'V�gre!' – gondolhattuk mi, p�rtatlan, ny�lt sisakos k�zdelemre �hez� n�z�k, akik az innsbrucki orsz�g�ti vil�gbajnoks�g �tvonal�nak nyilv�noss�gra ker�l�se �ta d�rzs�lt�k a tenyer�nket. 'V�gre!' – gondolhatt�k a v�rbeli hegyimen�k, akik hossz� �veken kereszt�l mell�z�ttnek �rezhett�k magukat a vil�gbajnoki mez�nyversenyeken �s most lehet�s�ghez jutottak. 'V�gre!' – gondolhatja a kor�t �jra �s �jra meghazudtol� Alejandro Valverde, aki eg�sz karrierje sor�n a sziv�rv�nyt �ld�zte �s id�n mag�ra �lthette. Azt hiszem, ha a gy�ztes szem�ly�vel nincs is mindenki kib�k�lve, maga a verseny minden szurkol�i ig�nyt kiel�g�tett. V�gy egy izzaszt� alpesi k�rp�ly�t, f�szerezd meg egy  sz� szerint - pokoli emelked�vel �s adj hozz� egy lejtmenetes fin�l�t: az osztr�kok r�tal�ltak az intenz�v, �szt�n�k ir�ny�totta csat�roz�s receptj�re. M�g t�bb ilyet!

Tavaly hosszasan m�ltattam a pazar norv�g rendez�st (igaz, a sz�nvonaltalan dohai boh�ckod�st nem volt neh�z fel�lm�lni), v�lem�nyem szerint azonban Innsbruck minimum annyira volt j� v�laszt�s, mint annak idej�n Bergen. S�t, szakmailag m�g lehet, hogy jobb v�laszt�snak is bizonyult az osztr�k helysz�n. Ami a hivatalos n�z�sz�mokat illeti, Bergen t�m�tt utc�it aligha lehet fel�lm�lni, de �gy ut�lag ki merem jelenteni, abba a p�ly�ba t�bbet l�ttunk bele, mint amit val�j�ban ny�jtani tudott. Pontosan az�rt, mert az ut�bbi �vek klasszikus mez�nyhajr�i ut�n ki voltunk �hezve egy hegyes vil�gbajnoki p�ly�ra. De nem, egy olyan p�ly�t nem c�mk�zhet�nk hegyesnek, ahol Peter Sagan eg�sz napos bujk�l�st k�vet�en nyerni tud, Alexander Kristoffot lehajr�zva - ett�l f�ggetlen�l nagyszer� versenyt l�thattunk, csak abban hib�ztunk, hogy a szintrajz alapj�n t�lbecs�lt�k az �tvonalat sz�nes�t� emelked� neh�zs�g�t. Ha az ismert f�ldrajzi fogalmakat a profi ker�kp�rsport kontextus�ba helyezz�nk, azt mondhatn�nk, hogy amit m�g Sagan kib�r, ott �r v�get a dombs�g, �s amit m�r nem b�r ki, ott kezd�dik a hegyvid�k. Nem tudom, ki mennyire eml�kszik, de amikor a bergeni p�lyarajz nyilv�noss�gra ker�lt, benne a H�ttinger H�llh�z k�pest kisp�ly�s Lazac-heggyel, a sajt� sietve �rta le a szlov�kot, mondv�n ez a szintk�l�nbs�g b�ven sok lesz neki. T�vedtek. �m akkor m�g csak nem is sejtett�k, mit tartogat sz�munkra Innsbruck. �s igen, amit az osztr�kok t�ztek, az volt az igazi hegyes p�lya, amihez a k�tszeres c�mv�d� hozz� sem szagolhatott. Nemcsak a H�ttinger H�ll 28%-os r�mp�i mondatt�k ezt vel�nk, a h�tszer teljes�tend� igls-i kaptat� is nyom�s �rvnek t�nt, hiszen kiv�l�an alkalmas arra, hogy elv�gezze a szelekci�t a mez�nyben, kisz�rva a flandriai falakon vig�cked� tagokat. Ak�rmekkora klasszis Peter Sagan, ezt m�r nem b�rhatta ki, �gy h�rom �v ut�n �rz�keny b�cs�t kellett vennie a sziv�rv�nysz�n� trik�t�l...

M�g miel�tt elm�lyedn�nk a f�esem�ny, a vas�rnapi mez�nyverseny r�szleteiben, megvizsg�ln�nk Sagan tr�nfoszt�s�nak k�r�lm�nyeit �s felavatn�nk az �j vil�gbajnokot, ugorjunk vissza az id�ben �s koncentr�ljunk az �ra elleni k�zdelmekre. Az orsz�g�ti vil�gbajnoks�g programja a hagyom�nyoknak megfelel�en a csapatid�futamokkal vette kezdet�t. Az idei volt az utols� olyan �v, hogy ebben a viszonylag fiatal versenysz�mban, a futball nyelv�n sz�lva 'klubcsapatok' m�rik �ssze tud�sukat, hiszen j�v�re m�r a nemzeti v�logatottak� lesz a f�szerep. Ha m�r klubcsapatok, a 2012-ben �letre h�vott speci�lis m�faj a Quickstep-Floors, a BMC, a Mitchelton-Scott �s a Sunweb v�lt�gazdas�g�t hozta, ezek azok az egy�ttesek, amelyek �lland� jelleggel k�pviseltett�k magukat a vil�gbajnoki dobog�n. Ami a 2018-as ki�r�st illeti, az �tztal �s Innsbruck k�z�tt megrajzolt, �sszess�g�ben 63 kilom�ter hossz� p�lya legkritikusabb szakasza az axams-i m�sz�s volt, ami a t�v utols� harmad�ban v�rt a versenyz�kre. Az er�teljes kezd�s ennek f�ny�ben nem volt c�lravezet�, a Mitchelton-Scott bele is bukott, �m az emelked�re val� energia�sszpontos�t�s sem hozott aranyat a konyh�ra a Tom Dumoulinnel fel�ll� Sunwebnek. A legkiegyens�lyozottabb teljes�tm�nyt a Quickstep-Floors hatosfogata produk�lta: k�zepesen er�s kezd�s, egyenletes iram a hegymenetben �s egy zseni�lis hajr�. Ez a taktikai k�plet hozta meg a sikert a Niki Terpstra, Maximilian Schachmann, Yves Lampaert, Bob Jungels, Laurens De Plus, Kasper Asgreen �ssze�ll�t�s� belga csapat sz�m�ra. Az els�sz�m� favoritnak kiki�ltott BMC kish�j�n elorozta az ez�st�t a Sunweb el�l, v�g�l azonban Rohan Dennis�knek be kellett �rni�k a p�dium legals� fok�val.

Az egy�ni id�futam egy pik�ns Dumoulin-Dennis p�rharcot �g�rt: ugyan csapatszinten egyik�k sem �rt fel a cs�csra, egy az egy ellen lemeccselhett�k egym�s k�z�tt az arany�rmet. A valamivel t�bb, mint 52 kilom�ternyi t�m�ny monotonit�st a mez�nyverseny �tvonal�ban is visszak�sz�n� gnadenwaldi emelked� t�rte meg, amely 14%-os meredeks�g� szakaszokat is tartalmaz. A p�ly�nak ezen eleme egy�rtelm�en azoknak az id�futammen�knek kedvezett, akik nem riadnak vissza a jelent�sebb szintk�l�nbs�gekt�l sem, ellenben a s�kra specializ�l�dott lokomot�vok - a kateg�ria mintap�ld�nya a n�gyszeres bajnok, Tony Martin - sors�t megpecs�lte. Az el�bbi csoportba tartoz� Rohan Dennis �nbizalomn�vel� gy�zelmekkel hangolt a Dumoulin elleni �sszecsap�sra: az ausztr�l k�ts�gk�v�l uralta a Vuelt�t kron�-fronton, tekint�lyt parancsol�, mondhatni, �zenet�rt�k� f�l�nnyel nyerte a harmadik h�t elej�n lebonyol�tott id�futamot. M�gsem vett�k �t kell�en komolyan. Pedig � a lehet� legkomolyabban �llt hozz� ehhez a vil�gbajnoki futamhoz. Ezt t�kr�zte a v�geredm�ny is. Puszt�n a helyez�si sz�mokat tekintve gondolhatn�nk, pap�rforma sz�letett, azonban ha a k�l�nbs�gekre pillantunk, egyb�l m�s megvil�g�t�sba ker�l Dennis teljes�tm�nye. Tom Dumoulin hi�ba hajtotta ki mag�t, a nyom�ba sem �rthetett, s�t, m�g az emelked�n is kapott elt�k�lt ausztr�l riv�lis�t�l. Erre azt�n v�gk�pp nem sz�m�tott senki. Dumoulin arca is �rulkod� volt: 2. hely �s egy perc, 21 m�sodperc h�tr�ny?! M�gis, mit csin�lt Dennis? D�bbenet. Azt hiszem, valahogy �gy defini�lhat� az er�demonstr�ci� fogalma a sportban. K�rem, nem volt itt semmif�le p�rharc az arany�rt. A hollandnak legink�bb h�trafel� kellett kacsingatnia, mert csak egy hajsz�lon m�lott - konkr�tan �t tizedm�sodpercen -, hogy nem Victor Campanaerts lett az ez�st�rmes. Dennis gy�zelm�t az �gvil�gon senki �s semmi nem fenyegette. �rinthetetlen volt.

Ilyen el�zm�nyek ut�n kanyarodtunk r� a v�rva v�rt mez�nyversenyre. A Kufsteint Innsbruckkal �sszek�t�, 258 kilom�teres p�ly�ba 4670 kilom�ternyi szintk�l�nbs�g szorult, ami ugyan a sokr�sztvev�s sprintbefut�khoz szokott k�z�ns�g sz�m�ra szokatlan l�tv�ny, a vil�gbajnoks�gok t�rt�net�ben kor�ntsem p�ld�tlan adat - ebben a tekintetben a 1966-ban, a N�rburgringen megrendezett futam a cs�cstart�, a maga 5844 m�ter�vel. A jelenlegi mez�ny tagjai m�g nem tekerhettek ilyen jelleg� �tvonalon, �gy egy mer�ben �j megk�zel�t�s sz�ks�geltetett a sikerhez. Az es�lyeket illet�en egybehangzottak a v�lem�nyek: Julian Alaphilippe �s Alejandro Valverde neve kiv�tel n�lk�l minden el�zetesben szerepelt. Az ardenneki egynaposok domin�torai nemcsak robban�konys�gukkal �rdemelt�k ki az �tcsillagos favorit-st�tuszt, a h�romheteseken bizony�tott sz�v�ss�guk is felhatalmazta �ket erre a c�mre. A spanyol k�rversenyen edz�d� Peter Sagan szerepl�se k�t t�borra osztotta a ker�p�ros t�rsadalmat: egyesek a bergeni t�ved�sb�l kiindulva nem mert�k le�rni, m�g m�sok egyenesen kiz�rtnak tartott�k, hogy �remk�zelbe �rjen. Azt hiszem, Sagan legbel�l �rezte, hogy az ut�bbi t�bornak lesz igaza, de megbirk�zott a lehetlennel. A sziv�rv�nysz�n� trik� szinte m�r a m�sodik b�r�v� v�lt, �rthet�, hogy nehezen mondott le r�la...

A konkr�tumok mezej�re l�pve, nagyj�b�l 20 kilom�ter megt�tele ut�n alakult ki a nap sz�k�se, ami hemzsegett az �gynevezett rouleur t�pus�, robosztus termet� versenyz�kt�l, mint p�ld�ul Ryan Mullen vagy Tobias Ludvigsson. A mez�ny olyannyira el�gedett volt a 11 f�s �lboly �sszet�tel�vel, hogy boldogan h�zt�k be a k�zif�ket, 19 percnyi eg�rutat biztos�tva az elvetem�lt pr�b�lkoz�knak. Az igls-i emelked�t tartalmaz� olimpiai k�rp�ly�ra �rve egyre fogyatkozott a sz�kev�nycsoport l�tsz�ma, viszont a k�l�nbs�g csak akkor indult rohamos cs�kken�snek, amikor a gy�zelemben �rdekelt v�logatottak (spanyolok, franci�k, olaszok) v�get vetettek a heny�l�snek �s k�zbe vett�k a gyepl�t. Az utols� 100 kilom�terre fordulva megkezd�d�tt a val�di szelekci�: ahogyan arra sz�m�tani lehetett, a fokozatosan n�vekv�, hegyi seg�t�k �ltal dikt�lt temp� kisz�rta a nehez�keket a f�mez�nyb�l. Ennek az iramv�lt�snak esett �ldozatul Peter Sagan is, aki mosollyal az arc�n viselte a tr�nfoszott bajnok szerep�t - a rendez�k gondoskodtak arr�l, hogy a k�s�bbiekben m�g reflekterf�nybe ker�lhessen. Az �jabb c�mv�d�s teh�t elmaradt, de az esem�nyek csak ezut�n forr�sodtak fel igaz�n. Az utols� el�tti k�rben egy Greg Van Avermaet-f�le t�mad�s borzolta a ked�lyeket, �m az olaszok �s a spanyolok egy-egy el�retolt �k seg�ts�g�vel lef�lelt�k az akci�t. A sz�lling�z� kontr�k eredm�nyek�pp alaposan megny�lt a sor �s l�tv�nyos csillaghull�s k�vetkezett be: a leszakad�k k�zt felfedezhett�nk a friss Vuelta-gy�ztes Simon Yates-et, az �jdons�lt apuka Dan Martint, �s a kor�bbi vil�gbajnok Michal Kwiatkowskit is.

A sz�kev�nycsoport martal�kait a c�lt�l 23 kilom�terre kebelezte be a mez�ny, �s szinte ezzel egyid�ben Peter Kennaugh l�pett a tettek mezej�re, Michael Valgrennel a h�ts� kerek�n. A vakmer� d�n saj�t kez�be vette a sors�t, a kaptat�n fak�pn�l hagyta �ld�z�it �s f�lperces el�nnyel suhant �t az innsbrucki �v�roson. K�zeledett az igazs�g pillanata. Welcome to H�ll! - hirdette a felirat a v�lgyben. �s val�ban, ami a talpon maradt harcosokra v�rt, az maga volt a Pokol. Az idei vil�gbajnoks�g szenz�ci�ja, a Thomas Rohregger (ex-profi) �ltal felfedezett, megk�zel�t�leg 3 kilom�ter hossz� H�ttinger H�ll k�z�ps� szakasza 28%-os mered�ks�ggel fenyegetett. Amint Valgren szembetal�lta mag�t a rettegett fallal, rem�nyei azon nyomban szertefoszlottak: az es�lyeseket t�m�r�t�, francia armada vezette csoport csakhamar elsz�guldott mellette. A gallok Julian Alaphilippe-et igyekeztek helyzetbe hozni, azonban kiemelt versenyz�j�k v�ratlanul megrogyott, �gy �letbe l�pett a B-terv. Romain Bardet nem k�slekedett sok�ig, �lt az ad�d� lehet�s�ggel �s felvette a keszty�t. A jelenl�t�vel kellemes meglepet�st okoz� Michael Woods-szal felv�ltva vezett�k v�gig a pokoli hegyet, m�g a toronymagas favorit, Alejandro Valverde megpihent m�g�tt�k, rendezve gondolatait a fin�l� el�tt. Az az�rk�keket k�pvisel� Gianni Moscon egy rossz mozdulat miatt vesztette el a kontaktot: a mez�ny �gyeletes rosszfi�ja elm�rt egy kanyart �s lecs�szott az �tr�l, miut�n kiesett a ritmusb�l. A k�szk�d� olasz �rny�k�ban felbukkant egy narancss�rga mez: a helyenk�nt halsz�lk�zva k�zleked� Tom Dumoulin l�p�sr�l-l�p�sre k�zeledett az �llovasokhoz.

A lejtmenetben a sziv�rv�nyos l�zban �g� Valverde vette �t az ir�ny�t�st, �m m�g � sem tudta megakad�lyozni, hogy a kiv�l� temp�men� h�r�ben �ll� holland fel�rjen a s�kon. Egy riv�lissal t�bb, vagy kevesebb, oda se neki. Valverd�nek egyik�kt�l sem volt f�lnival�ja, csak hinnie kellett mag�ban. Ezzel pedig sosem volt probl�m�ja. A t�bbiek is �rezt�k, hogy ezt csak � ronthatja el. A veter�n spanyol r�k�nyszer�lt arra, hogy az �lr�l kezdje meg a sprintet, de egy pillanatra sem j�tt zavarba. Korait nyitott, 300 m�terre a c�lt�l ind�totta meg �lete legfontosabb hajr�j�t. Bardet �s Woods k�ts�gbeesetten loholtak ut�na, Dumoulinnek nem maradt ereje az �rmek�rt val� versenyfut�sra... Az ember, aki hatszor �llhatott vil�gbajnoki dobog�n, de egyszer sem a legfels�bb fok�n, most megkaparintotta az aranyat. Az ember, aki eg�sz karrierje sor�n a sziv�rv�nyt �ld�zte, most mag�ra �lthette azt. Alejandro Valverd�nek nincs makul�tlan el��lete sportol�k�nt, ez t�ny. Emiatt joggal lehetnek fenntart�saink. De tal�n szerencs�sebb a t�rt�net emberi oldal�t szeml�lni. A m�lt hars�ny felh�ntorgat�sa k�zben ugyanis azt sokan elfelejtik, hogy tavaly D�sseldorfban, a Tour de France nyit�szakasz�n Valverde elt�rte a t�rdkal�cs�t. A baleset a visszavonul�s sz�l�re sodorta a spanyolt. Alig t�bb mint egy �vvel k�s�bb ez az ember vil�gbajnok lett Innsbruckban. Ak�rki ak�rmit mond, ez tiszteletrem�lt� eredm�ny.