Mil�n�-Sanremo, avagy a klasszikus, amit a legk�nnyebb befejezni, �mde a legnehezebb megnyerni - v�li Greg Van Avermaet, az idei verseny f�bb es�lyeseinek egyike. Amilyen sablonosnak hallatszik ez a meg�llap�t�s, olyannyira magas az igazs�gtartalma. Noha a Classicissima egyetlen h�tszeres gy�ztese, Eddy Merckx egykoron meglelte a titok nyitj�t, a jelenlegi mez�nyben olyan nagyform�tum� kerekesek, mint p�ld�ul a vil�gbajnoki tripl�val b�szk�lked� Peter Sagan, vagy �ppen a fenti id�zet olimpiai arany�rmes szerz�je, �vek �ta a s�t�tben tapogat�znak, keresve a kulcsot a sikerhez. A t�mad�si fel�let a 300 kilom�tert alulr�l nyaldos� �sszt�v ellen�re csek�ly: m�g a klasszikus sprinterek sz�m�ra a t�l�l�s a t�t a Poggio szerpentinj�n, a mez�nyhajr�t elker�lni k�v�n�, puncheur alkat� aspir�nsok ezen az emelked�n kelnek igaz�n �letre. Ak�rcsak tavaly, ez�ttal is az �sz diadalmaskodott az er� felett: az egynapos viadalokra specializ�l�d� Deceuninck-Quick Step - ahogyan mondani szok�s - bef�zte az oktat�filmet, Julian Alaphilippe pedig Siena ut�n bevette Sanrem�t is.

Ha l�tezik ker�kp�rverseny, amelynek megbocs�jtjuk, hogy fennh�j�zva fittyet h�ny rohan�, ingertel�tett vil�gunk elv�r�s�ira, az a Mil�n�-Sanremo. A p�khendi Classicissima ugyanis nem k�t kompromisszumot a spekt�kulum-k�zpont� m�di�val �s meg sem pr�b�l a t�v� el�tt �s�toz�, t�relmetlen szurkol�k kedv�re tenni. De mi, akik ismerj�k, nem is v�rjuk el t�le, hogy megv�ltozzon. Fejet hajtunk a trad�ci� el�tt, mert ez tartja �letben a var�zslatot, ami �vr�l-�vre odaszegez minket a k�perny�k el�, ak�r szeretj�k ezt a versenyt, ak�r nem. Kifel� persze nem ezt kommunik�ljuk, alkalomadt�n hars�nyan kritiz�ljuk a k�s�rletez�st�l elz�rk�z� szervez�k maradis�g�t. Valamifajta k�ls� k�nyszernek engedelmeskedve �jra �s �jra megk�rd�jelezz�k a Mil�n�-Sanremo l�tjogosults�g�t, mik�zben a sz�v�nk m�ly�n tudjuk, ez az �tvonal �gy j�, ahogy van, badars�g lenne beleny�lni. A monumentalit�s a hossz�s�g�ban rejlik: a feleslegesnek �t�lt extra ped�lfordulatok teszik kif�rk�szhetetlenn� a v�gj�t�kot, sokismeretleness� b�v�tve az egyenletet. Ha megny�rb�ln�nk a versenyt�vot, a Mil�n�-Sanremo, mint olyan, megsz�nne l�tezni, l�v�n nincs r�videbb �t e k�t v�ros k�z�tt. Ha a szintrajzba szeretn�nk tov�bbi izgalmakat csemp�szni, azzal egyr�szt az identit�s�t�l fosztan�nk meg a Classicissim�t, m�sr�szt v�g�rv�nyesen kirad�rozn�nk a sprintereket az egyenletb�l - nem v�letlen, hogy az ilyen �s ehhez hasonl� reformt�rekv�sek kiv�tel n�lk�l elvet�ltek. Osztom azt a v�lem�nyt, miszerint a sz�ban forg� futam els� 280 kilom�tere v�gtelen�l unalmas tud lenni (�s ezt maguk, a r�sztvev�k is elismerik), de ha val�di szelekci�t szeretn�nk l�tni egy �tlagban 4%-os meredeks�g�, nagyj�b�l �t perc alatt teljes�thet� emelked�n - hozz�tenn�m, a rettegett Poggio a Giro d'Italia keretei k�z�tt aligha �rdemelne eml�t�st -, akkor bizony szemet kell hunynunk a 6 �r�nyi kv�zi esem�nytelens�g felett, melynek csup�n a harmada ker�l ad�sba. Valamit valami�rt.

A szer�ny h�zigazd�k �ltal a tavasz klasszikusak�nt emlegetett Mil�n�-Sanremo t�rt�nete a XX. sz�zad elej�re ny�lik vissza: 1907 �ta megannyi d�bbenetes forgat�k�nyv elevenedett meg a Riviera di Ponente napcs�kolta domboldalain, miel�tt a peloton - egyben vagy darabokban - bevonult volna a Via Rom�ra, elsz�guldva az ikonikus sanrem�i sz�k�k�t mellett. Hol egy h�sies sz�l�, hol egy gatyaszaggat� t�mad�s, hol egy vakmer� lejtmenet, hol egy c�lfot�ba torkoll� mez�nyhajr�. Nincs egyetlen j�l bev�lt recept a gy�zelemre. A verseny kimenetele a f�radts�g-faktor ok�n k�zel megtippelhetetlen, ennek megfelel�en a kor�bbi bajnokok adotts�gai rendk�v�l szerte�gaz�ak: nincs m�g egy olyan egynapos, ahol egyenl� es�lyek mellett r�ghat labd�ba egy Mark Cavendish-szint� sprinter, egy Micha� Kwiatkowski-szint� puncheur �s egy Vincenzo Nibali-szint� all-rounder. A Mil�n�-Sanremo hagyom�nyosan a Szent J�zsef-�nnephez (m�rcius 19.) igazodik, n�h�ny kiv�telt�l eltekintve az ahhoz legk�zelebb es� szombaton ker�l megrendez�sre: a soksz�n� mez�ny ezennel m�rcius 23-a reggel�n sorakozott fel a mil�n�i Sforzesco-kast�ly impoz�ns �ratorny�nak �rny�k�ban. A messzi �tic�l a Lig�r-tengerpart egyik turisztikai k�zpontja, a p�lmaf�kkal �vezett korz�ival h�d�t� Sanremo, avagy a vir�gok v�rosa (Città dei Fiori). H�t �ra a nyeregben, amit egy intenz�v fin�l� koron�z meg - c�lszer� teh�t feltankolni a sz�nhidr�t-tart�lyokat, hiszen az energiatakar�koss�g kulcsfontoss�g� a maratoni teker�s sor�n.

A Classicissima idei, 110. ki�r�sa ragyog� tavaszi naps�t�s mellett, a megszokott mederben zajlott: els�k�nt a h�tperces eg�rutat nyer� sz�kev�nycsoport csod�lhatta meg az az�rk�k ruh�j�t fel�lt� F�ldk�zi-tengert, miut�n k�nyelmes iramban �tbuktak a f�lt�vn�l magasod� Turchino z�ldell� orm�n. Amint a rejt�zk�d� favoritok csapatai r�kanyarodnak az olasz rivi�ra ment�n v�gigfut� Via Aureli�ra, csak �gy kattognak a f�nyk�pez�g�pek: a szikl�s hegyoldalakba v�jt panor�ma�t, h�tt�rben a v�gel�thatatlan k�ks�ggel h�l�s t�m�t szolg�ltat a lesben �ll� fot�sok sz�m�ra. Mihelyt versenyz� �s n�z� egyar�nt kigy�ny�rk�dhette mag�t a k�peslapra k�v�nkoz� t�jban, ideje volt r�l�pni a g�zped�lra, ugyanis a kilom�tersz�ml�l� k�rlelhetetlen�l p�rg�tt visszafel� �s a horizonton felbukkant a hajr� k�zels�g�t jelz� h�rom dombtet� (tre capi). A helyi szurkol�i klub �ltal gy�jtott g�r�gt�zek narancssz�n f�stk�d�be burkol�z� Capo Bert�n ez alkalommal a boz�t is l�ngra kapott: noha az �gy keletkez� l�tv�ny k�v�lr�l szeml�lve k�ts�gtelen�l pazar, a leveg� ut�n kapkod� kerekesek aligha �rvendeztek ennek, mik�zben az aszfaltcs�k k�rvonalait keresve kereszt�lhaladtak rajta. Az utols� sz�kev�ny, Fausto Masnada kitisztult t�d�vel v�ghatott neki a Mil�n�-Sanremo fin�l�j�nak els� pr�bat�tel�t szimboliz�l� Cipress�nak, a mag�nyos harcos azonban nem ker�lhette el v�gzet�t, a v�r�s poszt�t megpillant� peloton a hegy l�b�n�l bekebelezte. A kacskaring�s lejtmenetben Niccolo Bonifazio v�gott az �lre, aki l�v�n �gy ismeri a Sanremo k�rny�ki utakat, mint a saj�t tenyer�t, versenyre kelt a k�s�r�motorosokkal: a t�v� el�tt l�legzetvisszafojtva figyelhett�k hal�lmegvet� ereszked�s�t, minek sor�n egy pap�rlap, annyi se f�rt volna el a ped�lja �s a k�fal k�z�tt. Az �mokfut�sszer� akci� szusszan�snyi el�nyh�z jutatta a Direct Energie sz�neit visel� olaszt, �m a m�g�tte felsorakoz� Deceuninck-armada hamar a sark�ra l�pett.

A fesz�lts�g a tet�fok�ra h�gott, ahogyan a mez�ny talpa alatt �jb�l emelkedni kezdett az �t: el�rkezett az igazs�g pillanata, a Poggi�n fel kellett fedni a k�rty�kat. A klasszikus sprintereknek id�n sem osztottak lapot, �gy �k csal�dottan csorogtak h�tra, k�nytelen-kelletlen�l �tengedve a terepet robban�konyabb riv�lisaiknak. Julian Alaphilippe-et, a verseny �tcsillagos favoritj�t tank�nyvbe ill� felvezet�sben r�szes�tett�k falkat�rsai, nem csoda, hogy Sagan �s Van Avermaet k�z�tt �d�z k�zdelem zajlott a francia h�ts� kerek��rt: Zdenek Stybar �s Philippe Gilbert irdatlan temp�t dikt�ltak az emelked� als� szakasz�n, meg�gyazva egy sorsd�nt� attaknak. Ez�ttal az EF neonr�zsasz�n mez�ben fesz�t� Alberto Bettiol t�lt�tte be azt a h�latlan, �mb�r vitathatatlanul hasznos szerepet, amelyet tavaly a Nibalit mozg�s�t� Krists Neilands, azaz kiugratta a nyulat a bokorb�l: �rz�kelv�n, hogy Gilbert utols� er�tartal�kait is fel�lte, Alaphilippe maga eredt a val�s fenyeget�st jelent� Bettiol nyom�ba, folytatva az �g�retes offenz�v�t, melyhez t�tov�z�s n�lk�l csatlakozott Kwiatkowski, Sagan, Valverde, Naesen, Trentin �s Van Aert is. A Sanremo sz�v�be vezet� hajt�kanyarokat szelve tov�bb duzzadt az �lcsoport l�tsz�ma, t�bbek k�z�tt a c�mv�d�sre baz�roz� Nibali �s a Matthews seg�ts�g�re siet� Dumoulin is felbukkant a szt�rpar�d�ban. Ahogyan v�gigmas�roztak a f�utc�n, Matteo Trentin int�zett �jabb t�mad�st a l�lekben m�r a hajr�ra hangol�d� kih�v�i ellen. Alighogy levad�szt�k a regn�l� Eur�pa-bajnokot, az ugyancsak a m�sodik hull�mmal �rkez� Matej Mohoric gy�jtotta be a rak�t�kat. Miut�n �t is visszalassz�zt�k a bolyba, a taktikai hib�k t�mkeleg�t elk�vet� Peter Sagan hirtelen az �len tal�lta mag�t: tizenegy szemp�r szegez�d�tt r�, amint k�nj�ban keresztbe-kasul cik�zott a c�legyenesben. M�g a tan�cstalan szlov�k a sziv�rv�nyszin� trik�t meg�r�kl�, t�le jobbra helyezked� Valverde sz�nd�kait firtatta, Mohoric kapva-kapott az alkalmon �s elsuhant a bal v�lla mellett. Alaphilippe megel�gelte Sagan t�tlens�g�t �s kihaszn�lva a Bahrein-Merida robosztus rouleurj�nek sz�l�rny�k�t, els�pr� gy�zelmet aratott a Via Rom�n. A Deceuninck-Quick Step �jfent tan�tani val� munk�t v�gzett.