Dráma
2012.09.29. 18:24
országúti VB,
Milano-Torino,
Tour of Lombardy,
Shanghai Masters,
kazah GP
a) ORSZÁGÚTI KERÉKPÁR
Elsőként az oszágúti kerékpáros világbajnokság eredményeiről számolnék be, haladjunk időrendben.
Egyéni időfutam. Szerda. Jó esélyek. Contador Tony Martin előtt indult 2 perccel. A későbbi világbajnok haladt tehát mögötte. De azért az 'milyen már', hogy egy olyan jó időfutam-menőt, mint a spanyol, csak úgy utolérnek. Pedig ez történt. Az Omega kerekese világverő formában volt aznap, megérdemelten nyert. Alberto a 9. helyen érkezett be, pedig éremesélyes volt. Hiába, a világbajnokságokon neki sose jön ki a lépés. Ez van, ezt kell szeretni. A mezőnyversenyre a spanyolok nagyon erős csapattal álltak ki. Annak ellenére, hogy Contador kapta a 11-es rajtszámot, nem neki dolgoztak a többiek. Párszor próbálkozott a megindulással, de nem engedték el. Végül a főmezőnnyel gurult be a 38. helyen. A legjobb spanyol Alejandro Valverde lett, ő a bronzérmet szerezte meg. Philippe Gilbert egy zseniális ütemben megindított támadásnak köszönhetően magabiztosan nyerte a versenyt, így egy évig rajta láthatjuk a szivárványszínű trikót.
A csalódást keltő világbajnoki szereplés után - és itt most főleg az időfutamra gondolok -, Contador egy egynapos klasszikuson, a Milano-Torinón pattant újra kerékpárra. Ilyen típusú versenyen még sosem tudott nyerni, és a mostani mezőny is túl jó volt ahhoz, hogy a legfőbb esélyesként említhessük. A 'pisztolyos' spanyol viszont minden papírformát borított, az utolsó kilométeren ellépett az élen haladóktól, és előnyét megőrizte a célig. A második helyen Diego Ulissi (L'ampre), a harmadik helyen Fredrik Kesiakoff (Astana) végzett. Az erősnek látszó Joaquim Rodriguez (Katusha) végül lemaradt a dobogóról.
Még egy olasz egynapos, a Tour of Lombardy (lombard körverseny) is lebonyolításra került. Sajnos az időjárás nem kedvezett a kerekeseknek, végig zuhogó esőben tekertek. A legnagyobb esélyes, a friss világbajnok Gilbert feladni kényszerült a versenyt bukás miatt, és Nibali se úszta meg esés nélkül a csúszós kanyarokban. Contador és Rodriguez maradtak tehát a favoritok. Purito támadott az utolsó hegyen, és egy kb. 10 másodperces előnyt ki is tudott harcolni. Az utolsó 5 km-en több kísérlet is indult arra, hogy utolérjék a Vuelta 3. helyezettjét, de mind sikertelen volt. A Katusha versenyzője megtartotta a különbséget, és ezzel ő nyerte a kaotikus szakaszt. Alberto végül a 9. lett, és ezzel fejezte be csonka, de annál eredményesebb szezonját.
b) SNOOKER
Az őszi távol-keleti túra első versenyeként a Shanghai Masters került megrendezésre. Ez a szezon 3. pontszerzője, és a 2. azok közül, ahol Trump tiszteletét teszi. Túlzás lenne azt mondani, hogy a korábbi években itt ment volna neki a játék, hiszen még meccset sem tudott nyerni a feljebb említett rangos kínai tornán. A mostani formája alapján se sorolta volna az ember a legnagyobb esélyesek közé… Meg ott a nehéz sorsolás is. Apropó sorsolás. Az első körben Trump máris megkapta Barry Hawkinst, akitől kb. egy hónapja döntő frame-es vereséget szenvedett a Paul Hunter Classicon. Jött is a hidegzuhany; 0-3-nál a bristoliak reménysége újra a kiesés szélére került. A világranglista 2. helyezettje viszont összeszedte magát, és valósággal állva hagyta Hawkinst. 5-3-mal lépett tovább a nyolcaddöntőbe, ahol Mark Allennel találkozott. Trump ezen a mérkőzésen is hátrányba került; 0-2-ről kellett fordítania, de másodszor is sikerült neki. Magabiztos 5-2-es eredménnyel jutott tovább. A 8 között Graeme Dott-tal csapott össze. 4-1-nél már mindenki azt gondolta, hogy a meccsnek perceken belül vége lehet… Ehelyett a skót kiegyenlített és kiharcolta a döntő frame-et. Judd viszont nem adott több esélyt Dottnak, egy gyönyörű 101-es breaket lökve biztosította a helyét az elődöntőben. Mark J. Williams volt a következő ellenfél, egy igazi balkezes rangadó jött tehát létre. Trump kiválóan kezdett, 5-1-ig saját elmondása szerint is dominálta a mérkőzést. A kétszeres világbajnok azonban feltámadt, 5-4-re zárkózott fel. Végül Judd a 10. frame-et egy 25-ös és egy 58-as brake-nek köszönhetően megnyerte, így bejutott karrierje 4. pontszerző döntőjébe, ahol John Higgins állt vele szemben. Itt volt az esély visszavágni a 2011-es világbajnoki fináléban elszenvedett fájdalmas vereségért…
A kezdés kiválóan sikerült, hiszen rögtön az első frame-ben egy maximumnak tapsolhatott volna a kínai közönség, ha az a bizonyos utolsó piros bement volna. De kimaradt, így a break 112 lett. Ekkor még senki nem tulajdonított ennek az eseménynek túl nagy jelentőséget, főleg úgy, hogy a fiatal angol 5-0-ra húzott el. Meglátásom szerint itt jött az a bizonyos fordulópont, hiszen Higgins a semmiből összehozott egy 147-et. Igaz, hogy a skót ezután nem remekelt, de óriási löketet adhatott neki. Az első szakasz végeredménye 7-2 lett. Trump tökéletesen játszott, magabiztos volt, mindenki azt hitte, hogy este majd simán ’behúzza’ a döntőt. Igen, még én is. És most jön az a bizonyos „de”. Higgins 7-7-ig esélyt sem adott Judd-nak, visszajött a mérkőzésbe. Még azon sem csodálkoztam volna, ha 10-7-re nyer… Azért ez nem következett be. A bristoliak büszkesége a 16. frame-ben lökött egy 105-ös breaket, amivel 8-8-ra módosította az állást. Itt még mutatkozott némi esély a győzelemre, viszont a skót visszavette a vezetést 9-8-nál, és Trump megint nehéz helyzetbe került. Az angol a döntő frame-et még ki tudta harcolni, de nem állt mellé a szerencse. 36-nál kénytelen volt biztonságit lökni a rossz pozíció miatt, és hagyott egy nehéz indulót Higginsnek, aki kihasználta az adódó lehetőséget… 7-2-vel fordultak. 9-10 lett belőle. És itt jön a képbe a rontott 147-es break. Mi lett volna, ha…?
c) SÍUGRÁS
Szeptember 22-én és 23-án rendezték a két versenyt Almaty-ban. Andreas Wank nem utazott el a kazah GP-re, így itt volt az esély Ammann előtt, hogy felzárkózzon összetettben. Az első napon viszont nem jött ki neki a lépés, a 125.5 és 130 m-es ugrásokkal mindössze az 5. helyen végzett. A 2. napon se tudott jelentősen javítani a helyzetén, sőt. Az erős széllel kísért versenyen csak egy sorozatot rendeztek, ahol Ammann bukott. 140 méter lett volna az ugrása, ha megfogja, de nem sikerült, így a 18. lett. Szerencsére megúszta sérülés nélkül. Az összetettben Tepes megelőzte, most a 3. helyen áll. Hinzenbach a következő helyszín, viszont a svájci itt nem indul.
|