� Nem �lmodhattam volna enn�l szebb olimpi�t magamnak. Az �ltalam favoriz�lt �s idoliz�lt sportol�k, akiket a felvezet� cikkben bemutattam Nektek, legmer�szebb v�rakoz�saimat is fel�lm�lt�k. Azokat az �rmeket is megszerezt�k, amikre �n legfeljebb titkon v�gyhattam. Egy fikarcnyi hi�ny�rzet sincs bennem: a kezdeti bizonytalans�gok �s k�ts�gek mintegy var�zs�t�sre illantak el �s v�g�l minden a hely�re ker�lt - st�lszer�en, dramatikus esem�nyek k�s�ret�ben, amelyek val�di h�s�kk� avatj�k az olimpikonokat. A pyeongchangi eml�kek �r�kre velem maradnak �s azon �lm�nyeim list�j�t gazdag�tj�k majd, amelyek k�pesek felseg�teni b�rmilyen lelki m�lys�gb�l, ennyi bizonyos.

Elk�telezett szurkol�k�nt nincs ann�l zseni�lisabb �lm�ny, amikor kedvenceid arc�n egy pillanatra felfedezed a t�k�letes boldogs�got. Ez megjelenhet �r�mk�nnyek form�j�ban vagy egy m�ly, �szinte mosolyban, amelyb�l visszat�kr�z�dik az elm�lt �vek, ak�r �vtizedek �ldozatos, m�lypontokon �t�vel� munk�ja. Hogy val�j�ban mit jelenthet sz�mukra az el�rt siker, k�v�l�ll�k�nt sosem tudhatjuk pontosan: nincs az a jelz�, amivel lefedhet� �s felc�mk�zhet� ez az �llapot, ez meggy�z�d�sem. De nek�nk, szurkol�knak el�g ennek a m�moros �rz�snek a megsejt�se is. Hiszen aki k�pes legal�bb megsejteni, mit �rezhet egy olimpiai bajnok gy�zelme pillanat�ban, az �rti �s �rt�keli az arany�remig tart� utat. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy osztozhassunk ebben a t�k�letes boldogs�gban. �n pedig rendk�v�l szerencs�snek �rzem magam amiatt, hogy t�bb ilyen t�k�letes boldogs�gnak is a r�szese lehetettem, amikor azt k�v�ntam, b�rcsak a v�gtelens�gig ny�jthatn�m a pillanatot. A szurkol�i l�t netov�bbjai ezek, amelyek egyre csak meger�s�tenek abban, hogy a sport�js�g�r�i karriert �ld�zzem.

Minden a febru�r 9-ei megnyit��nneps�ggel kezd�d�tt. Term�szetesen nem maradhattam le arr�l, ahogyan Martin Fourcade bevezeti a n�pes francia k�ld�tts�get, �gy er�s k�sztet�st �reztem arra, hogy az el��rtn�l kor�bban lel�pjek a sulib�l. Ez egy vissza nem t�r� alkalom volt, ennek szellem�ben cselekedtem. Mondanom sem kell, a sportrajong�t k�l�nleges melegs�ggel t�lti el a mondat: „Az olimpiai j�t�kokat hivatalosan megnyitom”, illetve az a momentum, amikor fellobban az olimpiai l�ng. Ekkor lehet�s�gek t�rh�za villan fel el�tt�nk �s �tl�nyeg�lten v�rjuk, hogy megkezd�dj�n a val�di k�zdelem. A legjobbakat rem�lve hisz�nk p�rtfogoltjaink siker�ben. Minim�lis elv�r�saink kimondva-kimondatlanul vannak, de az�rt nem �rt a realit�sok talaj�n maradni, vagy ahogy az elferd�tett klasszikus sz�l, „nem a gy�zelem r�szv�tel, hanem a fontos”. Bennem 3+1 k�v�ns�g fogalmaz�dott meg a j�t�kok el�tt: egyr�szt szerettem volna, ha a feljebb m�r emlegetett Martin Fourcade (biathlon) egy �jabb arannyal gazdag�tan� gy�jtem�ny�t, m�sr�szt szor�tottam Javier Fernandeznek (m�korcsolya), hogy megszerezze a maga olimpiai �rm�t, megkoron�zva ezzel p�ratlan p�lyafut�s�t. A jeges sportokhoz k�t�d�tt harmadik v�gy�lmom is, miszerint a Tessa Virtue-Scott Moir j�gt�ncos kett�s �jra fel�rjen a cs�csra, hiszen �k k�ztudottan ez�rt t�rtek vissza, miut�n Szocsiban egy ellentmond�sos pontoz�s sor�n alulmaradtak. A plusz egy pedig a magyar r�vidp�ly�s gyorskorcsoly�s sr�cokra vonatkozott: titkon tal�n mindny�jan rem�nykedt�nk egy egy�ni �remben - els�sorban Liu Shaolin S�ndor r�sz�r�l...

Megsz�d�t a tudat, hogy az im�nti list�r�l valamilyen form�n mindegyik k�v�ns�g teljes�lt. �s m�g t�bb is.

Vigy�z� szemeimet el�sz�r a biathlonp�ly�ra �s a l�t�rre vetettem, hiszen a 3. versenynapon ker�lt sor a f�rfiak sprintfutam�ra. A vil�gkupa-eredm�nyekb�l kiindulva az al�bbi k�t szcen�ri� t�nt a legval�sz�n�bbnek: Johannes Boe hib�tlanul l� �s f�l�nyes gy�zelmet arat avagy bekrep�l a l�v�szetben �s t�lc�n ny�jtja a lehet�s�get a f�lelmetesen stabil, �m a p�ly�n valamivel lassabb Fourcade sz�m�ra. Gyakorlatilag erre a p�rharcra volt kihegyezve az eg�sz olimpia biathlonfronton. Ehhez k�pest azt�n mindketten csal�d�st kelt�en szerepeltek ebben a versenysz�mban: Boe mind�ssze a 31. legjobb id�t produk�lta, m�g Fourcade a gyenge l�v�teljes�tm�ny ellen�re tov�bb k�zd�tt �s a 8. helyen z�rt. Ami enn�l j�val fontosabb, hogy csup�n 22 m�sodperc h�tr�ny szedett �ssze az arany�rmes Peifferrel szemben. Ez pedig kulcsfontoss�g�nak bizonyult a k�s�bbiek szempontj�b�l, hiszen az �ld�z�ses viadal sor�n a versenyz�k tov�bb viszik az sprintben �sszegy�jt�tt k�l�nbs�geket. A legvesz�lyesebb ellenf�l teh�t elsz�llt, vele abszol�t nem kellett sz�molnia a franci�nak. Viszont ez a gondolat az adott helyzetben aligha csillap�totta csal�dotts�g�t (ugyanis a sprintverseny megnyer�s�t t�zte ki els�sz�m� c�lul), �gy mindenekel�tt saj�t lelk�nek darabjait kellett �sszegerebly�znie. �s siker�lt egy �jszaka alatt t�ltennie mag�t a kudarcon. Az �ld�z�ses Fourcade kedvenc versenysz�ma: ebben a m�fajban aratta legt�bb gy�zelm�t karrierje sor�n. Pyeongchangban c�mv�d�k�nt �llhatott rajthoz, hiszen 4 �ve ebben a sz�mban szerezte els� olimpiai bajnoki c�m�t - akkor a 6. helyr�l indulva. Ugyan az els� l�v�szetben elk�vetett egy hib�t, de ezut�n makul�tlan tudott maradni �s a riv�lisok mindek�zben egyt�l-egytig elt�ntek a k�zel�b�l. Abban a pillanatban, ahogy lel�tte az utols� korongot, m�r a nyak�ban �rezhette az arany�rmet, �gy a c�lig vezet� �tj�t diadalmenetk�nt fogta fel. Az el�zetes elv�r�s�t teh�t beteljes�tette.

A 20 kilom�teres egy�ni sz�m �jabb hull�mv�lgyet hozott, pedig eg�szen a 18. l�v�s�ig � ir�ny�totta az esem�nyeket. Ennek a versenyt�pusnak az a k�l�nlegess�ge, hogy aki elv�t egy korongot, nem b�ntet�k�rt k�nytelen futni, hanem automatikusan hozz�adnak 1 percet az idej�hez, teh�t a precizit�s elengedhetetlen a sikerhez. Johannes Boe r�gt�n egy b�ntet�perccel kezdett, �gy megny�lt az �t Fourcade el�tt, aki ellenfele hib�j�nak tudat�ban nem kapkodta el a l�v�szeteket, ami j�ideig nyer� taktik�nak t�nt. A norv�g r�ad�sul �jabb hib�t k�vetett el, ami m�g kedvez�bb helyzetbe hozta a franci�t, �m mindezen f�l�ny egy csap�sra elillant, mikor k�t utols� t�lt�ny�vel nem tal�lt c�lba. Dr�ma �s teljes �rtetlens�g. Fourcade nemcsak az aranyat, a dobog�t is elbukta. Az �jabb pofon viszont csak m�g elsz�ntabb� �s megsz�llottabb� tette a tov�bbi �rmek �ld�z�s�ben. Ez az, amir�l a felvezet� cikkben �rtekeztem kor�bbi edz�j�t id�zve: 'issza a nyom�st'.

A t�megrajtos futamban a legjobb 30 versenyz� vehet r�szt kor�bban - jelen esetben az olimpi�n - el�rt eredm�nyeik alapj�n. Martin csak a gy�zelemben gondolkodott, ennek megfelel� mentalit�ssal v�gott neki a 15 kilom�teres t�vnak. Viszont eleinte nem �ppen �gy alakultak az esem�nyek, ahogyan azt elk�pzelte: az els� fekv� l�v�szet sor�n rontott, majd a b�ntet�k�rb�l kifele j�vet megbotlott, �gy jelent�s h�tr�nyt szedett �ssze az �lmez�nnyel szemben. Alig telt el 10 perc, m�ris elcs�pte a sor v�g�t �s miut�n a k�vetkez� k�t l�v�sorozatot hib�tlanul abszolv�lta, egy csap�sra az �len tal�lta mag�t �s csak ketten tudt�k tartani a temp�j�t. Az �rem teh�t f�lig-meddig garant�lhat� volt, de a csavar nem maradhatott el, ami meghat�rozta annak sz�n�t. A 4. l�v�szetet k�vet�en egyetlen ellenfele maradt: Simon Schempp. A n�met hozz� hasonl�an kiv�l� s�fut�, �gy arra nem mutatkozott val�s es�ly, hogy az emelked�n leszak�tsa. A v�gs� hajr�ra hagyt�k a d�nt�st: a c�legyenes bej�rat�n�l m�g egy�rtelm�en Fourcade volt el�r�bb, �m Schempp fenyeget�en k�zeledett mellette. Ahogyan szinte t�k�letes szinkronban bevet�dtek a c�lba, minden k�l�nbs�g elolvadt kettej�k k�z�tt. Fourcade �gy �rezte, megism�tl�dik a t�rt�nelem... Azt�n n�h�ny pillanattal k�s�bb a c�lfot� alapj�n a franci�t hozt�k ki gy�ztesnek, aki percekig el se merte hinni, amit l�t. Szocsiban 3 centivel lecs�szott az aranyr�l, most 14 centivel (�tsz�m�tva 18 milliszekundummal) az � k�t�se volt el�r�bb. �r�mm�mor.

�s akkor ebben az emelkedett l�lek�llapotban k�vetkezhetett a vegyesv�lt�. A v�lt� minden egy�ni sportol� sz�m�ra k�l�nleges �lm�ny �s mivel nem csak saj�t maguk�rt k�zdenek, megsokszoroz�dik benn�k a bizony�t�si v�gy �s a motiv�ci�. A franci�k az egyik leger�sebb �ssze�ll�t�sukat k�ldt�k harcba az �rinthetetlennek t�n� norv�gokkal �s az olimpi�n remekl� n�metekkel szemben. B�zhattak egy �remben, de tal�n az aranyban nem mertek rem�nykedni. Els� ember�k, Marie Dorin-Habert kit�n� k�rt futott �s a 3. helyen adta �t a staf�t�t a v�lt� m�sodik n�i tagj�nak, Anais Bescond-nak, aki viszont elrontotta az �ll� l�v�szet�t �s kish�j�n b�ntet�k�rre k�nyszer�lt (a v�lt�k eset�ben rendelkez�sre �ll 3 tartal�kt�lt�ny is, teh�t csak annak kell b�ntet�k�rt futnia, aki 4-et vagy ann�l t�bbet ront a l�t�ren). Simon Desthieux csaknem 50 m�sodperces h�tr�nyt �r�k�lt, �m brav�ros l�v�teljes�tm�ny�nek k�sz�nhet�en �jra dobog�s poz�ci�ba ker�ltek. A befut�ember nem lehetett m�s, mint Martin Fourcade, akinek indul�sakor a francia csapat 32 m�sodperccel maradt el az �llovas n�metekt�l. A 32 m�sodperc pedig nem kev�s. Ennek elt�ntet�s�hez sz�ks�g volt egyfajta csod�ra Fourcade-t�l �s n�mi bizonytalans�gra az ellenfelek r�sz�r�l. V�g�l mindk�t felt�tel teljes�lt: Arnd Peiffer rettenetes �ll� l�v�szetet produk�lt �s elhullajtotta az arany�rmet, amivel a franci�k tov�bb robogtak, hiszen Martin c�lt�bl�i mind becsuk�dtak. Ha egy �zlet beindul...

Sz�val, �gy lett Martin Fourcade minden id�k legeredm�nyesebb francia olimpikonja.

El�rni az el�rhetetlent. Javier Fernandez p�lyafut�sa eleinte sz�lmalomharcnak t�nhetett, hiszen egy olyan orsz�gb�l indult, ahol egyh�n sz�lva sem n�pszer�ek a jeges sportok. Az �stehets�g viszont utat t�rt mag�nak. El�ad�i k�pess�g�vel �s tanul�konys�g�val hamar felh�vta mag�ra a szakma figyelm�t, �gy m�g junior kor�ban megkapta a lehet�s�get arra, hogy �szak-Amerik�ban, az �t megillet� k�r�lm�nyek k�z�tt, vil�gklasszis edz�k vez�nylet�vel k�sz�lhessen. A kor�bbi kiv�l� egy�ni korcsoly�z� Brian Orser faragott bel�le vil�gbajnokot. Aki pedig vil�gbajnoks�got tud nyerni, annak ak�r az olimpi�n is kij�het a l�p�s, hiszen ugyanazzal a mez�nnyel m�ri �ssze tud�s�t. Azt hiszem, ha 2 �vvel ezel�tt t�li �tkarik�s j�t�kokat rendeztek volna, Fernandeznek kiv�l� es�lye lett volna egy arany�remre. Akkor volt ugyanis karrierje cs�cs�n �s akkoriban v�lt igazi vil�gszt�rr�. Viszont azok ut�n, hogy Szocsiban mind�ssze 1 ponttal maradt le a dobog�r�l, tal�n �rthet�, hogy nem minden�ron az aranyra hajtott Pyeongchangban. � csak az elvesztett olimpiai �rm�t szerette volna megszerezni. Szerette volna egyszer s mindenkorra feledni �s feledtetni a 4 �vvel ezel�tt t�rt�nteket...

V�lem�nyem szerint a m�korcsoly�z�s rossz ir�nyba halad. Elcs�szni l�tszik a technika �s az el�ad�s egyens�lya. Manaps�g k�t k�l�nb�z� n�gyfordulatos ugr�s n�lk�l a f�rfi mez�nyben lehetetlen dobog�ra ker�lni vil�gversenyen. Fernandez pont kett�t tud, viszont egyike a legjobb el�ad�knak, hacsak nem � maga a legjobb. Ezzel pedig tudja valamelyest kompenz�lni a technikai 'lemarad�s�t' a felt�rekv�, tin�dzser ugr�bajnokokkal szemben, akik fut�szalagon sz�ll�tj�k a 'kvadr�kat' - persze a m�v�szi komponensek rov�s�ra. De nekik ez abszol�t meg�ri, ebben rejlik a pontoz�si rendszer hib�ja. Pontosan ez�rt tartottam att�l, hogy mi lesz akkor, ha Javi elront ak�r egyet is a tervezett n�gyfordulatos ugr�sai k�z�l. Nehogy m�r ezen m�ljon az �rme! Nos, a r�vid programban nem volt okom az aggodalomra: a chaplini figur�t megid�z� spanyol minden ugr�selem�t t�k�letesen kivitelezte, �gy edz�st�rsa, Yuzuru Hanyu m�g�tt a 2. helyen �llt a sorsd�nt� k�r el�tt. M�g�tte viszont ott sorakoztak a fiatalok, akik eszm�letlen technikai pontsz�mokat k�pesek produk�lni, ha kifognak egy jobb napot. Fernandez Cervantes reg�nyh�s�t, Don Quijot�t, azaz La Mancha lovagj�t id�zte meg k�rje sor�n �s enn�l testhez�ll�bb t�m�t nem is v�laszthatott volna ehhez a t�rt�nelmi tetthez. Nem futott teljesen hib�tlanul, ez t�ny - p�ld�ul egyik n�gyfordulatos�t ledupl�zta, ami pontsz�mban nagys�grendileg tizedannyit �r -, de az eszm�ny�tett c�lt el�rte.

� lett Spanyolorsz�g els� olimpiai �rmes m�korcsoly�z�ja - egy bronz med�llal lett gazdagabb Pyeongchangban.
�s tetej�be amit a g�l�n m�velt... Javier Fernandez egy igazi gy�ngyszeme ennek a sport�gnak.

Ahogyan Tessa Virtue �s Scott Moir egym�sra n�znek, att�l megolvad a j�g �s val�s�ggal izzik a leveg�. �k az �gi harm�nia f�ldi megtestes�l�se, hivatalosan m�gsem alkotnak egy p�rt a val� �letben. Scott, amikor annak idej�n arr�l k�rdezt�k, mi�rt d�nt�tt a visszat�r�s mellett, azt v�laszolta: az�rt, hogy Tessa k�zel�ben lehessen. Kifogyhatatlan inspir�ci�val szolg�lnak egym�s sz�m�ra �s els�pr� szenved�llyel k�zvet�tik a sport�g ir�nt �rzett szeretet�ket, elhivatotts�gukat. Minden egyes el�ad�sukkal elvar�zsolj�k �s egy m�sik dimenzi�ba kalauzolj�k a n�z�ket. Ez a fajta zseni�lit�s m�r a vancouveri olimpi�n is megmutatkozott, de csak mostanra forrott ki igaz�n. Sz�ntelen �j �rzelmi vil�gokat teremtenek, amelyekbe ha egyszer betekint�st nyerhetett az ember, sosem tud t�l�k szabadulni: a hat�s �r�kre sz�l... Az elm�lt �vekben nem b�n�totta �ket a megfelel�si k�nyszer vagy az ellenfelek �ltal gyakorolt nyom�s. Senki sem vonta k�ts�gbe techikai tud�sukat �s el�ad�i k�pess�geiket: a szurkol�k sz�m�ra sosem lehetett k�rd�s, hogy �k viszik a pr�met, korcsoly�zzanak b�rhol, b�rmikor.

Egyed�l a zs�ri prefer�ci�i rond�thattak volna bele ebbe a t�nd�rmes�be. A latin ritmusokra �p�l� energikus, sz�vd�gleszt� r�vidt�ncukkal m�sf�l pontos el�nyt harcoltak ki a Papadakis-Cizeron du�val szemben, ami a j�gt�nc ezen szintj�n szignifik�nsnak mondhat�, de semmik�pp sem behozhatatlan h�tr�ny. Francia riv�lisaikkal egy j�gen, ugyanazon edz�p�rossal k�sz�lnek, �m a sport�ghoz val� hozz��ll�sukban sz�ges ellent�tet tapinthatunk: m�g Papadakis�k egy l�rai, laikus szemmel valamivel elvontabb st�lust k�pviselnek �s a pontoz�b�r�kat k�v�nj�k megnyerni, addig a kanadaiak minduntalan a k�z�ns�g bevon�s�ra t�rekednek �s mozdulataikon kereszt�l szinte megsz�laltatj�k az interpret�lni k�v�nt t�rt�neteiket. Technikailag azonos teljes�tm�nyre k�pesek, �gy csak az adott zs�ritagok szubjekt�v v�lem�ny�n m�lik, �ppen melyik felfog�s �rdemel gy�zelmet. Tessa �s Scott Moulin Rouge-programja ezennel is frenetikusra sikeredett, j�magam is elmorzsoltam k�zben n�h�ny k�nnycseppet. T�lf�t�tt hangulatot �raszt� k�rj�k befejezt�vel a f�szerepl�ket is el�nt�tt�k az �rzelmek �s an�lk�l, hogy ismert�k volna a v�gs� pontsz�mokat, �rr� lett rajtuk az euf�ria: ez az a pillanat, ami�rt visszat�rtek. Az �t�szek j�gsz�v�t is felolvasztott�k ezzel a produkci�val, �s v�g�l vil�gcs�cs-pontsz�mmal h�d�tott�k el az arany�rmet.

Miut�n a csapatversenyben is fel�llhattak a dobog� legfels� fok�ra, pyeongchangi teljes�tm�ny�kkel minden id�k legdekor�ltabb j�gt�ncos p�rj�v� l�ptek el� - gy�jtem�ny�k �sszesen 5 �rmet sz�ml�l.

�s akkor a plusz egy. Megmondom �szint�n, nem szoktam figyelemmel k�vetni a shorttrack, azaz a r�vidp�ly�s gyorskorcsolya esem�nyeit, keveset tudok a sport�gr�l azon k�v�l, hogy a befut� pillanat�ban senki sem lehet biztos abban, hogy h�nyadik lett. Az ut�lagos b�r�i d�nt�sek teh�t sorsford�t�ak lehetnek a versenyz�k sz�m�ra. Ennek a rendszernek nyilv�n megvannak a maga h�tul�t�i, de ez a t�ma messzire vezetne �s jelenleg haz�nkban senki sem a negat�v aspektusokkal foglalkozik, hiszen megtehetj�k, hogy megfeledkezz�nk r�luk... Liu Shaolin S�ndor neve az idei t�li olimpi�t megel�z�en egybeforrott a magyar �remes�lyekkel. Nem csoda: szem�ly�ben egy vil�g- �s Eur�pa-bajnok r�vidp�ly�s gyorskorcsoly�z�t tisztelhet�nk, aki nemcsak idehaza, hanem �zsi�ban is n�pes szurkol�t�borra tett szert az ut�bbi �vek sor�n. Viszont Pyeonchangban, az egy�ni versenysz�mokban mintha �tok �lt volna rajta: a kiz�r�sok �s kics�sz�szok pr�b�ra tett�k �s megt�p�zhatt�k �nbizalm�t. Az utols� rem�nyt a v�lt� jelentette, ahol testv�r�vel Liu Shaoanggal, Knoch Viktorral �s Burj�n Csab�val kieg�sz�lve �lltak rajthoz. Mivel alapesetben n�gyen futj�k a d�nt�t ebben a sz�mban is, az �remhez ak�r egy apr�cska szerencse is elengend� lehet, a gy�zelem viszont a legritk�bban m�lik a v�letlenen. A magyar csapat a remek start ellen�re j�ideig a 3-4. helyen k�zlekedett, majd 2 k�rrel a v�ge el�tt a befut�ember, Liu Shaolin S�ndor bemutatott egy brav�ros el�z�st, amivel az �lre t�rt �s a c�lvonailg m�r nem engedte ki a kez�b�l az ir�ny�t�st...

�gy sz�letett meg Magyarorsz�g els� olimpiai arany�rme a t�li olimpi�k t�rt�net�ben �s ezzel lett teljes olimpiai �lm�nyeim list�ja.

„B�zzatok �lmaitokban, mert benn�k rejlik a kapu, mely az �r�kk�val�s�gra ny�lik.”
(Kahlil Gibran)