesztesek is h�s�knek �rezhetik magukat - hozz�teszem, teljes joggal. A limitid� a Szent H�ten a kuty�t sem �rdekli: aki teljes�teni akarja a zar�ndoklatot, az teljes�teni is fogja. A c�lba�r�s mor�lis paranccs� min�s�l a t�rgyalt versenyeken, err�l �rulkodnak a meggy�t�rt arcok, a kisemmizett testek, az elfeslett mezek �s a t�volba r�ved�, �veges tekintetek. N�h�ny �r�val �s p�rsz�z kilom�terrel ezel�tt ezek az arcok �szinte lelkesed�st t�kr�ztek, ezek a testek az er�t�l �s energi�t�l duzzadtak, ezek a mezek �l�nk val�jukban pomp�ztak �s ezek a tekintetek c�ltudatoss�got sug�roztak. Nos, igen, ezt m�veli a pelotonnal a kockak�vek j�t�ka.

A k�t bejegyz�ssel ezel�tt t�rgyalt belga Nyit� H�tv�ge, amely az Omloop Het Nieuwsbladot �s a Kuurne-Br�sszel-Kuurn�t foglalja mag�ban, meghozta versenyz� �s n�z� �tv�gy�t egyar�nt, �m az igazi csemeg�kre tov�bbi heteket kellett v�rni: m�rcius v�gnapjain forr�sodtak fel �jra a rettegett flamand hellingek kockak�vei. A szabados, provokat�v plak�tkamp�nyair�l elh�res�lt E3 Harelbeke BinckBank Classic n�ven deb�t�lt a versenynapt�rban - a botr�ny k�z�ppontj�ban ez�ttal k�t meztelen, �mde testfestett n�i modell �llt, akik egym�st �tfonva form�ltak meg egy b�kaalakot. 'Ki koron�zhatja mag�t hercegg� Harelbek�ben?' - hangzott a vil�gszerte ismert gyerekmes�t megid�z� rekl�msz�veg. A t�l�rad� kreativit�s nem ny�g�zte le a nemzetk�zi sz�vets�get, �gy az UCI egy helytelen�t� ejnye-benyje kis�ret�ben betiltotta a m�v�szi ihlet�s�, vitatott l�tjogosults�g� hirdet�seket, elmarasztalva a hat�rokat feszeget� szervez�ket, akik ezut�n az internetes k�z�ns�ghez fordultak �jabb �tletek�rt az �resen meredez� feh�r h�tt�r kit�lt�s�re. A var�zserej� cs�k teh�t elmaradt, a Flandriai K�rverseny �sv�nyeit bebarangol� f�l-klasszikus azonban a szenz�ci�hajh�sz poszterek n�lk�l is eladja mag�t. Kwaremont �s Paterberg - egy ker�kp�rrajong� sz�m�ra ez a k�t sz�cska is b�ven megteszi...

Bob Jungels, felbuzdulva a KBK hajr�j�ban bemutatott diadalmas sz�l�j�n, az E3 Harelbek�n (a szponzorszag� BinckBank Classic elnevez�st aligha lehet lenyomni a hagyom�nyokhoz konokul ragaszkod� szakma tork�n) is mag�nyos sz�k�sre adta a fej�t, csak �ppen k�tszer olyan messzir�l indult - nem csoda, hogy idejekor�n kifogyott a mun�ci�b�l. A luxemburgi bajnok a pav�s burkolat�, indokolatlanul sok 'e' bet�t tartalmaz� Steenbeeekdries nev� emelked�n z�rk�zott fel a kor�bbi sz�kev�nycsoport h�ts� traktus�hoz, �s noha n�h�ny kalandos kilom�teren kereszt�l elviselte a t�rsas�gukat, a fin�l�hoz k�zeledve igyekezett t�l�k megszabadulni. A Kemmelbeekstraat, vagy, ha �gy jobban tetszik, a Varj�hegy (Helling van Kraai) kiv�l� t�ptalajt ny�jtott az eff�le tervek megval�s�t�s�hoz: a burj�nz� erd� �ltal szeg�lyezett �tszakaszon Jungels beletaposott a ped�lba �s fak�pn�l hagyta a f�sult sz�kev�nyt�rsakat - ekkor kerek 30 kilom�ter volt h�tra a versenyb�l.

A mez�nyben lapul� favoritok ilyform�n l�p�sk�nyszerbe ker�ltek. Greg Van Avermaet reag�lt els�k�nt a fenyeget�sre, aki felv�llalta a v�gleges szelekci� beind�t�s�t �s az �pk�zl�b �ld�z�munka megszervez�s�t: a CCC kapit�nya az utols� kaptat�n, a Tiegembergen gy�jtotta be a rak�t�kat, lefelezve Bob Jungels f�rj�t. A Van Avermaet keltette vihart csup�n Wout Van Aert, Alberto Bettiol �s Zdenek Stybar �lte t�l - ut�bbi a nehez�k szerep�t t�lt�tte be. Dac�ra annak, hogy Stybar strat�giai megfontol�sb�l vonakodott a kooper�ci�t�l, negyed�r�nyi l�nctalpaz�st k�vet�en nyakon cs�pt�k a saj�t kardj�ba d�l� Jungelst, aki f�lret�ve szem�lyes c�ljait, fel�ldozta mag�t a csapatsiker olt�r�n. A Deceuninck-Quick Step sz�neit k�pvisel� szt�rp�ros egy taktikai macska-eg�r j�t�kkal k�sz�lt a hajr�ra, �lland� �bers�get k�vetelve az ellenfelekt�l, akik ugyan sikeresen neutraliz�lt�k a l�szokat, elsavasodott l�bakkal labd�ba sem r�ghattak a sprintben: Zdenek Stybar feltette a pontot az i-re, tov�bb szapor�tva a Patrick Lefevere �ltal ir�ny�tott szupercsapat gy�zelmeinek sz�m�t.

Flandria, a ker�kp�rsport b�lcs�je [kattints a nagyobb m�ret�rt]

A nyugat-flandriai Westhoek r�gi�ban kering� Gent-Wevelgem az els� vil�gh�bor� legv�resebb �tk�zeteinek helysz�neit j�rja be: a mez�ny katonai eml�khelyek tucatjai mellett halad el, �gy tisztelegve a l�v�sz�rkok h�sei el�tt - nem v�letlen, hogy az 1934-ben �letre h�vott viadal log�j�n �jabban egy v�rv�r�s pipacs d�szeleg. A legenda szerint a harcok el�lt�vel a flandriai mez�ket pipacstenger bor�totta be - az elesett katon�k s�rjai f�l�tt ny�l� vir�g szimb�lum-st�tusz�t egy 'In Flanders Fields' (Flandria mezej�n) c�m� k�ltem�ny alapozta meg, melyet egy kanadai katonaorvos, John McCrae vetett pap�rra 1915-ben, miut�n j�bar�tja �s tan�tv�nya �let�t vesztette a m�sodik ypres-i csat�ban. A Gent-Wevelgem szervez�s�ge az els� vil�gh�bor� kit�r�s�nek centen�rium�nak alkalm�b�l, 2014-ben hat�rozott az arculatv�lt�sr�l. A verseny ebben az �vben vette fel az 'In Flanders Fields' nevet �s t�zte ki a z�szlaj�ra a feljebb eml�tett v�rv�r�s pipacsot... Az (oldal)szeles klasszikus �tvonala mag�ban hordozza a tot�lis k�osz lehet�s�g�t: a kem�nyk�t�s� sprintereket favoriz�l� futam els� fele gyakorlatilag a tengerszinten zajlik. Az id�j�r�s viszontags�gainak kitett szakaszon nem lehet m�s a c�l, mint a t�l�l�s.

Az idei 81. ki�r�s t�k�letesen illeszkedett a felv�zolt s�m�ba: a k�osz enyhe kifejez�s arra, ami a verseny els� �r�j�ban t�rt�nt. Az oldalsz�l ugyanis atomjaira szaggatta a f�mez�nyt, a kerekesek k�ts�gbeesetten kapaszkodtak az aszfaltcs�k perem�be, mik�zben igyekeztek felvenni az ilyenkor szokv�nyos echelon-form�ci�t - mindez mad�rt�vlatb�l elk�peszt� l�tv�nyt ny�jtott. A fejetlens�get a rombol�sra k�sz Jumbo-Visma lovagolta meg: csapatszint� offenz�v�juk nyom�n kialakult egy hallatlanul er�s sz�kev�nycsoport, melyben olyan nevek b�jtak meg, mint Peter Sagan, Wout Van Aert, Mathieu van der Poel, Matteo Trentin, John Degenkolb, Jasper Stuyven �s Fernando Gaviria. A Deceuninck-Quick Step mind�ssze 1 embert deleg�lt a nagyj�b�l 20 f�s �lbolyba, �gy �nk�nt �s dalolva v�llaltak oroszl�nr�szt az �ld�z�sb�l. Amint az oldalsz�l lecsillapodott, a sz�kev�nyek el�nye is cs�kken�snek indult - nyilv�nval�va v�lt, hogy egy s�llyed� haj�n utaznak.

Mike Teunissen m�g azel�tt dobbantott, hogy a farkasfalka becserk�szhette volna a fuldokl�kat: Sagan, Theuns �s Trentin vele egy�tt menek�lt a kir�lyk�k veszedelem el�l. A kvartett csakhamar kvintett� b�v�lt, mik�nt Luke Rowe �thidalta a mez�ny �s az �llovasok k�zti t�vols�got. Alexander Kristoff is hasonl� terveket sz�v�getett, mikor a Baneberg l�b�n�l t�mad�sba lend�lt, �m a Wout Van Aerttal �s Zdenek Stybarral val� �sszefog�s nem vezetett sikerre. Ahogy a sz�lt�p�zta sereg kereszt�lrobogott Ypres t�rt�nelmi f�utc�j�n, k�ts�g sem f�rhetett ahhoz, hogy a t�meges hajr�t vizion�l� peloton bekebelezi a Sagan-f�le csoportot. �gy is t�rt�nt, csakhogy az utol�r�st k�vet�en a szabad vegy�rt�kek fic�nkolni kezdtek: Mads Pedersen �s Jasper Stuyven nem f�rt a b�r�be az utols� 10 kilom�teren, �jabb feladat el� �ll�tva ezzel a felvezet� vonatokat, akik azonban �rr� lettek a l�szpar�d�n. A wevelgemi sprintben Alexander Kristoff ragadta mag�hoz a kezdem�nyez�st, aki a 300 m�teres t�bla �rny�k�ban ind�totta meg a v�gs� rohamot. A d�rzs�lt csapatt�rs, Fernando Gaviria k�ny�kkel szor�tott helyet mag�nak a termetes norv�g h�ts� kereke m�g�tt �s egy j�l id�z�tett f�kez�ssel lev�lasztotta Kristoffr�l a sz�l�rny�kra �hez� konkurenci�t, ak�r egy mozdonyr�l a szerelv�nyt. 

Dwars door Vlaanderen, azaz kereszt�l-kasul Flandri�n: a Waregem-k�zpont�, kiss� alul�rt�kelt egynapos viadal, amely eredetileg k�t napot �lelt fel �s Dwars door Belgi� n�ven futott, a k�tezres �vek elej�n indult h�d�t� �tj�ra - a nemzetk�zi ker�kp�ros sz�vets�g 2017-ben illesztette be a World Tour-napt�rba, megkoron�zva a 15 �ve tart� dinamikus fejl�d�st. A h�tk�zi t�ltel�kfutam teh�t teljes �rt�k� flamand (f�l-)klasszikuss� avanzs�lt. Az id�pontv�ltoztat�son �ttesett Dwars door Vlaanderen a Flandriai K�rversenyre val� k�zvetlen r�hangol�d�st szolg�lja, hiszen imm�ron a Ronde het�ben ker�l megrendez�sre. Az ez�vi ki�r�s egy z�rzavaros neutraliz�ci�, no meg persze a cyclocross szak�gb�l �tnyergel� fiatal gener�ci� �jabb diadala nyom�n maradhat eml�kezetes. Egy, a n�i mez�nyt megtizedel� buk�s miatt a zs�ri k�nytelen volt feltart�ztatni a k�s�bb startol� f�rfiversenyt, �m az el�gtelen inform�ci��raml�s kisebb k�oszt eredm�nyezett, mert a piros z�szl� ellen�re tov�bb folytat�dott a l�kd�s�d�s a poz�ci�k�rt. A felfordul�s k�zepette az egyik sz�kev�ny, Lukas P�stlberger elmulasztotta az �jraind�t�s mozzanat�t - a figyelmetlen osztr�k a Sporza k�s�r�motorj�ba kapaszkodva nyerhette vissza a neutraliz�ci�t megel�z�en kiharcolt k�tperces eg�rutat.

Amint lecsillapodtak a ked�lyek �s kigyulladtak a k�pzetletbeli z�ld f�nyek, �lremen� harc kezd�d�tt a v�gs� gy�zelem�rt. A k�tszeres cyclocross-vil�gbajnok Mathieu van der Poel kapva-kapott az alkalmon �s k�t cinkost�rs�val kar�ltve �ld�z�be vette a verseny elej�t. A friss tagokkal kieg�sz�l� sz�kev�nycsoport hellingr�l-hellingre vesz�tett a f�rj�b�l �s a Knokteberg utols� megm�sz�sakor olyan k�zel sodr�dott a f�mez�nyh�z, hogy aki �rzett mag�ban n�mi er�t �s amb�ci�t, felugorhatott hozz�juk - ezt a k�zels�get haszn�lta ki Bob Jungels �s Tiejs Benoot. Az �lre t�r� sokl�er�s �t�sfogat  - Van der Poel, Turgis, P�stlberger, illetve Jungels �s Benoot - egy�ttm�k�d�se gy�m�lcs�z�nek bizonyult, tetemes el�nyt talpaltak �ssze, ezzel egy�rtelm�s�tve, hogy a nyer�ember az � t�rsas�gukb�l ker�lhet ki: a sz�k k�r� sprintet a kilom�terek �ta a sor v�g�n sunnyog� Anthony Turgis robbantotta be, �m a munk�ban akt�van r�sztvev� Mathieu van der Poel ellentmond�st nem t�r� m�don sz�guldott el mellette.

„Csak azok mondhatj�k, hogy a Ronde nem olyan neh�z, akik cs�csform�ban �rkeznek ide. Mindenki m�snak a Kereszt�ttal �r fel” - fogalmazott a Flandriai K�rverseny 2002. �vi bajnoka, Andrea Tafi, a Gladi�tor maga. Egy bizonyos Alberto Bettiol k�t tavasszal ezel�tt egy, a CyclingTips-nek adott interj�j�ban a k�vetkez�k�ppen visszhangozta ezeket a szavakat: „A Flandriai K�rversenyt rendk�v�l neh�z megnyerni, de ha j�l �rzed magad, a futam nem t�nik olyan neh�znek. [...] Miut�n v�gbemegy a szelekci�, minden a l�baidon m�lik. Nincs semmi dolgod, csup�n el�lmaradni �s tekerni.” Az akkor 23 �ves Bettiol nem l�d�tott. Tudta, mit besz�l �s mi�rt besz�li azt. A szakma m�g csak �zlelgette a nev�t, amikor � m�r tudta, hogy ez az a klasszikus, ami a versenyz�i kvalit�sait tekintve a legink�bb kedvez neki �s ahol igaz�n nagyot alkothat. A fellengz�s nyilatkozat azonban elkall�dott az �terben, mivel a hitel�t al�t�masztani k�pes, vil�grasz�l� sikerek hi�nyoztak a fiatal olasz karrier-lajtsrom�b�l: Alberto Bettiol eg�szen addig a szent vas�rnapig nem jegyzett egyetlen profi gy�zelmet sem.

Mi�rt is kellett volna sz�molnunk vele id�n Flandri�ban? A felvet�s jogos, hiszen egy nyeretlen versenyl�t�l sem felt�tlen�l v�rjuk el, hogy bes�p�rje a legrangosabb derbit. M�gis �szre kellett volna venn�nk, hogy Bettiol ott kopogtat az ajt�n. Ki is volt az a sr�c, aki kiugrasztotta a nyulat - konkr�tan a k�s�bbi gy�ztes Julian Alaphilippe-et - a bokorb�l a Mil�n�-Sanremo v�gj�t�k�ban? Na, ugye. Ha ez �nmag�ban nem indokoln� a favorit c�mk�t, vess�nk egy pillant�st a n�h�ny bekezd�ssel feljebb t�rgyalt E3 Harelbeke eredm�nylist�j�ra. Igen, ez a sr�c kivette a r�sz�t egy m�sik nyer� megmozdul�sb�l is, ez�ttal a kockak�vek �s a hellingek birodalm�ban - Bettiol centim�terekkel szorult le a dobog�r�l a Ronde jelmezes f�pr�b�j�n. A premieren pedig ber�gta az ajt�t. 

'It's the most wonderful time of the year' - a nyugati kereszt�ny kult�rk�rben minden k�ts�get kiz�r�an a kar�csony k�zeledt�vel k�sz�nt be az �v legcsod�latosabb id�szaka. Az orsz�g�ti ker�kp�roz�s saj�t vil�g�ban a Szent H�t feleltethet� meg a kar�csonyi �nnepcsokornak. Igaz, k�zel sem olyan b�k�s �s szeretetcentrikus, de szentebb mindenn�l, amit a sport�g valaha l�tott. Az az �tszellem�lt embert�meg, amely �prilis els� het�ben kit�dul a Flamand Ardennekbe �s csodav�r� hangulatban lesi a k�t ker�ken suhan� messi�sokat, t�bbet mond minden sz�n�l. A ker�kp�rszeret� n�z� sz�ve vil�gszerte egy�tt dobban a szenved�lyes h�zigazd�k�val. A Flandriai K�rversenyt �vez� szel�d �r�letb�l a mindenkori rajtv�rosban is �zel�t�t kaphatunk: az �nnep�lyes startlista-al��r�s apror�j�b�l ez�ttal is t�bb ezer lelkes rajong� gy�lekezett az antwerpeni v�s�rt�ren.

A harcrak�sz kerekeseket sz�vmelenget� fogadtat�s mellett bocs�tott�k �tjukra. A legtekint�lyesebb, egyben leghangosabb szurkol�b�zis az Oude Kwaremont ment�n helyezkedett, �m hi�ba keltettek hangork�nt a kordonok t�v�ben, az els� �thalad�skor vihar el�tti csend honolt a r�sztvev�k soraiban. A Sky klasszikusokra specializ�l�dott kontingense a Kortekeer l�b�n�l a sz� legszorosabb �rtelm�ben beh�zta a k�zif�ket - a h�ts� traktus k�nytelen volt kivenni a l�b�t a ped�lb�l. Amennyiben az orsz�g�ti ker�kp�roz�s egy vall�s - m�rpedig Belgium-szerte nem csup�n vil�gsz�nvonalon m�velik, fanatikusan vallj�k is a ker�kp�rsportot -, �gy a Kapelmuur a szent�lye. Ugyan az �ldott k�vekkel kirakott emelked� kell�en messze tal�lhat� a befut�t�l ahhoz, hogy ne sz�lhasson bele a gy�zelem sors�ba, arra nagyon is alkalmas, hogy sz�tzil�lja a bolyt. A Deceuninck-Quick Step opportunista m�don ugrott fel a megny�l� mez�ny bakj�ra, hogy el�id�zze a szakad�st, ez a momentum viszont nem bizonyult v�zv�laszt�nak a verseny kimenetel�re vonatkoz�an.

Az idei Rond�n ny�jtott fergeteges alak�t�s��rt a ker�kp�ros t�rsadalom egyhang�lag �t�lte oda Mathieu van der Poel r�sz�re a legjobb mell�kszerepl�nek j�r� d�j�t. A gener�ci�v�lt�s szel�t felkorb�csol� holland k�lv�ri�ja azzal kezd�d�tt, hogy hely sz�k�ben felugratott egy �tsz�li vir�g�gy�sra, minek k�vetkezt�ben elt�rt az el�ls� kereke. A gyors cser�re el�k�sz�lve f�lreh�z�dott a t�rk�ves j�rd�ra, �m addig-addig egyens�lyozott f�ll�bon, m�gnem belehajtott egy kisebb k�ty�ba �s sz�nd�k�n k�v�l bemutatott egy t�zpontos el�reszalt�t. A t�rt�netben az az igaz�n fergeteges, hogy az omin�zus talajfog�s ut�n kevesebb, mint f�l �r�val van der Poel m�r az �lbolyban tekert. Mindek�zben az el�retolt �kek �j sz�kev�nyband�t alap�tottak: Sep Vanmarcke �s Stijn Vandenbergh a Kwaremont kockak�ves r�mp�it haszn�lta ugr�deszk�nak a t�mad�sra, Casper Asgreen a Paterbergen ind�tott offenz�v�t, m�g Dylan van Baarle k�zvetlen�l a Taaienberg el�tt csatlakozott fel a vonatra. A gyenge l�ncszemek �ldozatul estek a verseny brutalit�s�nak, a Ronde saj�t kez�leg v�gezte el a szelekci�t az elcsig�zott f�mez�nyben: a v�geredm�ny egy megk�zel�t�leg 20 lelket sz�ml�l� bivalyer�s �ld�z�csoport, melyben cs�cskateg�ri�s sprinterek (Kristoff, Matthews), rouleur�k (Politt, Jungels) �s puncheur�k (Sagan, Van Avermaet, Valverde, Benoot) egyar�nt t�m�r�ltek. Ez a sokr�t� potenci�l okozta a veszt�ket - nem mutattak hajland�s�got arra, hogy kikaparj�k egym�snak a geszteny�t.

A legszembe�tl�bb fejlem�ny m�gis az EF-Education First fel�lreprezent�lts�ga volt - �s nem csup�n a neonr�zsasz�n mez miatt -, hiszen h�romf�s k�l�n�tm�ny�k a Deceuninck-Quick Step k�pviselet�vel vetekedett. Ebb�l a pinkben fesz�t� h�romf�s k�l�n�tm�nyb�l a bevezet�sben id�zett Alberto Bettiol pr�b�lt szerencs�t az Oude Kwaremont harmadszori teljes�t�se sor�n: kiv�l�an �temezett akci�j�t h�tul Langeveld fedezte, aki szer�ny termete ellen�re ott �s akkor kellemetlenkedett, ahol �s amikor csak tudott. Mialatt a hitehagyott favoritok d�h�dten l�b�lt�k a k�ny�k�ket, Bettiol felvette a l�gellen�ll�s szempontj�b�l legel�ny�sebb aero-poz�ci�t �s kitemp�zott a les�jtott ellenfelek l�t�k�r�b�l. Az oudenaardei c�lvonalon �tgurulva egy igazi gy�ztes v�lhatott bel�le: a Flandriai K�rverseny gy�ztese. Tett arr�l, hogy figyelj�nk r�.

Philippe Gilbert nem az a versenyz�, aki egyszer volt. Kiteljesedett. A 'Gilbert-t�pus� versenyz�' mint olyan, kin�tte azt a besz�k�lt jelent�st, amit annak idej�n a magyar nyelv� szakzsargon k�lcs�nz�tt neki. Sokkal t�bb, sokkal �sszetettebb ann�l. Mostm�r nem egy hegymenetre specializ�l�dott, robban�kony sprintert �rt�nk alatta, hanem egy minden h�jjal megkent, fineszes all-roundert, aki a legk�l�nb�z�bb terepviszonyok k�z�tt is k�pes ellopni a show-t. A var�zslatos �talakul�s h�tter�ben egy monument�lisra duzzasztott �lom �s egy prec�zen el�k�sz�tett terv h�z�dik meg: Project Roubaix. „Ez nem p�nz, csup�n amb�ci� k�rd�se volt a r�sz�r�l. Meg akarta nyerni a Flandriai K�rversenyt �s a Paris-Roubaix-t, �s azt mondta, hogy mi vagyunk az egyetlen csapat, amely seg�thet abban, hogy ezt v�ghez vigye” - �rulta el a k�t �vvel ezel�tti szerz�d�sk�t�s r�szleteivel kapcsolatban Patrick Lefevere, a Deceuninck-Quick Step tulajdonosa. Gilbert tudta, mit akar �s tudta, hogy kik azok az emberek, akik �ltal ezt el�rheti, �gy teh�t az �nmegval�s�t�s rem�ny�ben al�rendelte mag�t a szak�rtelm�knek. �s �me, itt az eredm�nye, a Project Roubaix bev�geztetett �s a k�r majdhogynem bez�rult. A lombard hegyvid�k, a d�l-ardenneki dombs�g �s a kelet-flandriai falak bev�tele ut�n Philippe Gilbert az �szak Pokl�ra is kiterjesztette vad�szter�let�t. Egy, a Via Rom�n aratott gy�zelem v�lasztja el a halhatatlans�gt�l: egyetlen egy tr�fea hi�nyzik a gy�jtem�ny�b�l, a Mil�n�-Sanremo. „Nem lehet olyan neh�z megnyerni, hiszen Eddy Merckxnek h�tszer is siker�lt” - vette le a terhet saj�t v�llair�l a Roubaix-ban diadalmaskod� 36 �ves belga, aki j�v�re a legszesz�lyesebb Monumentum megszel�d�t�s�re k�sz�l à la Philippe.

„Mindenki egy t�rt�nettel fejezi be” - v�li a rutinos �regr�ka, Heinrich Haussler, aki 173 (sors)t�rs�val egy�tt id�n is felsorakozott a compiègne-i rajtvonaln�l. � m�r csak tudja, hiszen p�lyafut�sa alatt nem kevesebb, mint 13 alkalommal szelte �t a Poklot �s tizenegyszer c�lba is �rt. Noha megannyiszor meg�gette mag�t, a viszontags�gok ellen�re sem nem hagyn� ki a legk�ny�rtelenebb klasszikust. A Paris-Roubaix egy k�l�n �llatfaj: a f�jdalom nyelv�n folytat p�rbesz�det a kockak�veken bukd�csol� kerekesekkel. Aprop� kockak�vek, egyes inform�ci�k szerint 6 milli� 76 ezer darab lapul az �tvonalban, ami �sszesen 55 kilom�ternyi z�tyk�l�d�st jelent 29 kategoriz�lt szektoron kereszt�l. Fel van adva a lecke. De, ahogy azt a felvezet�ben megpedzettem, egy �vsz�zad �ta mindig akad egy mez�nyreval� �r�lt, aki megpr�b�lja megfejteni. Ez a brav�r azonban �vente csak egy b�tor jelentkez�nek siker�lhet.

A Paris-Roubaix elveszi a ker�kp�rversenyz�k j�zan esz�t, de mi, n�z�k ezt egy percig sem b�njuk. K�oszt, dr�m�t �s csod�kat szeretn�nk l�tni, ez�rt tapadunk a telev�zi�k�perny�kre minden �ldott esztend�ben, amikor a j�nev� peloton al�sz�ll a Pokol legm�lyebb bugyraiba... A Klasszikusok Kir�lyn�je �l�nk �szaki sz�llel k�sz�nt�tte a szerencsej�t�kosokat �s a term�szeti er�kkel sz�vetkezve �sszeterelt egy izgalmas kompoz�ci�j� sz�kev�ny-ny�jat, amely k�t k�s�bbi f�szerepl�t is tartalmazott - Nils Polittot �s Yves Lampaertot. Az �ld�z�verseny eg�szen az arenbergi erd�ig folytat�dott: a rettegett kockak�ves �tkel� bej�rata el�tt egyes�lt a mez�ny. Az emblematikus szektor kish�j�n k�t nagynev� �ldozatot is k�vetelt, hiszen a cyclocross-zseni Wout van Aert lesodr�dott a g�r�ngy�s �tr�l �s mag�val r�ntotta a c�mv�d� Peter Sagant is. A szlov�k sz�mottev� vesztes�g n�lk�l �szta meg a kalandot, �s szinte azonnal visszasorolt, �m a reflektorf�nyben f�rd� belg�t feltart�ztatta egy makacs mechanikai probl�ma. Pascal Eenkhoorn szem�ly�ben �rkezett hozz� a seg�ts�g, aki a saj�t ker�kp�rj�t aj�nlotta fel p�rul j�rt csapatt�rsa sz�m�ra.

Van Aert a cserebring�val visszatorn�zta mag�t k�zvetlen riv�lisai t�rsas�g�ba, majd �tnyergelt egy m�retre szabott biciklire. A feje f�l�tt gomolyg� aggodalmakat tet�zte az a f�jdalmas pillanat, amikor a kocsik k�z�tt lav�rozva v�ratlanul elter�lt egy jobbkanyarban. A benne munk�lkod� adrenalinnak k�sz�nhet�en n�h�ny kilom�ter m�lt�n �jb�l megjelent a d�bbent arcokat v�g� �lmez�nyben - Wout van Aert z�rk�z�sa minimum annyira volt impressz�v, mint Mathieu van der Poel� a Flandriai K�rversenyen. Ha m�r felz�rk�zott, nem maradhatott ki a sorsd�nt� akci�b�l: Nils Politt k�t kockak�ves blokk k�z�tt, a c�lt�l 67 kilom�terre l�v� friss�t�z�n�ban sunnyogott el a bajnoki c�m v�rom�nyosai mell�l. A potenci�lis vesz�lyt jelent� n�metet Peter Sagan vette �ld�z�be Orchies hat�r�ban, a c�mv�d� sz�l�rny�k�ban pedig ott lapult Philippe Gilbert, Yves Lampaert, Sep Vanmarcke �s term�szetesen Wout van Aert is. Aki b�jt, aki nem, a v�gs� gy�zelem lehet�s�ge eme 6 sz�kev�ny l�baiban �sszpontosult. A k�ldet�studattal felv�rtezett Deceuninck-Quick Step kiv�l�an j�tszotta ki a l�tsz�mf�l�ny-k�rty�t a hajr�ban: Gilbert �s Lampaert felv�ltva h�zg�lta a versenyban maradt kih�v�k bajsz�t, felbosszantva ezzel Polittot, aki a Gruson nevezet� szektorban megkontr�zta a farkasokat.

Egyed�l Gilbert tudott megkapaszkodni a n�met agresszor h�ts� kerek�ben �s a siker�hes du� csakhamar nyer� k�l�nbs�gre tett szert. Az utols� energiatartal�kait is fel�l� Wout van Aert m�r percekkel kor�bban meglobogtatta a feh�r z�szl�t, m�g az �rmester szerep�ben tetszelg� Yves Lampaert sz�nd�kosan akad�lyozta Vanmarcke �s Sagan el�rejut�s�t - el�bbi egy last-minute ker�kp�rcsere ok�n intett b�cs�t a dobog�nak, ut�bbit pedig �jfent cserben hagyta el�gtelen er�nl�te. A k�z�ns�g izgatotts�gteli morajl�sa vad szurkol�sba csapott �t, amikor az Andr�-P�trieux velodrome kapuj�ban felbukkant a t�tova Nils Politt, aki k�nytelen-kelletlen felvezette az egy-az-egy elleni sprintet a mindenre elsz�nt ex-vil�gbajnok el�tt. Ahogy arra sz�m�tani lehetett, Philippe Gilbert megragadta a soha vissza nem t�r� alkalmat, k�rbet�ncolta Polittot �s beteljes�tette r�g�ta d�delgetett �lm�t: egy �v leforg�sa alatt realiz�lta a Flandria-Roubaix dupl�t. Sz�val, milyen is az a 'Gilbert-t�pus� versenyz�'?