� J�form�n alig fejeztem be teljesen - jav�tgat�sokkal egy�tt - az el�z� cikket, m�ris itt a k�vetkez�. �gy �rzem, a klasszikusok kir�lyn�je meg�rdemel egy k�l�n bejegyz�st, l�v�n a h�romhetesek ut�n ennek a versenynek van a legnagyobb preszt�zse �s tal�n n�zetts�ge is, b�r err�l nincs adatom. Az viszont biztos, hogy minden egynapos specialista legnagyobb �lma, hogy � tekerjen be el�sz�r a roubaix-i v�lodrome-ba �s � emelhesse a magasba azt a bizonyos kockak�vet a p�dium tetej�n.

PARIS-ROUBAIX 2015 - THE POWER OF SELF-CONFIDENCE
�n eddig k�ls� szeml�l�k�nt, p�rtatlan ker�kp�rszurkol�k�nt k�vettem a tavaszi klasszikusokat, hiszen tiszt�ban voltam vele, hogy Contador sosem fog versengeni a gy�zelem�rt �s a csapatban nem volt senki m�s, akire �p�thettek. Id�n ez a helyzet megv�ltozott Peter Sagan �rkez�s�vel, �s �gy v�gre nekem is akadt izgulnival�m. A kor�bbi �vekben is sz�vesen n�ztem a Roubaix-t, mert im�dtam azt az �ltal�nos fesz�lts�get, ami v�gigk�s�ri az eg�sz versenyt. Id�n a saj�t b�r�m�n is �rezhettem ezt, ak�rcsak a tavalyi Tour de France kockak�ves etapj�n: minden pav�s szektor egy potenci�lis vesz�lyforr�s a kerekesekre, sz�val im�dkoztam, hogy ne keveredjen buk�sba vagy ne kapjon defektet a szlov�k. Ilyen jelleg� probl�m�ja nem is volt, viszont a technika cserbenhagyta, r�ad�sul a lehet� legrosszabbkor...

Miel�tt m�g nagyon elkalandozn�k, t�rj�nk a l�nyegre. A 2015-�s kiad�s �sszesen 253.5 km hossz� volt, ebb�l 52.7 km kockak� (27 szektor). Az els� 100 km csak egyfajta bemeleg�t�s, hiszen itt m�g betonozott az �t �s teljesen s�k az �tvonal. Az els� komoly kih�v�s, egyben a Paris-Roubaix legemblematikusabb r�sze, az �tcsillagos Trou�e d'Arenberg 95 km-re a befut�t�l v�rt a versenyz�kre. Szerencs�re nem t�rt�nt komoly buk�s �s kisebb meglepet�sre az el�l l�v�k, azaz mindenki, aki sz�m�t, meg�szta ker�kcsere n�lk�l. M�g nagyobb szerencse, hogy nem t�rt�nt trag�dia, amikor a mez�ny h�romnegyede a lecsukod� f�lsoromp�kat ker�lgette. Nem el�sz�r fordult el� ilyesmi a Roubaix t�rt�net�ben, viszont mikor legut�bb, 2006-ban 3-an megk�s�relt�k a kock�zatos �tkel�st, a zs�ri kiz�r�ssal jutalmazta �ket. Itt eg�sz egyszer�en nem lehetett igazs�gosan szankcion�lni, hiszen a szab�lyszeg�k k�r�lbel�l 60-an lehettek. A gyorsvonat pedig nem k�sett, �s ha valakit m�g a s�neken tal�lt volna... Belegondolni is sz�rny�. Borzaszt�an vesz�lyes szitu�ci� volt ez, �s jogos a felh�borod�s az UCI fel�, de l�ssuk be, 60 ember ut�lagos kiz�r�sa nem lett volna megfelel� megold�s �s enn�l is nagyobb botr�nyt robbantott volna ki. �pphogy magunkhoz t�rt�nk a sokkb�l, bef�jt az oldalsz�l, elkezd�dtek a temp�v�lt�sok �s egyre komolyabb nevek pr�b�lkoztak sz�k�ssel. Megindult Sagan, Van Avermaet, Vanmarcke �s Bradley Wiggins is, aki utols� verseny�t teljes�tette a Sky sz�neiben. A brit mindent feltett egy lapra, egy�rtelm�en a gy�zelem�rt j�tt az �szak pokl�ba. � az, aki ki merte mondani: a Paris-Roubaix m�g a Tourt is fel�lm�lja �s gondolkod�s n�lk�l elcser�ln� a s�rga trik�j�t egy kockak�re. A taktik�ja viszont nem igaz�n j�tt be, a t�bbiek tartottak t�le annyira, hogy nem engedt�k el �t t�l messzire. A sz�kev�nyeket 22 km-re a c�lt�l fogt�k meg, innent�l kezdve ha egy pillanatra nem figyelt�nk oda, egyb�l elvesztett�k a fonalat. �lland�an v�ltozott az el�l l�v�k n�vsora, �ld�z�kb�l pillanatok alatt lettek lemarad�k, t�mad�kb�l pedig felz�rk�z�k.

A c�l el�tt kb. 5 km-rel krist�lyosodott ki a k�p, 7-en maradtak harcban a gy�zelem�rt, �ket m�r nem lehetett utol�rni. K�zt�k volt k�t Etixx-es (Stybar �s Lampaert), Van Avermaet, Boom, Elmiger, Keukeleire, illetve a legnagyobb favoritnak kiki�ltott John Degenkolb. A Milano-Sanremo bajnoka v�gig el�l helyezkedett �s semmilyen t�mad�ssal sem lehetett zavarba hozni, v�gtelen�l magabiztosnak l�tszott, amikor a v�lodrome-ba �rkeztek. Az Etixx megpr�b�lkozott a lehetetlennel: Lampaert utols� csepp erej�t is felhaszn�lva felvezette a hajr�t Stybarnak, aki a c�legyenesre fordulva megindult, de Degenkolb k�ls� �ven megel�zte �s innent�l kezdve nem maradt t�bb k�rd�s. A Giant els�sz�m� embere gond n�lk�l lesprintelt mindenkit �s �v� lett a dics�s�g: 119 �v ut�n �nnepelhetett �jra egy n�met versenyz�, �s 1986 �ta Degenkolb az els�, aki megcsin�lja a Sanremo-Roubaix dupl�t.  Neki siker�lt megval�s�tania �lm�t, nem�gy, mint Wigginsnek...

Ha m�r a bevezet�ben megeml�tettem Sagant, szeretn�k vele k�l�n is foglalkozni, hiszen neh�z �s sikertelen id�szakon van t�l. Tavaly �ta tart m�r a pechsorozata, ami a Tirren�n aratott gy�zelm�vel megt�rni l�tszott, de a klasszikusokon �jra csal�d�st kelt�en szerepelt. A Paris-Roubaix volt az utols� rem�nye �s ennek szellem�ben tekert, �ri�si teherrel a v�llain. � t�nyleg mindent megtett �s kifejezetten er�snek t�nt, de utol�rte az �tok: kb. 8 km-re a c�lt�l elromlott a v�lt�ja, �s ker�kp�rt kellett cser�lnie, miut�n m�r nem maradt es�lye a sikerre, s�t, az�rt is nagyot kellett k�zdenie, hogy elcs�pje az �ld�z�bolyt. A szlov�k bajnok v�g�l a 23. helyen v�gzett, viszont ha nincs az a mechanikai baki, v�lem�nyem szerint dobog�s lett volna... Sz�m�ra �j id�szak kezd�dik: mostant�l a min�l t�bb szakaszgy�zelem �s a z�ld trik� megszerz�se a c�l. Val�sz�n�leg kevesebb lesz rajta a nyom�s �s enn�l fogva felszabadultabban versenyez majd a szezon tov�bbi r�sz�ben. Legal�bbis nagyon rem�lem. Tinkov �rr�l nem is besz�lve.